Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

19?#. december 17. SZOtNOK MEGYEI NÉPLAP az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről, az 1979. évi eélkitiizésekrttl A megyei pártbizottság határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága 1978. de­cember 15-én kibővített ülésen tárgyalt az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről és jóváhagyta az 1979. évi célkitűzéseket, az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i határo­zata alapján. 1.0 gazdasági épitömunka és az életszinvonal- politika eredményei A megyei pártbizottság megállapította, hogy a megye kommunistái, dolgozói ered­ményesen munkálkodtak az ötödik ötéves tervben kitűzött feladatok teljesítéséért, aminek következményeként a gazdaság több területén erősödtek a kedvező ten­denciák. Ugyanakkor a gazdasági fejlődés üteme és iránya nem felelt meg minden vonatkozásban a cselekvési programnak, amely célul tűzte ki a népgazdaság egyen­súlyi helyzetét javító termelésnek, a haté­konyságnak a növelését, a gazdálkodás színvonalának emelését. Az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről az eddigi adatok alapján meg­állapítható: € A szocialista iparban a termelés az ■■ előirányzott 7—8 százalékkal szem­ben mintegy 5 százalékkal nő, melynek 90 százalékát a termelékenység fedezi. A ter­mékek értékesítése az idén kedvezőbb, mint tavaly volt, a külkereskedelmi érté­kesítés aránya az 1977. évi 13 százalékról mintegy 15 százalékra emelkedik, fokozó­dott a tőkés export. Kedvezőtlen viszont, hogy nagy eltéréseket mutatnak a vállala­tok dollár kitermelési mutatói. A szocialis­ta kiviteli kötelezettségeiknek a termelőüze­mek eleget tettek. Az átlagosnál kisebb mértékben bővült a termelés a gépiparban, a könnyűiparban. A Hűtőgépgyárban, a Tisza Cipőgyárban és a MEZŐGÉP Válla­latnál anyag, alkatrész hiánya, valamint kooperációs problémák, szállítási nehézsé­gek okoztak gondokat. A vegyiparban és a szőrmeiparban meggyorsult a termelés fel­futásának üteme. Az építőanyagipar bővü­lő termeléssel és szélesebb választékkal já­rult hozzá az igények kielégítéséhez. Az élelmiszeripar teljesíti tervét. Néhány termékből: csontos marhahúsból, tojásból, cukorból többet termeltek az év háromne­gyedében, mint tavaly. Csökkent viszont a csontos sertéshús, a vágott baromfi és a fogyasztói tej termelése, illetve feldolgo­zása. A felvásárlás szinte minden fonto­sabb alapanyagból növekedett. Előrehaladás mutatkozik a termékszer­kezet korszerűsítésében, a megye vállala­tai több új termék gyártását kezdték meg az idén. Kifogásolható, hogy kevésbé kere­sik a nagyobb anyagi befektetés nélküli termékváltás lehetőségeit. Még mindig nem érvényesülnek megfelelően a korszerű üzem- és munkaszervezés, a munkaerő, a kapacitások jobb, takarékosabb felhaszná­lásának követelményei. Nem megfelelő a vállalatok készletgazdálkodása, jelentős készletek halmozódtak fel. 2 A megyében végzett építőipari ter- ■ melés várhatóan az elmúlt évivel azonos szinten marad, a megyei székhelyű szervezeteké 4—6 százalékkal nő. Jelentő­sek a fejlődésbeli különbségek. Az Állami Építőipari Vállalat létszáma tovább csök­kent, ugyanakkor 10 százalékkal emelte a termelékenységét, így termelése az év há­romnegyedében 9 százalékkal meghaladta a tavalyi hasonló időszakét. A tanács épí­tőipari vállalatánál és a szövetkezeti épí­tőiparban a dolgozók számának emelkedé­se ellenére sem sikerült javítani a terme­lési, a gazdálkodási eredményeket. Vala­mennyi építőipari szervezetben szűkös a szak- és szerelőipar kapacitása, ez is oka, hogy több fontos létesítmény kivitelezése elhúzódik, a szerződéses határidők betar­tásában lényeges javulás