Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-17 / 297. szám
19?#. december 17. SZOtNOK MEGYEI NÉPLAP az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, az 1979. évi eélkitiizésekrttl A megyei pártbizottság határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága 1978. december 15-én kibővített ülésen tárgyalt az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről és jóváhagyta az 1979. évi célkitűzéseket, az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i határozata alapján. 1.0 gazdasági épitömunka és az életszinvonal- politika eredményei A megyei pártbizottság megállapította, hogy a megye kommunistái, dolgozói eredményesen munkálkodtak az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítéséért, aminek következményeként a gazdaság több területén erősödtek a kedvező tendenciák. Ugyanakkor a gazdasági fejlődés üteme és iránya nem felelt meg minden vonatkozásban a cselekvési programnak, amely célul tűzte ki a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító termelésnek, a hatékonyságnak a növelését, a gazdálkodás színvonalának emelését. Az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről az eddigi adatok alapján megállapítható: € A szocialista iparban a termelés az ■■ előirányzott 7—8 százalékkal szemben mintegy 5 százalékkal nő, melynek 90 százalékát a termelékenység fedezi. A termékek értékesítése az idén kedvezőbb, mint tavaly volt, a külkereskedelmi értékesítés aránya az 1977. évi 13 százalékról mintegy 15 százalékra emelkedik, fokozódott a tőkés export. Kedvezőtlen viszont, hogy nagy eltéréseket mutatnak a vállalatok dollár kitermelési mutatói. A szocialista kiviteli kötelezettségeiknek a termelőüzemek eleget tettek. Az átlagosnál kisebb mértékben bővült a termelés a gépiparban, a könnyűiparban. A Hűtőgépgyárban, a Tisza Cipőgyárban és a MEZŐGÉP Vállalatnál anyag, alkatrész hiánya, valamint kooperációs problémák, szállítási nehézségek okoztak gondokat. A vegyiparban és a szőrmeiparban meggyorsult a termelés felfutásának üteme. Az építőanyagipar bővülő termeléssel és szélesebb választékkal járult hozzá az igények kielégítéséhez. Az élelmiszeripar teljesíti tervét. Néhány termékből: csontos marhahúsból, tojásból, cukorból többet termeltek az év háromnegyedében, mint tavaly. Csökkent viszont a csontos sertéshús, a vágott baromfi és a fogyasztói tej termelése, illetve feldolgozása. A felvásárlás szinte minden fontosabb alapanyagból növekedett. Előrehaladás mutatkozik a termékszerkezet korszerűsítésében, a megye vállalatai több új termék gyártását kezdték meg az idén. Kifogásolható, hogy kevésbé keresik a nagyobb anyagi befektetés nélküli termékváltás lehetőségeit. Még mindig nem érvényesülnek megfelelően a korszerű üzem- és munkaszervezés, a munkaerő, a kapacitások jobb, takarékosabb felhasználásának követelményei. Nem megfelelő a vállalatok készletgazdálkodása, jelentős készletek halmozódtak fel. 2 A megyében végzett építőipari ter- ■ melés várhatóan az elmúlt évivel azonos szinten marad, a megyei székhelyű szervezeteké 4—6 százalékkal nő. Jelentősek a fejlődésbeli különbségek. Az Állami Építőipari Vállalat létszáma tovább csökkent, ugyanakkor 10 százalékkal emelte a termelékenységét, így termelése az év háromnegyedében 9 százalékkal meghaladta a tavalyi hasonló időszakét. A tanács építőipari vállalatánál és a szövetkezeti építőiparban a dolgozók számának emelkedése ellenére sem sikerült javítani a termelési, a gazdálkodási eredményeket. Valamennyi építőipari szervezetben szűkös a szak- és szerelőipar kapacitása, ez is oka, hogy több fontos létesítmény kivitelezése elhúzódik, a szerződéses határidők betartásában lényeges javulás nem tapasztalható. 