Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

1978. december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A néphadsereg első vezérkari főnöke A termofor-történet újabb fejezete A termofor kémények ügye ugyancsak fölkavarta a köz­véleményt. A televízión, a rádión és a sajtón kívül foglal­kozott vele az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség is. A Népszava ez évi januári számainak egyikében olvas­hattuk Szilágyi Lajos épí­tésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes nyilatko­zatát, mely szerint: „El kell érni, hogy 1978 őszére, az új fűtési idény kezdetére rendeződjék az oly sok gon­dot okozó gyűjtőkémények ügye.” Az országban az elmúlt években több tízezer olyan lakás épült, amelyekben az égéstermékeket ennek az előregyártott elemekből ösz- szerakható kéménynek kel­lene a szabadba juttatnia. Kellene, mert nem biztos, hogy megteszi. Hogy mennyi­re nem, arra — sajnos — szomorú és tragikus bizonyí­tékok is akadnak. A hasonló események megakadályozá­sának érdekében került te­rítékre a termofor-kémény. Jó, vagy nem jó? — tették fel a kérdést. Az ÉVM ala­pos vizsgálat után mondta ki a végszót: a kémény jó, to­vábbi építésre alkalmas. A minisztérium azonban a 21/1977, sz. közleményében sietett a kivitelezők figyelmét felhívni a következőkre: ez a kémény áramlástechnikai- lag rendkívül érzékeny, ezért építésekor a legszigorúbban ragaszkodni kell a technoló­giában leírtakhoz. A szakér­tők föltárták továbbá, hogy mik azok az egyéb tényezők, amiket még figyelembe kell venni. Ugyanis zavart okoz­hat a kémény működésében, ha utólag megvésik, mert így az elemek eltörnek; ha a bekötések között az előírt távolságot nem tartják be; ha a kéményt nem kürtösre, fölfelé bővülőre építik; ha a légköri viszonyok nem megfelelőek ... nem soroljuk tovább. Vizsgálat előzte meg a végszót Megyénkben négy és fél ezer fölött van a termofor- kémények száma. A megyei kéményseprő vállalat — rendelet is kötelezi a folya­matos ellenőrzésre — tavaly ezerötszázat megvizsgált és ezek kilencven százalékát va­lamilyen módon hibásnak találta. Többek szerint ez a vizsgálat túlzottan aprólékos volt, hiszen a jegyzőkönyvbe vett hibák java a kémények működését nem befolyásolta és nem befolyásolja ma sem. A vállalat több mint hétszá­zat maga javított ki, ötszáz­hetvenhét esetben azonban hatósági intézkedést kért. Csak ott, ahol a helyzetet veszélyesnek ítélte és ahol saját eszközeivel a javítást elvégezni nem tudta, mert az már építőipari szakmunkát igényelt. És itt vesz furcsa fordulatot az ügy. • A tömeges tiltakozás okai Szolnok városában a tanács műszaki osztálya a hibás egyesítettfalú gyűjtőkémé­nyek (értsd: termofor) ügyé­ben százhét határozatot ho­zott, amelyekben megjelölte a felelősöket és kötelezte a javítások elvégzésére. Erre mi történt? Példa ugyan akadt arra is, hogy a hibáért felelős szó nélkül kijavította a kéményt, de ez volt a ke­vesebb, jóval gyakoribb a fellebbezés. A fent említett százhét határozatra szám szerint 165 érkezett ez utób­biból. (Volt eset, ahol a ter­vezőt, a kivitelezőt és a fenn­tartót is elmarasztalták, így egy határozat ellen hárman is tiltakoztak.) Hogy mi lehet e tömeges tiltakozás oka? Válaszul hadd- idézzünk a megyei