Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-15 / 269. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. november 15. 4AZ EMBER VÉDELMÉBEN Korszerűsítik a munkavédelmi szabályokat Teadélután 1972-ben vállalatunknál — TIGÁZ-nál — brigáddá alakult egy kis „csapat”. Szerelők s a bennünket közvetlenül segítő alkalmazottak fogtunk össze, hogy elnyerjük a szocialista címet. Azóta már az aranykoszorús jelvényt is megkaptuk. Az „indulásnál” a Vosztok nevet vettük fel. így talán mi sem természetesebb, mint hogy vállalasáink között szerepel a szolnoki Vosztok úti óvoda támogatása. A legifjabb generáció mellett az idősebbekre is gondoltunk. Ezért vállaltuk az I. sz. öregek napközijének patronálásását. Gázkészülékeiket — csakúgy, mint az óvodában — soron kívül, térítés nélkül javítjuk. Az öregek napközijében voltunk november 9-én délután — stílszerűen kilencen — vendégségben. Mi vittük a teának és a teába valót, a süteményt, az üdítőitalt. Brigádunk három nőtagja pillanatok alatt hívogatóra vará- rozsolta az asztalokat. Ennél is nagyobb érdeklődést keltett azonban a rögtönzött műsor, amellyel az idős emberek megszokott hétköznapjait igyekeztünk színesíteni. Szólt a lemezjátszó. Dalra fakadt — s osztatlan sikert aratott — egyik nótás ajkú „brigádlányunk”. Csak ez hiányzott! Pillanatok alatt együtt énekelt a „kórus”: ki nem fogytak a szebbnél szebb nótákból, dalokból a patronáltak és a patronálok, S ahogy az ilyenkor már lenni szokott; majdnem mindenki táncra perdült. A 96 éves Szabados Dezsőné, Etelka néni, s a 95 éves Pintér Sándorné sem maradt ki a mulatságból. őszintén meghatódtunk, amikor a kedves, idős asz- szonyok előálltak ajándék- csomagjaikkal. Maguk készítette kézimunkával leptek meg bennünket. Így lettünk gazdagabbak egy felfedezéssel... Viszonylag kis fáradozással, akarással hihetetlen örömet lehet szerezni a többnyire egyedül élő öregeknek. A teadélutánról magunkkal vittünk valamit — haza, munkahelyünkre: hálás emberek derűs mosolyát. U. Sz. L. Szolnok Nehéz „elindulni'’ Ma már senki sem tagadja, hogy az alkoholizmus olyan népbetegség, mint a tuberkulózis volt évtizedekkel ezelőtt. Az alkoholista feldúlja a családi otthont melegét, mellette az élet szinte elviselhetetlen. Sok családban ki sem merik mondani az igazságot. Hát még tenni ellene ... Félnek a részeges férj, apa megtorlásától. Pedig ösz- sze kell fogni, együtt — egymásért. A sok adminisztraA mezőtúri Áfész-nél a Szabadság Szocialista Brigád szervezésében november 3- án kézimunka kiállítás nyílt az iparcikk áruházban. BeAz érdeklődők az Áfész dolgozóinak és tagjainak kézimunkáit láthatják a kis „tárlaton” (képünkön). Az ízléses kiállítás azt tükrözi, hogy lányaink-asszonyaink a második műszak után igen tív intézkedés nem gátolja az alkoholistákat. Az emberi tudat megváltoztatása a nehezebb, de fontosabb tennivaló. Ismerősöm többször panaszkodott a család egyik tagjának italozása miatt. A családból senki nem mert „elindulni” ... Mint vöröskeresztes aktíva, írtam a tanács szociális ügyintézőjének. Kértem, vizsgálja meg az ügyet. A hozzátartozók ekkor már a tanácsnál is elmondták az igazgt^ A határozat: javaslat alkoholelvonóra. Ez azonban csak a kezdet. Az eredményt a közös összefogás hozhatja meg: a tanácsok mellett a munkahelyi közösség, a lakóhelyi Vöröskereszt szervezetek, a szakszervezetek. Kísérje mindenki fokozott figyelemmel az alkoholistát, a beteget. Fonfos a szeszmentes szórakozóhelyek, klubok szerepe. S az alkalmi családi ellenőrzésekről sem szabad megfeledkezni. Itt tartom szükségesnek megemlíteni a következőket. Az iskolai kirándulások ma már rendszeresek. Ezzel egy- időben terjed a fiatalok körében az alkalmi borkóstolás, sörözés, dohányzás stb. Az alkohol csak fűszer az ember életében, nem pedig ital víz helyett. Ezt gyermekkorban, közösségben jó megtanulni, nem megszokni... S ebben van nagy szerepük, felelősségük a diákokat kísérő pedagógusoknak. Molnár Ferencné Szolnok Tej és tasak F. L.