3 A mezőgazdaság termelése előrelát- ■ hatóan a tervezett 4 százalékkal bővül. A növénytermesztésben kiemelkedő átlagtermést értek el a gazdaságok; őszi búzából 45,9 mázsát, kukoricából 57 mázsát hektáronként. A vetésszerkezet a terveknek megfelelően alakult, növekedett a kukorica, a napraforgó vetésterülete, és csökkent a rizsé, a burgonyáé. Az idén búzából, kukoricából, cukorrépából többet takarítottak be, mint tavaly, rizsből nagyon alacsonyak a hozamok. Az állattenyésztés fejlődése felgyorsult. A szarvasmarha-állomány 2 százalékkal növekedett, a háztáji gazdaságokban a múlt évinél 4 százalékkal több szarvasmarhát tartottak. A termelőszövetkezetekben szerény mértékű volt az állomány gyára- podása és a tejtermelés növekedése. A sertésállomány 3 százalékkal emelkedett, a háztáji és kisegítő gazdaságokban nagyobb arányban, mint a nagyüzemekben. A ju- hászatban nagyobb előrelépés tapasztalható, a törzsállomány 13 százalékkal emelkedett. Javult a takarmányellátás, főleg tömegtakarmányból, a melléktermékek felhasználása azonban még nem kielégítő. Az állategészségügyi helyzet a célokkal ellentétben lassan javul A gazdaságok közötti termelési és jövedelmezőségi színvonalkülönbség nem csökkent jelentősebb mértékben. Ennek oka, hogy a magasabb hozamokat több üzem tetemes anyagi ráfordítással érte el. A rizstermelő gazdaságok pénzügyi helyzete az utóbbi három évben betakarított alacsony terméshozamok miatt tovább romlott. Ezek következtében több mezőgazdasági üzemben veszteség, illetve alaphiány várható. A talaj termőképességének fokozása érdekében 18 ezer hektáron üzemközi, 6000 hektáron üzemen belüli vízrendezés történt, 5000 hektáron talajjavítást végeztek. Az öntözésre vízjogilag engedélyezett terület 86 ezer hektár. Az üzemek 67 ezér hektár öntözését tervezték, ezzel szemben 83 ezer hektáron öntöztek* ami az időjárást figyelembe véve, megfelelő. Az elemi csapások közül jelentős károkat okozott a belvíz, a vihar és jég, a két utóbbi 30 ezer hektárt érintett. Az erdőgazdaság teljesíti beruházási és fafeldolgozási tervét, az erdőtelepítés azonban nem kielégítő a megyében, A mezőgazdaság a nehézségek ellenére is teljesíti tervét, viszont kedvezőtlen jelenségek is tapasztalhatók, Lassú az előrehaladás a hatékonyság, a minőség javításában, a takarékosabb gazdálkodásban. A A közlekedési ágazat a tervezettnél **■ nagyobb mértékben növelte áru- és személyszállítási teljesítményét, ennek ellenére is volt vagonhiány. Javult a közúti tömegközlekedés kulturáltsága, Szolnokon a csúcsforgalmi zsúfoltság viszont problémát jelent. Folytatódott a megye úthálózatának korszerűsítése, terven felül mintegy 41 kilométer út burkolatát készítik el. A hírközlési feladatok ellátásának színvonala megfelelő volt. A távbeszélő szolgáltatással szembeni igényeket azonban maradéktalanul nem tudták kielégíteni. A munkaerő-gazdálkodás fejlődött, ■ jóllehet területenként, vállalatonként nem egyforma mértékben. A túlzott létszámnövelési törekvések továbbra is jellemzőek voltak. Helyenként a termékösszetétel megváltoztatásával, a raktározás, az anyagmozgatás gépesítésével munkaerő-átcsoportosításra került sor. Az üzemekben a bérezés nem ösztönzött eléggé a termelés, a termelékenység fokozására. Több vállalatnál a termelékenység emelkedését jelentősen meghaladta a bérek növekedése. fi A megye lakóinak életszínvonala to- vább javult. A lakosság készpénzbevétele az év háromnegyedében 6.5 százalékkal, takarékbetét-állománya 30 százalékkal emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom a jövedelmeket meghaladóan, 9 százalékkal bővült. Az