Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

1978. november 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 15 Vadra és korongra Két „Sólyomszem" egy családból A tornácon a farkcsóváló agarak már sejtetik, a szobában a falakon pompázó agancsok és prémek pedig bizonyossá is teszik, hogy vadászemberek lakják a házat. A családfő, idősebb Schupkégel Ádám vadászmester a helyi vadász- társaságnál, Köröstarcsán. Az 51 éves „gazda” a „Megálló” éttetemből siet haza - annak üzletvezetője, - 23 éves (ia pedig a csárdaszállási Petőfi Tsz-ből érkezik, ahol a rizs- vetőmagüzem raktárosa. A többszáz vadásztrófea mellett egyéb „kincsek” is jócskán akadnak a portán. A két Schupkégel ugyanis nem elégszik meg a termé­szet adta zsákmánnyal — ko­rongra is vadászik. Hogy mi­lyen eredménnyel? A Mező­túri Honvéd skeetlövő csa­patának tagjaiként például az idei országos csapatbaj­nokságon ezüstérmet „lőt­tek”. Az apa — többszörös országos bajnok — nem is tudja, hány arany vagy más színű érmet gyűjtött eddig, ám a fiú sem panaszkodhat: az idén mindhárom éremből sikerült egyet szereznie. — Mindenki vadászott a családból — kezdi a beszél­getést idősebb Schupkégel Ádám. — Engem a nagy­apám vitt ki először tízéves koromban, és mindjárt lőt­tem két vadkacsát. Apám is jól bánt a fegyverrel — bár csak orvvadászként, mert akkoriban csak a tehetős emberek vadászhattak. Az ő fegyverét használtam én is. Jelentkeztem a vadásztársa­ságba, de csak 12 év után vettek fel. Horgászni is sze­retek, de az más azért. Kép­zelje el, amikor este egyedül vág neki a kukoricásnak, nesztelenül oson, meg-meg- áll fülelni, aztán a tábla kö­zepén leül és vár a vadra. Sokszor három órát is. Köz­ben mindenre figyelni kell, még a szélre is, mert ha sza­got fog az állat, soha meg nem látja. A fiú — két lánytestvére van — szerényen hallgat, csak akkor szól, ha kérde­zik. — Diákkoromban kezdtem lövöldözni — válaszol —, de csak az MHSZ-nél és rend- szertelenül. Kijártam hajtó­nak a vadászatokra, figyel­tem, mit csinálnak, hogyan lőnek. Két éve vettek fel maguk közé. Négy éve iga­zolt le az egyesület Mezőtú­ron, de kiesett két évem a katonaság miatt. Apám nem engedett korábban verse­nyezni, azt akarta, hogy vé­gezzem el előbb Karcagon a mezőgazdasági szakközépis­kolát. — A skeetlövés nincs kor­hoz kötve — magyarázza az apa. — Itt be kell érnie a versenyzőnek, az pedig nem kevesebb, mint öt év. Jó ref­lex, jó szem és persze kivá­ló idegek kellenek ide. A fiam 190 korongot is lőtt már kétszázból. Mire én ezt elértem, addigra eltelt hat esztendő. Belőle lesz vala­mi. Az idei évet amolyan felmérőnek tekintettem a számára. Csak azért nem hagytam abba a sportolást, mert benne megláttam a jö­vőt. Már ott áll az első osz­tályú minősítés küszöbén. Ha én előbb kezdhettem vol­na vagy 15 évvel... Legyint, s ebben a