Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-19 / 298. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 19. Általános sztrájk Iránban OPEC Emelik az olaj árát Vance derűlátó nyilatkozata a SALT-esélyekről MOSZKVA Tegnap a Szovjetunióban megkezdődött a legfelsőbb tanácsi választások megszer­vezésével foglalkozó Közpon­ti Választási Bizottság tagjai­nak jelölése. A szovjet par­lamenti választásokat, mint ismeretes, 1979. március ne­gyedikére írták ki. JERUZSÁLEM Izrael csak akkor hajlandó folytatni a különbéke-tár- gyalásokat, ha Egyiptom visszavonja új javaslatait — jelentette ki hétfőn MoseDa- jan izraeli külügyminiszter, arra a négy javaslatra céloz­va, amelyet a múlt héten Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter vitt magával Kairóból Izraelbe. Hoszni Mubarak egyiptomi alelnök hétfőn taktikázással és a bé­kefolyamat akadályozásával vádolta Izraelt. MADRID Országos békekonferenciát tartott a hét végén a Spa­nyol Kommunista Párt. A konferencia vasárnapi ülé­sén felszólalt Santiago Car­rillo is és aláhúzta a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt és a Spanyol Kommunista Párt vezetői között a múlt hét végén lezajlott találkozó jelentőségét, mindazonáltal rámutatott, hogy ezen nem volt szó semmiféle baloldali alternatíva kidolgozásáról, sem a népfront valamilyen formában való felélesztésé­ről. TOKIÓ Phan Hien vietnami kül­ügyminiszter-helyettes hét­főn nemzetközi sajtóértekez­leten ismertette hazájának békés külpolitikai törekvéseit. Hien. aki a jelenleg hivata­los látogatáson Japánban tar­tózkodó Nguyen Duy Trinh külügyminiszter kíséretének tagja, a japán vendéglátók­kal folytatott tárgyalásokról szólva közölte: a vietnami küldöttség kifejtette, hogy az indokínai szocilista ország változatlanul független és szuverén külpolitikai irány­vonalat követ. Emlékeztetett Hanoinak arra a javaslatára, hogy a három indokínai, va­lamint az öt asean-ország és Burma részvételével hozzák létre a térségben a béke és a semlegesség övezetét. Iránban tegnap az ellen­zék felhívására általános sztrájkot tartottak, tiltako­zásul a múlt héten Isfahán- ban, Nedjefabadban és Shi- razbari és Meshedeben lezaj­lott tüntetések kapcsán vég­rehajtott tömeggyilkosságok miatt. A városokban zárva tartottak szinte az összes ál­lami és magánintézmények, a bankok, bazárok és boltok, és sztrájkolnak az ipari üze­mek munkásai is. Mint a SZÓFIÁBAN Tegnap délután megkez­dődtek a hivatalos tárgyalá­sok Petr Mladenov bolgár és Bohuslav Chnoupek cseh­szlovák külügyminiszter kö­zött. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott első megbeszé­lésen a felek megállapították, hogy nézeteik valamennyi át­tekintett kérdésben azonosak. A két külügyminiszter meg­elégedését fejezte ki a bol­gár—csehszlovák kapcsola­tok dinamikus fejlődése fö­lött, tájékoztatta egymást a két ország által a szocializ­Egyidejű kínai és kambod­zsai támadások érték az el­múlt napokban Vietnam ha­tártérségeit. A vasárnapi hanoi lapok beszámolója sze­rint december 9-e és 15-e között egész sor súlyos kínai provokáció történt Cao Lang tartomány határvidékén. De­cember 14-én és 15-én kí­nai alakulatok géppuska- és Egy szélsőjobboldali szer­vezet tagja tegnap sikertelen merényletet követett el Ohira Mas zaj ősi japán kormányfő ellen — jelentette az NHK japán állami televízió. A 21 éves Hirosze Szumio késsel támadott Ohirára, amikor a miniszterelnök hivatalos re­zidenciája előtt éppen gép­kocsija felé tartott. A televí­zióban is bemutatott díszes markolatú, hosszú kés azon­Nemzeti Front hivatalos szó­vivője elmondotta, az ellen­zék vezetői úgy döntöttek, hogy a vérontást elkerülen­dő, ezen a napon nem szer­veznek