áruellátás megfelelő volt, de az igényeket nem tudták több termékből választékosán kielégíteni. A lakosság részére végzett szolgáltatások — kivéve az építőiparit — gyors ütemben növekedtek, teljesítményértékük várhatóan 20 százalékkal lesz több. Az élet- és munkakörülményeket javító tanácsi és vállalati beruházások többsége a tervek szerint megvalósul, illetve folytatódik. A megyében 3 ezer 600 új lakás épül. Elkészül 42 általános iskolai tanterem, az óvodai helyek száma 825-tel bővül, 100 személyes szociális otthon létesül Karcagon és a jászberényit 20 hellyel bővítik. ^ A megyében az idén 6.5—7 milliárd * ■ forintot fordítanak beruházásokra. A növekedés üteme mérséklődött, a tavalyi 24 százalékról 10 százalékra. Kedvező, hogy az építésjellegű beruházások aránya csökkent. A rendelkezésre álló kapacitások nagyobb részét az épülő létesítményekre, illetve- befejezésükre fordították. O A párt-, az állami szervek, a társa- dalmi és tömegszervezetek, mozgalmak között a munkamegosztásnak és a kapcsolattartásnak célszerűbb rendszere, formája alakult ki. Az irányításban, ellenőrzésben és szervezésben azonban nem mindenkor és mindenütt volt tapasztalható a követelmények gyakorlati érvényesítése. 3. A párt valamennyi szerve és szervezete megfogalmazta az 1978. évi főbb gazdaság- politikai célokat. A párthatározatokból adódó feladatokat helyesen szabták meg és konkrétabb, ellenőrizhetőbb programokat készítettek. Erősödött a kezdeményezőkészség illetve a segítő, ellenőrző tevékenység. Az agitációs és propagandamunkában jelentős teret kaptak a gazdaságpolitikai kérdések. b. A tanácsok törekedtek a pénzgazdálkodás és a pénzügyi fegyelem megszilárdítására. A beruházási színvonal behatárolása tervszerűbb gazdálkodásra késztette az állami szerveket a terület- és település- fejlesztési tevékenységükben. Az állami irányításban sikerült változást elérni a terv és pénzügyi fegyelem javításában, a tanácsok gazdálkodásában azonban feszültségek, gondok is felmerültek. C- A szakszervezetben dolgozó kommunisták ellenőrizték a kollektív szerződések végrehajtását, nagy figyelmet fordítottak az újító-, és a termelést segítő mozgalmakra, a munkavédelemre, a jogsegélyszolgálat kiterjesztésére. A munka hatékonysága azonban eléggé eltérő színvonalú. d. A KIB2-pzervezetek mozgósították a fiatalokat a hatékonyabb munkára, a lakó- és munkahelyi környezetük szebbé tételére. Ösztönözték tagjaikat és a szervezeten kívülieket, hogy tphb, a gazdasági feladatokhoz' kapcsolódó vállalást tegyenek és segítsék ezek teljesítését. 6« A népfrontmozgatom növdlte tömegbefolyását a munkások, a parasztok és a különböző' rétegek körében. Eredményes tevékenységet fejtett ki a városfejlesztésben, a társadalmi munka szervezésében. Kezdeményezésben és mozgósításban viszont a községekben elmarad a lehetőségektől. f. A szövetkezetek érdekképviseleti szerveiben dolgozó kommunisták fejlesztették szövetkezetpolitikai és termelést segítő tevékenységüket, Javították az apparátusok személyi feltételeit, aminek hatása kedvező. Operatívabbá vált a tagszövetkezetekben végzett segítp munkájuk. II. B fövő évi gazdaságpolitikai feladatok A gazdaságpolitika fő irányvonalát és fontos területeit a Központi Bizottság határozatai szabják meg. A megye helyzetét a pártbizottság 1978. május 18-i ülésén elemezte. A gazdaságszervező, ellenőrző munkában a párthatározatok végrehajtásának segítését, a gyakorlati tevékenység javítását, a következetesebb számonkérést fogalmazta meg. 1 A megyében 1979-ben fontos feladat, " ■ hogy a gazdaságirányításban és a gazdálkodásban előírt követelmények fokozottabban érvényre jussanak. Elsődleges