Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

XXIX. évf. 294. szám, 1978. december 14.. csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A Papíripari Vállalat csepeli gyárában várhatóan már december közepére befejezik az idei termelési tervet. Százezer tonna csomagoló-, hullám- és zsákpapirt gyártanak addig. A ké­pen: naponta száztíz-százhúsz tonna hullámpapirt gyárt ez a berendezés Tervszerűbb és korszerűbb állattartás negyvennyolc gazdaságban Szarvasmarha- és juhtenyésztés az AGROCOOP segítségével Bővülnek a magyar—lengyel gazdasági kapcsolatok t A magyar—lengyel gazda­sági együttműködési állandó bizottság tegnap befejezte munkáját Varsóban. Az ülés­szak eredményeiről Szekér Gyula, a Minisztertanács el­nyítja, hogy a technológiákat nem elég csupán elolvasni, alkalmazni is kell. A juhtenyésztésre, ugyan­úgy mint a szarvasmarhaága­zatra jellemző, hogy az „ős­koritól” a legmodernebbig minden változat megtalálha­tó. A száz anyára jutó sza­porulati mutatónál például 67 és 145 százalék a két szélső érték, de hasonló ellenpólu­sokat találhatunk bárhol. A termelési rendszer tehát ar­ra vállalkozott, — a hozzá tartozó 55 ezer anyával, amelynek csaknem a fele Szolnok megyében van —, hogy keresztezésekkel megja­vítja az állatok genetikai ké­pességeit, megváltoztatja a 'takarmányozási, tartási kö­rülményeket, s végeredmény­ben sokkal jobb termelési mutatók elérésével teszi jö­vedelmezőbbé a gazdálko­dást. Technológiai változato­kat dolgoztak ki az évi egy­szeri, a sűrített és a folyama­tos ellefpsre, úgyhogy min­denki a körülményeknek megfelelőt választhatja. Az állattenyésztési felügyelőség és az állategészségügyi állo­más segítségével a mestersé­ges megtermékenyítés felté­teleit is megteremtették. Az elletési technológiánál arra fordították a legtöbb fi­gyelmet, hogy mérséklődjék a bárányelhullás. A külön­böző rendeltetésű épületek berendezéseinek prototípusait is elkészítették, s a szakmai zsűri véleményezése után 1979-ben a gyártás is elkez­dődik. A legeltetés módsze­reit szintén a körülmények­hez szabták, s így az ősgyep­től az intenzív, telepített gyeppel rendelkezőkig min­denki számára akad hasznos mondanivalójuk. A lúdtenyésztésben az AGROCOOP legfontosabb feladata az, hogy a Zagyva- rékas határában épülő, 1979 végén munkába álló 1080 va- gonos vágóhidat alapanyag­gal ellása. Eddig húsz gazda­ságban kezdték meg az ága­zat fejlesztését, nem téveszt­ve szem elől azt, hogy a gaz­daságosan növelhető bel- és külföldi árukínálat minden­kinek hasznot hoz. nők helyettese és Jozef Tejch- ma miniszterelnökhelyettes, a bizottság társelnökei jegy­zőkönyvet írtak alá. Jelentősen kiszélesedtek a termelési együttműködési feladatok a két ország között. A termelési kooperációs és gyártásszakosodási megálla- podásokbóil, szerződésekből eredő kölcsönös szállítások értéke meghaladta a terve­zett forgalom 30 százalékát, és 1980-ig eléri a 35 száza­lékot. Legjelentősebb ezek közül az autóipar kooperá­ciós és késztermék-szállítási egyezmény, amelynek ősz- értéke az 1976—1980-as évek­ben több mint 10 milliárd forint. A lengyel építőipari kapa­citás segítségével megvaló­suló kábái cukorgyár-épít­kezés mellett széleskörű program alakult ki más ma­gyarországi építkezéseken, beruházásokban voló lengyel közreműködésre. A Szekér Gyula vezette küldöttség tegnap délután hazaérkezett Budapestre. Bczél György Vas megyében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese kétnapos látoga­tást tett Vas megyében. Az első napon — kedden — a megye párt- és állami veze­tői tájékoztatták a terület gazdasági politikai helyzeté­ről, az ott élő 280 000 ember mindennapjairól, a sikerek­ről és a gondokról. Aczél György részt vett a Szombathelyen rendezett ak­tívaértekezleten, s a nem­zetközi kommunista mozga­lom aktuális kérdéseiről, to­vábbá gazdasági és kulturá­lis életünk eredményeiről, gondjairól tájékoztatta a megjelenteket. Gáspár Sándor Pécsett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának főtitkára tegnap Baranya megyébe lá­togatott. Délelőtt az ifjúsági házban részt vett az 500-as Zrínyi Miklós Szakmunkás- képző Intézet diákparla­mentjén. A Politikai Bizottság tag­ja délután a pécsi porcelán- gyárat kereste