Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-14 / 268. szám

Körfűrészéiért) automatát állítottak üzembe a törökszentmik­lósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezetben. Az automata gyorsan és nagy pontossággal köszörüli élesre az elhaszná­lódott körfűrészlapokat Kisiparosok Losonczi Pál és Lázár György A kisiparosoknak ma nagy keletjük van. Korántsem sze­mélyes varázsukban rejlik keresettségük oka. mint in­kább a szolgáltatások egyre növekvő fontosságában. Szükség van rájuk. Az elmúlt esztendőben új jogszabályokat alkottak a kisiparosokról, amelyekben igyekeztek lépést tartani az élettel. Mert a tényt, a kis­iparosi létszám csökkenését, lehetetlen volt nem észre­venni. Fokozatosan 84,189 főre csökkent 1971-től öt esztendő alatt a kisiparosok létszáma/ fogadta a japán külügyminisztert Befejeződtek a külügyminiszteri tárgyalások * Púja Frigyes külügyminisz­ter és a meghívására hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó * Szonoda Szunao japán külügyminiszter va­sárnap tárgyalásokat folyta­tott. A Külügyminisztérium épületében lezajlott megbe­szélésen részt vett Házi Ven­cel külügyminiszter-helyettes és Shinichi Sugihara Japán budapesti nagykövete. A tárgyalásokon áttekin­tették a nemzetközi élet főbb kérdéseit, megvitatták Ma­gyarország és Japán kétolda­lú kapcsolatainak alakulását, számba vették az együttmű­ködés fejlesztésének lehető­ségeit. Púja Frigyes a Hilton szál­lóban ebédet adott Szonoda Szunao tiszteletére. Szonoda Szunao tegnap a Hősök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. (Folytatás a 2. oldalon.) Ara: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXIX. évf., 268. szám, 1978. november 14, kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ha a kisiparosokról szó­lunk, elsősorban a szolgál­tatásokkal összefüggésben emlegetjük őket. És nemcsak mi, a „vevők”, hanem a hi­vatalos állásfoglalások is. Bizonyíték minderre az őket megillető kedvezmények egyike-másika, így például az ad,ózás a kisközségekben dolgozó kisiparosoknál. Az előzőek sejtetik, hogy igencsak megnőtt a kisiparo­sok társadalmi megbecsülé­se. Megérdemelten. Alátá­maszthatók számokkal is: a szolgáltatásokban 15—20 szá­zalékkal, a lakáskarbantar­tásban pedig 40 százalékkal növelendők a kisiparosi te­vékenység értékei az ötödik ötéves tervben. A tervek csak akkor vál­hatnak valósággá* ha 30—35 ezer fővel emelkedik a kis­iparosi létszám. Olyan hely­zetben. amikor a munkaerő hiánya, majd mindenhol gond, s emellett hivatkozási alap az elmaradások igazo­lására. A hiányzó kisiparo­sok persze részben pótolha­tók a nyugdíjasok munkába- állításával. sőt a mindenna­pi munkájuk mellett ipart gyakorlók számának növelé­sével is. Végső megoldást azonban nem jelenthetnek ezek a szükség szülte pró­bálkozások. Mindössze ideig- óráig állandósíthatják még a megfelelő helyzetet. Az ará­nyok helyes érzékeltetésére persze megemlítendő az is hogy az elmúlt esztendő vé­gén 4,3 százalékkal dolgoz­tak többen a kisiparban, mint egy-egy évvel előtte. Igaz, a létszámemelkedés el­sősorban a községekben ipart gyakorlók miatt következhe­tett be. Olyan településeken tehát, ahol szinte csak a kisiparos szolgáltat, a javí­tásban, a karbantartásban ritka „vendég” az állami szektor. A felszínen maradva köny nyen rávághatjuk, hogy az intenzív fejlesztés a kisiparo­soknál is járható út lehet a létszámhiány okozta nehéz­ségek leküzdésére. Igen ám, csak nem hagyhatjuk figyel­men kívül az' intenzív fej­lesztés akadályait. Ilyenek például, hogy a „mester” nincs ösztönözve a műszaki fejlesztésre, hisz esetében a gazdasági szabályozás még mindig az élőmunkára épít. Vagy, hogy a kisiparos nem vásárolhatja meg az állami vállalatok „levetette” gépe­ket. Megesik, hogy a kis­iparosnak nincs elegendőj pénze a korszerűsítésre. A kisiparosokra, a szolgál­tatásban szorgoskodó „mes­terekre” szükség van. Ezt aligha kell különösebben bi­zonygatni. Az ellentmondá­sokat, ellentéteket éppen ezért mindenképpen idősze­rű volna feloldani. A kisiparosokért és a la­kosságért egyaránt! M. P. Lázár György fogadta Szonoda Szunao japán külügyminisztert, hazánkban aki hivatalos látogatást tett (Telefotó - KS) Összekapcsolták az adriai kőolajvezetéket a