Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
XXIX. évf. 296. szám, 1978. december 16., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁGS LAPJA Illést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága Andrikó Miklós elvtárs, első titkár elnökletével tegnap kibővített ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A pártbizottság tagjain kívül az ülésen részt vettek: a megyei pártbizottság osztályvezetői, a járási és városi pártbizottságok első titkárai, az ipari és mezőgazda- sági üzemek, az állami és szövetkezeti kereskedelem párt- és gazdasági vezetői. A pártbizottság tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i üléséről, majd megvitatta és elfogadta: — Mohácsi Ottó elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében az 1978. évi gazdaságpolitikai feladatok várható teljesítéséről szóló jelentést és az 1979. évi gazdaságpolitikai feladatokra tett javaslatot. — Szűcs János elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében a megyei pártbizottság 1979. évi főbb feladatait és munkaprogramját A megyei pártbizottság végül folyó ügyekről tárgyalt. Az ülésről közlemény jelenik meg a Szolnok megyei Néplapban. Dr. Korom Mihály felszólalása Tartalmas, hasznos tanácskozás a mai, hangsúlyozta a párt Központi Bizottságának titkára, és örül, hogy részt vehet a vitában, amely az idei gazdaságpolitikai feladatok teljesítéséről és a jövő évi feladatokról bontakozott ki. Nagyon fontos a helyzet reális értékelése. Ismerjük el azokat az eredményeket és legyünk büszkék a sikerekre, amelyeket elértünk, mert nagy erőfeszítések húzódnak mögötte, és eredményeink adnak újabb impulzusokat további munkánkhoz. Minden időszaknak megvoltak a maga nehézségei, amikkel a kommunistáknak szembe kellett nézni. Most is erről van szó, a gazdasági életben jelentkező feszültségekről, a népgazdaság egyensúlyi helyzetére negatívan ható tényezőkről. Az utóbbi években a gazdasági feszültségek nem hogy feloldódtak volna, hanem tovább fokozódtak. Akadnak, akik megkérdezik: nem tudták, nem látták előre ezeket a nehézségeket, amelyeknek okairól már korábban is, és a mai tanácskozáson is szó volt. Az okok, mind a külsők, mind a belsők ismertek előttünk. A továbbiakban Korom elvtárs elemezte azoknak a negatív külső hatásoknak a következményeit, amelyektől országunk gazdaságát nem lehet függetleníteni, és amelyekkel a jövőben is számolni kell. A belső okokról szólva elmondotta, hogy évek óta többet fogyasztunk, mint amennyit termelünk, illetve mint amennyit fogyasztásra tervezünk. Különös helyzet alakult ki. Ha terveinket elemezzük, mindig megállapítjuk, hogy az előirányzott célokat a hatékonyság érvényesítésében, az önköltség- csökkentésben, a takarékosságban, az anyag- és energia-felhasználásban nem teljesítjük. Ezzel szemben viszont a belső fogyasztásra előírt mutatóinkat rendszeresen túlhaladjuk. Ez előbb- utóbb a gazdasági egyensúly felbomlásához vezet. Már eddig is sokat beszéltünk erről, de nem tettünk eleget azért, hogy változás következzék be. A gazdaságosság fokozása általános követelmény. Meg kell néznünk, nemcsak azt hogy mit és mennyit, hanem azt is, hogy mennyiért termelünk, és ez az iparra, mezőgazdaságra egyaránt érvényes. Nem mindegy ugyanis, hogy mezőgazdasági üzemeinkben hány kiló takarmányból állítanak elő egy kilogramm húst. Az árkérdésről szólva hangsúlyozta, az elmúlt évtizedekben az árak eltorzultak. Ennek okát meg lehet magyarázni, viszont nem tartható, hogy a termékek árai ne orientálják a termelőket. A