fel. Megtekin­tette a Zsolnay Edénygyárat és a szigetelő üzemet. Ezt követően az SZMT székházá­ban a szakszervezetek me­gyei tanácsa elnökségének tagjaival folytatott eszmecse­rét. Az üszőnevelésnél ugyan­csak a gyepre alapozott ta­karmányozást és a kötetlen tartást ajánlja az AGRO­COOP. A hizlalásnál szintén az abraktakarékos etetés mellett döntöttek, s a válasz­tás szerencsésnek bizonyult, hiszen az olcsóbb takarmány ellenére is 150—200 grammal nőtt az átlagos napi súlygya­rapodás a partnergazdasá­gokban. A tejtermelés, ösz- szehasonlítva 1977. harmadik negyedévével, szeptember végéig 13 százalékkal növe­kedett, s az is mutat valamit, hogy ez a növekedési ütem 14 százalékkal meghaladja a megyei átlagot. Az igazság­hoz azonban az is hozzátar­tozik, hogy négy üzem ugyan­ott van, ahol egy évvel ez­előtt, de ez megint azt bizo­Lázár György látogatása a XII. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke tegnap a főváros XII. kerü­letébe látogatott. A vendégeket a pártbizott­ság székházában a kerület párt- és állami vezetői fo­gadták, majd Tóth János el­ső titkár adott tájékoztatást a városrész életéről, a gaz­dasági és tudományos tevé­kenységéről, az egészségügy és a közoktatás helyzetéről, valamint a pártbizottság munkájáról. Lázár György ezután a vendéglátók társaságában a Magyar Optikai műveket ke­reste fel, ahol Posch Gyula vezérigazgató és Juhász Bé­la, a pártbizottság titkára köszöntötte. A házigazdák elmondták, hogy a vállalat termelési értéke évente meg­közelíti az egymilliárd fo­rintot, és ebben jelentős arányt képviselnek a számí­tástechnikai gyártmányok. A kerületi látogatás a Központi Fizikai Kutató In­tézetben folytatódott, ahol Szabó Ferenc, főigazgató és Hegedűs János, a pártbizott­ság titkára mutatta be a ku­tatóhelyeket. Több mint két­ezer dolgozó négy kutatási — a részecske- és magfizi­kai; a szilárdtest; az atom­energia; valamint a mérés- és számítástechnikai — terü­leten fejti ki tevékenységét, a tudománypolitikai irányel­vek szellemében. Az alapku­tatások kézzel fogható ered­ményei a gyakorlatban, az alkalmazott kutatásokban öl­tenek testet. A Minisztertanács elnöke végezetül rész vett és felszó­lalt a kerületi pártbizottság kibővített ülésén. Tájékozta­tó hangzott el a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának december 6-i üléséről, a kerületi válla­latok idei munkájáról és jö­vő évi feladatairól. Lakőbizottságok Bérház a város szívében: napok óta sötétség van a lép­csőházban, gyerekekkel, be­vásárló szatyrokkal bukdá­csolnak a lakók emeleti la­kásaikba ... X. minden va­sárnap reggel hat órakor ko- pác&olni kezd a lakásában, nem törődve azzal, hogy a többi család még pihenni szeretne ... Most tatarozták a. lépcsőházat, de már pisz­kosak a falak, a gyerekek — mivel kint sár van — ott rúgják a „bőrt”, nem törőd­ve azal sem, hogy málik a vakolat... Virágoskert szé­píthetné a ház környékét, de ki csinálja meg? ... Jól len­ne tudni, hogyan fejlődik majd tovább a környék, ahol a bérház lakói élnek. Lesz-e óvoda, bölcsőde, jobb áruel­látás, de senki nem tud sem­mit. Miért nem szerveznek ilyen céllal egy fórumot? És megszületik a családok vé­leménye: nem intézkedik, nem tesz semmit ezek ügyé­ben a lakóbizottság! Valljuk be, nem népszerű társadalmi munka lakóbi­zottsági tagnak lenni. Egy olyan jó lakóközösség kiala­kítása, ahol természetes, hogy betartják a házirendet, ahol a családok nem egymás mellett élnek ismeretlenül, hanem együtt élnek egy ház­ban és alkalmazkodnak is egymáshoz, ahol természe­tes, hogy társadalmi munká­val is szebbé teszik saját környezetüket, — nem kis energiát követel ezektől a három-öttagú kis testületek­től. Különösen ha sokszor minden fáradozásuk hiába­valónak bizonyul. Miért? Nos, van ahol a lakóbizott­ságok azért nem felelnek meg a várakozásnak', mert tagjai hibásan értelmezték szerepkörüket, és valamifé­le „házi” kisbíróságra vállal­koztak. Mások igyekezete, kezdeményezése a hivatalos szervek közönye, lélektelen ügyintézése miatt futott zá­tonyra. És ne szépítsük a dolgo­kat: a tanácsok, a népfront- bizottságok, a különböző tár­sadalmi és tömegszervezetek sem fordítanak rájuk elegen­dő figyelmet. Igen, hosszú évek óta a közélet