Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-12 / 241. szám
1978. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 80 éve született Révai József A kunszentmártoni Körösmenti Termelőszövetkezetben csaknem 800 hektáron termesztenek napraforgót. A növény az idén jó terméssel fizet, az eddigi aratási átlag 21 mázsa hektáronként. Felvételünk a gazdaság szelevényi kerületében készült Teljesítik exporttervüket Elhunyt Friss István Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja akadémikus életének 75. évében szívroham következtében szerdán váratlanul elhunyt. Temetéséről később történik intézkedés. Napirenden a közoktatás Az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja dr. Hegedűs Lajos elnökletével, tegnap a martfűi Tisza Cipőgyár művelődési házában tartotta ülését. A tanácskozáson részt vett dr. Vendég Sándor, az Oktatásügyi Minisztérium főosztály- vezetője és dr. Zsovák László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. A testület megtárgyalta az országgyűlés soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatos feladatokat. Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatót tartott a megye közoktatásának helyzetéről, amelyet széles körű vita követett. Dr. H. Nagy Mihály, a Tisza Cipőgyár vezérigazgató-helyettese tájékoztatta a parlament tagjait a vállalat tevékenységéről. Tfeesz-vezetfifcnek Kezdődik az őszi—téli továbbképzés Október végén a háztáji bizottságok elnökeinek részvételével megkezdődik a megyei termelőszövetkezeti vezetők hagyományos őszi-téli tanfolyamsorozata. Az elméleti és a gyakorlati továbbképzésen, amely január végén fejeződik be, mintegy ötszázan vesznek részt. A nőbizottságok elnökei, a termelési elnökhelyettesek, a közművelődési bizottságok elnökei és a függetlenített népművelők, a főkönyvelők, az ellenőrzési bizottságok elnökei, a közgazdasági és ön- kormányzati elnökhelyettesek, valamint az igazgatási osztályok vezetői fejleszthetik tovább szaktudásukat. Szövetkezeti vezetők tapasztalatcseréje A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság és a KISZÖV közös rendezésében kedden a galvanizálással foglalkozó megyei szakemberek tapasztalatcserén vettek részt Karcagon. A szakmai találkozón főként a technológiai fejlesztésről, a mérgező anyagok használatának csökkentéséről tárgyaltak. Megalapozott célkitűzéseket tartalmazó tervekkel, jó munkaszervezéssel és a tervek időarányos teljesítésével teremtettek a vártnál is kedvezőbb feltételeket a finishez a Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregységében. A hazai és a külföldi kereslethez igazodva a jászapáti gyárban erre az évre 186,5 millió forint értékű termék előállítását tervezték. Jól ismert termékeivel — a női és lánykablúzok, a kapucnis, bolyhos mellények, a férfi úszónadrágok és a női bundanadrá^ok gyártásával — a gyáregység dolgozói a hazai igények kielégítése mellett 39 millió forint értékű tőkés és közel 22 millió Melyek a legnagyszerűbb dolgok a világon? Azok, amelyek láttán, hallatán felkiált az ember: te jó ég, ez nekem is eszembe juthatott volna! Milota Eriknek, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság osztályvezetőjének találmánya ilyen. Ki ne tanulta volna meg fizikából, hogy vannak olyan anyagok, amelyek forráspontja, fajhője és párolgáshője alacsonyabb, mint a vízé, tehát kevesebb energiával nagyobb hatásfokú munka végezhető velük. A 150 fokos vízgőz például 7,5 százalékos hatásfokkal képes erőt kifejteni, ugyanezen a hőmérsékleten az étergőz hatásfoka csaknem 40 százalék. Ám alkalmazható még ennél is kedvezőbb tulajdonságú foiya- dék, hiszen vannak olyan anyagok, amelyek már 0, illetve 20 fokon is képesek munkát végezni. A feltaláló által javasolt berendezés lehetővé teszi a gőz kondenzálását és zárt rendszerű visszavezetését a párologtató kamrákba, s ez magyarul azt jelenti, hogy a folyadék számtalanszor ismét dologra fogható. Az alacsony forráspont további előnyöket biztosít, hiszen új energiaforrások felhasználását is lehetővé teszi. Működtethető a berendezés a hőerőművek kondenz vizével, s így az ottani veszteségek lényegesen csökkenthetők. Eltüzelhető a tőzeg, a szemét, fűtheti a gépet a silózáskor, forintos szocialista exporttervet teljesítenek. Az elmúlt háromnegyed évben a jászapáti gyáregységben 140 millió forint értékű terméket állítottak elő. Ezzel időarányosan teljesítették exporttervüket és a hazai megrendeléseket. Jugoszláviába minden eddiginél nagyobb mennyiségben női bundanadrágot szállítottak, Angliába kapucnis, bolyhos mellényeket. Jó piaca volt a Szovjetunióban a Jászapátiban készített női