kívánatos, hogy a termelői ár legyen alacsonyabb a fogyasztói árnál. _ Az is szükséges, hogy a fogyasztói árak magát a fogyasztást is alakítsák. Természetesen ez nem egyszerű kérdés, egy rohammal nem lehet rendet tenni az árakban, hosszabb folyamatról van szó. Sokat beszélünk a vezetésről, a szervezésről, arról, hogy kevésbé javul a minőség, az anyag- és kooperáció hiánya miatt nincs előrehaladás sok területen. Minden vezetőnek el kell gondolkodni a feladatokról, és nagyon egyetértek azzal, ami a vitában is elhangzott, hogy a gazdasági feladatokat konkrétan meg kell szabni gazdaságokra, vezetőkre egyaránt. Vannak olyanok, akik miután sokat és sokszor beszélünk a gazdasági helyzetről, úgy vélik, hogy az katasztrofális. Erről nincs szó, gazdaságunk szilárd alapokon nyugszik. Erős a párt és a dolgozók kapcsolata, a munkás-paraszt szövetség és dolgozó népünknek szilárd az elhatározása, hogy felépítjük a szocializmust. Miről is van akkor szó? Korom elvtárs a kérdésre válaszolva idézte a Központi Bizottság december 6-i határozatát, amely szerint: „A fejlődésnek most olyan szakaszába vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, életszínvonalának javításában elért eddigi vívmányaink megszilárdítása és a jövőbeni további fejlődés feltételeinek jó megalapozása a döntő feladat.” Ha ilyen összefüggésben vizsgáljuk a Szolnok' megyei pártbizottság beszámolóját a gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítéséről és a jövő évre szóló feladatokat, azt kell mondani, megfelel a követelményeknek. Befejezésül hangsúlyozta a párt Központi Bizottságának titkára, a feladatokat százezreknek kell végrehajtani, és éppen ezért nem szabad elfeledkezni, hogy milyen nagy szerepe van az egységes akarat és cselekvés kialakításában a meggyőzésnek, a politikai felvilágosító munkának. Végezetül hangsúlyozta, hogy a párt bizalmából a különböző posztokon dolgozó párttagoknak és pártonkívü— lieknek nagy a felelőssége és kötelezettsége, hogy céljainkat elérjük, terveinket teljesíteni tudjuk. TARTALÉKOK az állattenyésztésben 3. oldal TUDOMÁNY-TECHNIKA 4. oldal SOKAT AKAR A SZARKA Filmjegyzet 5. oldal KOROS-PARTI VADÁSZAT Képriport 7. oldal SZOT-iilés Tegnap összeült a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és megvitatta, hogy a szakszervezeti mozgalom hogyan segítheti a leghatékonyabban az 1979. évi népgazdasági terv teljesítését. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Trethon Ferenc munkaügyi miniszter is. A szakszervezeti mozgalom is támogatja azokat a törekvéseket, amelyeknek célja, hogy javuljon a népgazdaság egyensúlyi helyzete, hatékonyabbá váljék a munka, a gazdálkodás — hangsúlyozta beszámolójában Juhász Ottó, a SZOT titkára. Fontos követelmény, hogy mindenütt tervszerűen vezessék és szervezzék a munkát. Alapvető érdeke valamennyi dolgozónak, hogy javuljon a termékstruktúra, jó gazda módjára bánjanak az anyaggal, energiával, és az emberi munkát is a leghatékonyabban használják fel. A feladatok teljesítése az ország gondjai ellenére is biztosítja az elért életszínvonal megszilárdítását, illetve további mérsékelt ütemű emelését. A megyei pártbizottsági ülés után délután a KB titkára a martfűi cipőgyárba látogatott. (Tudósításunk a 3. oldalon.) Az üzemlátogatás során Maczó László vezérigazgató megmutatta dr. Korom Mihálynak (képünkön) a gyár egyik jeles termékét, az Adidas sportcipőt Még a karácsonyi játékvásárra az üzletekbe kerül az a tízezer asztali foci, amelynek faszerkezetét a kisújszállási Faipari Vállalat gyártja. A lakkozás