Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
1978. december 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A néphadsereg első vezérkari főnöke A termofor-történet újabb fejezete A termofor kémények ügye ugyancsak fölkavarta a közvéleményt. A televízión, a rádión és a sajtón kívül foglalkozott vele az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség is. A Népszava ez évi januári számainak egyikében olvashattuk Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes nyilatkozatát, mely szerint: „El kell érni, hogy 1978 őszére, az új fűtési idény kezdetére rendeződjék az oly sok gondot okozó gyűjtőkémények ügye.” Az országban az elmúlt években több tízezer olyan lakás épült, amelyekben az égéstermékeket ennek az előregyártott elemekből ösz- szerakható kéménynek kellene a szabadba juttatnia. Kellene, mert nem biztos, hogy megteszi. Hogy mennyire nem, arra — sajnos — szomorú és tragikus bizonyítékok is akadnak. A hasonló események megakadályozásának érdekében került terítékre a termofor-kémény. Jó, vagy nem jó? — tették fel a kérdést. Az ÉVM alapos vizsgálat után mondta ki a végszót: a kémény jó, további építésre alkalmas. A minisztérium azonban a 21/1977, sz. közleményében sietett a kivitelezők figyelmét felhívni a következőkre: ez a kémény áramlástechnikai- lag rendkívül érzékeny, ezért építésekor a legszigorúbban ragaszkodni kell a technológiában leírtakhoz. A szakértők föltárták továbbá, hogy mik azok az egyéb tényezők, amiket még figyelembe kell venni. Ugyanis zavart okozhat a kémény működésében, ha utólag megvésik, mert így az elemek eltörnek; ha a bekötések között az előírt távolságot nem tartják be; ha a kéményt nem kürtösre, fölfelé bővülőre építik; ha a légköri viszonyok nem megfelelőek ... nem soroljuk tovább. Vizsgálat előzte meg a végszót Megyénkben négy és fél ezer fölött van a termofor- kémények száma. A megyei kéményseprő vállalat — rendelet is kötelezi a folyamatos ellenőrzésre — tavaly ezerötszázat megvizsgált és ezek kilencven százalékát valamilyen módon hibásnak találta. Többek szerint ez a vizsgálat túlzottan aprólékos volt, hiszen a jegyzőkönyvbe vett hibák java a kémények működését nem befolyásolta és nem befolyásolja ma sem. A vállalat több mint hétszázat maga javított ki, ötszázhetvenhét esetben azonban hatósági intézkedést kért. Csak ott, ahol a helyzetet veszélyesnek ítélte és ahol saját eszközeivel a javítást elvégezni nem tudta, mert az már építőipari szakmunkát igényelt. És itt vesz furcsa fordulatot az ügy. • A tömeges tiltakozás okai Szolnok városában a tanács műszaki osztálya a hibás egyesítettfalú gyűjtőkémények (értsd: termofor) ügyében százhét határozatot hozott, amelyekben megjelölte a felelősöket és kötelezte a javítások elvégzésére. Erre mi történt? Példa ugyan akadt arra is, hogy a hibáért felelős szó nélkül kijavította a kéményt, de ez volt a kevesebb, jóval gyakoribb a fellebbezés. A fent említett százhét határozatra szám szerint 165 érkezett ez utóbbiból. (Volt eset, ahol a tervezőt, a kivitelezőt és a fenntartót is elmarasztalták, így egy határozat ellen hárman is tiltakoztak.) Hogy mi lehet e tömeges tiltakozás oka? Válaszul hadd- idézzünk a megyei tanács építési-, közlekedési-, vízügyi osztályának november 20-án kelt feljegyzéséből! „Az I. fokú határozatok kiadásra kerültek, azonban a részletes tájékoztatás ellenére a határozatok tartalmilag nem feleltek meg a már jelzett irányelveknek, mivel az érintett kivitelezők és tervezők rövid határidőre kötelezve lettek a javítási munkák elvégzésére. Ez a körülmény, valamint egyéb műszaki és jogi fejtegetések feltárásával a kivitelezők és a tervezők minden határozat ellen fellebbezést nyújtottak be.” Feledkezzünk most meg a hivatali nyelven írt indoklásról és vizsgáljuk meg, hogy mire hivatkoztak a tervezők és a kivitelezők. Az épületeket annak idején szabályszerűen átadták. A használatbavételi engedély kiadásakor a kéményseprő vállalat jegyzőkönyvben nyilatkozott arról, hogy a