a népgazdasági egyensúlyt javító termelésfejlődés, ami hatékony intézkedéseket követel. A feladatok folyamatos munkát igényelnek a hatékonyság javításában, a költségek csökkentésében, az ésszerű, takarékos gazdálkodásban. A termelést a vállalatoknál, üzemekben eltérő ütemben és azokból a termékekből kell növelni, amelyek jövedelmezőek, jó minőségűek és gazdaságosan értékesíthetők a külföldi piacokon. Ezzel egyidejűleg gyorsítani szükséges a gazdaságtalan termelés megszüntetésének folyamatát. A termékszerkezet átalakítása révén szűkíteni kell azoknak a termékeknek a körét és mennyiségét, melyek műszaki és gazdaságossági jellemzőik alapján versenyképtelenek, illetve amelyekre nincs piaci igény. Minden termelőegységben törekedjenek arra, hogy a termelékenység, a hatékonyság javulása együtt járjon az önköltség, illetve a fajlagos költségek csökkenésével is. Ezt az erőforrások ésszerű felhasználásával, a tartalékok célszerű hasznosításával biztosítsák. Nélkülözhetetlen az előrelépés az anyag- és eszközgazdálkodásban. A bérek és keresetek csak a hatékonyság fokozásának arányában növelhetők. A megye gazdaságát továbbra is a nép- gazdasági igényekkel összhangban és szelektíven kell fejleszteni. A források elsősorban a már folyamatban lévő beruházások befejezését és a tervezett fejlesztéseket biztosítsák. A műszaki fejlesztéshez továbbra is szükség van a találmányok és a gyártási, technológiai eljárások vásárlására. . * Minden szinten és területen értékelni kell az ötödik ötéves terv időarányos teljesítését, és meg kell határozni a végrehajtás érdekében szükséges további intézkedéseket. Fontos feladat a hatodik ötéves — tanácsi-, és vállalati — tervek előkészítése, az átmeneti feltételek alapos számbavétele, az előzetes, több variánst tartalmazó elképzelések kidolgozása. ■ Ágazatonként a főbb teendők: 3. Ipar. Nagyobb figyelmet kell fordítani a termékszerkezet korszerűsítésére. Különösen azokat a változtatásokat hajtsák végre, melyek jelentősebb anyagi befektetések nélkül és gyorsan megtérülve biztosítanak számottevő eredményeket, növelik a nemzeti jövedelmet. A belföldi igények tervezett kielégítése mellett elsősorban a gazdaságos tőkés export bővítése indokolt. Az üzemekben, vállalatoknál a rendelkezésre álló munkaerőt és a kapacitásokat, különösen a nagyértékű gépeket, berendezéseket ésszerűbben, gazdaságosabban, több műszakban, jobban használják ki. Gyorsítsák meg az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését, a fejlettebb módszerek, eljárások bevezetését. Megalapozott műszaki normák és normatívák kidolgozásával, alkalmazásával bővítsék a teljesítménybérben dolgozók körét. A termelés folyamatosságának, zavartalanságának biztosítása járjon együtt a gazdálkodási fegyelem erősítésével. A termelés a középtávú cselekvési programban előirányzott átlagos növekedési ütemnél kisebb mértékben, 4—5 százalékkal növekedjen. Ezt üzemenként és ágazatonként eltérő mértékben úgy kell elérni, hogy a növekedés forrása a termelékenység javulása legyen. Az alföldi kőolaj- és földgázbányászat tervszerű termelési tevékenységével járuljon hozzá a népgazdaság energiaszükségletének kielégítéséhez. Fokozottabban használják ki lehetőségeiket a kutató és feltáró munkában, a hatékonyság növelését technikailag is alapozzák meg. A gépipari üzemek között az ésszerű munkamegosztás valósuljon meg. Tegyenek eleget maradéktalanul a nemzetközi célprogramokban és szerződéseikben vállalt kötelezettségeiknek. A gyáregységekben teremtsék meg a profilnak megfelelő részegység, illetve a végtermék előállításának feltételeit, váljanak önelszámoló egységekké. A vegyiparban továbbra is