kéz­mozdulatban minden benne van. A kihasználatlan évek keserűsége, a heti ingázások Mezőtúrra, az edzésekre, a küszködés az előrelépésért, ugyanakkor benne van a dac is. Hogy azért így is meg­mutatta. — A Békéscsabai Dózsá­ban kezdtem sportolni — 36 évesen! Már az első évben megnyertem a magyar baj­nokságot. Kucsora László, a sportegyesület elnöke hívott át Mezőtúrra, azóta ott va­gyok. Akkoriban mindenkit megvertem a szakosztály­ban; Bondort és Ambrust is én tanítottam. Voltak nehéz korszakok. Ha a feleségem csak a felét tudná annak az összegnek, amennyit erre a sportágra költöttem, elvágná éjszaka a nyakamat. Sok pénzembe van ez, ezért is bánt, hogy annyit sem kapok az egyesülettől, mint ameny- nyi járna. Az is biztos, hogy ha ugyanannyi kedvezményt kapnánk, mint a pesti ko­ronglövők, akkor sokkal többre mennénk. így is jó a kollektíva, összeforrtunk a régiekkel. Nézegetjük a díjakat, a serlegeket. Előkerül az első róka bőre is, amit az ifjabb Schupkégel terített le. Ahogy elmeséli az esetet, elhiszem neki, hogy nem ismer na- gyob szenvedélyt a vadászat­nál. — Az embernek szinte másképp zubog olyankor a vére — mondja. — Semmi­vel sem tudom összehason­lítani. A skeetlövészettel sem, mert a kettő kiegészíti egymást, teljességet ad az embernek. Még kezdő va­gyok ugyan, de már nem tudnék lemondani egyikről sem. Nekem már könnyebb lesz, mint apámnak volt. Hallgatok a tanácsaira, de segíteni még nem tudok ne­ki — csak szurkolok érte a versenyen. Ha elvéti a ko­rongot, akkor sem bírálha­tom, hiszen tőle tanultam mindent ... Constantin Lajos Röplabda NB I Búcsúzott a Vegyiművek Az egyszemélyes szolnoki sánc mellett a zalaegerszegiek el­ütik a labdát Férfi: Zalaegerszegi TE— Szolnoki Vegyiművek 3:1 (8, —12, 13, 12). Szolnok, tisza- ligeti sportcsarnok 300 n. V.: Kiss, Bíró, Sz. Vegyiművek: Nyári, Horváth, Boros, Poli- csányi, Hegedűs, Zsolt. Cse­re: Ilyés, Balogh. Mb. edző: Molnár Béla. A kiesés szempontjából fontos mérkőzést rendkívül feszült légkörben játszotta a Vegyiművek az élmezőnyhöz tartozó ZTE ellen. Az első játékrészben a hazaiak nagy akarással, de sok hibával játszottak. Fordulás után fej­fej melletti küzdelem alakult ki, ekkor a jobb sáncmunka döntött a Vegyiművek javá­ra. A következő két játsz­mában fokozódott az izgalom, s végeredményben a jobb ké­pességű ZTE elbúcsúztatta a Vegyiműveket az NB I-től szolnoki győzelmével. Jó: Ki-» rály, Magyar, Kálmándi, ill. Policsányi, Hegedűs, Nyári. ESEMÉNYEK Asztalitenisz. Megyei II—III. o. felnőtt férfi és női egyéni baj­nokság: Szolnoki Honvéd Kilián FSE tornaterme 9.30. Röplabda. NB II, férfi: Szol­noki TITASZ—Külker SC, Szol­nok. TITÁSZ pálya 15. Labdarúgás. Megyei' bajnok­ság : Szolnoki Vegyiművek—Tö- rökszentmiklós, Szolnok, Vegyi­művek pálya 10 (Békés megyé­ből). Tószeg—Kunhegyes 13, Bo­ros. Középtiszai MEDOSZ—Túr* keve 13. Jancsó, Jászberényi Va­sas—Karcag 13. Szűcs, Jászjákö- halma—Rákóczifalva 13 (Heves megyéből), Abádszalók—Jászkis- ér 13, Grámán, Tiszaföldvár-- Üjszász 13, Hagyó. Kedd Asztalitenisz. Országos Serdü­lő Kupa. megyei serdülő leány­fiú hármas csapatbajnokság: Szolnok, Honvéd Kilián FSE tor­naterme 9.30. Röplabda. NB II. női: Kun­hegyes ESE—Eger SE, Kunhe­gyes, Főtér 11. Totóeredmények 1. Oroszlány—Kaposvár 2:2 x 2. Fűzfő—MÁV DAC 0:0 x 3. KOMÉP-Pécsi VSK 3:0 1 4. BKV Előre—Volán SC 0:2 2 5. D.-újv. Ép.—Budafok 3:3 x 6. Vác—Kossuth KFSE 2:2 x 7. Dunakeszi—BVSC 1:2 2 8. Gyöngyös—Eger 1:2 2 9. Szabó L. SE—Nyíregyh. 2:1 1 10. Atalanta—Perugia 0:2 2 11. Fiorentina—Bologna l :0 1 12. Juventus—Milan 1:0 1 13. Roma—Torino 0:2 2 +1 14. Szarvas—Papp J. SE l :l x Labdarúgó NB II Á mezőtúriak legyőzték a listavezetőt SZMTE-bravúr Kazincbarcikán Mezőtúri Honvéd — Nyíregyházi Vasutas Spartacus 2:1 (1:1) Mezőtúr, 3000 n., v.: Pá­dár, M. Honvéd: Balázs .— Sándor, Takács, Dávid, Papp — Bódi, Cserháti, Baráti — Vozár (Kelemen a 62. perc­ben), Kupcsok. Magyar. Ed­ző: Bencsik Gyula. Nyíregy­háza: Buus — Kiss A., Szek­rényes, Ambrus, Cseke — Kozma, Moldvár, Kléninger — Pólyák, Kiss M., Czecze- li. Edző: Temesvári Miklós. Nagy iramban kezdődött a mérkőzés, és a hazaiak már az 5. percben megsze­rezték a vezetést. Cserháti beadását Vozár a meglepett Buus mellett a jobb sarok­ba vágta 1:0. A gól után a nyíregyháziak heves támadá­sokat indítottak, a kitűnően játszó mezőtúri védelem azonban ezeket ártalmatlan­ná tette. A 20. percben egyenlítettek a vendégek. Pólyák vitte fel a labdát, ügyesen ugratta ki Szekré­nyest, aki a jobb alsó sarok­ba lőtt, 1:1. Ezután enyhe fölényt harcoltak ki a ven­dégek, de szögleteknél egye­bet nem értek el. A hazai csapat nem tisztelte a lista­vezető nyíregyháziakat ’ és egyre magabiztosabban ját­szott. Szünet után a hazaiak átvették a játék irányítását. A vendégcsapat mintegy 15 percig alig jutott át a félvo­nalon. A hajrában rákap­csoltak a mezőtúriak, és Buusnak több esetben min­den tudására szükség volt, hogy megakadályozza háló­ját a góltól. Az utolsó tíz perc a mezőtúriaké volt. Egyre-másra vezették táma­dásaikat és a 88. percben megszületett a megérdemelt házai gól. Cserháti a felező­vonalnál kapta a labdát, Kupcsokot indította a bal oldalon, aki ügyes csellel be­csapta védőjét, az alapvonal­ról beadott, és a jókor ér­kező Takács védhetetlenül lőtt a hálóba, 2:1. A gól után Kiss A. durva játék miatt kiállítva. Jók: Balázs, Kupcsok, Cserháti, Sándor, ill. Szekrényes. Cseke, Koz­ma, Kiss M., Kléninger. — Sindel — Szolnoki MTE— Kazincbarcika 3:0 (2:0) Kazincbarcika 3000 n.. v.: Mohácsi. SZMTE: Szertáréi — Kántor, Simon, Sebők, Kábák — Porhanda (Kollíth a 80. percben) Zakar, Baran — Szatmári, Dákay (Kupecz- ki a 75. percben), Varga. Ed­ző: Kóczián Antal. Az első veszélyes lövést a 8. percben Kálmán küldte kapura, de ezt Szendrei el­csípte. Fokozatosan feljött az MTE, A 10. percben Dá­kay nagy erejű, léc alá tar­tó szabadrúgását Fülöp bra­vúrral tolta a kapu fölé. Utána Varga jó helyzetből mellé fejelt. A 24. percben szép támad.ás befejezéseként vezetést' szerzett a szolnoki csapat. Zakar Szatmárit fut­tatta a jobb oldalon, a szél­ső pontos beadását Dákay előrevetődve a kapu közepébe fejelte 1:0. Az MTE irányí­totta a játékot és a 44. perc­ben úiabb gólt ért el. Ezút­tal Baran indította Szatmá­rit. a jobb szélső ezúttal is jól ívelt középre, a labda átszállt Dákayn, a kifutó Fülöp kapus fölött is és ^ a bal oldalról berobbanó Za­kar könnyedén fejelte a ka­puba 2:0. A második félidő­ben hosszú percekig nagy nyomás nehezedett a piros­feketék kapujára, ekkor csak Varga előtt nyílt gólszerzési lehetőség, ő azonban közel­ről a bal kapufa tövét talál­ta el. A 82. percben végleg eldőlt a mérkőzés sorsa. Egy ellentámadás végén Kolláth jobb oldali beadását a közé­pen kiugró Varga Fülöp mellett a kapu közepébe he­lyezte, 3:0. A jó iramú, iz- gálmas mérkőzés első fél­idejében nagyszerűen ját­szott a szolnoki csapat, és megérdemelten jutott kétgó­los vezetéshez. Az MTE szü­net után inkább az ered­mény tartására törekedett, de ellentámadásai a fella­zult hazai védelem mellett ekkor is gólveszélyesek vol­tak. Végeredményben az MTE megérdemeltén, a várt­nál biztosabb győzelmet ara­tott. Jók: Simon, Sebők. Za­kar, Szatmári, Dákay. ill. Kálmán, Kiss, Kendi. — Verbók — Szolnoki Máv— Leninvárosi MTK 1:1 (0:1) Szolnok, Véső úti pálya 1000 n., v.: Tóth László. SzMÁV: Farkas — Ágh, Csontos, Rózsavölgyi. Szabó, Debreczeni — Takács. Szán­tai, Kántor — Menyhárt (Petró), László, Nász. Edző: Himer István. LMTK: Do­hány — Orosz, Lázár, Sza­bolcsi, Kovács — Bodolai, Kiss, Kapus — Shuller (Sztankó), Palkovics, Farkas. Edző: Kontha Károly. Nem túl nggy érdeklődés mellett indult a találkozó. Az első percekben a MÁV játszott némi fölényben, de tíz perc elteltével kiegyenlí­tődött a küzdelem. Ékkor váratlanul megszerezte a ve­zetést a Leninváros. Gyors, mintaszerű támadás végén Palkovics remek labdával futtatta a robbanékony ka­pust, aki, sakk-matt hely­zetben közelről lőtt a háló­ba 0:1. A 22. percben tovább növelhette volna előnyét az LMTK. Farkas egyedül hú­zott kapura. ám a szélső nagy helyzetben senkitől sem zavartatva a léc fölé bombázott, öt perccel ké­sőbb Nász lefutotta őrzőjét, majd élesen kapu elé lőtt, de az elmélázó László elől Bőd,ólai kivágta a labdát. A kék-fehérek továbbra is hi­bát hibára halmoztak, a kö­zépen erőltetett támadások rendre elhaltak a tizenhatos előterében. Szünet után va­lamelyest élénkült az iram. A MÁV kezdeményezett többet, de továbbra is hiány­zott az átütő erő a vasutas­akciókból. A 79. percben Kántor szép cselsorozattal beverekedte magát az 5-ös tájékára, de abszolút hely­zetben magasan a léc fölé bombázott. Egy perccel ké­sőbb szabadrúgáshoz jutot­tak a kék-fehérek mintegy 28 méterre az LMTK kapu­jától. Csontos lövése lepat­tant a sorfalról majd végül László elé került s a csatár a tétovázó Dohány mellett a bal alsó sarokba gurított. 