Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-12 / 241. szám
\ SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜUETEK! XXIX. évf. 241. szám, 1978. október 12., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA vagy... „Már megint!” — háborog- ták a munkások a vasipari üzemben. A művezető nyugodtan állta a kemény tekinteteket: „értsék már meg, nincs elegendő ászokcsavar, úgy hogy át kell menniük a szomszéd csarnokba alkatrészt gyártani...!” Egy óra múlva a csoport már itt ügyködött. Megtörtént az átcsoportosítás. Feltehetően nem először és nem utoljára. Gyakran használják manapság ezt a kifejezést, amelynek tartalma: valakiket kizökkentenek előre meghatározott munkájukból, hogy ténykedésüket valamilyen célból máshol folytassák. Persze nemcsak ez a kitétel, hanem maga az átcsoportosítás is sűrűn előfordul üzemeinkben az utóbbi időben. Az oka? Legtöbbször anyagvagy alkatrészhiány. A kisújszállási Faipari Vállalatnál például termékükhöz, az ajtókhoz nem kaptak zárat az üzemiek. Mást csináltak hát helyette a munkások. A jászberényi Cipőipari Vállalatnál pedig talp hiányzott — elég lényeges alkatrésze a lábbelinek — a gyártandó cipőkhöz. Készítettek olyant, amihez még kaptak ' szaknyelven szólva: alját, amikor pedig ez is elfogyott, kényszerpihenő következett. Persze a nyersanyag- vagy az alkatrészhiányon túl más tényezők is kényszeríthetik a vezetőket ilyen döntésre. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat kunszentmártoni gyárában például volt olyan alkalom, amikor a sok és sürgős tennivaló miatt a kismamák lábzsák helyett bundát készítettek. Igaz, nemcsak a megszaporodott gyártandó esetén, hanem munka hiánya miatt is átirányítanak munkásokat. A tiszafüredi Vegyesipari Szövetkezetben ügyfél, illetve javítandó gépkocsi híján néhány autószerelőt átirányítottak a lakatosműhelybe. Érthető, — hiszen nem mindegy az üzemnek, ha csak néhány emberről is van szó, hány dolgozó tétlenkedik vagy termel. Kimozdítani valakit megszokott környezetéből, vagy hirtelen megbízni valami új teendővel, nem népszerű dolog. De hasznos. Áthidaló megoldás arra, ha már veszteség is éri a vállalatot, annak mértékét valahogy csökkentsék. Van olyan vállalat, ahol minden „rossz íz” nélkül kerül szóba az átszervezés. A Hűtőgépgyárban új beruházás, a hűtőelem-üzem átadására készülnek. Üj, frissen felvehető munkás híján a vállalat más üzemeiből irányítanak át dolgozókat, például, hogy biztosítsák a létszámot. A KAEV mezőtúri gyárában átalakult a gyártmányskála, ennek megfelelően ma már kevesebben foglalkoznak csévélő, vetélő készítésével, s mind többen az új termék, a cipőgyártáshoz használatos aljakör gyártásával. Az átcsoportosítás: szükséges rossz. Munkások mondják — sokféleképpen megvalósítható. Ribillióval, vagy anélkül. Kérve vagy parancsolva. Fizetés csökkenéssel, esetleg jövedelem növeléssel. Minden esetre a vállalatok rugalmasságához az átcsoportosítás is hozzátartozik. Bár nem olyan szer, amely minden üzemi betegségre gyógyír. H. J. Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt) Központi Bizottságának ülését október 12-re összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, az építőipar helyzetéről szóló jelentés, a lakásépítés távlati tervének irányelveire vonatkozó előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Legfontosabb: tervteljesítés és minőség Munkaverseny az ÉPSZER vállalatnál A szolnoki Építési és Szerelőipari Vállalatnál már hagyományai vannak a munkaversenynek. Elsők között alakultak meg itt a megyében brigádok, s jóval a kezdeti lépések után ma már 75 kis közösség vesz részt a versenyben. A brigádok év elején tett felajánlásai között a legfontosabb : a tervfeladatok teljesítése, túlteljesítése úgy, hogy az átadott épületek minősége ne hagyjon maga után kívánni valót. A szocialista brigádok vállalásai tették lehetővé, hogy Martfűn húsz lakásba beköltözhetnek áz újdonsült lakók. A kis kollektívák munkájának köszönhető: elkészült a Dohányfermentáló konyhaépülete, vagy a túrkevei tehenészeti telep csatornázása, útja, térvilágítása. A csépai s a tiszaburai általános iskola építésénél még az alkalmazotti brigádok is dolgoztak, s nem a vállalati kollektíva hibája, hogy nem tudták az épületeket átadni szeptember 1-re. A vállalat dolgozói harminc munkahelyen tevékenykednek. A munkahelyeken a közösségek takarékoskodnak az energiával, ápolják és karbantartják a nehéz fizikai munkát könnyítő gépeket. Ugyanígy vállalásaikban szerepel tagjaik továbbképzése. Mintegy 210-en vettek részt a szakszervezet indította oktatásokon. A brigádok vezetőinek politikai képzést tartottak, s számos kollektíva tagja részt vett az Ismerd meg hazádat mozgalomban. A vállalatnál különösen fontos hangsúlyt kap ■ a fizikai dolgozók „taníttatása”. Az 1977/78-as tanévben mintegy húsz brigádtag kapta meg a „nyolcadikról