kémények megfelelőek, üzembiztosak. A lakóházak hároméves garanciális ideje alatt panasz nem érkezett a kémények miatt, így az eltelt öt-tíz évben keletkezett hibákért nem érzik felelősnek magukat. Mi több, a megyei tanács fent említett osztálya sem tartja annak ezeket a vállalatokat — ezért nem is szerepel a határozataiban a „kötelezem” szó. Ilyen esetben — az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény 34. paragrafusa alapján — az épületek illetve a lakások tulajdonosai kötelezhetők a javítások költségeinek megtérítésére, amit aztán polgári peres eljárás útján átháríthatnak majd a hibák okozóira. Ez idáig rendben is lenne, ha közben a TIGÁZ nem zárt volna le újabb készülékeket a Vörös Csillag úti és a Várko- nyi téri magasházak konyháiban és fürdőszobáiban. A lakók leveleikben a kátyúba ragadt termofor-ügyintézésre panaszkodnak. — Hogyan tovább? — tettük fel a kérdést Fauszt Sándornak, a városi tanács műszaki osztályvezetőjének. — A kezünk kötött. Ügy érzem, hogy legjobban a segítő szándék hiányzik. Az érdekeltek jogi szócséplésbe kezdenek, ahelyett, hogy a hibák kijavításához fognának. Az a véleményem, hogy szüntessék meg a hibákat, azután marad idő bőven a pereskedésre. És a többi érdekelt? Lassú mozgás észlelhető A másodfokú határozatok eredményeként (amelyekben — mint tudjuk — csupán megkeresik a tervezőt és kivitelezőt, de határozott utasítást nem adnak) lassú mozgás észlelhető. Mindenütt egyeztetik az adatokat, osztályozzák a hibákat. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalatnál például külön kis csapat alakult a műszaki megoldás felkutatására. Munkájukat csupán apróságok akadályozzák. Az egyik, hogy a legutóbb szállított termofor-elemekből elküldték néhányat az Építésügyi Minőségellenőrző Intézethez vizsgálatra. Az intézet válasza: az elemek használhatatlanok. Kérdésük: akkor most mit építsenek be? A mi kérdésünk: eddig soha nem volt minőségi probléma az elemekkel? A tervező és a kivitelező tehát munkához látott ez már egy lépés előre még akkor is, ha e pillanatban kézzel fogható eredményt nem tudnak felmutatni. Remélhetőleg nem kibúvó lesz a másodfokú határozatnak az a része, amelyben arról esik szó, hogy az érintett fél. .a hibák kijavítását egyéb munkái mellett folyamatosan végezheti.” Bízunk abban, hogy a „folyamatos” nem a végtelent jelenti, még csak nem is a távoli jövőt. Ez a biztosítéka annak, hogy a termofor- dosszié újabb beadványokkal ne szaporodjék, hogy a lezárt gázkészülékek mihamarabb újra működhessenek. Az emberek megértik, hogy hogy érdekük a hibák kijavítása, de a türelmük nem határtalan. Hortobágyi Zoltán AZ ÜJ DEMOKRATIKUS magyar néphadsereg megszervezőinek és első vezetőinek névsorából kitörülhetet- len Sólyom László neve. 1908. december 17-én született Muraszombaton. Apja elesett az első világháborúban, tanítónő édesanyja egyedül nevelte a tehetséges fiút. Kitűnő rendű érettségi vizsgát tett a budai hadapródiskolában, majd a Ludovika Akadémián tanult tovább. A katonatiszti főiskolát is kitűnő eredménnyel végezte el 1931-ben. Tüzérhadnagyként Miskolcra került, majd felvételi pályázatot adott be a vezérkari tisztképző akadémiára. A vizsgán nagyszerűen megfelelt. Jól tudott ekkor már franciául, így Franciaországba küldték egyéves gyakorlatra. A kibontakozó francia népfrontmozgalom éveiben — 1935—36-ban — szerzett közvetlen tapasztalatot — katonai szakmai tudásának tökéletesítése mellett — a munkások egységes fellépésének óriási jelentőségéről. A hadiakadémia elvégzése után, 1939-ben került Székesfehérvárra a második hadtesthez vezérkari századosi beosztásban. A II. világháború kitörése után a széles látókörű, művelt katonatiszt egyre világosabban látta, hova vezet a magyar uralkodó osztály németbarát politikája. Egészségi okokra hivatkozva sikerült kiválnia a hadsereg kötelékéből. Régi katonatársa és barátja, Pálf- fy György segítségével az Égy esült Izzóban helyezkedett el. Ezt követően igaz hazafi módjára kereste a kapcsolatot