1:1. Az alacsony színvonalú, de végig küzdelmes össze­csapáson a Leninváros állt közelebb a győzelemhez. A MÁV a mérkőzés nagy ré­szében minden elképzelés nélküli csapkodó játékot nyújtott. Végül a sírból hoz­ta vissza az egyik bajnoki pontot. Jó: Kapus, Farkas, Suller,' a MÁV-ból senki sem játszott kiemelkedően. — Tamási — DVSG—Lehel SC 3:0 (2:0) Debrecen, 8000 n., v.: Bon- dár. DVSC: Lukács — Kiss, Szigeti, Halla, Sallai — Czi- kora (Tóth E.), Tímár, Tóth F. — Potyák, Szíjgyártó, Né- rei. Edző: Teleki Gyula. Le­hel SC: László — Hajdú, Kirschner, Lakatos, Kátai — Lukácsi, Postás, Karkusz (Mihályi), Váczi *— Szívós (Kelemen), Bacher. Edző: Czigony István. Két hazai szöglettel kez­dődött a mérkőzés, az 5. perc­ben Nérei belőtt labdája László melléről kipattant és Tímár közelről a hálóba lőtt, 1:0. A 10. percben Tóth F. szöktette Tímárt a jobb szé­len, laposan belőtt labdáját az üresen hagyott Tóth F. lőtte a kapu jobb oldalába, 2:0. A 12. percben formás tá­madás végén Szíjgyártó lőtt mellé. A 43. percben Tóth F. és Nérei lövését védte Lász-1 ló. A 49. percben Postás el­veszítette a labdát a felező­vonalnál, Sallai indította Né- reit, akinek beadását Tóth F. nagy helyzetben mellé passzolta. Az 52. percben Lu­kácsi 6 méterről nehéz szög-1 bői leadott lövését Lukács csak szögletre tudta menteni. A 63. percben Bacher 30 mé­teres lövését védte nagy bra­vúrral a DVSC kapusa. A 75. percben Lakatos cselez­getett a felezővonalnál, Tí­már elvette tőle a labdát, és a kifutó László mellett lőtt a kapuba, 3:0. Az első és az utolsó tíz percben nyújtott játékával biztosan nyert a hazai csapat, a mezőnyben ügyesen adogató, de kapura veszélytelen Lehel ellen. Jó: Szigeti, Tímár, Tóth F., ill. Kirschner, Lukácsi, Váczi. — bányai — A BAJNOKSÁG ALLASA 1. Debr. VSC 14 11 1 2 27- 8 23 2. SZMTE 14 10 2 2 31-17 22 3. Nyíregyh. 14 10 1 3 23- 7 21 4. Eger 14 8 3 3 26-14 19 5. Kazincb. 14 8 2 4 34-17 18 6. özd 14 7 4 3 19-12 18 7. Papp J. SE 14 6 5 3 28-14 17 8. B. TASK 14 8 1 5 23-23 17 9. DMTE 14 5 6 3 23-18 16 10. Hódmezőv. 14 6 4 4 26-24 16 11. Leninváros 14 6 2 6 19-19 14 12. Szarvas 14 5 4 5 17-17 14 13. Szabó L. SE 14 4 2 8 13-17 10 14. Lehel SC 14 3 4 7 13-19 10 15. MVSC 14 3 4 7 15-22 10 16. Gyöngyös 14 3 3 8 11-23 9 17* Gyula 14 3 3 8,10-JB2 9 18. Sz. MÁV 14 1 6 7 14-26 8 19. B. Bányász 14 1 3 10 8-27 5 20. Kisvárda 14 — 4 10 8-32 4 Apa és fia - számvetés az érmekkel Takács Lázár melleá indít támadást

Next

/
Thumbnails
Contents