Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-10 / 239. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. október 10. 4 Tanítás gyertyafényben ? Megújul az olvasó népért mozgalom Molnár Bélának, HNF OT titkárának nyilatkozata Az 1983-ig szóló program elfogadásával vasárnap, a fővárosban véget ért az Olvasó népért mozgalom II. országos konferenciája. Az Olimpia Szállóban megtartott kétnapos tanácskozáson 150 résztvevő közül 46-an szólaltak fel. A konferencia után Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az MTI Munkatársának adott nyilatkozatában összegezte a tapasztalatokat. KERÜLETI sportcsarnok avatásáról adott hírt a televízió a napokban. Lelkes volt a riporter, hiszen nem kevesebbről van szó, mint az iskolás gyerekek mozgásának, sportolásának újabb lehetőségéről. Újabbról, mert az utóbbi időben már nem fehér holló az ilyesmi. Az iskolaegészségüggyel, a tanulóifjúság testi fejlődésével foglalkozó vizsgálatok egyre-másra állapítják mega tennivalók sorát. Szó, ami szó, egyáltalán nem indokolatlanul. Legutóbb az Orvos Egészségügyi Dolgozók és a Pedagógusok Szakszervezetének közös elnökségi ülése tűzte napirendre az oktatási intézmények dolgozóinak és tanulóinak egészségügyi helyzetét. Számottevő javulást azonban nem rögzíthettek. Rögzítették viszont, hogy az iskolai körülmények —, ha úgy tetszik, munkavédelmi viszonyok — romlottak az utóbbi években. És emiatt nehezebbé váltak az oktatás feltételei. íme, néhány kiragadott példa a jelentésből: a természetes fény megtörik a tanterem piszkos, poros ablakain. A kétműszakos oktatás miatt nagy jelentőségűvé vált világítás erőssége szintén nem kielégítő. A korábban előírt 150 lux fényerő helyett ma már 250—300 lux a szabvány, de sokhelyütt a régit sem képesek biztosítani. 265 iskolában végzett műszeres vizsgálat a bizonyság rá, hogy a tanulók többsége két gyertyáénak megfelelő fényerősség mellett ír, olvas. Csoda-e, ha a fiatal pedagógusok és a gyerekek közül is egyre többen kénytelenek szemüveget viselni? A fényhiány azonban nem éri be ennyivel. Nemcsak a szemet fárasztja, hanem a központi idegrendszert is. Fejfájást okoz, ingerlékennyé tesz, kimerít gyereket, felnőttet egyaránt. Fukarkodnak az iskolák jórészében a fűtéssel is. És ha nagynehezen el is érik az előírt 20 Celsius fokot, a szellőztetés mellőzésével igyekeznek megőrizni a meleget. A tanári szobákban nem jut külön asztal minden nevelőnek. Kevés a mellékhelyiség. A szűkös adottságok okozzák, hogy a költségvetés — a nagyon is mozgékony árakkal szemben — mozdulatlanná merevedett. Annál dinamikusabban növekszik viszont az egy-egy tanulócsoportra jutó létszám, ami nem használ sem a tanár teherbíróképességének, sem a tanítás színvonalának. Nyilvánvaló, hogy a tanár és a diák körülményei kölA nagyközséget képviselő megyei tanácstag interpellációjában tette szóvá a ladá- nyiak problémáját, megoldást is kérve rá. A megyei tanács akkor ideiglenes bizottságot jelölt ki a jászladányiak panaszainak kivizsgálására. A bizottság azóta valamennyi illetékes szerv meghallgatásával, helyszíni vizsgálatot tartott, melyről jelentésben számolt be megyei tanácsülésen. E szerint a mozi épülete valóban életveszélyes, felújítása azonban nem lenne gazdaságos. A Moziüzemi Vállalat ezért sorolta első helyre annak idején a jászladá- nyi új filmszínház építését. A vállalat azonban nem tudta az új filmszínház beruházásának a feltételeit megteremteni, de nem keresett más megoldást sem. A hétéves késésnek azoncsönhatásban állnak. A nevelő észleli, ha a gyerek fáradt, ha mozgásigénye kielégítetlen. És a gyerek is megérzi tanára kimerültségét. Mindezt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a 6—14 éves kisdiák nyolc év alatt 12— 14 ezer órát tölt iskolai környezetben. Pontosabban — az esetek többségében — iskolapadban. Ha saját tapasztalatainknak nem is hinnénk, a nemzetközi előírásokkal való ösz- szehasonlítás igazolja, hogy nálunk — az új iskolákban is — kevés a tanulók