mostoha- gyermekei a lakóbizottságok. Holott az országban 170 ezer ilyen közösségben több mint hetvenezren tevékenykednek sikerrel, kisebb-nagyobb eredménnyel vagy eredmény­telenül. Megyeszékhelyünkön például 160 lakó- és utcabi­zottság van, amelyeknek te­vékenységét nem oly rég elemezte a városi tanács. Most eljött annak az ide­je, amikor fokozottabban for­dul feléjük a figyelem: az öt évvel ezelőtt kapott meg­bízatásuk ugyanis lejárt. Az elmúlt napokban ország­szerte megkezdődött és a jövő év tavaszán befejeződik újjáválasztásuk. Szolnokon erre az eseménysorozatra februárban és márciusban kerül sor. Égyre több szó esik most arról — hivatalos „berkek­ben” elsősorban —, hogy e közösségeknek megvan a he­lyük és szerepük a területi politikai munkában. A lehe­tőségek és a feltételek meg­teremtésével jelentős szere­pet tölthetnek be a szocia­lista együttélés normáinak érvényesítésében, a házi kollektívák közösséggé ková­csolásában, a lakók érdekei­nek képviseletében és társa­dalmi munkaakciók, a köz­hasznú megmozdulások szer­vezésében. Nem formális aktus te­hát a megújítás, az újjává- lasztás. A lakóbizottságokra fontos közéleti feladatok megoldása vár. Többek kö­zött az, hogy legyenek a lakóközösségek öntevékeny érdekképviseleti szervek, le­gyenek — a nagyobb kollek­tíva érdekeit szem előtt tart­va — szószólói saját válasz­tóiknak,. lakótársaiknak. — Őrei a harmonikus. együtt­élésnek, részesei a célok meghatározásának, a fejlesz­tési tervek kialakításának. És legyenek képviselői a kerület, a város gyarapítá­sát célzó törekvéseknek, a társadalmi munkaakcióknak, a közös megmozdulásoknak. Mindennek személyre szó­ló feltételei vannak. Többek között, hogy a lakóbízottsá- gokba a társaik bizalmát él­vező, a közösségért tenni kész és akaró, köztisztelet­ben álló emberek kerüljenek. Olyanok, akik megbízatásu­kat nem valamiféle hatósá­gi funkciónak, hanem fele­lősségteljes szolgálatnak te­kintik. Akinek nem a funk­ció adja a tekintélyt. Hanem fordítva. A tekintély adja funkciójukat. A szarvasmarhatenyésztők közül negyvennyolc gazdaság választotta az AGROCOOP- ot, ebből tizenöt üzem Szol­nok megyei. A rendszerhez csatlakozó termelőknél 17 ezer tehén él, a létszám mintegy fele ugyancsak a me­gyében van. Az AGROCOOP már a borjú megszületése előtt munkához lát. Javasla­tait elfogadva a gazdaságok kötetlenül tartják a vemhes teheneket, biztosítva ezzel az állatok mozgását a jó leve­gőn és a napfényt. A kis jó­szágok így könnyebben jöhet­nek a világra, ám a kötetlen tartásnak egyéb előnyei is vannak. Ugyanazon a terüle­ten 16—20 százalékkal több 1 állatot lehet elhelyezni, s ez­zel lényegesen olcsóbbá vál­nak a férőhelyek. A tenniva­lók gépesíthetők, kevesebb munkaerőre van szükség, s ez egyúttal azt is jelzi, hogy a rendszer a takarmányozási, tartási, tenyésztési körülmé­nyek megváltoztatásával mindig az állatok igényeit és nem utolsósorban a gazdasá­gosságot tartja szem előtt. Éppen ezért feltétlenül vál­toztatni akarnak a kedvezőt­len mutatókon, mint amilyen a borjúelhullás. Felméréseik szerint 1978 elején a hozzájuk tartozó gazdaságokban a bor­jak 6—22 százaléka elpusz­tult. Egyéves munkával elér­ték, hogy az elhullási átlag 3—4 százalékkal csökkenjen, a valódi eredmény azonban nem ez. Azokban az üzemek­ben, ahol nemcsak meghall­gatták az AGROCOOP taná­csait, hanem éltek is vele, a borjak kevesebb mint 2—3 százaléka pusztult el. A rend­szer egyébként már gyártja saját tervezésű borjúnevelő berendezéseit, s ezek alkal­mazásával, valamint a takar­mányozás megvalósításával — ebben jelentős szerephez juthat a Phylaxia speciális tápsora — még jobb ered­mények érhetők el. Idestova két esztendeje iparkodik azon az AGROCOOP, a megye egyik termelési rendszere, hogy a mezőgazdasági üzemek hasznára legyen. A takarmánytermesztés mellett a szarvasmarha, a juh, és a lúdtenyésztés „megformálására" vállalkozott. A Május 1. Ruhagyár fúrkevei üzemében már tavasz van: kis sorozatban itt készítik a ’79-ben divatos női és leányka átmeneti kabátokat. A tavaszi modellekre a bő hát, az ejtett váír, és a loknis alj a jellemző; a kabátok hossza változatlan marad Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! B. A.

Next

/
Thumbnails
Contents