-né fegyverneki olvasónk azt kifogásolta levelében: évek óta kiszakad a tej tasakja, nagy érték megy veszendőbe, mégsem történik megnyugtató intézkedés. Sorait október 18-i lapunkban közöltük „Kiszakadt a tejeszacskók” címmel. Hegyi Sándor, a Szolnoki Tejipari Vállalat szolnoki tejüzemének vezetője válaszolta a következőket, akit az ügyről előzőleg már a Fegyvernek és Vidéke Afész tájékoztatott. Az Áfész boltjaiban a szállítmányok átvételénél a tejet átrakják, és a sérült poly- pack tasakokat külön ládában gyűjtik. A vásárló a hűtőpultból ép zacskó tejet vett ki, ki tudja mitől, a tasak megsérült, mire a pénztárhoz ért vele olvasónk. Szó nélkül másik tejet kapott. A kiválogatott, sérült zacskós tej azért volt a boltban — amelyet egyébként visszáruztak —, mert nagy volt a forgalom, nem értek rá a raktárba vinni. Hegyi Sándor kiegészítése: a szolnoki üzem által forgalomba hozott technikai hibás (folyós) tej alacsonyabb százalékú, mint az országos átvezetőt Jánoki Lászlóné, a MÉSZÖV nőbizottságának elJ nőké mondott. A kiállításra meghivtuk a város különböző üzemeinek nődolgozóit is. hasznosan töltik idejüket. A brigád a négy legszebb munka alkotóját könyvjutalomban részesítette. Debreceni Andrásné Mezőtúr Kézimunka-kiállítás lag. És ez, a jelenleg rendelkezésünkre álló adagoló gépekkel és csomagolóanyaggal tovább nem javítható lényegesen. A termelő és értékesítő munkát igyekeznek gondosan, lelkiismeretesen, felelősségtudattal végezni. Remélik, hogy ezzel megelégedést váltanak ki. így zárul a tájékoztatás: „A gyártási ellenőrzésen túl a kiszállítás előtt a tejet átválogatják, így a folyós tej kiszállítását megakadályozzuk. Ennek ellenére szállítás közben, s a bolti értékesítés során is megsérülhet a tejeszacskók egy része. A bolt által kiválogatott, megsérült tasakokat üzemünkbe visszaszállítjuk, és az áru értékét jóváírjuk.” A vonat késik, a busz elmegy ... Diáktársaimmal együtt naponta utazunk haza Jászberénybe a Szolnokról 13.45- kor induló vonattal. Sajnos, a vonat gyakran késik, s a jászberényi vasútállomáson szinte soha nincs autóbusz, amivel a város központjába be tudnánk menni. Jóformán mindannyiunknak van buszbérlete is, csak éppen nem nagyon látjuk értelmét. Arra kérjük az illetékeseket, intézkedjenek, hogy az autóbusz várja be a vonatot. Szaszkó Edit Jászberény Árva bódé ... ... áll elhagyatva Szolnokon a Beloiannisz út—Petőfi út találkozásánál. Nem az a baj, hogy elhagyatott, inkább az, hogy egyáltalán még mindig áll... és éppen ott „szé-1 piti” a várost... Valamikor pattogatott kukoricát, tökmagot, napraforgót (de fontos volt!), egyebeket árult benne egy idős néni. Mondanám, hogy a fabódé helyébe szép, modern hírlap- pavilon vagy hasonló illene inkább. De még ezt sem javaslom. A forgalom ott ugyanis oly nagy, hogy a tás-) kájával, pénztárcájával, az ott vásárolt akármivel bíbelődő ember éppen a járműrengetegre nem figyel majd. Ezért egyetlen épkézláb ötletem van: bontsák le, de minél előbb! S. É. ' Szolnok L «WWrerB | Magyarországon az utóbbi két évtizedben a munkakörülmények fejlődésével egyre jobban előtérbe került az egészség és a testi épség védelme, javult a munkavédelmi tevékenység, nőtt a dolgozók műszaki kultúrája. Mindezek nyomán csökkent az üzemi balesetek és a foglalkozási megbetegedések száma. Hiba volna mégis, ha nem vennénk észre némely mulasztásokat. Ezekről, valamint a munkavédelmi előírások rendszerének korszerűsítéséről kérdeztük Főcze Lajost, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetőjét, az Országos Munkavédelmi Bi_ zottság titkárát. — Milyen nálunk jelenleg a munkavédelmi helyzet? — A Minisztertanács a közelmúltban tárgyalta meg a SZOT elnökségének jelentését a munkavédelmi helyzet javítására hozott kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatairól. Elnökségünk előterjesztéséből kitűnt, hogy az elmúlt évben két periódust lehetett megkülönböztetni ; az első öt évben az üzemi balesetek — beleértve a halálos