tanács építési-, köz­lekedési-, vízügyi osztályá­nak november 20-án kelt fel­jegyzéséből! „Az I. fokú ha­tározatok kiadásra kerültek, azonban a részletes tájékoz­tatás ellenére a határozatok tartalmilag nem feleltek meg a már jelzett irányelveknek, mivel az érintett kivitelezők és tervezők rövid határidőre kötelezve lettek a javítási munkák elvégzésére. Ez a körülmény, valamint egyéb műszaki és jogi fejtegetések feltárásával a kivitelezők és a tervezők minden határozat ellen fellebbezést nyújtottak be.” Feledkezzünk most meg a hivatali nyelven írt indok­lásról és vizsgáljuk meg, hogy mire hivatkoztak a tervezők és a kivitelezők. Az épületeket annak idején sza­bályszerűen átadták. A hasz­nálatbavételi engedély kiadá­sakor a kéményseprő válla­lat jegyzőkönyvben nyilatko­zott arról, hogy a kémények megfelelőek, üzembiztosak. A lakóházak hároméves ga­ranciális ideje alatt panasz nem érkezett a kémények miatt, így az eltelt öt-tíz év­ben keletkezett hibákért nem érzik felelősnek magukat. Mi több, a megyei tanács fent említett osztálya sem tartja annak ezeket a válla­latokat — ezért nem is szere­pel a határozataiban a „kö­telezem” szó. Ilyen esetben — az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 34. paragra­fusa alapján — az épületek illetve a lakások tulajdono­sai kötelezhetők a javítások költségeinek megtérítésére, amit aztán polgári peres el­járás útján átháríthatnak majd a hibák okozóira. Ez idáig rendben is lenne, ha közben a TIGÁZ nem zárt volna le újabb készülékeket a Vörös Csillag úti és a Várko- nyi téri magasházak kony­háiban és fürdőszobáiban. A lakók leveleikben a kátyúba ragadt termofor-ügyintézésre panaszkodnak. — Hogyan tovább? — tet­tük fel a kérdést Fauszt Sán­dornak, a városi tanács mű­szaki osztályvezetőjének. — A kezünk kötött. Ügy érzem, hogy legjobban a se­gítő szándék hiányzik. Az érdekeltek jogi szócséplésbe kezdenek, ahelyett, hogy a hibák kijavításához fogná­nak. Az a véleményem, hogy szüntessék meg a hibákat, azután marad idő bőven a pereskedésre. És a többi érdekelt? Lassú mozgás észlelhető A másodfokú határozatok eredményeként (amelyekben — mint tudjuk — csupán megkeresik a tervezőt és ki­vitelezőt, de határozott uta­sítást nem adnak) lassú mozgás észlelhető. Mindenütt egyeztetik az adatokat, osz­tályozzák a hibákat. A Szol­nok megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál például kü­lön kis csapat alakult a mű­szaki megoldás felkutatásá­ra. Munkájukat csupán ap­róságok akadályozzák. Az egyik, hogy a legutóbb szál­lított termofor-elemekből el­küldték néhányat az Építés­ügyi Minőségellenőrző Inté­zethez vizsgálatra. Az intézet válasza: az elemek használ­hatatlanok. Kérdésük: ak­kor most mit építsenek be? A mi kérdésünk: eddig soha nem volt minőségi probléma az elemekkel? A tervező és a kivitelező tehát munkához látott ez már egy lépés előre még ak­kor is, ha e pillanatban kéz­zel fogható eredményt nem tudnak felmutatni. Remélhe­tőleg nem kibúvó lesz a má­sodfokú határozatnak az a része, amelyben arról esik szó, hogy az érintett fél. .a hibák kijavítását egyéb mun­kái mellett folyamatosan vé­gezheti.” Bízunk abban, hogy a „fo­lyamatos” nem a végtelent jelenti, még csak nem is a távoli jövőt. Ez a biztosítéka annak, hogy