nem tapasztal­ható. 3 A mezőgazdaság termelése előrelát- ■ hatóan a tervezett 4 százalékkal bő­vül. A növénytermesztésben kiemelkedő átlagtermést értek el a gazdaságok; őszi búzából 45,9 mázsát, kukoricából 57 mázsát hektáronként. A vetésszerkezet a tervek­nek megfelelően alakult, növekedett a ku­korica, a napraforgó vetésterülete, és csök­kent a rizsé, a burgonyáé. Az idén búzából, kukoricából, cukorrépából többet takarítot­tak be, mint tavaly, rizsből nagyon ala­csonyak a hozamok. Az állattenyésztés fejlődése felgyorsult. A szarvasmarha-állomány 2 százalékkal növekedett, a háztáji gazdaságokban a múlt évinél 4 százalékkal több szarvasmar­hát tartottak. A termelőszövetkezetekben szerény mértékű volt az állomány gyára- podása és a tejtermelés növekedése. A ser­tésállomány 3 százalékkal emelkedett, a háztáji és kisegítő gazdaságokban nagyobb arányban, mint a nagyüzemekben. A ju- hászatban nagyobb előrelépés tapasztal­ható, a törzsállomány 13 százalékkal emel­kedett. Javult a takarmányellátás, főleg tömegtakarmányból, a melléktermékek felhasználása azonban még nem kielégítő. Az állategészségügyi helyzet a célokkal el­lentétben lassan javul A gazdaságok közötti termelési és jöve­delmezőségi színvonalkülönbség nem csök­kent jelentősebb mértékben. Ennek oka, hogy a magasabb hozamokat több üzem tetemes anyagi ráfordítással érte el. A rizs­termelő gazdaságok pénzügyi helyzete az utóbbi három évben betakarított alacsony terméshozamok miatt tovább romlott. Ezek következtében több mezőgazdasági üzem­ben veszteség, illetve alaphiány várható. A talaj termőképességének fokozása ér­dekében 18 ezer hektáron üzemközi, 6000 hektáron üzemen belüli vízrendezés tör­tént, 5000 hektáron talajjavítást végeztek. Az öntözésre vízjogilag engedélyezett terü­let 86 ezer hektár. Az üzemek 67 ezér hek­tár öntözését tervezték, ezzel szemben 83 ezer hektáron öntöztek* ami az időjárást figyelembe véve, megfelelő. Az elemi csa­pások közül jelentős károkat okozott a bel­víz, a vihar és jég, a két utóbbi 30 ezer hektárt érintett. Az erdőgazdaság teljesíti beruházási és fafeldolgozási tervét, az erdőtelepítés azon­ban nem kielégítő a megyében, A mezőgazdaság a nehézségek ellenére is teljesíti tervét, viszont kedvezőtlen jelen­ségek is tapasztalhatók, Lassú az előrehala­dás a hatékonyság, a minőség javításában, a takarékosabb gazdálkodásban. A A közlekedési ágazat a tervezettnél **■ nagyobb mértékben növelte áru- és személyszállítási teljesítményét, ennek el­lenére is volt vagonhiány. Javult a közúti tömegközlekedés kulturáltsága, Szolnokon a csúcsforgalmi zsúfoltság viszont problé­mát jelent. Folytatódott a megye úthálózatának kor­szerűsítése, terven felül mintegy 41 kilo­méter út burkolatát készítik el. A hírközlési feladatok ellátásának szín­vonala megfelelő volt. A távbeszélő szol­gáltatással szembeni igényeket azonban maradéktalanul nem tudták kielégíteni. A munkaerő-gazdálkodás fejlődött, ■ jóllehet területenként, vállalaton­ként nem egyforma mértékben. A túlzott létszámnövelési törekvések to­vábbra is jellemzőek voltak. Helyenként a termékösszetétel megváltoztatásával, a rak­tározás, az anyagmozgatás gépesítésével munkaerő-átcsoportosításra került sor. Az üzemekben a bérezés nem ösztönzött elég­gé a termelés, a termelékenység fokozásá­ra. Több vállalatnál a termelékenység emelkedését jelentősen meghaladta a bé­rek növekedése. fi A megye lakóinak életszínvonala to- vább javult. A lakosság készpénzbe­vétele az év háromnegyedében 6.5 száza­lékkal, takarékbetét-állománya 30 száza­lékkal emelkedett. A kiskereskedelmi for­galom a jövedelmeket meghaladóan, 9 szá­zalékkal bővült. Az áruellátás megfelelő volt, de az igényeket