baleseteket is — és a foglalkozási megbetegedések száma csökkenő tendenciát mutatott; ez a csökkenés tavaly lelassult, az idén pedig megtorpant. A foglalkozási megbetegedések száma ugyan általában csökkent, ám változatlanul magas a bőrmegbetegedéseké, és nőnek a zajártalom okozta bántalmak, s a foglalkozá_ si fertőzések. Elgondolkoztató. hogy az üzemi halálos balesetek 46 százalékát (!) a járművek, 42 százalékát pedig a személyek, illetve tárgyak zuhanása okozza. A balesetek súlyossága tavaly is tovább nőtt, s olyan szomorú statisztikát okozott, hogy — tizenhét év átlagában — évente csaknem 30 ezer ember válik üzemi baleset miatt rokkantsági nyugdíjassá, jár- radékossá. illetve hozzátartozói ellátásra jogosulttá. — Ez tehát — vázlatosan — a helyzet. És mi a megtorpanás, illetve a kedvezőtlen jelenség oka? — Az okok összetettek, mert miközben a hetvenes években szembetűnően jaKét hét jogszabályaiból A munkásörök jogairól, kötelességeiről — Mikor veszi fel a sportoló jogtalanul a (visszakövetelhető) munkabért? A Munkásőrségről szóló törvényerejű rendelet felhatalmazása alapján a Minisztertanács a 49/1978. sz. rendeletével részletesen meghatározta a Munkásőrség feladatait, szervezeti tagozódásának rendjét, a Munkásőrség tagjainak jogait és kötelességeit. A testület társadalmi állományú tagjai feladatukat társadalmi munkában végzik. Munkásőrnek — önkéntes jelentkezés alapján — az a büntetlen előéletű, fedhetetlen, 18. életévét betöltött, és a szolgálatra egészségi szempontból is alkalmas személy vehető fel, aki a Magyar Népköztársaság alkotmánya és törvényei szerint, szocialista emberhez méltóan él és dolgozik, s napi munkája mellett ((ellenszolgáltatás nélkül) vállalja a szocialista haza fegyveres védelmét. Ha a munkásőrt a szolgálat teljesítése közben kár éri — a külön jogszabályokban meghatározott módon — teljes kártérítés illeti meg. (A jogszabály teljes szövege a Magyar Közlöny 72. számában olvasható.) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke a 2/1978. számú rendelkezésével kötelezővé tette személyi szám, illetőleg személyi lap kiadását. A személyi szám az állampolgár személyazonositására szolgál. Igazolja tulajdonosa nemet,, magyar állampolgárságát, vagy nem magyar állampolgárságát, születési idejét. Kiadásáról az Állami Népességnyilvántartó Hivatal költség- és illetékmentesen gondoskodik. Kiadását követően az állampolgárok azonosításához a személyi számot is használni kell. (Magyar Közlöny 74. szám.) Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter az 1/1978. számú együttes rendeletével módosította a beruházások rendjéről szóló 1974-ben megjelent szabályozást. Az új jogszabály lehetővé teszi a beruházások szakaszos megvalósítását. Szakaszokra bontott megvalósítás esetén a kezdés előfeltétele többek között az is, hogy a teljes beruházás beépítési terve, valamint az adott szakasz teljes kivitelezési tervdokumentációja rendelkezésre álljon. A már említett 34/1974. MT sz. rendelet, valamint e rendelet végrehajtási rendelkezése s az ezeket módosító, kiegészítő összes jogszabályok egységes szerkezetbe foglalt teljes szövege a Tervgazdasági Értesítő legközelebbi számában jelenik majd meg. A munkaügyi miniszter a 13/1978. sz. rendeletével meghatározta a sporttevékenységet folytató dolgozók részére adható kedvezmények körét és felső határát. Sporttevékenységre tekintettel az e rendeletben, illetve a rendelet mellékletében meghatározottakban túlmenő további munkaidőkedvezmény, illetőleg rendkívüli szabadság nem biztosítható. A dolgozó az igénybe vett munkaidőkedvezmény, illetőleg rendkívüli szabadság idejére kifizetett munkabért köteles megtéríteni a munkáltatónak, ha — a kikérő sportszerv megállapítása szerint — a kedvezmény alapját képező kötelességeinek neki felróható okból nem tett eleget. Például a sport- rendezvényen nem, vagy sportolásra alkalmatlan állapotban jelent meg. A jogszabály teljes szövege, a melléklete is a Munkaügyi Közlöny 12. számában jelent meg. A munkaügyi miniszter a 14/1978. sz. rendeletével módosította a vállalati bérszabályozás rendszeréről szóló 1975. évben megjelent jogszabályt. Az új szabályozás szerint a vállalat külön jogszabály rendelkezése esetén is csak az abban meghatározott mértékkel (biztosított bérszínvonalnövelés) emelheti bérszínvonalát bérfejlesztési befizetés nélkül. A jogszabály további rendelkezései is á népgazdasági egyensúly fokozott biztosítása érdekében szigorítja a vállalatok bérgazdálkodási rendjét. Ezt a célt szolgálja a munkaügyi miniszter 15/1978. sz. rendeleté is a központilag biztosított, illetőleg engedélyezett bérfejlesztés mértékéről. Mindkét jogszabály a Magyar Közlöny 76. számában jelent meg. vultak a dolgozók munka- körülményei, a termelő ka pacitás növelését •— nem követték mindenütt megfele. lő munkavédelmi intézkedé. sek. Ennek rendszerint nen elsősorban anyagi, hanerr szemléleti okai vannak Amint idesorolható az is amikor a gazdasági vezeti nem tekinti tevékenység« fontos részének a munkavédelmi tennivalókat. Nem ritka az olyan termelő egység ahol a balesetek és egészségi ártalmak megelőzése leszűkül a rendkívül kis létszámú — egy-két főnyi munkavédelmi apparátusra! Nagyjából ezek az előzmények vezettek odáig, hogy a Minisztertanács júniusi ülésér újabb határozatban foglal) állást a szükséges intézkedésekről. Ezek közé tartozik a munkavédelmi előírások rendszerének korszerűsítése is. — Úgy tudom. a jelenlegi munkavédelmi előírásokat tartalmazó Általános Baleset, elhárító és Egészségvédő Övórendszabályok — ÄBEO — jó tíz éve léptek hatályba ... — Pontosan 13 éve. Azóta a tudományos-technikai forradalom hatására a népgazdaság valmennyi ágában olyan dinamikus fejlődést értünk el, hogy ez már önmagában is indokolja a korszerűsítést : ugyanezt sürgeti a biztonságtechnika, a munka- egészségügy, a munkaélettan és munkalélektan, valamint az ergonómia legújabb tudományos eredményei gyakorlati alkalmazásának igénye is. Végül időszerűvé teszi a kérdést számos, eddig szabályozatlan terület sorsa is. — Gazdasági vezetőink körében inkább túlszabályozásról, túl sok munkavédelmi előírásról lehet hallani... — Ha ezen azt értik, hogy egy témát csak egy személy érintsen, ne legyenek átfedések, akkor egyetértek. De ne legyenek hézagok sem! — Most pedig vannak? — Épp a fejlődés következtében : szabályozatlanok például az új kémiai anyagokra vonatkozó normák, hogy csak egyet említsek. Ami pedig a sok, vagy kevés kérdését illeti: az NSZK- ban 16 ezer munkavédelmi előírás van hatályban — nálunk csupán ezer. Lehet ezt sokallaní?! — Mire irányulnak a korszerűsítési törekvések? — A munkavédelmi szabályok rendszerének tartalmára és konstrukciójára. Az utóbbi a formai rendezést és rendszerezést célozza annak érdekében, hogy csökkentse a szabályozási rendszer bürokratikus vonásait, egyszerűbbé, átekinthetőbbé tegye az előírások alkalmazását. Magyarán megszüntesse a túlszabályozást, az átfedéseket, az ellentmondásokat. — És a tartalmi korszerűsítés? — Arra irányul, hogy a munkavédelmi szabályok reális, rugalmas követelmény- rendszerré váljanak. Vegyék figyelembe a gazdasági-technikai realitásokat, s ezeket egyeztessék a dolgozó ember védelmével. Más megfogalmazásban : a munkavédelmi előírások a biztonság kérdésében nem tehetnek engedményeket, de irreális követelményeket sem támaszthatnak. A korszerűsítés célja továbbá, hogy helyt adjon a dolgozók javaslatainak, kezdeményezéseinek, s egyidejűleg növelje az egyszemélyi vezetők felelősségét és a dolgozók segítő, ellenőrző szerepét a munkavédelmi kérdésekben. Befejezésül el kell mondanom, hogy a munkavédelmi szabályozási rendszer korszerűsítése folyamat, nem egyik napról a másikra valósul meg. Addig is. amíg az új eljárások hatályba nem lépnek, a jelenlegieket kell betartani és betartatni. Eltérési engedélyt kérni lehet, de semmibevenni az érvényes munkavédelmi szabályokat azzal, hogy úgyis elavultak, már készülnek az újak — nem szabad! Ny. É.
