Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-26 / 279. szám

Felelős szó a jövőért „Az emberiség álma a há­borús konfliktusok nélküli világról nem utópia, ez el­érhető és megvalósítható mindazoknak a közös erő­feszítéseivel, akik készek harcolni érte” — állapítja meg a Varsói Szerződés tag­államainak nyilatkozata. A politikai tanácskozó testület kétnapos moszkvai ülésének terjedelmes dokumentuma alighanem ezzel az alapvető mondattal sommázható a leginkább. Ellentmondásos világhely­zetben: az enyhülés tenden­ciájának egyre nyilvánva­lóbb térhódítása és bizonyos imperialista körök növekvő aktivitása közepette tekin­tették át a világ eseményeit a Varsói Szerződés magas szintű párt- és kormánydele­gációi, köztük a magyar kül­döttség. amelyet Kádár Já­nos vezetett. A tanácskozás nyilvánvaló célja tükröző­dik a nyilatkozatban: reális helyzetelemzésből kiindulva programot adni, megszabni a legsürgetőbb teendőket. A szocialista politika és védelmi integráció csúcsta­lálkozói mindig nagy figyel­met keltettek szerte a vilá­gon. önmagában ez is jelzi, milyen fontos, meghatározó szerepet tölt be a Szovjet­unió és az európai szocialista államok közössége a nemzet­közi politikában. Jogos vára­kozás előzte meg most is a tanácskozást, amely minden tekintetben be is váltotta az öt földrész reményeit. Min­denekelőtt az európai hely­zetet tette vizsgálata tárgyá­vá, ami magától értetődő, ha figyelembe vesszük, hogy ä Varsói Szerződés tagállamai földrajzilag szorosan « ehhez a kontinenshez kötődnek. Ar­ról nem is szólva, hogy a közelmúlt történelme bizo­nyítja: az európai földrészen kirobbant konfliktusok az egész világot lángbaboríthat- ják. Nem kerülte el a csúcsta­lálkozó figyelmét a fegyver­kezési verseny alakulása sem. A határozat a többi között hangsúlyozza: „A fegyverke­zési hajsza megszüntetésé­ben lehetőség van határozott előrelépésre. Minden erőfe­szítést meg kell tenni azért, hogy ez megtörténjék.” Ha­sonló állásfoglalással nem először lépnek föl a szocia­lista országok az imperialis­ta törekvések megakadályo­zására, a hadiipari komple­xum kardcsörtetésének el­lensúlyozására. Nyolcvankét javaslattal fordult a máso­dik világháború óta a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok közössége a kormá­nyokhoz. népekhez a külön­böző nemzetközi fórumokon — köztük az ENSZ-ben — a leszerelés és a katonai eny­hülés előmozdítására. Az egyenlő biztonság alapján — mint a határozat kimond­ja — a Varsói Szerződés tag­államai továbbra is hajlan­dóak minden területen elő­relépni, beleértve bármely fegyverfajta csökkentését. Most is — akárcsak a ko­rábbi, két évvel ezelőtti bu­karesti tanácskozáson — a Varsói Szerződés tagállamai kifejezésre juttatták. hogy semmiképpen nem töreked­nek erőfölényre, erőfeszíté­sük kizárólag a szocialista világ védelmi képességének biztosítására irányul. A szocialista országok alap­vető feladataiból adódóan a moszkvai csúcs ismételten el­kötelezte magát a gyarmato­sítás, az imperializmus és az elnyomás ellen harcoló erők támogatása mellett. Az elem­zés megállapítja: „Az impe­rialisták .mind gyakrabban folyamodnak olyan módsze­rekhez. mint ellenségeskedé­sek és konfliktusok szítása a felszabadult országok népei között, fegyverek szállítása és zsoldosok küldése bábja­ik segítésére, a hatalmon le­vő imperialistabarát rezsi- mek különféle katonai cso­portosulásainak összetákolá- sa ... A szocialista orszá­gok felléptek és fellépnek e politika ellen, amely szem- benáll az emberiség történel­mi fejlődésének objektív kö­vetelményeivel. A szocialis­ta országok megerősítik szo­lidaritásukat a népek küz­delmével, a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás, az imperia­lista uralmi rendszer és el­nyomás bármely formája el­len.” Nagy nemzetközi vissz­hangra tarthat számot a csúcstalálkozó nyolc pont­ban rögzített felhívása. Eb­ben a Varsói Szerződés po­litikai tanácskozó testületé Európa és a világ valameny- nyi államát és népét a le­szerelés, az enyhülés sürge­tő feladatainak az előmozdí­tására ösztönzi. Nem egy­szer utal a dokumentumnak ez a befejező része arra, hogy a konkrét intézkedése­ket, a megteendő lépéseket záros határidőn belül elvár­ja a világ közvéleménye, a népek érdeke. Téved, aki ebből bármi­lyen sürgetésré” vagy netán türelmetlenségre következ­tet. Egyszerűen arról van szó, hogy a konfliktus nél­küli világhoz vezető úton tornyosuló akadályok leküz­déséhez most, nyomban hoz­zá kell látni. Mindenfajta időveszteség káros, s csak a „legterméketlenebb kiadá­sok” — a tömegpusztító esz­közök gyártására fordított milliardok — növekedését se­gíti elő. Különös fontosságot ad a felhívásnak, hogy a NATO szokásos, december­ben sorra kerülő értekezle­te előtt látott napvilágot,ki­mondatlanul is azzal a szán­dékkal, hogy az atlanti tömb végre felelősségteljes módon reagáljon korunk legégetőbb kérdéseire. A moszkvai nyilatkozat ugyanis ezekre keresett vá­laszt. A világ sorsa iránti aggodalomtól áthatva, a föld­kerekség népei érdekében. A jövő század iránti felelős­ség tudatában. Gy. D. Új üzemorvosi rendelő az olajbányászoknak Cukorgyárral. valamint a Cukortermelési Kutató Inté­zettel. megteremtve a kuta­tás, ipar és gyakorlat össz­hangját. Az eredményes együttműködést már 1978- ban siker koronázta, mert a terület 12 ezer hektár fölé emelkedett, 370 mázsára nőtt a termésátlag, a cukortarta­lom pedig elérte a 17,5 szá­zalékot. A partneri kapcsolat már három megyére terjed ki. Ha visszatekintünk az el­telt néhány évre, elmondhat­juk, hogy az elsőként kidol­gozott — és azóta is folya­matosan javított — álap­Az alföldj olajbányászok — főleg a fúrási üzem dolgo­zói — ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek. Első­sorban ebből, másrészt a munkahelyi ártalmakból adódóan a Nagyalföldi Kuta­tó és Feltáró Üzemnél külö­nösen nagy jelentősége van az üzemegészségügyi háló­zatnak. Jó munkájához adot­tak a szervezeti keretek, hi­szen a szolnoki központ mel­lett a szegedi, az orosházi, az egri és a komádi üzem­egységben biztosított az al­talános üzemorvosi ellátás. Emellett — a komádi üzem­egység kivételével — szak- rendelés (fogászat, fizikote­rápia) is van. A gyógyító munka mellett most már lehetővé vált, hogy alkalmassági és olyan idő­szaki szűrővizsgálatokat is végezzenek, amelyekről ko­rábban nem volt szó. Az üzem vezetői a gyógyí­tás mellett a megelőzésre ösztönzik az egészségügyi hálózatot. Célul tűzték, hogy három éven belül elérik: a több mint háromezer dolgo­zó között egy sem lesz olyan, aki nem vett volna részt szű­rővizsgálaton. Az ilyen irá­nyú munkát aztán folyama­tossá kívánják lenni. Az utóbbi időkben különös gondot fordítanak a rehabi­litációs tevékenységre. Azt tartják, hogy megfelelő át­képzéssel, esetleg munkaerő­átcsoportosítással teljes ér­tékű emberként foglalkoz­tathatók a csökkent munka­képességűek is. Példa erre: Szegeden hoztak létre egy rehabilitációs / csoportot, melynek tagjai raklapok ja­vításával személyenként évente 3—400 ezer forint ter­melési értéket érnek el. Ilyen eredmények mellett nem lehet azt mondani, hogy csökkent munkaképes­ségűek. A Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem fejlesztési alapjából jut az egészségügyi állóeszközök beszerzésére, fejlesztésére si. Tavaly adták át az orosházi üzemorvosi rendelőt, s már kész a terve, biztosított a fedezete a Szol­nokon épülő korszerű üzem­orvosi rendelőnek is. Az új beruházások mel­lett a fúrási üzem kihasznál­ja az együttműködésben rej­lő lehetőségeket is az üzem- egészségügy érdekében. így például Szolnok mellett Eger­ben. Orosházán és Szegeden együttműködik a termelő vállalattal, az OGILLAL és az Alföldi Gépgyárral. A Beton és Vasbetonipari Művek Szolnoki Gyárában ebben az évben kilencvenezer négyzet- méter nagy fesztávolságú feszitett födémpanelt gyártanak. Az amerikai licenc alapján ké­szülő építőelemeket nem kell vakolni, elsősorban ipari létesítmények építéséhez használják. A képen: A födémpanelek kiemelése a sablonból Az 1970-es évek elején a cukorrépatermesztés a mély­ponton volt. Ezért alakult meg 1972 őszén a héki cukor­répatermelési rendszer. Mint speciális'kultúrával foglalko­zó rendszer elsőként dolgoz­ta ki a répatermesztés tech­nológiáját azzal a céllal, hogy a növényt gépesített, kemizált. minimális kézierőt igénylő jövedelmező ágazat­tá fejlessze, és hozzájárul­jon az ország cukorellátásá­hoz. A HCR 1977-ig csak Szol­nok megyében működött, s a terület a kezdeti 4 ezer (100 hektárról 8 ezer hektár­ra fejlődött. A rendszer szak­emberei 1977-ben kidolgoz­ták a továbbfejlesztés útját. Elsőként kötöttek komplex együttműködési szerződést a szolnoki és a Mátravidéki technológiára épül jelenleg az ország nagyüzemi cukor­répa termesztése. A Héki Ál­lami Gazdaságban már két éve folyó magyar—szovjet cukorrépatermesztési együtt­működés is elősegíteni kí­vánja a HCR céljának: az átlagtermés növelésének és a beltartalmi. érték javítá­sának állandósulását. A rendszer a hazai minőségi vetőmagtermesztésben ugyancsak aktív szerepet vállalt. A HCR partnergazda­ságai munkájukat és terme­lési eredményeiket tovább kívánják javítani, és azt akarják elérni, hogy a ter­mésátlag 400 mázsa körül állandósuljon, az ideivel megegyező cukortartalom mellett. Ára: 1 — Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 279. szám, 1978. november 26., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Hafez Al-Asszad hazánkba látogat Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának és Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének meghívására a közeli napokban hivata­los, baráti látogatásra hazánkba érkezik Hafez Al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. Hz eredmény: több cukor Jó „gazda“ a héki cukorrépatermelési rendszer Törzsgárdisták n mi házunk sátortetős... Óvónőink „alma matere” Gazdasági figyelő

Next

/
Thumbnails
Contents