nem tudták több ter­mékből választékosán kielégíteni. A lakosság részére végzett szolgáltatások — kivéve az építőiparit — gyors ütemben növekedtek, teljesítményértékük várhatóan 20 százalékkal lesz több. Az élet- és mun­kakörülményeket javító tanácsi és válla­lati beruházások többsége a tervek sze­rint megvalósul, illetve folytatódik. A me­gyében 3 ezer 600 új lakás épül. Elkészül 42 általános iskolai tanterem, az óvodai he­lyek száma 825-tel bővül, 100 személyes szociális otthon létesül Karcagon és a jász­berényit 20 hellyel bővítik. ^ A megyében az idén 6.5—7 milliárd * ■ forintot fordítanak beruházásokra. A növekedés üteme mérséklődött, a tavalyi 24 százalékról 10 százalékra. Kedvező, hogy az építésjellegű beruházások aránya csök­kent. A rendelkezésre álló kapacitások na­gyobb részét az épülő létesítményekre, il­letve- befejezésükre fordították. O A párt-, az állami szervek, a társa- dalmi és tömegszervezetek, mozgal­mak között a munkamegosztásnak és a kapcsolattartásnak célszerűbb rendszere, formája alakult ki. Az irányításban, elle­nőrzésben és szervezésben azonban nem mindenkor és mindenütt volt tapasztalha­tó a követelmények gyakorlati érvényesí­tése. 3. A párt valamennyi szerve és szervezete megfogalmazta az 1978. évi főbb gazdaság- politikai célokat. A párthatározatokból adó­dó feladatokat helyesen szabták meg és konkrétabb, ellenőrizhetőbb programokat készítettek. Erősödött a kezdeményező­készség illetve a segítő, ellenőrző tevé­kenység. Az agitációs és propagandamun­kában jelentős teret kaptak a gazdaságpo­litikai kérdések. b. A tanácsok törekedtek a pénzgazdál­kodás és a pénzügyi fegyelem megszilárdí­tására. A beruházási színvonal behatáro­lása tervszerűbb gazdálkodásra késztette az állami szerveket a terület- és település- fejlesztési tevékenységükben. Az állami irányításban sikerült változást elérni a terv és pénzügyi fegyelem javításában, a tanácsok gazdálkodásában azonban fe­szültségek, gondok is felmerültek. C- A szakszervezetben dolgozó kommunis­ták ellenőrizték a kollektív szerződések végrehajtását, nagy figyelmet fordítottak az újító-, és a termelést segítő mozgalmak­ra, a munkavédelemre, a jogsegélyszolgá­lat kiterjesztésére. A munka hatékonysá­ga azonban eléggé eltérő színvonalú. d. A KIB2-pzervezetek mozgósították a fiatalokat a hatékonyabb munkára, a lakó- és munkahelyi környezetük szebbé tételére. Ösztönözték tagjaikat és a szervezeten kí­vülieket, hogy tphb, a gazdasági feladatok­hoz' kapcsolódó vállalást tegyenek és segít­sék ezek teljesítését. 6« A népfrontmozgatom növdlte tömegbe­folyását a munkások, a parasztok és a kü­lönböző' rétegek körében. Eredményes te­vékenységet fejtett ki a városfejlesztésben, a társadalmi munka szervezésében. Kez­deményezésben és mozgósításban viszont a községekben elmarad a lehetőségektől. f. A szövetkezetek érdekképviseleti szer­veiben dolgozó kommunisták fejlesztették szövetkezetpolitikai és termelést segítő te­vékenységüket, Javították az apparátusok személyi feltételeit, aminek hatása kedve­ző. Operatívabbá vált a tagszövetkezetek­ben végzett segítp munkájuk. II. B fövő évi gazdaságpolitikai feladatok A gazdaságpolitika fő irányvonalát és fontos területeit a Központi Bizottság ha­tározatai szabják meg. A megye helyzetét a pártbizottság 1978. május 18-i ülésén ele­mezte. A gazdaságszervező, ellenőrző mun­kában a párthatározatok végrehajtásának segítését, a gyakorlati tevékenység javítá­sát, a következetesebb számonkérést fogal­mazta meg. 1 A megyében 1979-ben fontos feladat, " ■ hogy a gazdaságirányításban és a gazdálkodásban előírt követelmények fo­kozottabban érvényre jussanak. Elsődleges a népgazdasági egyensúlyt