tüntetéseket. A The Washington Post című amerikai lap hétfői számában arról számol be, hogy az iráni olajtermelés csupán a szokásos mennyi­ség egyharmadát éri el. Az iráni kormány külföldön kényszerül olajat vásárolni. mus építésében elért sikerek­ről, és hangsúlyozta a két ország közötti legfelsőbb szintű találkozók jelentősé­gét. A nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek megtár­gyalásánál a külügyminiszte­rek kiemelték a létező szo­cializmus szerepét a béke és a biztonság megszilárdításá­ban, hangsúlyozták a Szov­jetunióhoz fűződő barátság jelentőségét a szocialista kö­zösség egységének fokozásá­ban. A két külügyminiszter tár­gyalásai kedden folytatódnak. ágyútűz alá vették a tarto­mány Thanh Loa nevű fal- vát. A 25. és 26. számú ki­lométerkőnél a kínai egysé­gek megtámadták a vietna­mi milícia őrjáratait. Ugyan­akkor tüzérségi tűz alá vet­tek vietnami területeken ha­tárvonaltól több kilométerre. Vietnam déli és délnyugati határai ellen kambodzsai erők intéztek támadásokat. ban szerencsére célt tévesz­tett, s a merénylőt legyűrték a biztonsági őrök. A dulakodásban Ohira egyik testőre könnyebb sérü­léseket szenvedett. A táma­dóról megállapították, hogy a hírhedt „ifjúsági védelmi szövetség” nevű militarista tömörülés aktivistája, nemré­giben fejezte be egyetemi tanulmányait. Jamani siaúd-arábiai olaj­ipari miniszter az OPEC- döntésről nyilatkozik (Telefotó - KS) Abu Dhabiban vasárnap végétért miniszteri értekezz létén a Kőolajexportáló Or­szágok Szervezete (OPEC) úgy döntött, hogy felemeli a kivitelre kerülő olaj árát. Az áremelést négy sza­kaszban valósítják meg. A kőolaj ára 1979. január 1-től 5 százalékkal emelkedik. Az év folyamán még három ár­változást hajtanak végre; áp­rilisban, júliusban majd ok­tóberben. Ezek eredménye­ként végül is a kőolaj ára 14,5 százalékkal lesz maga­sabb a jelenleginél. Az áremelést azok a jöve­delemkiesések teszik szüksé­gessé. amelyeket az olajex­portáló országok az amerikai dollár árfolyama esésének következtében szenvedtek el, emellett azonban a döntés meghozatalához hozzájárult a nyugati világban tapasz­talható általános infláció is. Elhunyt Szergej Zverev Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége és a Minisztertanács tegnap mély gyásszal jelentette be, hogy december 17-én, életé­nek 67. esztendejében el­hunyt Szergej Zverev, az SZKP Központi Bizottságá­nak tagja, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának képvise­lője,- a Szovjetunió honvé­delmi ipari miniszítere. Zve­rev a Szocialista Munka Hő­se cím és a Lenin-díja ki­tüntetettje volt. (TASZSZ) „Remélem, hogy —• az ed­digi haladást figyelembevéve — megoldjuk a még fenn­maradt kérdéseket és előké­szítjük az új SALT-egyez- mény megkötését” — jelen­tette ki Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel való újabb tárgyalásai előtt Cyrus Vance, az amerikai diplomácia vezetője. Vance vasárnap, az NBC-televízió­ban sugárzott nyilatkozatá­ban derűlátóan beszélt Gro- mikóval csütörtökön és pén­teken Genf ben folytatandó tárgyalásairól. A találkozó­ról, amint Vance is utal rá, általában azt várják: hasi­kerül megállapodnia a má­sodik SALT-szerződés né­hány, még nyitott kérdésé­ben, már Genfben megszü­lethet a végleges egyezmény. Ebben az esetben a két kül­ügyminiszter a januárra Wa­shingtonba tervezett szovjet —amerikai csúcstalálkozó előkészítéséről is tárgyal majd. A kínai vezetés a közelgő szovjet—amerikai csúcstalál­,.Pekingi vasutas” aláírás­sal nagybetűs faliújság jelent meg a kínai fővárosban. A faliújság szerzője azt a so­kakat foglalkoztató kérdést feszegeti, vajon a jelenlegi kínai vezetés a „négy moder­nizálással” milyen útra