blúzoknak. Hazai igényeket elégítettek ki a RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat megrendelésére készült bakfis és női blúzokkal, bundanadrágokkal vagy a trágya kazlazáskor keletkező meleg. Felhasználható az ipari üzemek — ko hók, konzerv- és cukorgyárak —• hulladékhője, a robbanómotorok hűtővizének energiája. A 60—80 fokos termálvíz és a napsugár melege is munkába állítható, s ha csak e két utóbbi lehetőséget nézzük, már akkor megéri, hogy a hozzáértők érdemben foglalkozzanak a találmánnyal. A gyakorlatnak természetesen számos kérdésre kell még választ adnia — például arra, hogy a vizet helyettesíthető folyadékok előállítási költségei miként viszonyulnak a természet egyik legolcsóbb anyagának árához — ám az ötlet kitűnő. A megvalósulásig azonban még hosszú az út, hiszen a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítőben ez év június 28-án közzétett leírás egyelőre csak arra jogosítja fel Milota Eriket, hogy elméleti fejtegetéseit rövidesen találmányként ismerik el. Ez azonban még kevés, hiszen ettől még, sok hozzá hasonlóhoz, szép Csendben el is alhat az ügy. Anélkül, hogy valaki venné a fáradtságot és meggyőzné a feltalálót az ötlet „balgaságáról”, vagy segítséget adna a kísérletekhez, és a gyakorlati megvalósításhoz. Tudniillik enélkül csak a „meg nem értett zsenik” és az érdemük ellenére mellőzött, megkeseredett emberek száma gyarapodik. akiarunk Foglalkozni mindenek——~~előtt a korunk társadalmi történéseit mozgató erők vizsgálatával, törvényeinek megállapításával, hogy irányításuk lehetőségének feltételeit kutassuk. Üjabb revízió alá vesz- szük mindazokat az elméleteket és tudományos rendszereket, amelyek alapjai lehetnének a szociális megváltás gyakorlati politikájának, és teret adunk minden olyan törekvésnek, amely új irányokat keres és akar kijelölni.” Így fogalmazta meg a tizenkilenc éves Révai és néhány társa azokat a célokat, melyek! jegyében 1917 decemberében új folyóiratot akartak indítani. Ez a tervük akkor meghiúsult, de egy évvel később életre hívták az Internacionálé c. folyóiratot, melynek első számát ez a program vezette be. Az irodalmi érdeklődésű, költői ambíciókkal rendelkező fiatalember, aki korábban Kassák Lajos Ma című avantgardista folyóiratában már új esztétikát hirdetett, ebben az időben a társadalmi kérdések felé fordult. A Galilei Kör tagjaként Szabó Ervin nézeteinek hatása alá került, részt vállalt a Korvin Ottó és Sallai Imre vezette forradalmi szocialisták akcióiból, majd 1918 novemberében az elsők között csatlakozott a Kommunisták Magyarországi Pártjához. Révai alakja és tevékenysége a kommunista párt harcainak és építőmunkájának, a magyar marxista—leninista gondolkodás fejlődésének — korántsem ellentmondásmentes — folytonosságát képviseli, és szimbolizálja a mozgalom első négy évtizedében. Sokoldalú foradalmár- egyéniség volt. Gyakorlati forradalmár — a húszas évek közepétől a párt egyik legismertebb vezetője —. ragyogó tehetségű publicista, aki írásaival kommunisták generációinak gondolkodására, fejlődésére hatott: teoretikus, aki úttörő munkát végzett a marxizmus—leniniz- mus magyar viszonyokra való alkalmazása terén. A nemzeti kérdés, a nemzeti múlt értékelése, mely elméleti-publicisztikai munkásságának központi témája volt, már fiatal korától foglalkoztatta Révait. A nemzeti kérdés megítélésében 1919-ben még Szabó Ervin nyomdokain haladt, de már ebben az időben megfogalmazta azt az igényt, hogy le kell számolnia marxizmusnak azzal az értelmezésével, mely egyenesen tagadja mindenféle nemzeti erőnek a lehetőségét. A harmincas évek közepén — ugyancsak Szabó Ervin felfogásával vitázva — még határozottabban szögezte le, hogy a nacionalizmus mérgének nem lehet ellenmérge a nemzeti kérdés figyelmen kívül hagyása. Révai a marxizmus és magyarság témakör középpontjába az 1848-as forradalmat állította. 1848 történetének vizsgálatában lehetőséget látott a magyar társadalmi fejlődés sajátosságainak elemzésére. E témakörben született tanulmányai valójában politikai vitairatok voltak, melyek a forradalmi munkásmozgalom számára aktuális tanulságokat kínáltak. „Nem mint utólagos szemlélők, hanéfti- mint a jelen harcainak résztvevői nyúltunk hozzá a magyar történelem kérdéseihez” — írta Révai a „Marx és az 1848-as magyar forradalom” c .tanulmányának előszavában. „Az 1848-as magyar forradalom kérdéseiben való elmélyedésnek, így a magyar kommunisták szellemi fejlődésében azt volt a szerepe, hogy tudatosította bennük pártunk politikai célkitűzéséi és a magyar történelmi fejlődés közötti mély összefüggést, hogy a marxizmus—leninizmus általánosan