a termofor- dosszié újabb beadványok­kal ne szaporodjék, hogy a lezárt gázkészülékek miha­marabb újra működhessenek. Az emberek megértik, hogy hogy érdekük a hibák kija­vítása, de a türelmük nem határtalan. Hortobágyi Zoltán AZ ÜJ DEMOKRATIKUS magyar néphadsereg meg­szervezőinek és első vezetői­nek névsorából kitörülhetet- len Sólyom László neve. 1908. december 17-én született Mu­raszombaton. Apja elesett az első világháborúban, tanítónő édesanyja egyedül nevelte a tehetséges fiút. Kitűnő rendű érettségi vizsgát tett a budai hadapródiskolában, majd a Ludovika Akadémián tanult tovább. A katonatiszti főis­kolát is kitűnő eredménnyel végezte el 1931-ben. Tüzér­hadnagyként Miskolcra ke­rült, majd felvételi pályáza­tot adott be a vezérkari tisztképző akadémiára. A vizsgán nagyszerűen megfe­lelt. Jól tudott ekkor már fran­ciául, így Franciaországba küldték egyéves gyakorlatra. A kibontakozó francia nép­frontmozgalom éveiben — 1935—36-ban — szerzett köz­vetlen tapasztalatot — kato­nai szakmai tudásának töké­letesítése mellett — a mun­kások egységes fellépésének óriási jelentőségéről. A hadiakadémia elvégzése után, 1939-ben került Szé­kesfehérvárra a második had­testhez vezérkari századosi beosztásban. A II. világhábo­rú kitörése után a széles lá­tókörű, művelt katonatiszt egyre világosabban látta, ho­va vezet a magyar uralkodó osztály németbarát politiká­ja. Egészségi okokra hivat­kozva sikerült kiválnia a hadsereg kötelékéből. Régi katonatársa és barátja, Pálf- fy György segítségével az Égy esült Izzóban helyezke­dett el. Ezt követően igaz ha­zafi módjára kereste a kap­csolatot a németellenes, anti­fasiszta személyekkel. A kommunista párt Köz­ponti Bizottságának egyik tagja — a közelmúltban el­hunyt Orbán László — ösz­tönzésére Sólyom László an­tifasiszta tevékenységet fej­tett ki. 1944-ben behívták ugyan katonának, de az ok­tóber 15-i nyilas hatalomát­vétel után illegalitásba ment, „Sógor” fedőnév alatt irányí­totta ellenállási csoportját, amely fegyverek, robbanó­anyagok szerzésével és elfo- gottak kiszabadításával tűnt ki. A párt Katonai Bizottságát Pálffy György vezette, s ál­tala került kapcsolatba Só­lyom László is a Magyar Volt idejük a fiataloknak a felkészülésre, hiszen Csikós Ferenc elnök jó előre megír­ta és sokszorosította beszá­molóját, amelyet mind,en ér­dekelt napokig_ részletesen tanulmányozhatott. A termelőszövetkezet nem tartozik a nagy termőterü­lettel rendelkező közös gaz­daságok közé, tagjai összesen 6810 hektáron, elsősorban szabadföldi kertészettel fog­lalkoznak. Az ifjúsági par­lamentre meghívottak nagy része azonban nem vesz részt közvetlenül a termesztésben, közülük negyvennyolcán ugyanis műszaki, gépjavító területen dolgoznak, órabér­ben. Ez az arány részben meghatározta felvetett gond­jaik körét. Legtöbben -az órabért kevesellték. A szövetkezet fiataljai is­kolai végzettségüknek meg­felelő munkakörben dolgoz­nak. öten rendelkeznek fel­sőfokú végzettséggel, tizen­öten középiskolaival, negy­vennyolcán szakmunkásbi­zonyítvánnyal. A csupán nyolc osztályt végzetteket továbbtanulásra ösztönzik, amelyhez minden segítséget Hetven éve született Sólyom László Nemzeti Felkelés Felszaba­dító Bizottságával és annak katonai vezetőivel. A főváros pesti oldalának felszabadulása napján, 1945. január 18-án nevezték ki Bu­dapest rendőrfőkapitányának. Az ostrom utáni város köz­rendjének, közbiztonságának megszervezésében együttmű­ködött Zamercev tábornok szovjet városparancsnokkal. Üj, demokratikus érzelmű rendőrséget kellett létrehoz­ni a fegyveres bandák, a fe­ketézők, az alvilág ellen. Eb­ben a szervező és nap-nap után igen kemény feladato­kat jelentő munkából orosz­lánrészt vállalt Sólyom László. 