a németellenes, antifasiszta személyekkel. A kommunista párt Központi Bizottságának egyik tagja — a közelmúltban elhunyt Orbán László — ösztönzésére Sólyom László antifasiszta tevékenységet fejtett ki. 1944-ben behívták ugyan katonának, de az október 15-i nyilas hatalomátvétel után illegalitásba ment, „Sógor” fedőnév alatt irányította ellenállási csoportját, amely fegyverek, robbanóanyagok szerzésével és elfo- gottak kiszabadításával tűnt ki. A párt Katonai Bizottságát Pálffy György vezette, s általa került kapcsolatba Sólyom László is a Magyar Volt idejük a fiataloknak a felkészülésre, hiszen Csikós Ferenc elnök jó előre megírta és sokszorosította beszámolóját, amelyet mind,en érdekelt napokig_ részletesen tanulmányozhatott. A termelőszövetkezet nem tartozik a nagy termőterülettel rendelkező közös gazdaságok közé, tagjai összesen 6810 hektáron, elsősorban szabadföldi kertészettel foglalkoznak. Az ifjúsági parlamentre meghívottak nagy része azonban nem vesz részt közvetlenül a termesztésben, közülük negyvennyolcán ugyanis műszaki, gépjavító területen dolgoznak, órabérben. Ez az arány részben meghatározta felvetett gondjaik körét. Legtöbben -az órabért kevesellték. A szövetkezet fiataljai iskolai végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. öten rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, tizenöten középiskolaival, negyvennyolcán szakmunkásbizonyítvánnyal. A csupán nyolc osztályt végzetteket továbbtanulásra ösztönzik, amelyhez minden segítséget Hetven éve született Sólyom László Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságával és annak katonai vezetőivel. A főváros pesti oldalának felszabadulása napján, 1945. január 18-án nevezték ki Budapest rendőrfőkapitányának. Az ostrom utáni város közrendjének, közbiztonságának megszervezésében együttműködött Zamercev tábornok szovjet városparancsnokkal. Üj, demokratikus érzelmű rendőrséget kellett létrehozni a fegyveres bandák, a feketézők, az alvilág ellen. Ebben a szervező és nap-nap után igen kemény feladatokat jelentő munkából oroszlánrészt vállalt Sólyom László. 1946 őszén honvéd vezérőrnagyi rendfokozattal a Honvédelmi Minisztérium katonai főcsoportvezetőjévé nevezték ki. Hozzá tartozott a hadseregszervezési osztály is. Azon munkálkodott, hogy az új, demokratikus honvédség vezetői részére mielőbb létrejön a tisztképző akadémia, ahol majd kommunista tiszteket képeznek ki. „Döntő fontosságú, hogy hadseregünk tisztikara a magyar dolgozó nép. elsősorban a magyar munkásosztály soraiból kerüljön ki. Ez a hadsereg csak akkor válhat néphadsereggé. ha a munkásosztály elfoglalta h elvét a honvédség vezetésében.” — mondotta egyik csepeli beszédében. Az 1947 őszétől 1949 januárig működött akadémia első parancsnoka Sólyom László volt. SZERVEZŐ, oktató, nevelő munkája mellett a Honvéd című lap szerkesztő bizottságának is tagia volt. E folyóirat hasábjain fejtette ki gondolatait arról, hogy mennyire szükséges a honvédség és a dolgozó nép egysége a fiatal magyar népi demokrácia cél- iainak megvalósításában. — Hadtudományi cikkeiben elsőként ismertette a Szovjet Hadsereg magyarországi felmegkapnak a közös gazdaságtól. Az elnöki beszámolóban szó .volt az ifjúság sportolási és kulturális lehetőségeiről is. Csikós Ferenc elismerte, hogy az ilyen arányú igények teljes kielégítéséhez egyelőre nincsenek meg az anyagi és személyi feltételek. Ezért javasolta, hogy a fiatalok a művelődési házban és a községi sportkörben keressék a szabad idő hasznos eltöltésének lehetőségeit, hiszen a szövetkezet mindkét intézményt jelentős pénzbeli támogatásban részesíti. A harminc éven aluliak egyre több helyet kapnak a tsz irányításában. A gazdasági vezetőségben ketten, a küldöttgyűlésben heten képviselik a fiatalokat. De van huszonéves az ellenőrző bizottságban, a szövetkezeti döntőbizottságban és a párt- vezetőségben is. Az elnök beszélt a legutóbbi ifjúsági parlamenten elhangzott kérések teljesítéséről. Ezek közül néhány: a műhely fűtését és a dolgozók étkezési lehetőségeit megoldották, az ifjúsági alaszabadító hadműveleteit. Ugyancsak az elsők között elemezte a második világháborúba sodort magyar katonák szerepét, leleplezve, feltárva a parancsnokok bűnösségét. Tanulni, tanítani, dolgozni folyton — ez a hármas elv vezérelte. 