mozgástere; szűkek a zsibongók, kicsik az iskolaudvarok. Az iskolatelek egy tanulóra jutó része kisebb, mint Lengyel- országban, Csehszlovákiában, Romániában. Az ugyancsak egy gyermekre számított minimális tantermi alapterület az NDK-ban, Csehszlovákiában 1,4, a Szovjetunióban, Lengyelországban 1,3, Magyarországon viszont csak 1,2 négyzetméter. A felsorolásnak sajnos ko- rántsincs még vége. Az utóbbi évek elterjedt iskolaépítési gyakorlata: elhagyják az úgynevezett ajánlott helyiségeket az építkezéskor. Lemarad a napközis terem, a mosdó, az orvosi szoba, az öltöző, sőt még a tornaterem is! Az ötvenes években épült nyolctantermes általános iskolák 13— 14 ezer, a maiak csak 8— 10 ezer légköbméteresek. A tavalyi tanévben 10 százalékban szükségtantermekben folyt a tanítás. És épülnek olyan iskolák is, amelyeknek egyáltalán nincs udvaruk. Belső felszereltségükre pedig jellemző, hogy a tanulók *70 százaléka nem a testméretének megfelelő padban ül. Tulajdonképpen ilyen okokra vezethető vissza, hogy a katonai sorozás megdöbbentően sok, egészségi okból alkalmatlan fiút szűr ki. És ha az utóbbi egy-két évben — főként a KNEB iskola- egészségügyi vizsgálatainak hatására — van is javulás, elégedettségre nincs ok. Van viszont ok a nyugtalanságra mindaddig, amíg gyökeres változás nem áll be az iskolák dologi adottságaiban. EZÉRT TŰZTE ki célul a két szakszervezet elnökségének közös tanácskozása, az iskolaorvosi ellátás tökéletesítése mellett, a munka- és tanulási körülmények javítását az iskolákban. Amit szívósan szorgalmaznak mindkét érdekelt minisztériumban. ban vannak egyéb okai is. A nagyközségi tanácsnál a korábbi időszakban gyakran változtak a vezetők, szinte egymást követték a tanácselnökök, a vb-titkárok. Húzták, halasztották a mozi helyének kijelölését, nem készítettek számvetést. A megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya sem adott megfelelő segítséget a beruházás előkészítéséhez. A bizottság végül számot adott arról, hogy milyen reális feltételei vannak az új mozi létesítésének. Leggazdaságosabban a művelődési ház kibővítésével oldható meg. Így csak a kétszemélyes mozitermet kell megépíteni, a szociális és egyéb kiszolgáló helyiségek a művelődési házban ugyanis megvannak. Erre a megoldásra a nagyközségi tanácsnak jóváhagyott tanulmányterve van. A — A hozzászólások egyértelműen bizonyították: helyén valóak a mozgalom alapvető céljai, amelyek teljes összhangban állnak a párt és a kormány általános és kulturális politikájával — mondotta. A széleskörű összefogásnak köszönhetően úgy érzem a tanácskozásunkon is bebizonyosodott: a mozgalom hat a társadalom minden rétegére. A SZOT vezetőinek, a szak- szervezeti könyvtárakban dolgozóknak köszönhetően számos szocialista brigád kapcsolódott be az 1974 óta élő „Olvasó munkásért” akcióba. A termelőszövetkezeti dolgozók körében a Szabad Föld szerkesztőségének kezdeményezései (köztük az „Olvasó akadémia”) szereznek mind újabb híveket az fl csillagászati hét eseményei Október első heteiben — rendszerint — szép, tiszta a csillagos égbolt. Ezért rendezik meg évek óta ilyenkor a „csillagászati hét” elnevezésű rendezvénysorozatot. Jászladányban a múlt hét elején nyitották meg a „Hogyan ismerhetjük meg a csillagos eget?” című kiállítást, s hozzá kapcsolódva pénteken országos tanácskozást rendeznek a komplex isme- retterjesztési rendszerekből. Szolnokon tegnap délután földrajz szakos pedagógusok számára tartott előadást a TIT előadótermében Zombo- ri Ottó, az Uránia Csillag- vizsgáló Intézet munkatársa, este pedig a Jubileum téri Kopernikusz klubban dr. Kulin György csillagász a modem csillagászati világképről beszélt a hallgatóságnak. A hét többi napjára is jut esemény. Minden este — csakúgy mint tavaly — nyilvános távcsöves bemutató lesz a Kossuth illetve a Jubileum téren, diavetítéssel kiegészítve. Szerdán délután tartják a szolnoki általános iskolás csillagászok körének alakuló foglalkozását a Kopernikusz klubban. beruházás