magyar-jugoszláv határon Tegnap délben jelentős ál­lomásához érkezett az Adria kőolajvezeték építése: Csur­gó térségében, a magyar— jugoszláv határon, a két or­szág beruházó és kivitelező vállalatai képviselőinek je­lenlétében összekapcsolták a vezeték jugoszláviai és ma­gyarországi szakaszát. A ßiöfoki Gáz. és Olaj- szállító Vállalat beruházása­ként létesülő 189 kilométe­res magyar szakasz építése tavaly augusztusban kezdő­dött. A jugoszláv határtól Kára községig terjedő 85 ki­lométeres szakaszon a Sió­foki Kőolajvezeték Építő Vállalat és mintegy száz ki­vitelező vállalat végezte a munkát, míg Kárától Száz­halombattáig — 104 kilomé­ter hosszúságban — a cseh­szlovák Plynostav Vállalat munkásai dolgoztak. A mun­ka során sokszor igen mos­toha körülmények között, rendkívül nehéz terepen 900 ezer köbméter földet mozgat­tak meg és a vezetéken kí­vül 183 egyéb műtárgyat épí­tettek. A csurgói szivattyú- állomáson közvetlenül befe­jezés előtt állnak a mun­kák, Csurgó és Százhalom­batta között a vezeték men­tén mindenütt a földbe fek­tették a hírközlést biztosító kábeleket. Ezzel nemcsak külön információs rendszert hoztak létre a távvezeték üzemeltetését segítő állomá­sok között, hanem távvezér­léssel működtethetik az úgynevezet tolózárakat is. December közepére a ma­gyar szakasz készen áll az olaj fogadására, illetve szál­lítására. KGST­munkacsoport ülés Az ésszerű takarékosság hosszútávú programjáról tár­gyal a KGST anyagi-műsza­ki ellátási együttműködési bizottság racionális anyag­felhasználási állandó munka- csoportja, amely tegnap kezd­te meg Budapesten 7. ülé­sét. Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülését Az előzetes megállapodásnak megfelelően 1978. november végén Moszkvában tartják meg a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülését Olcsóbban: többet Eredményes évet zárt a GITR Az év végéhez közeledve egyre többször fordul meg a fejekben: vajon hogyan si­került az elmúlt esztendő? Ilyen átfogó összesítésre kér­tük fel mi is Bozsik Zoltánt, a Szolnok megyei gabona- és ipari növények termelési rendszerének igazgatóját. Mint hallottuk, a GITR jelentős területet hódított meg, s a több mint százezer hektáros növekedés csaknem 240 ezer hektárra emelte a rendszer „fennhatóságát”. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a GITR az ország második legnagyobb rendszerévé nőt­te ki magát. Jelentősebb nö­vényeik közül a búzát 140, a napraforgót 23, a repcét pe­dig 11 ezer hektáron termesz­tik a mezőgazdasági üzemek az általuk javasolt technoló­gia szerint. Külön öröm az is, hogy az úgynevezett ola­jos növények az előirányzot­tat több mint 4 ezer hektár­ral meghaladva elérik a 39 ezer 400 hektárt. A területi változások szer­vezési változásokat is ma­gukkal vontak: a tíz megyé­i-e kiterjedő rendszer eddig nyolc megyei alközpontot ho­zott létre. Az itt dolgozó szakemberek egyebek közt arra ügyelnek, hogy a gaz­daságok mindig mindenből a lehető legmodernebbet kap­ják. A termelés sok minden­től függ, ám a jövedelmező­ség javításának egyik leg­olcsóbb módja a fajtaváltás. A rendszer szakemberei az előbbieket szem előtt tartva a legjobb hazaiak mellé oszt­rák, cseh és NSZK tavaszi árpákat hoztak be. A napra­forgó hozamainak javítását nyolc új hibrid szolgálta, ezek közül négy magyar, a többi jugoszláv és francia fajta volt. A növények a re­(Folytatás a 3. oldalon.) Tallinni Jászberényben Tegnap óta a jászberényi Városi Tanács Kórház-Ren­delőintézetének vendége a tallinni Onkológiai Intézet háromtagú egészségügyi de­legációja. A cserelátogatást a jászberényi kórház és a tal­linni Onkológiai Intézet kö­zött, a korábbi években létre­jött együttműködési megál­lapodás jegyében rendezik. Az egy hétig tartó látoga­tás során a vendégek tapasz­talatot gyűjtenek arról, hogy a pártalapszervezet hogyan segíti a kórház egészségügyi személyzetének képzését. Itt tartózkodásuk során elláto­gatnak a Hűtőgépgyárba és a jászsííentandrási Haladás Tsz-be. Hosszas, elhúzódó munkálatok után befejezéséhez közeledik a jászberényi új vízműtelep építése. A kivitelezők, a gödöllői Közép-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat mun­kásai november 31-re Ígérik a létesítmény átadását Fotó: T. K. L.

Next

/
Thumbnails
Contents