akar­ja terelni a kilencszáz mil­liós országot? A nagy érdek­lődést felkeltett faliújság szerzője egyebek között a következőkre hívja fei a fi­gyelmet: Teng Hsziao-ping rninisz- terelnök-helyettes úgy véli, hogy a kínai belpolitikai helyzetre a „stabilitás és az egység” illetve a „négy mo­dernizálás” egyöntetű akará­sa a jellemző. Nekem azon­ban személy szerint más a véleményem a helyzetről. Mindjárt felvetődik az első kérdés: — Tulajdonképpen milyen fajta modernizálást készítenek elő Kínában? Mint egyszerű állampolgár erre a kérdésre nem tudok válaszolni önmagámnak. Szovjet, amerikai, japán vagy jugoszláv típusú fejlesztésről van szó? És milyen végső célkitűzéssel? Mint egyszerű munkásnak, aki aggódik Kí­na jövője miatt, jogom van tudni, hogy mi a moderni­zálás útja és célja? kozó hírére sürgette a dip­lomáciai kapcsolatok felvé­telét Washingtonnal és tett jelentős engedményeket — tűnik ki az amerikai sajtó értesüléseiből. A lapok egyébként kormányforrá­sokra hivatkozva —úgy tud­ják, hogy a Carter-kormány nem kívánja összekapcsolni a két kérdést és változatla­nul januárban, a felsőszintű kínai látogatás előtt szeret­né a szovjet—amerikai csúcs- találkozót. Az Associated Press (AP) amerikai hírügynökség és az NBC televízióshálózat felmé­rést készített arról, hogyan vélekedik az átlag amerikai a fegyverkezési hajsza meg­fékezéséről, különösen a ha­dászati támadó fegyverrend­szerek korlátozásáról. A fel­mérés arról tanúskodik, hogy az amerikai állampolgárok háromnegyede támogatja a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozását cél­zó második szovjet—ameri­kai megállapodás aláírását. Nagyon lényeges kérdés, hogy megvannak-e a szük­séges feltételek a korszerű­sítés politikájának tartós ér­vényesítéséhez. Ma azt mondják, hogy „Mao Ce-tung nélkül nem lenne új Kína”. Dehát Mao Ce-tung sem volt mentes a hibáktól, mi több, esetenként meglehetősen sú­lyos hibákat követett el. Ki * garantálhatja, hogy Hua Kuo-feng, akit a gyakorlat még nem igazolt, nem fog hi­bákat elkövetni? Vagy hol a biztosíték arra, hogy Teng Hsziao-ping,aki maga is úgy értékeli saját tevékenységét, hogy ai. hatvan százalékban pozitív és negyven százalék­ban negatív volt, ezután majd nem követ el hibákat? Kína történelmi forduló-1 ponthoz érkezett. Többféle lehetőség áll előttünk, és ahhoz, hogy helyesen válasz. szunk ezek közül, alaposan, komolyan és hideg fejjel kell mérlegelnünk nem csak a lehetőségeket, hanem azt a kérdést is, hogy milyen úton és merre akarunk menni. Nem szabad megismételni a múlt hibáit és utólag okos­nak feltüntetni magunkat — írja egyebek között faliúj­ságjában egy „pekingi vas­utas”. Kínai és kambodzsai támadások Vietnam határán Merénylet Ohira ellen Bolgár—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Faliújság a négy modernizálásról Bírál a „pekingi vasutas” FINNEK - MAGYAROK Fejlttdft kapcsolatok Egyhetes finnországi utam során — nagykövetségünk jóvoltából — mó­domban volt találkozni a finn poli­tikai élet néhány képviselőjével. A találkozások arról győztek meg, hogy a finn politikusok és állami tisztviselők egységesen és határozottan képviselik az ország legfőbb politikai irányvonalát, ame­lyet Kekkonen elnök nevéhez is szoktak társítani: Finnország elkötelezettségét a béke és biztonság mellett. Tájékoztatóim kifejezésre juttatták az ország készségét a kölcsönös előnyökön alapuló nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztésére. Bárki gondolatait jegyezgettem, mindig felmerült a kérdés, hogy mit tehet egy kis ország, így a nem egészen ötmilliós Finnország is a mai nemzetközi helyzet­ben a világbéke és a biztonság érdeké­ben? Nagyon sokat — hangzott mindunta­lan