költsége így csökkenthető. A Moziüzemi Vállalat vállalta, hogy a tervidőszak végéig a kivitelezéshez egymillió forintot ad, majd berendezésekre, felszerelésekre pedig további egymilliót. A bizottság javasolta, hogy a hiányzó összeget tanácsi forrásból fedezzék. A község lakói 200 ezer forint értékű társadalmi munkával járulnak hozzá a terem megépítéséhez. Már tárgyaltak a beruházás előkészítéséről is. A megyei AGROBER vállalta, hogy szerződéskötés esetén jövő év májusára elkészíti a kiviteli terveket. A kivitelező a jászladányi Egyetértés Tsz építőrészlege lesz. Beruházónak pedig a Moziüzemi Vállalatot javasolta a bizottság. A megyei tanács a bizottság javaslatát elfogdta. Az új, kétszáz személyes mozi ügye sínre került, várhatóan 1981-ben birtokba veheti Jászladány lakossága. — illés — irodalomnak. Az „Olvasó ifjúságért” és az „Olvasó katonáért” mozgalmak is sok ezer fiatallal szerettette meg a kultúra értékeit hordozó könyveket. Többen rávilágítottak például az olvasási kultúra hiányosságaira, valamint a bejáró dolgozónak, a munkás- szállások lakóinak és a cigánylakosságnak, a körülményeikből adódó hátrányos helyzetére. Ezért is kell a jövőben erőteljesebben támogatni, ösztönözni a munka- és lakóhely társadalmi szervezeteinek, aktíváinak együttes, konkrét Intézkedéseit. Többen szóltak arról, hogy szűkös a szabad idő, mindinkább közéletiséget, általános önképzést várunk az állampolgároktól. Mindemellett Túrkevén a honismereti kör kezdeményezésére megalakult a Körösi Csorna Társaság helyi csoportja. Magyar- országon Tűnkévé az első város, ahol a fenti tudós társaság helyi csoportot fogad égisze alá. A Körösi Csorna Társaság céljai: az orientalisztika marxista—leninista szemléletű és módszerű művelése, ilyen kutatások elősegítése és támogatása, számukra tudományos vitafórum biztosítása, a baráti országok hasonló célú társaságaival való kapcsolatok létesítése és azok ápolása. Hogyan illik ebbe a komoly tudományos programba a túrkevei érdeklődők hada? A választ a program egyik mondata adja meg: „az orientalisztikai kutatások eredményeinek megismertetése az érdeklődők szélesebb köreivel.” A Körösi Csorna Társaság közművelődési, tudomány-népszerűsítő kötelezettségeiből eredően ugyanis felkarol és támogat minden olyan kezdeményezést, mely az egyetemes műveltség és a honismeret, a nemzetköziség és a hazaszeretet szerves egységének elmélyítésére törekszik, s ezt névadójának, Körösi Csorna Sándor életútjának példájától vezérelve vatermészetesen ne maradjon ki az illető a társadalmi munkából, s éljen a családjának is! Receptet készen nem adhatunk, mert nincs, de a megoldást a valóság talaján kell megtalálni, s a mozgalom elé célként nem szabad vágyainkat tűzni. Megszívlelendők a könyvbarát körök életrehívására szólító javaslatok, s szeretnénk a családi könyvtárakat is jól, hatásosan népszerűsíteni. Az új akciókban, a feladatok megformálásában nagyobb szerepet kap a tudományos módszertani munka, a szociológiai, az olvasás- kutatási és más vizsgálatok eredményeinek hasznosítása. A Hazafias Népfront minden segítséget megad ahhoz, hogy az „Olvasó népért” indult, átfogó mozgalomba bekapcsolódjanak az iskolák, a pedagógusok együtt a családdal! A közeljövő tennivalói közül kiemelkedik a Tanács- köztársaság 60. évfordulójának megünneplése, amelyhez új könyvakcióval, s más rendezvényekkel szeretnének hozzájárulni — mondotta befejezésül Molnár Béla. lósítja meg. Kelet-Ázsia és Afrika — hagyományos műveltségeinek megismerése, a történelmi meghatározottság felismerése, a Keletnek a világtörténelemben betöltött szerepe, válaszútjai és a ma feladatai képezik a Társaság érdeklődésének, munkájának egyik felét. De ugyanilyen mértékben érdeklik őket népünk keleti vonatkozású történeti szálai, a honfoglalás előtti történet, népünk keleti elemeinek, a jászoknak, kunoknak a nemzettéválás során betöltött különleges helyzete, a tájegységek sajátos mai fejlettségi szintkülönbségeinek történeti okai, a társadalmi tudatban élő keleti származás gondolatának története. Érthető tehát, hogy a Körösi Csorna Társaság örömmel fogadta a túrkevei honismereti kör kezdeményezését, hiszen a nagykunsági város lakóinak érdeklődése egybeesik a társaság célkitűzéseivel. Igen hasznos közművelődési kezdeményezés a túrke- veieké: a Körösi Csorna Társaság neves tudósainak, szakembereinek a támogatásával szép célokat valósíthatnak meg. K. L. Jean Christophe Romain Rolland e századelőn írt regénye ma már talán nem oly népszerű, mint volt mondjuk két-három évtizeddel ezelőtt. Arra vállalkozott a rádió, hogy feldolgozza és bemutatja ezt a romantikus, fiatalos lendületű, művet, megkísérli megteremteni reneszánszát. Csajági János rendező irányításával négy részletbe sűrítették a hatalmas regényfolyamot, amelyben egy zeneszerző fel- növekedésének lehettünk fültanúi, aki összeütközésbe kerül kora kispolgári társadalmával, érzékeny személyisége nem tud alkalmazkodni elüzletiesedett, számító környezetéhez. A műsor készítői sajnos nem tudták megfelelni annak a nehéz követelménynek, hogy rádiójátékká formálják a regény ívét. A főhős megpróbáltatásait leegyszerűsítették a jó és rossz párviadalává, így megkerülték az eredeti mű írójának lényegi szándékát, a pontos célú és meghatározott társadalomkritikát. Valós igazaiért küzdő hősünk így romantikus álmait kergető ifjú lett, folytonos igazságkeresése pedig a fiatalság felszínes lobogásánák tűnt. Ezt az egyszerű sémát ráadásul négy folytatáson át érezhettük, éreztették velünk a szereplők — közben csupán annyi változást, amennyi néhány prózai mondatban is megfogalmazható lett volna, hogyan jutott el Christophe a lázadásig, hogy elhagyja hazáját és Párizsba keressen magának új közösséget. Mindez persze csak vérszegény utánzása a regénynek, szürke cselekményismertetés. Úgy véljük, az ilyen átdolgozások nem szolgálják az irodalom népszerűsítését — ■ s egyáltalán nem jelentenek nemes szórakozást nyújtó, értékes rádiós órákat. A főszerepeket alakító, a rádióban viszonylag ritkán hallható Gábor Miklós alakítását "viszont egyértelműen dicsérnünk kell, talán ő volt az egyetlen, aki átérezte és megértette a figura és a regény lényegi mondandóját. Zsákutcák Ez volt a címe annak a rádiójátéknak, amit péntek délután hallhattunk, s amit Szentmihályi Szabó Péter írt. E címet azonban akár a műsor jellemzéseként is használhatnánk. Négy fiatalt ismerhettünk meg, akik egy kényszerűen barlangban töltött éjszaka során — végletes helyzetükben, kétségbeesésükben — látszólag nyíltakká válnak, elmondják legszemélyesebb titkaikat, őszintékké lesznek. A világirodalomból (s a rádióból is) jól ismert írói, rendezői fogás ez; olyan külső körülmények megteremtése, amelyekben a sors csapásainak kiszolgáltatottak, akár próbatételként is, kitárják életük titkait, meggyónják bűneiket. A Zsákutcákat hallgatva viszont alig tudtunk meg valamit erről a négy fiatalról. Talán azért, mert maga az író nem tudott olyan őszintén szólni, ahogyan azt figuráitól elvárta. Már a szituációt — a kiszolgáltatottság helyzetét — sem sikerült hitelesen érzékeltetnie, egy percig sem hittük, hogy valóban bajba kerültek hőseink. Akik pedig olyan számítóan összeállított jellemeknek bizonyultak, hogy nem tudták sem ro- konszenvünket, sem haragunkat kiváltani — nem tudtunk velük kapcsolatot teremteni. Csak szövegüket felolvasó színészek maradtak, s nem lettek hús-vér emberek. Az írói szándék visszájára fordul, s a jó szándékú rendező is csak valamiféle ritmus megteremtését tekinthette reális céljának. — zsák — L. M. Interpelláció, vizsgálat Még egyszer a jászladányi moziról Döntött a megyei tanács I Lapunk július 19-i számában „Mi legyen a jászladányi filmszinházzal?” címmel a jászladányiak jogos panaszáról irtunk. Arról, hogy a nagyközség egyetlen mozijának omladozó épülete életveszélyessé vált, az új filmszinház építése több mint héí éve várat magára. Ősz B keletkutató szellemében Körösi Csorna Társaság alakult Túrkevén