előtti csiszolás Uzsora Kálmánná munkája Iránban betiltották a tüntetéseket Elbocsátás fenyegeti a sztrájkotokat Az iráni katonai kormány kétfrontos harcot indított az egyre mélyülő politikai és gazdasági válság megfékezésére. Erre utal az, hogy Gholam Reza Azhari tábornok szigorú intézkedéseket jelentett be az utcai tüntetések megakadályozására, és az ország ■ gazdasági életét mindinkább megbénító sztrájkok beszüntetésére. A katonai kormány vezetője utasította a tartományi hatóságokat, hogy akadályozzák meg a közrendet veszélyeztető utcai megmozdulásokat. Megfigyelők szerint az erélyesnek tűnő intézkedés célja az, hogy véget vessenek a sah 37 éves uralmát megrázó tüntetéseknek, de ugyanakkor az elmúlt napokban nagy méreteket öltő, a hatóságok által jólszervezett „szolidaritási” megmozdulásoknak is. A másik intézkedés a gazdaság, és ezen belül is elsősorban az olajipar talpra- állítására irányul. A rendelkezés szerint a sztrájkotokat az elbocsátás veszélye fenyegeti, ha nem hajlandók felvenni a munkát. A gazdasági fronton kilátásba helyezett intézkedések ma lépnek életbe, amikor a Perzsa-öböl menti mohamedán országban megkezdődik az új munkahét. 0 szövetkezetek segítségével csökkent a hiánycikkek száma A belkereskedelem azt várja az ipari szövetkezetektől. hogy mindazokból a tömegcikkekből, amelyeket a nagyipar nem, vagy nem gazdaságosan gyárt, s importjukra sincs lehetőség, megfelelő mennyiségben és választékban elégítsék ki a lakosság igényeit — hangsúlyozta Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter Rév Lajossal, az OKISZ elnökével folytatott megbeszélésén, amelyen a lakosság mind jobb ellátása érdekében az ipari szövetkezetek és a kereskedelem kapcsolatának továbbfejlesztéséről tárgyaltak. Áttekintették az áruellátás helyzetét, megvizsgálták. hogy milyen tényezők akadályozzák a kínálat bővítésének lehetőségeit, s megállapodtak néhány, a termékszerkezet átalakítása során keletkező hiányok megakadályozását, illetve pótlását szolgáló, közös intézkedésben. Az együttműködés eredményeként, a szövetkezetek segítségével az idén 28 féle tömegcikk — köztük kalapács és fogó, lakatretesz, kerítés, paradicsom paszíro- zó, csatornatartóvas, állványos ruhaszárító, seprűnyél, húsvágódeszka, gépkocsi csomagtartó — hiányjellege szűnt meg. Az ipari szövetkezetek egyébként 1979-re az ideinél 13—15 százalékkal több fogyasztási cikket terveznek gyártani a kereskedelemnek. Tégla helyett vegyszertartályok Gépesítik a munkafolyamatokat A kunhegyesi téglagyár már a hatvanas években is a megye legkorszerűtlenebb üzemei közé tartozott. Felújítása, részleges vagy teljes rekonstrukciója is rengeteg pénzbe került volna, így az elavult téglagyárat 1975 elején átvette az Alföldi Szilikátipari Vállalat. Hamarosan elkezdődött a fekete festék alapanyagának gyártása, bár az akkori termelési érték még alig haladta meg az évi ötmillió forintot. A településen kívüli terület, a már meglevő szociális létesítmények további bővítésére ösztönözték a vállalatot. Jelenleg a 118 dolgozó üvegszálas poliésztert állít elő, amelyből vegyszer- és vízálló, nyomásbíró tartályok készülnek az Egyesült Izzó részére. A műanyagtartályok súlya a fémtartályokénak mintegy negyede, ötödé. A kunhegyesi telep termelése már az idén elérte az évi 42 millió forintot. Ma még a tartálykészítést főleg kézi erővel végzik, de folyamatosan áttérnek egyes munkafolyamatok gépesítésére. A két műszakban tevékenykedő munkások jövő évi tervezett termelési értéke már meghaladja a 65 millió forintot.