javító termelés­fejlődés, ami hatékony intézkedéseket kö­vetel. A feladatok folyamatos munkát igé­nyelnek a hatékonyság javításában, a költ­ségek csökkentésében, az ésszerű, takaré­kos gazdálkodásban. A termelést a vállalatoknál, üzemekben eltérő ütemben és azokból a termékekből kell növelni, amelyek jövedelmezőek, jó minőségűek és gazdaságosan értékesíthe­tők a külföldi piacokon. Ezzel egyidejűleg gyorsítani szükséges a gazdaságtalan ter­melés megszüntetésének folyamatát. A termékszerkezet átalakítása révén szűkíte­ni kell azoknak a termékeknek a körét és mennyiségét, melyek műszaki és gazdasá­gossági jellemzőik alapján versenyképtele­nek, illetve amelyekre nincs piaci igény. Minden termelőegységben törekedjenek arra, hogy a termelékenység, a hatékony­ság javulása együtt járjon az önköltség, il­letve a fajlagos költségek csökkenésével is. Ezt az erőforrások ésszerű felhasználásá­val, a tartalékok célszerű hasznosításával biztosítsák. Nélkülözhetetlen az előrelépés az anyag- és eszközgazdálkodásban. A bérek és kere­setek csak a hatékonyság fokozásának ará­nyában növelhetők. A megye gazdaságát továbbra is a nép- gazdasági igényekkel összhangban és sze­lektíven kell fejleszteni. A források első­sorban a már folyamatban lévő beruházá­sok befejezését és a tervezett fejlesztéseket biztosítsák. A műszaki fejlesztéshez to­vábbra is szükség van a találmányok és a gyártási, technológiai eljárások vásárlásá­ra. . * Minden szinten és területen értékelni kell az ötödik ötéves terv időarányos tel­jesítését, és meg kell határozni a végrehaj­tás érdekében szükséges további intézke­déseket. Fontos feladat a hatodik ötéves — tanácsi-, és vállalati — tervek előkészítése, az átmeneti feltételek alapos számbavétele, az előzetes, több variánst tartalmazó el­képzelések kidolgozása. ■ Ágazatonként a főbb teendők: 3. Ipar. Nagyobb figyelmet kell fordítani a termékszerkezet korszerűsítésére. Külö­nösen azokat a változtatásokat hajtsák végre, melyek jelentősebb anyagi befekte­tések nélkül és gyorsan megtérülve biztosí­tanak számottevő eredményeket, növelik a nemzeti jövedelmet. A belföldi igények tervezett kielégítése mellett elsősorban a gazdaságos tőkés export bővítése indokolt. Az üzemekben, vállalatoknál a rendelke­zésre álló munkaerőt és a kapacitásokat, különösen a nagyértékű gépeket, berende­zéseket ésszerűbben, gazdaságosabban, több műszakban, jobban használják ki. Gyorsítsák meg az üzem- és munkaszerve­zés korszerűsítését, a fejlettebb módszerek, eljárások bevezetését. Megalapozott mű­szaki normák és normatívák kidolgozásá­val, alkalmazásával bővítsék a teljesít­ménybérben dolgozók körét. A termelés folyamatosságának, zavarta­lanságának biztosítása járjon együtt a gaz­dálkodási fegyelem erősítésével. A termelés a középtávú cselekvési prog­ramban előirányzott átlagos növekedési ütemnél kisebb mértékben, 4—5 százalék­kal növekedjen. Ezt üzemenként és ágaza­tonként eltérő mértékben úgy kell elérni, hogy a növekedés forrása a termelékeny­ség javulása legyen. Az alföldi kőolaj- és földgázbányászat tervszerű termelési tevékenységével járul­jon hozzá a népgazdaság energiaszükség­letének kielégítéséhez. Fokozottabban hasz­nálják ki lehetőségeiket a kutató és feltáró munkában, a hatékonyság növelését tech­nikailag is alapozzák meg. A gépipari üzemek között az ésszerű munkamegosztás valósuljon meg. Tegye­nek eleget maradéktalanul a nemzetközi célprogramokban és szerződéseikben vál­lalt kötelezettségeiknek. A gyáregységek­ben teremtsék meg a profilnak megfelelő részegység, illetve a végtermék előállítá­sának feltételeit, váljanak önelszámoló egységekké. A vegyiparban továbbra is fontos fel­adat a gazdaságos tőkés export növelése és a hazai igények kielégítése. A Tiszamenti Vegyiművek készüljön fel a nátriümtripoli- foszfát üzem zavartalan beindítására, csök­kentse a tőkés importanyag felhasználását. I Az építőanyagipar alapozza meg az építő szervezetek és a lakosság igényeinek egyen­letesebb, jobb termékekkel való ellátását. Termékösszetétele igazodjon a korszerű építési szükségletekhez. A könnyűiparban elsődleges a gazdásá- gos termelés, a jövedelmező gazdálkodás biztosítása, a termékek minőségének javí­tása és a választék bővítése. Indokolt a feldolgozó és mezőgazdasági üzemek közötti együttműködés kiterjesz­tése. Fokozni szükséges az élelmiszeripari termékek minőségi ellenőrzését. A hús- és baromfifeldolgozó iparban törekedjenek a gazdaságos és versenyképes termékek ex­portjának emelésére. A tanácsi vállalatoknak és az ipari szö­vetkezeteknek feladata a lakossági igények mind teljesebb kielégítése. Kölcsönösen tö­rekedjenek a nagyvállalatokkal a hosszú távú szerződéseken alapuló együttműkö­dés kialakítására. Az ipari szövetkezetek az eddiginél gyorsabban lépjenek előre a termékszerkezet korszerűsítésében, a pro­filtisztításban. Ennek érdekében készítse­nek fejlesztési célpályázatokat. A lakossági szolgáltatások színvonalát a szolgáltatási formák, a ' javító-karban­tartó tevékenység bővítésével kell javítani. Célszerű a ruházati javító és méretes te­vékenység centralizációja, megyei szintű irányítása, szervezése. A szocialista szektor részéről ma még ellátatlan területeken bő­vüljön a kisiparosok tevékenysége. b. Építőipar. A termelés 3—4 százalékos növelését a munkatermelékenység emelé­sével kell megvalósítani. A mennyiségi és minőségi igények megkövetelik a szak- és szerelőipari kapacitásnak a magas- és mélyépítéssel összehangolt fejlesztését, az építőipari szervezetek eszközeinek közös kihasználását. Olyan szervezettséget és fe­gyelmet kell megvalósítani, hogy csökkent­hető legyen a kivitelezés ideje és költsége. Az Állami Építőipari Vállalat folytassa felkészülését a magas műszaki színvonalat igénylő komplett építési feladatok elvégzé­sére. A tanácsi és szövetkezeti építőipar, valamint a házilagos építő szervezetek bővítsék kapacitásukat, melyet fenntartási, felújítási munkákra fordítsanak. Stabili­zálják gazdálkodási és pénzügyi helyzetü­ket. C. Mezőgazdaság. A mezőgazdasági terme­lést az 1978. évi eredményekre alapozva 3 5—4 százalékkal kell növelni. A növénytermesztésben folytatódjon a tervezett vetésszerkezet átalakítása. A búzatermesztésben — az eredmények meg­tartása mellett — feladat a sütőipari ér­ték javítása. A szemes kukorica magas hozamának megalapozását biztosítva, ter­mőterületét a termőhelyi adottságokkal összehangoltan, a rövid tenyészidejű fajták arányának emelése mellett tovább kell nö­velni. A rizstermesztésben fő feladat a gaz­daságos, üzemileg jövedelmező termelés kialakítása. Javítani kell a termesztés technikai és technológiai feltételeit. Az olajos növények — a napraforgó — vetés- területe növekedjék tovább, a megye üze­mei biztosítsák az üzembe lépő növényolaj­gyár alapanyag-igényének jelentős részét. A zöldség-gyümölcs felvásárlását a la­kossági igények és az ipar szükségletének jobb megismerésével, az átvétel feltételei­nek javításával, a felvásárlók felkészültsé­gének növelésével zökkenésmentesebbé, szervezettebbé kell tenni. Ehhez legyen jobb a kapcsolat a termelők és felvásárlók között, javuljon a szerződéses fegyelem. Terv szerint folytatni kell a gyümölcs­ös szőlőtelepítést. Növelni kell a szervestrágya-felhaszná- lást és fokozni a műtrágyázást, az öntözés szervezettségét és hatékonyságát. A mel­(Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents