Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-12 / 267. szám

1978. november 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I5 Román sportvezetők a megyében Néhány napos tapasztalat- cserére Szolnok megyébe lá­togatott Rinderin Ion, a Dőlj megyei sportbizottság elnöke, Vragiu George egyetemi tanár, a CS Universitatea egyetemi sportklub elnöke és Magyari Jenő egyetemi előadótanár. A román sportvezetők né­hány kiemelt Szolnok megyei sportegyesületben tettek lá­togatást. Két bajnokcsapat egy szakosztályban Osztályozó előtt a Lehel női—férfi kézilabdázói Ritka eset, hogy egy sport­egyesület valamelyik szak­osztályából egyszerre két csa­pat is' bajnokságot nyer. A Lehel SC «kézilabdázóinál ez történt az idén: a férfi és a női csapat is megnyerte a megyei bajnokságot — a? előbbiek veretlenül — s mindkettő nagy feladatra, az NB II-be jutást jelentős osz­tályozó megvívására készül. A bajnokság már régen be­fejeződött. A csapatok több­sége pihenőre tért, a jászbe­rényiek azonban a jól vég­zett munka tudatában sem vonulhattak pihenőre, hanem hozzákezdtek a még erősebb segítségével az iskola tanu­lóira épül az ifjúsági csapat. A november 16-án kezdődő osztályozó előtt izgatottan várják, hogy milyen neveket húznak ki a kalapból. A női csapat nemcsak élet­korra, hanem megalakulásá­ra nézve is fiatal. Hudfa Ist­ván edző vezetésével értékel, hogy bajnokok lettek, és in­dulhatnak az osztályozón. — A szakosztály 1976-ban alakult, és azt terveztük, hogy öt éven belül NB II-be jutunk — mondotta az edző. — Tömegsport szinten kezd­tük, aztán beneveztünk a megyei bajnokságba, ahol a A bajnokságot nyert férfi csapat, álló sor, balról-jobbra: Bu­gyi István ügyvezető elnök, Koncz András edző, Majoros, Pa­lotai, Lukács, Györki, Berente, Szőllősi, Orosz Sándor intéző, Langmár István szakosztályvezető. Guggolnak: Liszkai, Kákái, Tóth, Nagy, Zaja, Terjéki, Győr, ifj. Langmár. és nehezebb felkészülési so­rozathoz: az osztályozón való helytálláshoz gyűjtötték az erőt. A gratulációkat egyelő­re elhárították maguktól, mondván, a neheze még hát­ra van. Koncz András a fér­fiak edzője így tekintett visz- sza az idényre: — A megyei bajnokság színvonala — véleményein szerint — a tavalyihoz viszo­nyítva csökkent, mert több tapasztalt kézilabdázó visz- szavonult. A Lehel összeszo- kottabb játékot nyújtott, mint az elmúlt esztendőben, egységesebb volt a csapat, és kevesebb sérülés történt. Az együttes erénye volt a jó kö­zösségi szellem, fizikailag, technikailag és taktikailag a mezőny fölé aőtt, sportszerű­en küzdött, azon kívül két- három féle játékrendszert is tudott alkalmazni. Az egye­sület tervei között szerepel a magasabb osztályba jutás, ezt szeretnénk megvalósíta­ni. A csapatnál három éve dol­gozó Koncz András dicsérte a két „bombázót”, Szőllősit és Berentét, elégedett volt a kapusok teljesítményével, s ideálisnak tartotta a felké­szülést. Az Erősáramú Szak- középiskolában megfelelő utánpótlás-nevelő bázist ta­láltak, Rácz István igazgató és Göncző Károly testnevelő hetedik helyen végeztünk. Tavaly már kialakult a csa­pat gerince, összeszoktak a játékosok és a második he­lyen kötöttünk ki. Az idén merészebb feladatra vállal­koztunk. A bajnokság előtt leültünk a játékosokkal s el­mondtuk, hogy az első hely megszerzése a cél. Megértet­ték, s végig ennek szellemé­ben játszottak. Erővel is jól bírták a mérkőzéseket, tech­nikai és taktikai téren akadt még csiszolnivaló. Fiatal a csapat, az átlagéletkor tizen­hét, tizennyolc év. A szakosztály előrelátását dicséri, hogy náluic is fontos feladatnak tekintik az után­pótlás nevelési. A jászapáti Mészáros Lőrinc Mezőgazda- sági Szakközépiskolából Gur- zó László igazgató és Korsós Miklós testnevelő, a jászberé­nyi Lehel Vezér Gimnázium­ból pedig Izsó Gyuláné igaz­gató és Nagy Gyuláné testne­velő segítségével irányítják hozzájuk a fiatalokat. Az if­júsági csapat tavaly megyei bajnokságot nyert, az orszá­gos ifjúsági kupában pédig negyedik lett. Mindkét gárda erős ellen­felek elleni edzőmérkőzések­kel készült a nagy feladatra. Bizakodnak, hogy a befekte­tett munka kamatozni fog. A nők ma kezdik az osztá- lyozót. Női csapat, álló sor, balról-jobbra: Hudra István edző, Hege­dűs, Vaskó, Andrási, Bugyi Isfván ügyvezető elnök, Csillik, Szálkái, Gerendái, Szalóky Miklós szakosztályvezető. Guggol­nak: Gál, Dalmadi, Urbán, Vágóné. SÍPSZÓ ELŐTT Négy gól, amely megrengette az MTE-t A TÖBBIEK IS PONTRA ÁHÍTOZNAK Félóra van még a délutáni edzés kezdetéig. AzJ MTE labdarúgói mezbe öltözve vá­rakoznak: Simon Zakarral pingpongozik, fent a társal­góban pedig Szendrei és Kó- czián Antal vív sakkcsatát. Az edzőt beszélgetésre kér­jük; így néhány „zseniális” lépéssel döntésre viszi a par­tit. A kérdés nem túl szelle­mes, de alighanem ez érdekel most valamennyi MTE-szim- patizánst: mitől szerepel jól az NB II-ben a labdarúgó­együttes? Az edzőt nem éri váratlanul, válaszát akár szedőgépbe lehetne diktálni. — A Hódmezővásárhelyen elszenvedett 0:4-es vereség­gel kell kezdeni. Ez a négy gól, ha úgy tetszik, megren­dített engem, de megrengette a csapatot is. A 26. percben két játékosunkat kiállították fegyelmezetlenségért, ráadá­sul az egyik szabálytalansá­gért büntetőt is kaptunk. Ekkor éreztem, hogy mekko­ra feladat vár rám. A csapa­tot úgy kell felkészíteni, hogy idegenben még akkor is ki­vívja a közönség és a játék­vezető rokonszenvét, ha a mezt letépik róluk. Ilyen még nem történt velem, de a ta- lálkozió után olyan hangot használtam, amellyel már- már az önérzetében sértet­tem még a játékosokat. Eb­ből viszont mindenki érthe­tett, aki akart: ezen az úton nem megyünk tovább! A je­lenlegi jó csapatszellemet te­hát a hódmezővásárhelyi „sokkra” vezetném vissza... — Bár valamennyi NB li­es ellenfélhez menni kellett — az Egert kivéve — mégis szép sorozatot tudhat maga mögött a csapat. Mikor volt a legboldogabb a kispadon? — Nyíregyházán — vagy italán Kazincbarcikán! Néz­ze, a Nyírség fővárosában olyan hangulat fogadott, me­lyet csak az argentínai vb- ‘döntőhöz lehet hasonlítanál volt ott zászlóerdő, petárda, konfetti, dehát a feladathoz felnőtt a csapat. Barcikán vastapsot kaptunk, és a kö­zönség soraiból többen azt kiabálták: „Ti jussatok az NB I-be!” — Ilyen már több ízben volt az MTE történetébe ... — Tudom, éppen ezért tá­vol álljon tőlem minden fe­lelőtlen fellengzősség. Elmon­dom, mi az, amit a siker ér­dekében teszek: a játékosok nyilvános helyen szeszes italt nem fogyaszthatnak. Csütör­töktől kezdve szerződés köte­lezi őket arra, hogy este 8- tól otthon tartózkodjanak. Én nem vagyok rest egyet­len este kétszer is ellenőrzést tartani a' fiúknál. Előfordult, hogy valaki a fél 7-es mozi­ról fél 9-re ért haza. Meg­büntettem, sőt kimaradt a keretből. Megpróbálok a 11 labdarúgóból csapatot ková­csolni, mert kiemelkedő egyé­niségeink nincsenek, így. csak a kollektív játék hozhat szá­munkra sikert. — Mit várhatunk Szarvas ellen, — aztán a DVSC elle­ni rangadón? — A csapat erőállapota ki­fogástalan: öt mérkőzést for­dítottunk meg úgy, hogy az szerezte az első gólt. A szol­noki közönség igényes, a szarvasiak ellen nemcsak győzelmet, de látványos tá­madójátékot is kíván — nem tudom, ki tudjuk-e elégíteni várakozását. Debrecenben jó erőnlétben lép majd pályára a csapat, s bízom benne, hogy nem kapunk ki. A pályán mintha csak az edzőt akarták volna igazolni a fiúk, olyan vidám és önfe­ledt kavargásba kezdtek, melyre csak egymásnak örü­lő barátok képesek. Hogy va­lóban olyan-e, erős-e az ösz- szetartás, amint az a képün­kön Is látszik, a hátralévő erőpróbákon majd elválik. Kóczián Antal A Mezőtúri Honvéd Deb­recenben játssza következő bajnoki mérkőzését az MTE ellen. Azj elmúlt vasárnapi bravúros győzelem a listave­zetővel szemben minden bi­zonnyal „feldobta” az együt­test, így jó mérkőzést lát majd a „cívis” város közön­sége. Bencsik Gyula edző nemrég kiváló sportmun­kájáért . kitüntetést kapott, játékosai tehát alighanem a nyíregyháziak elleni huszá­ros bravúrral köszöntötték. Jó lenne, ha ma is tartogat­nának valami kellemes meg­lepetést mesterük számára a fiúk. A keret a következő: Balázs, Merley, Sándor, Ta­kács, Dávid, Papp, Hódi, Cserháti, Batári, Kelemen, Vozár, Kupcsok, Magyar, Só­lyom. A Lehel SC hétközben ed­ző mérkőzést játszott Vác el­len, és 2:0 arányban győzött. Szükség Is volt az önbiza­lomra, hiszen tavaly 5:1 ará­nyú vereséget szenvedett a Lehel az Özdtól. Akkor egy félidőig jól tartották magu­kat, ám a második 45 percre összeroppantak. Ezúttal re- vansra készülnek, bár Kar- kusz és Postás kisebb sérü­léssel bajlódik. Bukhár Lász­ló pályaedző szerint a követ­kezőkből kerülhet ki a kezdő titeenegy: László, Szilasi, Hajdú, Kirchner, Lakatos, Kátai, Postás, Szívós, Luká­csi, Váczi', Mihályi,, Orsós, Bacher, Fejes, Kelemen. A Szolnoki MÁV Egerben vendégszerepel és az előjelek alapján a pontszerzésre nem sok eséje van. A vasutasok hétközben a Bem SE ellen eídzőmérkőzést vívtak, és a 7:3 arányú vereség aligha jel­zi azt, hogy csúcsformában lennének. A pályára lépő ti­zenegyet így Himmer István vezetőedző csak közvetlenül a mérkőzés élőt jelöli ki. Asztalitenisz. Megyei csa­patbajnokság, férfi: Szolno­ki 605. DSK—Jászapáti SZSE, Kisújszállás—Tiszaroff, Abádszalók—Karcag, Jász­apáti G.—Tiszafüred, Szol­noki Lenin Tsz—Törökszent- miklós. Kezdés egységesen 9.30. Kosárlabda. NB II. férfi: Alföldi Olajbányász—Nyír­egyházi MGF, Szolnok, tisza- ligeti sportcsarnok 12.30. Női: Szolnoki MTE—Nyíregyházi MGF, Szolnok, közgazdasági szakközépiskola 11. Megyei bajnokság, férfi: Mezőtúr— Jászberényi Spartacus 10. Röplabda. NB II. női: Szol­noki MTE—Dunavarsányi Tsz SK, Szolnok, MÁV sport- csarnok 10.30. Labdarúgás. NB II.: Szol­noki MTE—Szarvasi Főisko­la Spartacus, Szolnok, tisza­Események ligeti stadion 13, Lehel SC— Ózdi Kohász, Jászberény 13. Megyei bajnokság: Török- szentmiklós—Középtiszai Me- DOSZ 13, Asztalos, Túrkeve —Tószeg 13 (Békés megyé­ből), Tisza Cipő SE—Kun- szentmárton 13, Orbán, Kun­hegyes—Szolnoki Cukorgyár 13, Tajthy, Jászárokszállás— Tiszaföldvár 13, Balogh, Új­szász—Abádszalók 13 (Heves megyéből), Jászkisér—Jász­jákóhalma 13, Kovács F., Rá- kóczifalva—Jászberényi Va­sas 13 (Csongrád megyéből), Karcag—Szolnoki Vegyimű­vek 13 (Hajdú megyéből). Országos ifjúsági bajnokság: Mezőtúri Honvéd—SZEOL AK, Mezőtúr 11.30, Sándor