Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-22 / 301. szám
Dz országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést Új Büntető Törvénykönyv — Véget ért a téli ülésszak Tegnap délelőtt az 1979. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját a Parlamentben az ország- gyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglaltak o budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. a törvényjavaslat vitája Trethon Ferenc munkaügyi miniszter hangsúlyozta: — Nemcsak a jövő évi, hanem hosszú távú gazdasági feladataink teljesítéséhez is elengedhetetlen a foglalkoztatásban és a munkaerőgazdálkodásban tapasztalható ellentmondások megszüntetése, a rugalmas alkalmazkodás a népgazdaság tényleges szükségleteihez, a megváltozott feltételekhez. Ezt a célt kell szolgálnia a bérpolitikának is. Társadalmunknak továbbra is alapelve a teljes foglalkoztatottság. Népköztársaságunk alkotmánya minden állampolgárnak biztosítja a munkához való jogot, amelynek gyakorlásánál azonban a jelenleginél jobban figyelembe kell venni a népgazdasági szempontokat, a munkaerőhelyzetből adódó követelményeket. — Mai helyzetünkben elkerülhetetlen a teljes foglalkoztatottság biztosításával összefüggő feladatok világos elhatárolása a központi irányítás és a vállalatok között. A gazdálkodó szervek kötelessége a rendelkezésükre álló munkaerő ésszerű, hatékony foglalkoztatása, belső átcsoportosítása, a felesleges munkaerő felszabadítása. A központi feladat viszont a teljes foglalkoztatottság biztosítása, szükség esetén a munkaerő vállalatok közötti átirányítása. A bérszabályozás módosításáról szólva a miniszter rámutatott: miközben szigorítják a vállalati bérfejlesztés feltételeit, nem zárják ki, sőt feltételezik, hogy mindenütt fokozódik a törekvés a nagyobb jövedelem — s az ennek feltételeként — a magasabb teljesítmény elérésére. A vállalati és egyéni teljesítmények növekedését segíti elő a végzett munka mennyisége és minősége szerinti bér- és keresetdifferenciálás erősítése. Olyan szemléletre és gyakorlatra van szükség, amely az alapbért sem tekinti természetes járandóságnak, a munkahelyen időben való megjelenés és ott-tartózkodás ellenértékének. Lombos Ferenc (Győr-Sop- ron m., 5 vk.), a megyei tanács elnöke fölemlítette, hogy a megyéjére jellemző városnéző, fürdőhelyi és tranzit-turizmus mellett megjelent a környező országok határmenti településein \ élők bevásárló turizmusa. Rohamosan nőtt körükben az olyan szolgáltatások igénybevétele, mint például a fodrászat, a kozmetika és a fogászat. Fülöp László (Tolna m., 3. vk.), a bátai November 7. Tsz elnöke elmondta, hogy a Sárköz igen alkalmas kukorica termesztésére, a belvíz azonban csappantja a hozamot. Ezért kérte a MÉM és az OVH illetékeseit: vizsgálják meg a Sárköz vízrendezésének lehetőségeit, mert jó befektetésnek bizonyulna a beruházás. Sándor Dezső (Borsod m. 15. vk.), az edelényi Nagyközség Közös Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a következő tervidőszakban fokozott erőfeszítéseket kíván a tanácsok gondjaira bízott és a nemzeti vagyon jelentős hányadát képviselő állóeszközök megóvása. Lehetőségeiket bővítendő, talán módosítani kellene az ezzel kapcsolatos gazdasági szabályozókat. Radnai Éva (Fejér m., 8. vk.), a dunaújvárosi rendelő- intézet körzeti és üzemorvosa felhívta a figyelmet: az egészségügyre fordítható mil- liárdokat csak a szakmai és közgazdasági szempontok egyeztetésével és ésszerűen használjuk fel. Javasolta: az egészségügyi létesítmények építésének meggyorsítására országszerte szervezzenek társadalmi munkát. A pénzügyminiszter válasza Faluvégi Lajos jólesően nyugtázta, hogy az 1979. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában a korábbiaknál sokkal nagyobb hangot kapott a népgazdasági összefüggések, a gazdaságpolitikai munka és a gyakorlat összetartozásának megértése. Joggal mondhatta több felszólaló, hogy nem újabb összegekért emel szót, hanem azért, hogy közös münkánk még eredményesebb legyen. A törvényjavaslatot támogató előadói beszéd év vita megmutatta, hogy a gazdasági munka A RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JÖVŐ HETI MŰSORA SPORT 4. oldal 7. oldal Összesen száz mázsa sajt kerül az ünnep előtt Szolnok, Csongrád és Borsod megye üzleteibe a szandaszőlősi sajtérlelőből. A sajtot szigorú minőségellenőrzésnek és érzékszervi vizsgálatoknak vetik alá a kiszállítás előtt Dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter felszólalása egy újabb szakaszánál mindenekelőtt az eddig elért eredményekre támaszkodva kell a feladatokat kijelölni, az erőket összefogni. Az előadói beszéd is szólt arról, hogy országunk jelenlegi gazdasági helyzete és a világgazdaság mai feltételei megkövetelik: gazdasági fejlesztési politikánk jobban illeszkedjék a nemzetközi együttműködés követelményeihez. Bontakoztassuk ki még jobban a KGST-orszá- gokkal folytatott együttműködés progresszív elemeit, s a külkereskedelmen keresztül még inkább nyissuk meg a gazdasági és társadalmi haladás