fontos feladat a gazdaságos tőkés export növelése és a hazai igények kielégítése. A Tiszamenti Vegyiművek készüljön fel a nátriümtripoli- foszfát üzem zavartalan beindítására, csökkentse a tőkés importanyag felhasználását. I Az építőanyagipar alapozza meg az építő szervezetek és a lakosság igényeinek egyenletesebb, jobb termékekkel való ellátását. Termékösszetétele igazodjon a korszerű építési szükségletekhez. A könnyűiparban elsődleges a gazdásá- gos termelés, a jövedelmező gazdálkodás biztosítása, a termékek minőségének javítása és a választék bővítése. Indokolt a feldolgozó és mezőgazdasági üzemek közötti együttműködés kiterjesztése. Fokozni szükséges az élelmiszeripari termékek minőségi ellenőrzését. A hús- és baromfifeldolgozó iparban törekedjenek a gazdaságos és versenyképes termékek exportjának emelésére. A tanácsi vállalatoknak és az ipari szövetkezeteknek feladata a lakossági igények mind teljesebb kielégítése. Kölcsönösen törekedjenek a nagyvállalatokkal a hosszú távú szerződéseken alapuló együttműködés kialakítására. Az ipari szövetkezetek az eddiginél gyorsabban lépjenek előre a termékszerkezet korszerűsítésében, a profiltisztításban. Ennek érdekében készítsenek fejlesztési célpályázatokat. A lakossági szolgáltatások színvonalát a szolgáltatási formák, a ' javító-karbantartó tevékenység bővítésével kell javítani. Célszerű a ruházati javító és méretes tevékenység centralizációja, megyei szintű irányítása, szervezése. A szocialista szektor részéről ma még ellátatlan területeken bővüljön a kisiparosok tevékenysége. b. Építőipar. A termelés 3—4 százalékos növelését a munkatermelékenység emelésével kell megvalósítani. A mennyiségi és minőségi igények megkövetelik a szak- és szerelőipari kapacitásnak a magas- és mélyépítéssel összehangolt fejlesztését, az építőipari szervezetek eszközeinek közös kihasználását. Olyan szervezettséget és fegyelmet kell megvalósítani, hogy csökkenthető legyen a kivitelezés ideje és költsége. Az Állami Építőipari Vállalat folytassa felkészülését a magas műszaki színvonalat igénylő komplett építési feladatok elvégzésére. A tanácsi és szövetkezeti építőipar, valamint a házilagos építő szervezetek bővítsék kapacitásukat, melyet fenntartási, felújítási munkákra fordítsanak. Stabilizálják gazdálkodási és pénzügyi helyzetüket. C. Mezőgazdaság. A mezőgazdasági termelést az 1978. évi eredményekre alapozva 3 5—4 százalékkal kell növelni. A növénytermesztésben folytatódjon a tervezett vetésszerkezet átalakítása. A búzatermesztésben — az eredmények megtartása mellett — feladat a sütőipari érték javítása. A szemes kukorica magas hozamának megalapozását biztosítva, termőterületét a termőhelyi adottságokkal összehangoltan, a rövid tenyészidejű fajták arányának emelése mellett tovább kell növelni. A rizstermesztésben fő feladat a gazdaságos, üzemileg jövedelmező termelés kialakítása. Javítani kell a termesztés technikai és technológiai feltételeit. Az olajos növények — a napraforgó — vetés- területe növekedjék tovább, a megye üzemei biztosítsák az üzembe lépő növényolajgyár alapanyag-igényének jelentős részét. A zöldség-gyümölcs felvásárlását a lakossági igények és az ipar szükségletének jobb megismerésével, az átvétel feltételeinek javításával, a felvásárlók felkészültségének növelésével zökkenésmentesebbé, szervezettebbé kell tenni. Ehhez legyen jobb a kapcsolat a termelők és felvásárlók között, javuljon a szerződéses fegyelem. Terv szerint folytatni kell a gyümölcsös szőlőtelepítést. Növelni kell a szervestrágya-felhaszná- lást és fokozni a műtrágyázást, az öntözés szervezettségét és hatékonyságát. A mel(Folytatás a 4. oldalon)