1946 őszén honvéd vezér­őrnagyi rendfokozattal a Honvédelmi Minisztérium ka­tonai főcsoportvezetőjévé ne­vezték ki. Hozzá tartozott a hadseregszervezési osztály is. Azon munkálkodott, hogy az új, demokratikus honvédség vezetői részére mielőbb lét­rejön a tisztképző akadémia, ahol majd kommunista tisz­teket képeznek ki. „Döntő fontosságú, hogy hadsere­günk tisztikara a magyar dol­gozó nép. elsősorban a ma­gyar munkásosztály soraiból kerüljön ki. Ez a hadsereg csak akkor válhat néphadse­reggé. ha a munkásosztály el­foglalta h elvét a honvédség vezetésében.” — mondotta egyik csepeli beszédében. Az 1947 őszétől 1949 januárig működött akadémia első pa­rancsnoka Sólyom László volt. SZERVEZŐ, oktató, nevelő munkája mellett a Honvéd cí­mű lap szerkesztő bizottságá­nak is tagia volt. E folyóirat hasábjain fejtette ki gondola­tait arról, hogy mennyire szükséges a honvédség és a dolgozó nép egysége a fiatal magyar népi demokrácia cél- iainak megvalósításában. — Hadtudományi cikkeiben el­sőként ismertette a Szovjet Hadsereg magyarországi fel­megkapnak a közös gazda­ságtól. Az elnöki beszámolóban szó .volt az ifjúság sporto­lási és kulturális lehetőségei­ről is. Csikós Ferenc elis­merte, hogy az ilyen arányú igények teljes kielégítéséhez egyelőre nincsenek meg az anyagi és személyi feltéte­lek. Ezért javasolta, hogy a fiatalok a művelődési ház­ban és a községi sportkör­ben keressék a szabad idő hasznos eltöltésének lehető­ségeit, hiszen a szövetkezet mindkét intézményt jelentős pénzbeli támogatásban ré­szesíti. A harminc éven aluliak egyre több helyet kapnak a tsz irányításában. A gazda­sági vezetőségben ketten, a küldöttgyűlésben heten kép­viselik a fiatalokat. De van huszonéves az ellenőrző bi­zottságban, a szövetkezeti döntőbizottságban és a párt- vezetőségben is. Az elnök beszélt a leg­utóbbi ifjúsági parlamenten elhangzott kérések teljesíté­séről. Ezek közül néhány: a műhely fűtését és a dol­gozók étkezési lehetőségeit megoldották, az ifjúsági ala­szabadító hadműveleteit. Ugyancsak az elsők között elemezte a második világhá­borúba sodort magyar kato­nák szerepét, leleplezve, fel­tárva a parancsnokok bűnös­ségét. Tanulni, tanítani, dolgozni folyton — ez a hármas elv vezérelte. 1949 elején a'Szov­jetunióban járt tanulmány­úton. A felsőfokú katonai tanintézetek, akadémiák munkáját tanulmányozta. Hazatérve éjt nappallá téve dolgozott. A minisztérium katonai főcsoportfőnökségét ekkor fejlesztették vezérkar­rá. A vezérkar főnöke Só­lyom László altábornagy lett. Az 1949-ben bekövetkezett tragikus események követ­keztében legjobb barátait, harcostársait veszítette el. Koholt vádak alapján 1950. május 20-án őt is letartóztat­ták, majd halálra ítélték és augusztus 19-én katonatár­saival, Révai Kálmán és Illy Gusztáv altábornagyokkal együtt kivégezték. SZÜLETÉSÉNEK 70. évfor­dulóján tisztelettel adózik em­lékének az utókor, amely meg­tisztította nevét a rászórt ha­mis vádaktól és halála után igazságot szolgáltatott a ki­váló tehetségű kommunista katonai vezetőnek. Sólyom Lászlónak. « « * Sólyom László altábor­nagy, a honvéd vezérkar fő­nöke’ a felszabadulás irtán Budapest rendőrfőkapitánya születésének 70. évfordulója alkalmából koszorúzási ün­nepséget rendeztek szomba­ton sírjánál, a Farkasréti te­metőben. A Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága nevében Borbándi János miniszterelnök-helyet­tes és Rácz Sánd.or, a Köz­ponti Bizottság osztályve­zetője, a KB tagjai; a fegy­veres erők és testületek kép­viseletében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédel­mi miniszter, Benkei And­rás belügyminiszter és Nagy György, a Munkásőrség or­szágos parancsnokának első helyettese koszorúzott. El­helyezték a megemlékezés virágait hozzátartozói, tisz­telői és volt harcostársai is. A megemlékezés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Vida Sándor pót ötezer forintról tízezer forintra emelték, a szakmun­kástanulókat megfelelő szak­mai irányítással képzik, a katonaidejüket töltő fiatalo­kat sohasem hagyják ki a bérrendezésből, és óvodai csoport létrehozásával köny- nyítik meg a kisgyermekes anyák helyzetét. 1975 óta évről évre nehe­zebb helyzetbe kerül a gaz­daság. Az eredményeket — amelyek igen szerények — rontotta az aszály, a jég és a fagy. Mindezt figyelembe kell vennie minden szövet­kezeti dolgozónak, amikor igényeit megfogalmazza. Tóth Tibor, a KlSZ-alap- szervezet titkára az elnöki beszámolóhoz és a hozzászó­lásokhoz fűzött megjegyzést. Elmondta, hogy az egészsé­ges elégedetlenség és a^több­re vágyás természetes vo­nása minden fiatalnak. Nem szabad megfeledkezni azon­ban arról, hogy elsősorban önmagában kell. hogy tisz­tázza a magasabb bért kö­vetelő dolgozó, eleget tett-e kötelességeinek? A bérezés­nél figyelembe veszik a gya­korlati időt is. Nem kaphat egyforma órabért az egy-két éves gyakorlattal rendelkező fiatal és a tizenöt-húszéves gyakorlattal bíró dolgozó. Az ifjúsági parlament vé­gül elfogadta a következő két év feladatait meghatá­rozó intézkedési tervet. B. J. Tegnap délelőtt a Megyei Gyermek- és Ifjú­ságvédő Intézetben 240 ezer forintot osztottak szét a tizennyolcadik életévüket betöltött álla­mi gondozottak között. Az önálló életkezdés­hez az anyagi támogatást első ízben tudták biztosítani, s ezúttal tizenkét fiatal részesült belőle. Valamennyien olyan állami gondozot­tak, akik tanulmányi eredményükkel, munká­jukkal, magatartásukkal ezt megérdemelték. A tizenöt-, húsz-, harmincezer forintos össze­get lakásvásárlásra, bútorok és háztartási qé- pek beszerzésére fordíthatják. Képünkön Pat­kós Gyula, a gyermekvédő intézet igazgatója Rostás Gizellának nyújtja át a harmincezer forintot Ahogyan ma dolgozunk, úgy élünk holnap „Teltházas” ifjúsági parlament Jászfényszarun A jászfényszarui Béke Termelőszövetkezet hetvenkilenc, harminc éven aluli dolgozója pénteken délután tartotta ifjúsági parlamentjét. A szövetkezet kultúrterme csaknem szűknek bizonyult, mert rríég maguk a szervezők sem szá­mítottak ekkora érdeklődésre.

Next

/
Thumbnails
Contents