forrásait. Elsősorban minőségileg nagyobbra értékelhető teljesítményekkel! Ez a megközelítés reális és arra figyelmeztet, hogy a napi feladatok mellett a nagyobb összefüggésekre is rá kell irányítani a tekintetet. Faluvégi Lajos hangsúlyozta: a (Folytatás a 3. oldalon.) Nyolc százalékkal bővül az áruszállítási program Aláírták az 1979. évi magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyvet Moszkvában tegnap ünnepélyes keretek között írta alá dr. Bíró József magyar külkereskedelmi miniszter és M. P. Kuzmin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének első helyettese — a megbetegedett Nyikolaj Patoli- csev külkereskedelmi miniszter helyett, — az 1979. évi magyar—szovjet árucsereforgalmi jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv az 1976—80-ra szóló magyar—szovjet árucsereforgalmi megállapodás, valamint más gazdasági egyezmények alapján szabja meg a jövő évi kölcsönös áruszállítási programot, amelynek előirányzata meghaladja a 4,8 milliárd transzferábilis rubelt, csaknem nyolc százalékkal haladja meg az ezévi programot. Az egyezmény aláírásánál jelen volt a két fél tárgyaló küldöttsége. Ott volt dr. Szűrös Mátyás, moszkvai magyar nagykövet és Féderer Adolf kereskedelmi főtanácsos, a külkereskedelmi kirendeltség vezetője. Mint dr. Bíró József a sajtónak adott nyilatkozatában elmondotta, a megállapodás negyedik évére szóló árucsereforgalmi előirányzat mind volumenében, mind összetételében híven tükrözi a magyar népgazdaság fejlődését, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok elmélyülését, a KGST komplex programjában megfogalmazott közös célok megvalósításában elért eredményeket. — A tárgyalások során mindkét fél komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az élet által felvetett problémákat a kölcsönös érdekek figyelembe vételével (Folytatás a 2. oldalon.) Előkészületek a mezőgazdasági kiállításra Két év múlva, 1980. augusztus 19—szeptember 4-e között rendezik meg a 69. országos Mezőgazdasági és Éelmiszeripari Kiállítást és Vásárt: a nagyszabású rendezvény főbizottsága tegnap Budapesten tartotta első ülését, Kovács Imre mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszterhelyettes elnökletével. A bizottság megállapította, hogy a kiállítás előkészületei tervszerűen folynak. Évek óta megbízható kooperációs partnere a tiszafüredi ipari szövetkezet a Diósgyőri Gépgyárnak, amely a KGST-n belül a kábelsodrógép-gyártás „profilüzeme". Tiszafüreden a gépek leadóállványait gyártják. A jövő évre rendelt kábelsodrógépekhez tartozó leadóállványok közel negyven százalékát még ebben az évben leszállítja a szövetkezet. Képünk a legutóbbi exportszállítmány átvételéről készült Gromiko és Vance újabb tárgyalássorozata (Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon.) Téli gépjavítás a Héki Állami Gazdaságban Évente 150 ezer órát és 13 millió forintot, az összes termelési költség hat százalékát fordítják a gépek javítására a Héki Állami Gazdaságban. A tizenháromból 12 millió forintot az üzemen belül használnak fel, míg egymillió forint a más vállalatok által végzett munka értéke. A gépjavítások költsége évről évre emelkedik, ami részben azzal magyarázható, hogy a gazdaság esz. közeinek nagy része régi. Várható, hogy jövőre ez az összeg még tovább növekedik. Az őszi munkák befejezése után, a mezőgazdasági termelés sajátosságai miatt, előtérbe kerül a gépek javítása. Egy jól előkészített és kivitelezett téli nagyjavítás meghatározhatja a következő év termelését. Ezért, hogy ez a tevékenység zavartalan legyen, az állami gazdaság egy javítási és egy alkatrészigénylési ütemtervet dolgozott ki. A kettő összekapcsolása azért szükséges, mert a munka eredményességét alapvetően meghatározza az ellátás zavartalansága. Így egy-két hónappal a felhasználás előtt adják le az alkatrészmegrendelést. Ebben az esetben az AGROKER is pontosan, a kívánalmaknak megfelelően tud szállítani, Hiányos viszont az IFA tehergépkocsik alkatrészellátása. És érthetetlen, hogy a magyar gyártmányú Ikarus 211-es autóbusz típusnál ugyanilyen nehézségek vannak. Az AUTÓKER nem tud időben megfelelő mennyiségű alkatrészt adni a gazdaságnak. A javítások nagy részét az üzem maga végzi el. de előfordulnak olyan hibák is, amelyekkel a gazdaság szerelői nem tudnak megbirkózni. A túrkevei AFIT-tal kötöttek szerződést, amely ilyen esetekben elvégzi ezt a munkát. Idén a száraz ősz a szokásosnál jobban megviselte az erő- és munkagépeket. Erősebben koptak az alkatrészek, és törés is gyakrabban fordult elő, mint máskor. Ezért most nagyobb gondot kell fordítani a gépek rend- behozatalára. A Héki Állami Gazdaságban mintegy száznegyven dolgozó javítja a gépeket, futószalaglszerűen. Egyszerre csak egyféle típuson dolgoznak. Így előreláthatólag a gazdaság „megfiatalított” és hibátlan gépekkel kezdheti majd el tavasz- szal a mezőgazdasági munkákat. Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 301. sióm, 1978. december 22.. péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA
