Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-17 / 271. szám
1978. november 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Műemlék-könyvtáraink A zirci Reguly Untai Könyvtár Az Országos Széchenyi Könyvtár a második világháború után három nagymúltú vidéki műemlékkönyvtár, a gyöngyösi Bajza József, a zirci Reguly Antal és a keszthelyi Helikon könyvtár rekonstrukcióját, megőrzését és széles körű megismertetését is feladatai közé iktatta. E gyűjtemények a kutatókon kívül a szép és értékes könyv, a művelődési, építészeti emlékek iránt érdeklődő bel- és külföldi kirándulókat egyaránt vonzzák. A műemlékkönyvtárak sajátos feladata, hogy a jelentősebb régi gyűjteményeket eredeti elrendezésükben és lehetőleg eredeti helyükön mutassák be. Ez a célja a zirci Reguly Antal könyvtárnak is. A könyvtár nagyobb arányú fejlesztése Villax apát nevéhez fűződik. Többek között megvette Hofman József székesfehérvári orvosnak, majd Fejér György történettudósnak, a pesti egyetemi könyvtár igazgatójának hagyatékát, 4500 kötetet. 1857- ben készült el Leopold Peiss tervei alapján a könyvtár ún. „vörös-torony”-beli Nagytermének berendezése. A fából készült bútorzat Wilde Mihály zirci asztalosmester alkotása. Az egyszerűbb berendezésű Kistermet a múlt század végén alakították ki. A középkori zirci monostor könyveiből egy sem maradt fenn. A 60 ezer kötetes állomány története csak a 18. századdal kezdődik. A korábbi kéziratok és nyomtatott könyvek mind későbbi gyűjtés eredményei. A könyvtárnak 10 kódexe van. Legjelentősebb a magyar nyelvű széljegyzetekkel is ellátott, Johannes Herolt műveit tartalmazó XV. századi kézirat, amelyet a szak- irodalom Zirci glosszák néven tart nyilván. A kéziratok zöme részletes feldolgozás céljából az OSZK kézirattárába került. A kódexek, a többi — 890 kötet — kéziratos mű és a megyei levéltárban őrzött, a könyvtár kézirattárába tartozó analekták és levelek visszakerülnek eredeti helyükre, amint ezt a Részletek a műemlékkönyvtár termeiből könyvtár tárgyi feltételei lehetővé teszik. Az ősnyomtatványok száma több mint hetven, túlnyomó részük latin nyelvű. Közülük tíz egyedüli példány Magyar- országon. A legrégebbit, Amborius De officiis című munkáját 1470 táján Ulrich Zell nyomtatta Kölnben. A XX. századi könyvritkaságok egyike Marx Tőkéjének Engels által gondozott, 1909-ben megjelent hatodik kiadása. Külön figyelmet érdemel a kötéstáblák sokfélesége. Ritkaságszámba megy például a Nagyterem tárlójában bemutatott, 1696-os keltezésű ciszterci graduálé fatáblás kötése. Ugyancsak nagy értéket képvisel a hírlap- és folyóiratgyűjtemény. A régi hírlapok közül kimagasló jelentőségű a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap köteteinek teljes, a Pesti Napló köteteinek pedig csaknem hiánytalan sorozata. A könyvtár felbecsülhetetlen értéke még a hazánkban fennmaradt glóbuszok két legrégibb példánya. 1953 óta a könyvtár ún. nyilvános prezens könyvtárként működik: fő feladata régi állományának megőrzése és feldolgozása. Gyarapítása olyan művekre korlátozódik, amelyek kiegészítik a régi gyűjteményt. Ez elsősorban a folyóiratok és a segédkönyv jellegű, forrásként használható irodalom folyamatos beszerzését jelenti. Űj feladatként vállalta a könyvtár a Bákonyra vonatkozó helyismereti-helytörténeti szakirodalom gyűjtését. M. Zs. Karcagi Krónika A Nagykunsági füzetek második száma Karcag leg- újabbkori történetéből közöl fejezeteket. Ez utóbbi megjelölés — a kötet alcíme — szerencsére nem pontos. A hét tanulmány szerzőinek többsége ugyanis hosszabb folyamatot tár fel, ami nagyon is indokolt, hiszen a város társadalma legújabb- kori történetét befolyásoló tényező némelyike a jelzett időterminusnál sokkal régebbi eredetű, a messzi évszázadokba vezet vissza. Különösen vonatkozik ez a megállapítás Petrov István Karcag város gazdaságtörténeti fejlődése című, igen alapos, az okozati összefüggéseket teljes mélységben feltáró tanulmányára. Ez a munka kulcsfontosságú a kötetben publikált későbbi dolgozatok számára is. — Bellon István Adatok a gazdasági-társadalmi változások értelmezéséhez alcímű munkájában hivatkozik is erre, amikor a város két világháború közötti társadalmi viszonyait elemzi. A Bellon Tibor által bizonyított társadalmi mozdulatlanság, a mezővárosi megrekedtség nemcsak a „nagy határ” elmélettel indokolható — „nagy a karcagi határ, majd csak eltakar valahogy” — hanem az okszerűbb, fejlettebb gazdálkodás hiányával magyarázható. A szerkesztő lényeglátását bizonyítja, hogy a Nánási Mihály Pártok — küzdelmek című munkája — amely a népi demokratikus forradalom fő kérdéseit tárja fel — értelemszerűen kapcsolódik a két világháború közötti társadalmi viszonyokhoz. Az összevetés tükrében világossá válik, hogy az 1945-ös választáson miért volt olyan jelentős a Nemzeti Parasztpárt előretörése: éppen az elmaradott paraszttömegek miatt. Csányi Sándor az iparfejlődés három évtizedének tárgyalása előzményeként a karcagi kézműipart és céhrendszert vizsgálja, — joggal, hiszen a helyiipar története másként — érdemben — meg sem közelíthető. A kötet közlése alapján említjük, hogy a XVII. században a karcagiak Miskolcra vitték élezni az ekevasat, mert akkor még kovácsmesterük sem volt. A két világháború közötti elmaradt gazdasági viszonyok tükrében érthető és értékelhető igazán a város ipari fejlődése, amelyet a tanulmány szerzője igen alapos elemzéssel tárgyal. Hasonló megállapítást nem tehetünk Kasuba János Negyedszázad a szocialista mezőgazdaság útján . című tanulmányára, hiszen a téma nagysága nehezen fér el ebben a terjedelemben. Sajnálatos, hogy a szerző nem ad forrásmegjelölést sem. Veréb József a város közoktatása és közművelődése fejlődését mutatja be, az Megjelent a Nagykunsági füzetek második száma 1945—1975 közötti időszakra vonatkoztatva. Különösen érdekes a népi kollégium szervezését és működését — Győrffy kollégium — tárgyaló rész, s a város mai iskolastruktúrájának alakulása. Változó társadalom — változó tudat címmel örsi Julianna a hagyományok, az életforma és az életmód alakulásáról értekezik. Megint csak a szerkesztő — dr. Bellon Tibor, a Győrffy István Nagykun Múzeum igazgatója — munkáját kell dicsérnünk, hogy az előző tanulmányokban leírtak egyenes következményeként bekövetkezett életforma- és életmód változásokat rögzítő kitűnő munkát a kötet záró tanulmányává tette. A karcagi tanács anyagi támogatásával megjelent könyvet — a Szolnoki Nyomda egyszerű, de szép munkája — dr. Kónya István egyetemi tanár és Győri Tibor, az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága archívumának vezetője lektorálták. — ti — Nevelési értekezlete Fischer Annie zongoraestje Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas érdemes művész zongoraestjét vastapssal ünnepelte szerdán este a karcagi Déryné Művelődési Központ közönsége. A műsorban brilliáns megfogalmazásban hangzott el Beethoven c-moll Pathetique szonátája, a cisz-moll Holdfény szonáta, az Esz-dúr szonáta és a C-dúr „Waldstein” szonáta. Pécsvárad Középkori falmaradványok Pécsváradon szőlőmunkák közben középkori falmaradványok, emberi csontok és kerámiatöredékek kerültek napvilágra. A hely és a leletek alapján a régészek arra következtetnek, hogy Árpád-kori templom romjaira bukkantak. Oklevelek tanúsága szerint a középkorban Szent Mihály temploma állt a Zengő déli lejtőjén. A hely kiemelkedő volta és a temető közelsége továbbá az előkerült kerámianyag és II. Endre király egy pénzérméje megerősíteni látszik a fel- tételezést. Későbbi kutatással tisztázzák majd, hogy valóban a történelem viharaiban eltűnt Árpád-kori templomról vagy más középkori épületről van_e szó. Térhatású filmszínházak A közeljövőben a Szovjetunió nyolc—tíz városában kezdik meg rendszeres működésüket térhatású filmszínházak. A Szovjetunióban a világon először készítettek holografikus filmet s a szovjet Film. és Fotótudományi Intézetben most az úgynevezett szemüveges mozi tökéletesítésén dolgoznak. Eleinte sztereofon, majd a későbbiekben a nézőt négy oldalról érő hanghatású, kvadro- fon filmeket élvezhetnek a mozikedvelők. Elvileg már most is lehetséges, hogy a néző különleges berendezések segítségével az események, például természeti katasztrófák közvetlen részeseinek érezze magát. értekezle- Nevdési teket tartanak november második felében az általános- és a középiskolákban. A téma ezúttal nem kötelezően adott, az iskolák vezetői választottak a nevelési feladatok közül, annak alapján, hogy melyik területen a legtöbb a tennivaló. Szinte minden iskolában más témát dolgoznak fel a ta- nácskozásdkon. Néhány iskolában az értékelés, a pedagógus ■ személyisége, a családi életre, a gondolkodásra nevelés a' téma. Tíz-tizenöt iskolában a hazafiságra és az internacionalizmusra nevelés kérdéseit vitatják meg a nevelők. Egyébként az új tanév egyik fő feladata a szocialista hazafiság kialakítása, elmélyítése a tanulókban. Az értekezletek „menetrendje” az idén is a szokásnak megfelelően vitaindító előadással kezdődik, amelyet az iskola vezetői tartanak meg. Számot adnak az oktatási intézmény eredményeiről, gondjairól. Az előző nevelési értekezleteken az oktatási intézmények többségében a tantestület majdnem minden pedagógusa hozzászólt a hallott előadáshoz, elmondta szaktárgya tanítása során szerzett tapasztalatait, javaslatait. Az értekezlet csak így töltheti be hivatását az idén is, hiszen a nevelési feladatok nem egy-egy tantárgy keretében valósulnak meg, hanem az iskola egész oktató-nevelő munkája során, sőt az iskolán kívüli nevelő munkában is. Az elmúlt évek hagyományaihoz hűen sok iskolában idén is meghívnak az értekezletekre diákokat, szülőket, helyi társadalmi és tömegszervezeti vezetőket. A tavalyi tapasztalatok szerint részvételükkel, hozzászólásaikkal tartalmasabbá, sokflz árvácska Ranódy László „Árvácska” című alkotása képviseli a magyar filmgyártást a kar- thagói filmnapok keretében megrendezendő gyermekfilm. versenyen. A november 16— 23-ig tartó fesztiválon ott lesz Gaál István filmrendező is. akit meghívtak a kartha- gói filmnapok zsűrijébe. A fesztivállal egyidejűleg Tuniszban és Bizertában színűbbé tették a tanácskozásokat. A nevelési értekezlet sikerét meghatározza, hogy a vitaindító előadás mennyiben nyújt valós képet az iskola helyi sajátosságairól, az adott nevelési területen elért eredményekről, hiányosságokról. Az alaphelyzet pontos ismerete — túlzások nélkül — lehet csak kiindulópontja a vitának, amely után a további feladatok meghatározása következik. A tavalyi jegyzőkönyvek tanúsága szerint az iskolák nagyobb hányadában jól, „testre szabottan” jelölték meg a további teendőket, s remélhetőleg ugyanezt elmondhatjuk majd a novemberi nevelési értekezletek után is. Bár az idén nem egységes a feldolgozandó téma, a tanácskozások mégis újabb léDcsőfokot jelentenek a nevelő iskola megvalósulásában. A különböző nevelési feladatok szoros egységet alkotnak, s ha külön-külön is vizsgálják most a tantestületekben az egyes területeken szükség- szerű, hogy a vitát a pedagógiai elvek egésze hassa át. A hazafiságra, internacionalizmusra neveléssel például szorosan összefügg többek között az erkölcsi, a világnézeti, a munkára nevelés. Ez utóbbi lesz a témája egyébként az általános iskolákban a tavaszi nevelési értekezleteknek. „A játék flz óvodákban szerepe a nevelőmunka folyamatában” címmel a'középfokú oktatási intézményekben pedig a tanítási órán és az iskolán kívüli nevelés kérdéseiről tanácskoznak majd egységesen a pedagógusok. — tg — Karihágóban retrospektív bemutatók során mintegy 40 magyar játékfilmet vetítenek. Közöttük lesz Jancsó Miklós „Még kér a nép” című filmje, s a Hu- szárik Zoltán rendezte „Szindbád” valamint Makk Károly filmje, a „Szerelem”, amelynek 1971-ben a zsűri különdíját ítélték a cannes-L fesztiválon. gyenge nap volt! — szokta mondani Jóska bácsi, ha valaki kérdezte tőle, fogott-e pontyot? Sokan ismerték őt, főleg, akik kint laktak a gyümölcsösben, hiszen évek óta kijárt a Holt-Tiszára a város túlsó széléről. A kézzel hajtós rokkantkocsiját valamelyik part menti fához hozzálakatolta, de csak azóta, hogy a rossz kölykök egyszer leengedték a Tisza aljára. Nőé bárkájának is öreg lenne agyonszurkozott ladikja, melyből minden félórában kanalazni kellett a vizet. A felesége eleget zsörtölődött, hiszen mindig összefagyva ért haza, s bizony legtöbbször hal nélkül. — Most is képes vagy elindulni ebben a bolond, szeles időben, úgyis tudod, hogy nem kapnak a halak! Még csak holnap lesz március. — Jó, jó, tudod, a ladik nem bírja három napig sem, hogy el ne üljön. — Nem csónak már az, mi a fenének kellett még vízre ereszteni! A másoké még ott döglik a partra húzva. Azért az asszony mégiscsak odahordott mindent most is, akárcsak máskor, horgászbotokat, gilisztát, pokrócot, egyszóval mindent, ami a korai halásznak kell. Az öreg látszólag frissen tekerte a hajtókát, már korán reggel lent volt a vízen. Az idő nem volt szép, erős északi szél fújt. A Tréfa hal egyáltalán nem kapott, még csak mozdítás sem volt. Mindennel kísérletezett Jóska bácsi, de semmi eredmény. Az öreg felszedte a készségeit, kioldozta csónakját, szépen átevezett a Holt- Tisza túlpartjára, az északi részre, ahol a parti nádas felfogja a háborgó szelet, a víz simább a nádas mentén. Kikötött az öreg a sűrű náddal övezett parton, szándékosan azon a helyen, ahol jó búvót képez a nádas, és így ha oldalról csap is néha az erős szél, hát védve van. A csónak eleje is, hátulja is jó stabilan ki lett rögzítve az erre a célra használt zsinórral egy-egy jó csóva nádhoz. Néhány szép törpeharcsát csak-csak fogott. — Várj csak, megtréfálom az öreget, meglátod, mindjárt elmenekül innen, mint a fene. Ezt hallotta az öreg a háta mögül, a partról: a hobbi-soron fiatal emberek dolgoztak az egyik hobbigazdánál. A három bot be volt dobva a fenékre, különböző távolságokra és másmás irányban. Az öreg sétáltatta szemeit egyik botról a másikra, kezét a bot felett tartotta, hogy a megfelélő pillanatban ne hibázza el a bevágást. Egy- szercsak meglátta, hogy arról, ahonnan átjött, integetnek, kiabálnak. Az erős szél elkapta a hangot, így nem értett semmit. Érzi ám, hogy forró hullámokat húz maga után a szél. Most már hallja, amit kórusban kiabálnak. — Menekül jöööön!... A tűz, a tűz, mindjárt ideér! Valaki rámgyújtotta a nádast, szökkent át agyán a gondolat. Az erős szél három-négy méterre is ráfújta a vízre a lángot. Jóska bácsi már érezte, hogy égeti. A szemben levő oldalon az emberek csónakért rohantak. Az öreg evezőért kapott, de a csónak ki van kötve. A nagy kapkodásban csomóra rántja a zsinórt, már nincs annyi idő. hogy eloldja. Pánikba esik. Igen, ha tudna úszni, de nem tud, ott ahol a csónak áll, mély a víz. Már a háta mögött is kiabálnak. — Hol van? Merre van? Meneküljön! Tépte, szaggatta a nádcsomókat, érezte ujjain a mély hasításokat, amiket az éles és csontszáraz nád okozott. A betört nádat lehetetlen eltépni. A tűz rá- rá csapott. — Hol van? Hol van? — kiabáltak a háta mögött. — Segítség! — hallatszott a tűztengerből. A szemben levő oldalon látták, amikor még a csónakban volt. Mire elfutott a tűz, a segítségre sietők szomorúan füstölgő nádat találtak. A horgászbotok sem voltak a csónakban. Iluh István A