J., Szolnoki MÁV—Gyula 11, Agócs, Lehel SC—Szarvas 9, Kapolcsi. Tartalékbajnok­ság : Mezőtúri Honvéd—Sz. MÁV 13, Tombor, Lehel SC —Szarvas 11, Mák. Serdülő bajnokság: Mezőtúri Honvéd —SZEOL AK 10, Nemes, Sz. MÁV—Gyula 9.30, Zatkó. Idegenben szerepelnek: a Honvéd Kilián FSE és a Szol­noki Vízügy SE asztaliteni­szezői Budapesten a Ganz- MÁVAG I. o. minősítő ver­senyén, a női kosárlabda NB II-ben Törökszentmiklós Szarvason, a Szolnoki MÁV a fővárosban a Fér. Vasutas ellen, a sakk OB II-ben a Szolnoki MTE Szegeden, a Lehel SC Nyergesújfalun, a labdarúgó NB II-ben a Me­zőtúri Honvéd Debrecenben az MTE ellen, a Szolnoki MÁV Egerben. A sport „megkoronázása" Szép, követendő ha­gyományokra — és más­fél évtizedes múltra te­kintett vissza a tiszali- geti napok rendezvény- sorozata az idén Szol­nok és a város környéki községek fiataljainak e nagy fesztiválja alapve­tően a honvédelmi ne­veléshez és a tömeg­sporthoz kapcsolódott, idővel pedig természe­tes részévé váltak a kul­turális rendezvények is. Ebben az esztendőben is magától adódott, hogy a politika, a kultúra és a sport jegyében alakítják ki az egyhetes progra­mot. A szervezők és a ren­dezők, az operatív bi­zottság tagjai az idén is megtetek mindent a ti- szaligeti napok sikeréért, hiszen a hagyományok kötelezték őket erre. A rendezvénysorozatnak híre kelt már az ország­ban is. Gondos előkészí­tő munkával biztosítot­ták az összes feltételt va­lamennyi programhoz, s noha a rossz időjárás miatt a várt közönség el­maradt, a XVI. tiszali- geti napok így is elérte célját. Elsősorban a sportrendezvények emel­kedtek ki a gazdag mű­sorból, amelyeken 3590 fiatal vett részt, de a po­litikai-honvédelmi prog­ramok is megfelelően alakultak. Az idén vala­mivel szűkebbre „szorí­tották” a kulturális ese­ményeket egyszóval a kétségtelen siker mellett — tanulságokkal is szol­gált a jövőre. Az operatív bizottság értékelésekor sok hasz­nos észrevétel és javas­lat, valamint kérdés ve­tődött fel. A legfonto­sabb talán az, hogy a következő évben lehet-e, illetve szabad-e tovább emelni a résztvevők szá­mát? Igaz ugyanis, hogy a tömegsportba, az Ed­zett ifjúságért mozga­lomba és a honvédel­mi nevelésbe még több fiatalt kell bevonni, ám korántsem biztos, hogy mindössze egyetlen al­kalommal. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a le­bonyolítás jelenlegi rendszerében nincse- nek-e ütközések; azaz melyek azok a rendez­vények, amelyek ront­ják egymás hatásfokát, vagy ellenkezőleg, me­lyek erősítik. Mivel a szakemberek, a játékve­zetők biztosítása nem ép­pen egyszerű, ezért ér­demes számba venni, hogy hányféle eseményt lehet azonos időpontban tartani. A Tiszaligetben — amely a legtöbb prog­ramnak helyet adott — a jövőben csak a sport- versenyek döntőit kelle­ne megrendezni, a selej­tezőket pedig a megye- székhely területén talál­ható más pályákon. An­nál is inkább, mert a Tiszaligetbe zsúfolt lab­dajátékok miatt kevés­bé látogatta a közönség az úttörők viadalát, az akadály- és az összetett honvédelmi versenyeket. Megtalálni a lehető legjobb megoldást bizo­nyos, hogy nehéz fel­adat — de keresni kell. Ahhoz, hogy az idén szerzett nagyszerű él­ményeket elhomályosít­sák majd a jövő éviek — mindenképpen újdon­ságokkal kell előállniuk a szervezőknek. Bár a tiszaligeti - napoknak megvan a vonzereje, nem árt új programok­kal, friss ötletekkel még jobban növelni va­rázsát. C. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents