Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-05 / 262. szám

1978. november 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagygyűlés a 600 éves Mezőtúron A hatszáz esztendős város, Mezőtúr, mint a jubileumi évben annyiszor, ezúttal is kitűnt dús, gazdag program­jaival. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója tiszteletére teg­nap délelőtt a mezőtúri pártbizottság, a városi ta­nács, a fegyveres erők, üze­mek és tanulók képviselői helyezték el a hála virágait és koszorúit a Kossuth téri szovjet hősi emlékműnél. Az ünnepségen a városi pártbi­zottság titkára, Molnár Sán­dor mondott beszédet, meg­emlékezvén a Nagy Október történelmi jelentőségéről. A Kossuth téri ünnepséggel egyidőben a város temetőjé­ben nyugvó szovjet hősök sírjait is megkoszorúzták a társadalmi és tömegszerve­zetek, valamint az üzemek, szövetkeztek képviselői. Az ünnepi események a DATE Mezőgazdasági Gépé­szeti Főiskolai Kara előtti téren folytatódott, ahol fel­avatták a Mezőtúrról elszár­mazott. Miskolcon élő szob­rászművész, Varga Miklós Mártír című alkotását. Papp János tanácselnök ünnepi beszédében megemlékezett azokról a mártírokról, akik életüket adták egy szebb vi­lágért, a szocializmusért. A jubileumi ünnepségsorozaton sok barátot szerzett Mezőtúr művész fia most nekik állí­tott emléket alkotásával, s azt szülővárosának ajándé­kozta. Az ünnepélyesen le­leplezett szobrot megkoszo­rúzták, majd az ifjúsági la­kótelepen átadták a társa­dalmi összefogással épüli KRESZ-parkot. Megemlékezés az ellenforradalom áldozatairól Az 1956-os ellenforrada­lom áldozatairól tegnap ke­gyelettel emlékeztek meg a főváros dolgozói. Koszorúzá- si ünnepséget tartottak a Köztársaság téren a buda­pesti pártszékház védelmé­ben elesettek emléktáblájá­nál. Az emléktáblánál elhe­lyezték a megemlékezés vi­rágait a Budapesti Pártbi­zottság, a kerületi pártbi­zottságok, a Fővárosi Tanács a kerületi tanácsok, a tö­megszervezetek képviselői, a mártírok hozzátartozói. A Kerepesi temetőben a munkásmozgalmi panteon­nál nyugvó hősi halottak sír­jainál a Budapesti Pártbi­zottság, a budapesti fegyve­res testületek és á Kommu­nista Ifjúsági Szövetség bu­dapesti Bizottsága képvise­letében helyeztek el koszo­rút. Kitüntetések, tisztavaáts november 7-e alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) gálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Botos József rend­őrőrnagy, Fórizs Ferenc rendőrszázados, Gergely Im­re rendőr-főtörzsőrmester és V. Kovács Imre rendőrszáza­dos, a bronz fokozatot pedig Kakó Sándor rendőr-főtörzs­őrmester kapta. ’A Közbiz­tonságért Érem arany foko­zata kitüntetésben részesült Bállá József, Balogh Lajos, Borzi József, Erki Tibor rendőr-főtörzsőrmester és Nagy József rendőrorvos. A Közbiztonsági Érem ezüst fo­kozatával négy, a bronz fo­kozatával egy hivatásos rendőrt tüntettek ki. A Kiváló Munkáért jel­vénnyel a belügyminiszter hat polgári alkalmazottat, a Kiváló Társadalmi Munkáért elismeréssel pedig negyven polgári alkalmazottat jutal­mazott. Soron kívüli előlép­tetésben négyen részesültek, a törzsgárda jelvény külön­böző fokozatait pedig 21 pol­gári alkalmazott kapta meg. Néhányan azok közül, akik munkájuk elismeréseként ju­talomban részesültek, a Bel­ügyminisztériumban vették át kitüntetésüket: Vörös Csillag Érdemrendet kapott Czakó Mátyás rendőrőrnagy, a szol­noki városi-járási rendőrka­pitányság pártvezetőségének titkára. A Haza Szolgálatá­ért Érdemérem arany foko­zatával tüntették-' ki Dugo­nics Pál rendőrszázadost. Ketten miniszteri, hárman pedig miniszterhelyettesi di­cséretben és jutalomban ré­szesültek. Tegnap délelőtt a Szolnok megyei Tűzoltóparancsnoksá­gon rendezett ünnepségen Horváth Sándor ezredes, a BM Tűzoltóság országos pa­rancsnokának helyettese és Papp Sándorné dr. a megyei tanács vb igazgatási osztá­lyának vezetője kitüntetése­ket nyújtott át az állomány tagjainak. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta Szabó András tűzoltó-őrnagy. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatát Monoki Imre zászlós, a Tűz­biztonsági Érem arany foko­zatát Makula László százados és Győré Imre főtörzsőrmes­ter, a kitüntetés ezüst foko­zatát Imre László törzsőr­mester és Dávid Zsigmond őrmester, a bronz fokozatot Olasz Sándor törzsőrmester, Zakróczy László főtörzsőr­mester és Kovács Mihály őr­mester vehette át. A Magyar Honvédelmi Szövetség Szolnok megyei vezetősége tegnap délután tartotta ünnepi állománygyű- lését, amelyen a hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet katonai alakulatok képvi­seletében részt vett V. Sz. Birjukov alezredes. Az állo­mánygyűlésen Vass Lajos ez­redes, megyei titkár nyújtot­ta át a kitüntetéseket és az elismeréseket. Huszonöt év után Szolgálati Érdemérmet kapott Ozsgyán Mihály őr­nagy, az MHSZ Szolnok vá­rosi titkára. Honvédelmi Ér­deméremmel huszonöt évi szolgálat után Hajdú Imrét, az MHSZ szolnoki rádiós-. klubjának gazdasági vezető­jét, Lendvai Jánost, a szol­noki városi tartalékos utó­képzési bizottság tagját, Sár_ kány Géza társadalmi aktívát és Vasadi Jánost, a megyei tartalékos utóképzési bizott­ság tagját tüntették ki. Ugyanezt a kitüntetést húszévi szolgálat után Apa­vári György, a kunhegyesi modellezőklub, Balassa Já­nos, a kenderesi tartalékos­klub titkára, Harangozó Ká­roly, a megyei tanács tarta­lékos klubtanácsának tagja és Nagy Imre, az MHSZ jász­berényi járási rádiósklubjá­nak titkára vette át. A kitün­tetés tíz év után járó foko­zatában Barta János, az ör- ményesi lövészklub, Czudor Tibor, a bánhalmai honvédel­mi klub, Fodor Mihály, a ti- szabői lövészklub, Liptai Gyula, a szajoli községi lö­vészklub, Nagy Ödön, a sza­joli tsz lövészklub, Rimóczi Béla, az újszászi tartalékos­klub, Szabó János, a kunhe­gyesi Zrínyi lövészklub és Tabáni Rudolf, a martfűi mo­dellezőklub titkára részesült. A Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára az MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany fokozatát adományozta Budai István őrnagynak, Bujáki Sándor rendőr-alhadnagy­nak, Farkas István alezredes­nek, Kázmér József rendőr­őrnagynak, Szabó Ferenc szá­zadosnak, Szabó Lajos fő­hadnagynak, Hajdú János­nak, a Szolnoki Cukorgyár MHSZ tartalékosklubja tit­kárának, dr. Harmati László­nak, a megyei kórház MHSZ tartalékosklubjának titkárá­nak és Sztrunga Tibornak, a Tiszamenti Vegyiművek MHSZ-titkárának. A kitünte­tés ezüst fokozatával tizen­négy, bronz fokozatával húsz aktivistát tüntettek ki. Ti­zennyolcán az MHSZ har­mincéves jubileumi jelvényét vehették át. Egyéb elismerés­ben összesen nyolcvanan ré­szesültek. * * * Közösen emlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Szolnokon, a Vörös Csillag úti székházában a KISZ és az úttörők megyei, városi bi­zottságai. Szilágyi Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott ünnepi be­szédet, majd kitüntetéseket adtak át. A KISZ Intéző Bizottsága által adományozott Ifjúsági Érdemérem kitüntetésben ré­szesült: Szécsi Gyula, a tö­rökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium tanára. KISZ Érdemérmet Danku Zsuzsanna, a Tiszaföldvár és Vidéke Áfész könyvelési csoportvezetője. Kiss József, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat fo­lyamatszervezője. Nagy Gyu­láné, a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezet köny­velője, Pusztai Magdolna, a KISZ Karcag városi Bizott­sága gazdasági ügyintézője, Major István, a Jászapáti és Vidéke Áfész jászladányi al­egységének autószerelője ka­pott. Kiváló Ifjúsági Vezető Érem kitüntetésben tizenné­gyen, aranykoszorús KISZ- jelvényben heten részesül­tek, míg a KISZ Központi Bizottsága Dicsérő oklevelét huszonketten vehették át. A kitüntetéseket és oklevele­ket Szilágyi Gyula és Kanyó Sándor, a KISZ megyei, il­letve Szolnok városi Bizott­ságának titkára adta át. A Magyar Úttörők Szövet­sége Országos Elnöksége az Űttörővezetői Érdemérmet adományozta Bakondi Lajos- né rajvezetőnek, a szolnoki Kassai úti Általános Iskola tanárának, Kulcsárné Herceg Editnek, a fegyverneki ál­talános iskola tanárának, a járási kulturális szakbizott­ság vezetőjének és Nagy Gy. Rózának, a kisújszállási kül­területi általános iskola igaz­gatójának. a városi úttörőel­nökség tagjának. Kiváló Üt- törővezető kitüntetésben he­ten részesültek. Az elismeré­seket Földy Dánielné megyei úttörőelnök nyújtotta át. * * * Ünnepséget rendeztek teg­nap a fogyasztási és az ipa­ri szövetkezetek megyei szö­vetségeinél is. Szentesi Lász­ló, a MÉSZÖV elnöke nyúj­totta át Magyar Ottónak, a tiszafüredi Áfész bútorbolt vezetőjének a Belkereskede­lem Kiváló Dolgozója kitün­tetést. A Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetésben öten részesültek. A KISZÖV-nél rendezett ünnepségen kilen_ cen kapták meg a Szövetke­zeti Ipar Dolgozója kitünte­tést. fl Nagy Oktober és a magyar progresszió A magyar haladó közvéle­mény figyelmét már a feb­ruári forradalom az oroszor­szági változások felé fordí­totta. Volt. aki mint Varga Jenő, már tíz nappal a feb­ruári forradalom győzelme után a forradalmi folyamat elmélyülésével számolt, s úgy vélekedett, hogy az orosz eseményekből esetleg „tiszta proletárforradalom fog ki­bontakozni”. Varga nem vé­letlenül vált a nemzetközi kommunista mozgalom ki­emelkedő személyiségévé a későbbiekben: most is vilá­gosan látta a jövő fejlődését. 1917. november 9-én a Nép­szava már így értékelte a szocialista forradalom győ­zelmét : „... az orosz revo- lúció ma a pétervári kato­nák és munkások győzelmé­vel és kormányrajutásával eljutott a kifejlődésének csú­csáig”. De nemcsak a mun­kásmozgalom lapja értékel­te az októberi forradalmat szükségszerű és várható fej­leményként, hanem a polgá­ri radikális „Világ” is rámu­tatott. hogy a forradalom győzelmének oka nem pilla­natnyi hangulat, hanem a bolsevikok szívós és tartós előkészítő munkája. Hogy a magyar munkás- mozgalom forradalmi irány­zata számára mit jelentett a Nagy Október. azt Hevesi Gyula utólag így fogalmazta meg: „1917. november 7-én győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom! Hí­rét határtalan lelkesedéssel és nagy reményekkel fogad­ták a magyar dolgozók leg­szélesebb rétegei... Az orosz proletariátus győzelme vég­leg megértette velünk a le­nini út helyességét. Progra­munk most már az orosz példa minden fenntartás nél­kül követése lett. Világossá vált számunkra az is, hogy ezzel a programmal elkerül­hetetlenül szembehelyezke­dünk a szociáldemokrata pártvezetéssel”. Az orosz példa „minden fenntartás nélkül követése” valóban ellentétes volt a szociáldemokrata pártveze­tőség