szóló” bizonyítványt. A tanulás mellett az ÉPSZER brigádjainak más kapcsolata is van az iskolákkal. A közösségek tagjai szerződést kötöttek jó néhány oktatási intézménnyel. Társadalmi munkában felújítják, karbantartják őket, patronálják a kisdiákokat. A vállalatnál évek óta képeznek szakmunkásokat. Hagyomány már, hogy az ipari •tanulókat harmadéves korukban a szakmunkásképző intézetekkel , egyetértésben szocialista brigádok mellé osztják be munkára. Mindennek haszna: a fiatalok bővíthetik szakmai ismereteiket, s még munkába állásuk előtt megkezdődhet beilleszkedésük. Többek között erről, s a vállalati munkaverseny-moz- galomról számoltak be a napokban az ÉPSZER vezetői a megyei operatív verseny- bizottságnak. HATSÓ GONDOLATOK - ÉS ŐSZINTESÉG Egy nap a tiszafüredi járásbíróság panaszirodáján 4. oldal SPORT 7. oldal Tiszafüreden, flbádszalőkon Üdülőhelyi bizottságok A Középtiszavidéki Intéző Bizottság irányításával a középtiszavidéki üdülőkörzet Szolnok megyei részén, Tiszafüreden és Abádszalókon megalakult a területi üdülőhelyi bizottság. Az üdüüőhe- yj bizottságok ellátják a terület fejlesztésével kapcsola- tos helyi feladatokat: közreműködnek a fejlesztési prog- ram, kialakításában, végre- hajtásában, a fejlesztést elő- létesítmények megvalósításában, megszervezik a létesítmények építését megelőző társadalmi munkát, elősegítik az üdülőkörzet táj- és természetvédelmi tevékenységét, stb. Az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Müvei pilisvörösvári telepén nemesvakolatot gyártó új üzemet hoztak létre. A helyszínen bányászott! dolomitból húsz féle színben készítenek habarcsot az építőiparnak. A képen: Marótárcsás rakodógép és szállítószalag-rendszer továbbítja a dolomitot a bányából A budapesti Kalapgyár jászfényszarui telepén gyapjúból és nyúlszőrből készülnek a kalaptompok, részben exportra, részben a hazai kalapgyártáshoz. A legjobban a sima, fehér szőrből készült kalapfompokat keresik, amelyeknek a legnagyobb vásárlója Japán. A képen: készül a kalapnak való Téma: a cukorrépa öntözése Tanácskozás Szolnokon Tegnap a Szolnoki Cukorgyár művelődési házában tanácskozást tartottak az öntözéses cukorrépa-termesztés időszerű kérdéseiről. A rendezők — többek között a Cukortermelési Kutató Intézet, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ — az ország valamennyi jelentősebb cukorrépa-termesztéssel foglalkozó gazdaságának szakembereit meghívták. A mintegy kétszáz résztvevő a délelőtti előadássorozatból megismerkedhetett az e témával foglalkozó kísérletek eredményeivel, majd a Cukortermelési Kutató Intézet martfűi telepén szántóföldi bemutatót tekinthettek meg. A norvég parlamenti küldöttség Kecskeméten A Magyarországon tartózkodó norvég parlamenti küldöttség Guttorn Hansen elnök vezetésével tegnap Kecskemétre látogatott. A delegációval együtt érkezett a megyeszékhelyre Raffai Sarolta, az országgyűlés alel- nöke és Rolf Jerving, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. A vendégeket a megyei tanácsházán Gajdócs István, a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke tájékoztatta az ország legnagyobb területű megyéjének életéről, gazdasági fejlődéséről, a tanácsok munkájáról. A norvég delegáció ezután Kecskemét és a környék nevezetességeivel ismerkedett. A norvég küldöttség kecskeméti-programja ipari és me- zőgadzasági üzemek látogatásával fejeződött be. A választékcsere fejlesztése A KGST országok belkereskedelmi minisztereinek napirendién Az idén további 18 százalékkal növekszik a KGST- tagországok közötti belkereskedelmi forgalom, amelynek értéke várhatóan eléri a 600 millió rubelt — összegezték a tagországok sajátos együttműködési formájának tapasztalatait, eredményeit a KGST-országok belkereskedelmi minisztereinek jubileumi tanácskozásán, amely szerdán plenáris üléssel folytatódott Budapesten. A tagországok küldöttségei beszámoltak arról, hogy milyen intézkedéseket tettek a választékcsereforga- lom bővítésére, zavartalan lebonyolítására. A tanácskozás egyetértett abban, hogy a választékcsere fejlesztésének egyik leghatékonyabb módszere továbbra is a nagy üzletek, áruházak közötti közvetlen forgalom, amely árusítással egybekötött kiállításokon, nemzeti árubemutatókon realizálódik. A miniszteri összejövetelt felhasználják kétoldalú találkozóra, megbeszélésekre is. Tegnap délután a magyar küldöttség vezetői például valamennyi küldöttség vezetőjével véleményt cseréltek országaik kereskedelmi helyzetéről, közös problémáiról, időszerű kereskedelempolitikai kérdésekről. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter a szovjet küldöttség vezetőjével vitatta meg, hogyan nyújthat segítséget a magyar kereskedelem a moszkvai olimpia előkészületeihez. lebonyolításához. A küldöttségek vezetői ma vidékre látogatnak, a szakértők Pedig előkészítik a jubileumi ülés jegyzőkönyvét.