érvényes, nemzetközi tanításán nevelt gondolkodásunkat a mi országunk, a mi népünk, a mi történelmünk különleges problémái felé fordította” .., „Az 1848-as forradalom tanulmányozására sokunkat az is késztetett, hogy végére járjunk annak az' „elméletnek”, amely az 1848-as forradalommal akarta bizonyítani, hogy Magyar- országon egy forradalmi munkás- és parasztdemokrácia minden előfeltétele hiányzik.” A harmincas évek második felében a fasizmus elleni harcban fordulatot jelentő új irányvonal, a népfrontpolitika elméleti megalapozásában Révai kimagasló szerepet játszott. „Marxizmus és népiesség” c. munkájában (1938) a népi írók marxista értékelésébe ágyazva történetileg alátámasztotta és felvázolta a népi demokrácia koncepcióját. E művében, mely átmenetet képez történelmi írásai és irodalmi esszéi között, tárulkoznak fel leginkább Révai különleges elméleti kvalitásai. . . tanulmáIrodalmi nyaiban — Kölcsey, Petőfi és Arany költészetében — ugyanazt kereste, amit 1848 történetében. Ady ugyanakkor Révai számára nem pusztán izgató, politikai súlyú jelenség volt, hanem egyben személyes élmény is. Húszévesen látta, hallotta a költőt, amint verseit szavalta a Galilei Körben és a Nyugat matinéján. „Ady mellé állni, az Ady-versekért lelkesedni, Adyt szeretni, ra- jongani érte: ez az én ifjúságomban az akkori magyar fiatalság számára a közéleti harcokban való részvétel első lépéseit, a magyar haladás mozgalmának és táborának támogatását jelentette” — emlékezett évtizedek múltán. A harmincas évek végén és a negyvenes évek elején keletkezett történelmi-irodalmi tanulmányainak közvetlen hatása sem lebecsülendő — a „Marxizmus és népiesség” 1943-ban Kállai Gyula neve alatt itthon legálisan megjelent — de még nagyobb jelentőségük lett a felszabadulás után, amikor a történelem- és irodalomtudomány marxista fejlődésére, a felnövekvő értelmiségi nemzedékek gondolkodására rendkívül mély befolyást gyakoroltak. A felszabadulás után Révai az MKP egyjk vezetőjeként a hatalomért vívott harc számos területén töltött be irányító funkciót. Kezdettől a kommunista párt vezető ideológusa, a Szabad Nép főszerkesztője. 1949-től népművelési miniszter. Neve elválaszthatatlan a kulturális forradalom nagy eredményeitől, a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megtörésétől. nemzetközi fi fBSZÜlt helyzet és a párt politikai irányvonalának torzulásai azonban egyre inkább beárnyékolták az ő tevékenységét is. Sőt, személye valóban különös figyelmet érdemel, hiszen az MDP vezetői közű) ő volt az, aki a dogma- tizmus eluralkodásának következményeit — korabeli megnyilatkozásai tanúsítják — előre érzékelte. Ugyanakkor különleges képességei révén mégis a szemléleti torzulásokkal terhes ideológia nagyerejű propagandistája, s egyben a kor áldozata, akinek pozitív törekvései — a sematizmus elleni harc megindítása — az adott viszonyok között szükségszerűen kudarcot Vallottak. A Központi Vezetőség 1953 júniusi ülésén mélyreható önkritikát gyakorolt. A Politikai Bizottságból kihagyták. s bár magas funkciókat ruháztak rá, a következő években valójában mellőzött politikusnak számított. 1956 márciusában sürgette a XX. kongresszus tanulságainak levonását és síkraszállt a törvényesség biztosítása mellett. 1956 júliusában ismét beválasztották a Politikai Bizottságba, de leromlott egészségi állapota miatt nem tudott teljes értékű tagja lenni a párt szűkebb vezetőségének. Az ellenforradalom után mintegy fél évet a Szovjetunióban töltött, majd ismét bekapcsolódott a politikai életbe. A belső helyzetet azonban több kérdésben tévesen ítélte naeg. Egyoldalú — a dogmatizmus veszélyét lebecsülő — álláspontja az 1957 júniusi pártértekezleten jogos bírálatot váltott ki. Különvéleménye ellenére beválasztották a Központi Bizottságba, melynek haláláig tagja maradt. Élete utolsó éveiben értékes irodalmi munkásságot fejtett ki. Szemléleti fejlődése mindenekelőtt József Attila-tanulmányain mérhető. E tanulmányok — Pándi Pált idézzük — „nemcsak a politikus önkritikus megnyilatkozásai voltak, hanem József Attila rehabilitásának fejezetei és a Petőfi-példa megtisztulásának aktusai is, amelyek méltóan zárják le egy jelentős marxista gondolkodó és mozgalmi vezető ember szellemi pályáját”. U. K. II télre készülnek A nutrián, a pézsmán és a nercen kívül még tizenkilenc állatfaj „szolgáltat” alapanyagot a simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat konfekció üzemének. Az idén gyártott hatvanezer bundából és bőrkabátból négyezret külföldre szállítanak. A képen: Bunda-próba a varrodában A gőzgép reneszánsza ? Ez nekem is eszembe juthatott volna