a felelet. A finnek úgy gondolkodnak, hogy az országok sorsa összefonódik, egy­formán érdekük a béke feltételeinek elő­mozdítása, a háborús veszély leküzdése, s nyugodt nemzetközi helyzet kialakítása. Nem hivalkodva, de jogos büszkeséggel emlegették a Rinlandia Palota eddigi leg­jelentősebb eseményét, az európ>ai országok helsinki tanácskozását, amely kedvező fo­lyamatot indított el á világpolitikában. A kérdés, hogy tudniillik, mit tehetnek a kis országok, mindannyiszor fordulópont is volt a beszélgetések során, átvezetett a finn—magyar kapcsolatok értékeléséhez. Jellegzetes finn táj. A Saimaa-tó ősszel Juhani Soumi, a külügyminisztérium szo­cialista országokkal foglalkozó főosztá­lyának helyettes vezetője főleg azt hangoz­tatta, hogy bár a két ország politikai-tár­sadalmi rendszere különbözik, sokoldalú kapcsolataik jó példát szolgáltatnak a bé­kés egymás mellett élésre. Keijo Korho- nen külügyi államtitkár-helyettes lényegé­ben azt fogalmazta meg. amit a magyar po­litikai élet vezetői is kifejtettek már: a Finn Köztársaság és a Magyar Népköz- társaság között nincsenek politikai prob­lémák, és minden jel arra mutat, hogy a jövőben sem lesznek. A nyelvrokonság ténye a két ország kap­csolatát érzelmileg is színezi, s ez nem mellékes szempont. De mindkét fél érde­ke, hogy túllépve a néprajz- és a nyelvtu­domány érintkezési pontjain, egy modern észak-európai és egy modern kelet-európai állam sokoldalú együttműködésén munkál­kodjanak. Az erre való törekvés mindkét félre jellemző, aminek eredményeképpen — s ez a harmadik visszatérő mozzanat — a kapcsolatok az utóbbi években tovább fejlődtek a politika, a külkereskedelem, a turizmus, a kultúra és a tudomány terén egyaránt. Különösen a kereskedelmi kap­csolatokban mutatkozó fejlődés örvende­tes, jóllehet az abszolút számok még min­dig alacsonyak: tavaly 0,7 százalékban ré­szesedtünk egymás külkereskedelmében. Az államközi kapcsolatokon kívül a két kommunista párt együttműködése is erő­södik. Anna-Liisa Hyvönen asszony, a Politikai Bizottság tagja, parlamenti kép­viselő a párt történetét, jelenlegi helyze­tét és törekvéseit ismertetve elmondta, hogy finn kommunistákban mély gyöke­reket eresztett az internacionalizmus gon­dolata. Pártjuk bőséges politikai tapaszta­latokkal rendelkezik, s az egyetlen nyu­gati kommunista párt, amely részt vesz a kormányban, (A kommunisták a Finn Né­pi Demokratikus Unió nevében indulnak a választásokon.) Hyvönen asszony többször járt hazánk­ban, jól ismeri a magyar viszonyokat, s nagyon rokonszenves neki. amit itt látott, tapasztalt. Fontosnak tartja a delegáció­cseréket, a testvérvárosok kapcsolatait, s nem utolsósorban a magasszintű személyes találkozókat. Külön hangsúlyozta: a finn kommunisták számontartják, hogy Kádár János első titkári minőségében a kapitalis­ta országok közül Finnországba látogatott elsőnek. „Ez a mi számunkra nagyon ked­vező politikai lépés volt” — mondja Hy­vönen elvtársnő —, „számottevően hozzá­járult a kapcsolatok erősítéséhez”. A meglepően fiatal Pentti Väänänen, a legnagyobb politikai párt, a Finn Szociál­demokrata Párt külügyi titkára ezt még kiegészíti, ők 1971-től folytatnak párbeszé­det a Magyar Szocialista Munkáspárttal. Azóta szinte minden évben találkoztak a két párt képviselői. A Finn Szociáldemok­rata Párt nemzetközi kapcsolatainak leg­főbb színtere a Szocialista Intemacionálé, d,e a külügyi titkár elmondotta, hogy nyi­tottak a kommunista és munkáspártokkal való eszmecserék iránt is. Jók a kapcso­lataik a szovjet és a magyar párttal is, mert — noha más ideológiai alapon állunk — számos lényeges kérdésben egyetértünk. (Folytatjuk.) Bakó Endre

Next

/
Thumbnails
Contents