álláspontjával. A szo­ciáldemokrata vezetők kö­zül Kunfi Zsigmond volt az, aki kezdettől jelentőségéhez méltóan nyilatkozott a Nagy Októberről, s a későbbiek­ben is lehetséges példaként beszélt a győztes proletár­forradalomról. Két nappal a forradalom győzelme után a Népszava szerkesztőségi cik­kében Kunfi leszögezte: „.. .ami most Oroszország­ban történik, nem más, mint gigászi arányokra nagyítva az 1871-iki párizsi kommün”. Egy másik cikkében Októ­bert a nagy francia forrada­lommal hasonlította össze: „A konvent, a jakobinusok, Robespierre — a szovjet, a bolsevikiek, Lenin”. Az 1918. februári pártkongresszuson pedig így vélekedett: „Mi a bolsevikizmust is a szocia­lizmus elvi megvalósulásá­nak és elvi megnyilatkozásá­nak látjuk. Amiket a bolse- viki kormány és a bolseviki forradalom megvalósított, mindazok a szocialista moz­galom igazi erkölcsi Létjogo­sultságát. világnézeti nagy­ságát állapítják meg. Igenis, új társadalmat akarunk, azokkal az eszmékkel és módszerekkel — ha szüksé­ges —, mint a bolsevikiek”. II polgári baloldal véleménye A polgári radikálisok ve­zérére, Jászi Oszkárra a Nagy Október ugyancsak jelentős hatást gyakorolt. 0 is a fran­cia forradalom méltó utóda­ként jellemezte Októbert, ugyanakkor anarchiát, zűr­zavart is társított hozzá. „Jött az orosz forradalom — írta — és végső logikai kon­zekvenciáig vitte a népek le­szerelésének és önrendelke­zési jogának gondolatát, az­zal a gyönyörű, vakmerő ra­cionalizmussal, mint amely- lyel egykor a francia forra­dalom az emberi jogokat proklamálta... az egész vi­lág megremegett az orosz forradalom eszméinek hatá­sa alatt”. Ám ezzel egyidő­ben kételyeinek is hangot adott: „Az orosz forradalom mai formájában éppoly ke­véssé tarthatja fenn magát, mint az orosz társadalomból kivált államok mai rendsze­re ...” A nemzeti kérdéssel kapcsolatban, 1918-ban Jászi újra visszatért az Októberi Forradalomhoz: „ .. .miként a múltban a nyugati nem­zeti államok példája heví­tette és élesztette a kialaku­Túl van a félidején a Hetényi Géza kórház új pavilonjának építése Szolnokon. Az Univáz elemekből és acélszerkezetekből készülő épületben 400 új ágy elhelyezésére nyilik mód lóban lévő nemzetek egy­ségtörekvéseit, azonképper. a jövőben Oroszország vagy legalábbis az orosz forrada­lom által felálított nemzeti­ségi ideál lesz az eszményi modell az összes elnyomott nemzetiségek és a mestersé­gesen részekre tagolt nem­zetek számára”. 1919-ben a magyarországi szocialista for­radalom küszöbén Jászit új­ra foglalkoztatja a Nagy Ok­tóber. „ .. .naivitás azt hin­ni, hogy a világátalakulás­nak az a hatalmas áramla­ta. amely Oroszországból in­dult ki és most végighömpö­lyög Közép-Európában, meg fog állni a szerb, román és cseh határok előtt”. (Találó Garami megállapítása, hogy Jásziban két lélek lakozott. Az egyik, amely felismeri a szocialista forradalom jelen­tőségét és ezt el is fogadja, a másik, amely idegenkedik a forradalomtól, hiszen az „nem kevésbé borzalmas, nem kisebb értéket romboló, és hatásaiban éppoly kiszá­míthatatlan, mint a hábo­rú”.) Amíg Jászi Oszkár e két- lelkűség dilemmái között vergődött, addig Károlyi Mi­hály — bár lapja, a „Ma­gyarország” lelkesen ünne­pelte a szocialista forrada­lom győzelmét — került mindenfajta állásfoglalást. Abban feltétlenül rokon volt Jászival, hogy idegen­kedett a forradalomtól, ám ez nem jelentette azt. hogy felhasználhatták őt a fiatal, győztes forradalom elleni tá­madásokra. Íróink állásfoglalása 1917. november 7-e hatása szemléletesen mérhető a korabeli magyar irodalom reprezentánsainak művei­ben, további útjában. 1917. november 17-én Móra Fe­renc lapjában az orosz for­radalmat köszöntő cikk je­lent meg. A cikkben megfo­galmazódott mindaz a re­ménység, várakozás, amely- lyel a haladó írók Október­re tekintettek. November 7. „békeforradalom” volt szá­mukra. Móra, Kosztolányi, Juhász Gyula egyöntetűen ezt a vonását tartották a legfontosabbnak. „ .. .Az el­ső szó, ami idehallik a mun­kások és katonák forradal­mából, már új hang. friss reményeket keltő és bátor reményeket ébresztő. Ez a hang már nem tesz különb­séget a hadban állók nem­zetisége között, csak az az ellenség, aki háborúra uszít akár angol gyáros, akár né­met junker, s mindenki ba­rát, aki összefog a békéért”. Kosztolányi Dezső az orosz parasztot a béke bábájaként üdvözölte szép soraival: „ ... keletről hófehér kó­csagok, álombéli madarak szállnak, nagyhajú, csizmás orosz parasztok, mint a bib­liai „háromkirályok” indul­nak el zarándokújukra a béke bölcsőjéhez”. Juhász Gyula szavaiból sem a ká­osztól való félelem, hanem annak igenlése csendül ki: „Az a hatalmas, és ígéretes káosz, amely ma Pétervártól Vlagyivosztokig alakul, re­méljük egy porából és véré­ből megéledt Európa új erőit fogja békére és munkára hajtani”. S hogy ezek a re­mények mily erősek voltak, kitűnik Pásztor Árpád sza­vaiból. aki ellen — Leninről írt verséért — 1919-ben. az ellenforradalom győzelme után eljárást indítottak: „1917 karácsonyán írtam Le­nin címmel egy verset. Az európai és magyar politikai helyzet az volt, hogy az orosz bolsevizmus, amelyet közelebbről nem ismertünk, a békét jelenti... az volt a hit, hogy ez... a megnyug­vást, a megegyezést hozza, és hogy a világ végre meg­pihenhet az irtózatos véron­tás után. Ezek az impresszi­ók hatottak át engem, ami­kor ezt a verset írtam ...” Szocialista erjedés A Nagy Október aktivizáló hatása abban is megmutat­kozott. hogy önálló politikai csoportosulások alakultak, amelyek a szocialista forra­dalom eszméi jegyében tevé­kenykedtek. A magyar irodalom avant­gardista csoportja, a Ma-kö­re eddig sem volt mentes a vitáktól, sőt már november 7-e előtt sor került a Kas- sák-csoport néhány tagjának, György Mátyásnak, Komját Aladárnak, Lengyel József­nek és Révai Józsefnek a Ma-köréből való kiválására, önálló programjuk megszü­letésében azonban a Nagy Októbernek döntő szerepe volt. „1917. Ez a szám az orosz forradalom történelmi dátuma, az emberiség legna­gyobb gondolata. Ebből a gondolatból sarjad és ebbe a gondolatba olvad bele la­punk programja. .. .Foglal­kozni akarunk mindenek­előtt a korunk társadalmi tör­ténéseit mozgató erők vizs­gálatával. törvényeink meg­állapításával, hogy irányítá­suk lehetőségének feltételeit kutassuk... Propagálni, fej­leszteni és kiépíteni akarunk minden gondolatot, mely a forradalmi cél érdekében áll és tudományosan helyesnek bizonyul... Az irodalmat is 1917 szellemében akarjuk. Nem úgy, hogy szociális ten­denciának rendeljük alá a tiszta művészet szempontjait, hanem a maga lényegében akarjuk szocializálni, szociá­lis tartalommal megtölteni, tárgyában és formáiban esz­tétikailag forradalmasítani. Ne az emberek szociális narkotikuma, hanem szociá­lis forradalomra ébresztője legyen az új irodalom”. Olyan program volt ez, mely Komját, Lengyel és Ré­vai esetében egy életre szó­ló elkötelezettség vállalását jelentette. S ez a tény Nagy Október hatását talán min­den más megnyilatkozásnál meggyőzőbben bizonyítja. Urbán Károly

Next

/
Thumbnails
Contents