1949 elején a'Szovjetunióban járt tanulmányúton. A felsőfokú katonai tanintézetek, akadémiák munkáját tanulmányozta. Hazatérve éjt nappallá téve dolgozott. A minisztérium katonai főcsoportfőnökségét ekkor fejlesztették vezérkarrá. A vezérkar főnöke Sólyom László altábornagy lett. Az 1949-ben bekövetkezett tragikus események következtében legjobb barátait, harcostársait veszítette el. Koholt vádak alapján 1950. május 20-án őt is letartóztatták, majd halálra ítélték és augusztus 19-én katonatársaival, Révai Kálmán és Illy Gusztáv altábornagyokkal együtt kivégezték. SZÜLETÉSÉNEK 70. évfordulóján tisztelettel adózik emlékének az utókor, amely megtisztította nevét a rászórt hamis vádaktól és halála után igazságot szolgáltatott a kiváló tehetségű kommunista katonai vezetőnek. Sólyom Lászlónak. « « * Sólyom László altábornagy, a honvéd vezérkar főnöke’ a felszabadulás irtán Budapest rendőrfőkapitánya születésének 70. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek szombaton sírjánál, a Farkasréti temetőben. A Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Borbándi János miniszterelnök-helyettes és Rácz Sánd.or, a Központi Bizottság osztályvezetője, a KB tagjai; a fegyveres erők és testületek képviseletében Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter és Nagy György, a Munkásőrség országos parancsnokának első helyettese koszorúzott. Elhelyezték a megemlékezés virágait hozzátartozói, tisztelői és volt harcostársai is. A megemlékezés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Vida Sándor pót ötezer forintról tízezer forintra emelték, a szakmunkástanulókat megfelelő szakmai irányítással képzik, a katonaidejüket töltő fiatalokat sohasem hagyják ki a bérrendezésből, és óvodai csoport létrehozásával köny- nyítik meg a kisgyermekes anyák helyzetét. 1975 óta évről évre nehezebb helyzetbe kerül a gazdaság. Az eredményeket — amelyek igen szerények — rontotta az aszály, a jég és a fagy. Mindezt figyelembe kell vennie minden szövetkezeti dolgozónak, amikor igényeit megfogalmazza. Tóth Tibor, a KlSZ-alap- szervezet titkára az elnöki beszámolóhoz és a hozzászólásokhoz fűzött megjegyzést. Elmondta, hogy az egészséges elégedetlenség és a^többre vágyás természetes vonása minden fiatalnak. Nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy elsősorban önmagában kell. hogy tisztázza a magasabb bért követelő dolgozó, eleget tett-e kötelességeinek? A bérezésnél figyelembe veszik a gyakorlati időt is. Nem kaphat egyforma órabért az egy-két éves gyakorlattal rendelkező fiatal és a tizenöt-húszéves gyakorlattal bíró dolgozó. Az ifjúsági parlament végül elfogadta a következő két év feladatait meghatározó intézkedési tervet. B. J. Tegnap délelőtt a Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetben 240 ezer forintot osztottak szét a tizennyolcadik életévüket betöltött állami gondozottak között. Az önálló életkezdéshez az anyagi támogatást első ízben tudták biztosítani, s ezúttal tizenkét fiatal részesült belőle. Valamennyien olyan állami gondozottak, akik tanulmányi eredményükkel, munkájukkal, magatartásukkal ezt megérdemelték. A tizenöt-, húsz-, harmincezer forintos összeget lakásvásárlásra, bútorok és háztartási qé- pek beszerzésére fordíthatják. Képünkön Patkós Gyula, a gyermekvédő intézet igazgatója Rostás Gizellának nyújtja át a harmincezer forintot Ahogyan ma dolgozunk, úgy élünk holnap „Teltházas” ifjúsági parlament Jászfényszarun A jászfényszarui Béke Termelőszövetkezet hetvenkilenc, harminc éven aluli dolgozója pénteken délután tartotta ifjúsági parlamentjét. A szövetkezet kultúrterme csaknem szűknek bizonyult, mert rríég maguk a szervezők sem számítottak ekkora érdeklődésre.
