Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-05 / 235. szám
1978. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Az ország egyik legszebb építménye Jubilál az Erzsébet-híd A Tiszavidék tudója Kiskert helyett a levéltár A nevezetes hidak —egyéniségek. Ami híres, budapesti Duna-hídjainkat illeti, Széchenyi Lánchídjának nemes patinája, a Szabadság- (valaha Ferenc-József) hídnak" értékes, régi mérnöki aklotásról valló szerkezete van, de az Erzsébet-híd ma- gávalragadfó... A régi is az volt — éppen 75 éve, 1903. október 4-én adták át a forgalomnak —, a rajzát sajátosan követő, de tökéletesen mai kinézetű utóda is az. Megtervezésére annak idején nemzetközi tervpályázatot írtak ki, amelyet két stuttgarti építész, Eisenlohr és Weige egynyílásos ká- belhíd-terv nyerte meg. Végül mégis láncszerkezetű hidat építettek, mert a hazai ipar csak arra vállalkozott, Czekelius Aurél, a neves mérnök, a Duna-hídosztály vezetője irányításával. Egyébként még számos Duna-, Tisza- és Maros-híd építése fűződik a nevéhez. A számításokat Khemdl Antal műegyetemi tanár, akadémikus végezte el, akinek a hídépítés terén végzett kiváló kutatási erediményeit és úttörő elméleti megállapításait egyebek között éppen az Erzsébet-híd igazolta. A híd architektúráját, pilléreit, kapuzatát Nagy . Virgil, az ókori építészet professzora tervezte, nem véletlenül némiképp archaizáló, azaz ré- gieskedő módon, a kor divatja szerint. A híd vonalvezetése, hídfőinek kiépítése körül különben hosszú vita folyt: mi eshet áldozatául az építésnek a sűrűn beépített pesti Belvárosban? Végül is a páratlanul értékes, ódon Belvárosi templomot megőrizték, de egyebek között, a régi Városházát le kellett bontani. Máig is sajnálhatjuk. Az építés 1897-ben kezdődött és hat évig tartott. Felavatásakor a híd méltán keltett feltűnést, hiszen egyetlen, 290 méter támaszközű nyílásával a világ akkor legnagyobb fesztávolságú közúti lánchídja volt, és az is maradt vagy negyedszázadon át. Hidunk későbbi szomorú sorsa közismert. 1945. januárjában a visszavonuló, a fővárost pusztulásba döntő fasiszták felrobbantották. Mint később kiderült, a híd szerkezete olyan kárt szenvedett, hogy újjáépítése is lehetetlenné vált. Helyére az éppen tíz esztendeje elhunyt, kimagasló képességű Sávoly Pál tervei szerint — csupán a régi pillérek felhasználásával — a réginél szélesebb kábelhíd épült. Az új hídon ugyanis a gyalogjárókat a pilonokon kívül helyezték el. Felavatásakor, 1964. novemberében, a pompás ívű, fehér hidat megbámultuk és menten megszerettük. Nem csoda. Vonalaiban kellemesen emlékeztet elődjére, szerkezetében, egész felépítésében mégis korunk szemet gyönyörködtető alkotása, amelyre joggal vagyunk büszkék. így aztán Erzsébet- hidunk ismét nem csupán a főváros sajátja, hanem Dunánk ékszere, az egész ország egyik legszebb építménye. B. J. Dédapámra gondolok. Kilencvenévesen is gyalog indult kora tavasszal a messzi szőlőbe, ahogy azelőtt is, évtizedeken át. Várta a kunyhó, a kapa, a horoló, a munka. A tél nehezen telt a városi házban, de ott is talált szösz- mötölni valót. Gyújtást aprított, kukoricát szórt a tyúkoknak, foltozta a kerítést. Növekszik az ország hatvan éven felüli lakóinak száma, s közöttük egyre többen magukra maradnak. Nekik próbál az állam megfelelő életfeltételeket biztosítani - többek között — a szociális ottho- iok intézményrendszerével. A szolnoki szociális otthonban új módszerekkel is próbálkoznak. — Van olyan lakónk, akit a szomszédja mentett meg, mert már járni sem tudott. Az ablakon kopogott ki segítségért — mondja dr. Juhász Irma, a városi szociális otthon igazgató-főorvosa. — Az idős emberek legtöbbje keserűséggel telve kerül be. Nehéz dolog fölszámolni maguk mögött mindent, és beköltözni az otthonba. Zárkózottak, gyanakvók. Talán ez a legnehezebb próba a közelükbe kerülni, megismerni az életüket, jobb kedvre deríteni őket. Az épület kétszintes, homlokán jókora számokkal az alapítás dátuma: 1926. Az ablakok egy park fáira, bokraira néznek, közülük magasodik föl a.szürke víztorony. — Szociális otthonokban élt egy olyasféle nézet, hogy az öregek örüljenek a tiszta ágynak, meg a meleg ételnek. Amikor másfél éve idekerültem, itt sem volt minden rendben. Ólrákon át feküdtek, ki sem mozdulták a falak közül. Előbb csak a levegőre vittük ki őket egy kicsit, azután már maguk is kiültek a napra. Nehezebb dolgunk volt az ágyhoz kötött, beteg öregekkel. Tizenkét ápolónőnket fizikailag is kimeríti az elnehezült testek mozgatása. Két ápolónk segít ebben, de ők sem lehetnek ott mindenütt. Kettejük feladata a gyógytorna, a masszírozás is. A nők az emeleti szobákban élnek. Sokan koruk és betegségük miatt csak a teraszig jutnak friss levegőért, egy kis napfényért. Az elnehezült lábak nem tudnak megbirkózni a lépcsőkkel. Egy emelettel az utca fölött telik el az életük. — Szakorvos kollégáimmal alapos vizsgálat után döntünk a megfelelő gyógymódról. Tohna, 'gyógyszer, masszázs, a bénult testrész mozgatása, fürdőkúra. Január óta pszichológus is dolgozik nálunk, ő a lelki gondokon segít. Nincsenek látványos sikereink, de aki betegeink közül egy- egy elvesztett képességét kitartó munkával visszaszerzi, annak az életkedve is visz- szatér. András bácsi, aki végigdolgozta az életét, megbénult, de volt ereje próbálkozni, segíteni a gyógytornásznak. Hetek múltán néhány izom megmozdult, a bénultság oldódott. Néha már átül egy jókora bőrfotelba. Siker? Feltétlenül az. Megszokott életükből kiemelve az öregek tétlenné válnak. Nem azért, mert nem akarnak dolgozni, hanem mert körülöttük gondos kezek mindent elvégeznek. Úgy tűnik, hogy terheket vesznek le a vállukról, s közben újak kerülnek oda. Az öregek elhagyott házuk körül állatot tartattak, kis veteményeskertjükben kapál- gattak. Mihály bácsi a tehenét keresi. Ma már egy kutyával is beérné, de a szűk terület miatt erre sincs mód. Teljes a komfort: Hidegmeleg víz, angol WC, központi fűtés, televízió, asztalra készített étel. — Apró dolgok változtatják meg a betegek életét. Érdeklődőbbek lesznek, föloldódnak. Aki nem mozdult ki a szobájából, az most töb- bedmagával beüli a anikro- buszunkba és körbejárja a várost. Akad, aki a varrodában segít, mások a házimunkában kapnak feladatot. Az a fontos, hogy ne higgyék magukat fölöslegesnek, érezzék, szükség van a munkájukra. — Szervi bajokkal küszködök és egészségesek, szelle- mijleg épek és elmebetegek élnek együtt — mondja Kovács Pálné pszichológus. — Ez rendkívüli alkalmazkodást követel. Idős korban már mindenki nyugalomra vágyik. Elég elviselniük egymást, hiszen kilencven lakónk van, zsúfoltak a szobák, nincs mozgástér. A főorvosasszony szerint évi 4 millió körül jár a költségvetésük. Öt idézem: öregenként évente 33 ezer forintot költünk. Az előbb említett Mihály bácsinak öt gyermeke van, keresnek mindannyian. Akár pénzben is mérhetik az apjukat: fejenként hat és fél ezret ér az öreg. És azt sem ők fizetik, hanem az állam. Mariska néni itt tanult meg újra hímezni. Nyolcvanhat évesen is kitűnő beszélgető- társ. hat-hét évtizedes történeteket vesz elő az emlékezés bugyrából. Újra mozgó ujjai között rajzolt mintájú vászon, az új hímzés anyaga. Néha fölbotorkál a nadlásra, ott van éltévé a temetésre szánt ruhája. Időnként lehozza, újra mossa, hogv azért bármikor elővehessek ha kell. Hortobágyi Zoltán Széchenyi, Vásárhelyi kéziratait lapozgatja Nem álszerénységből, őszintén szabódik. Túlságosan sokat foglalkoznak vele mostanában, mondja. Nemes Gerzson, a KÖTl- VÍZIG nyugalmazott főmérnöke szeptember 11-én vette át aranydiplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen, melynek jogelődjén ötven esztendővel ezelőtt végzett. Ennyit tudtam róla, ez volt, ami hozzávezetett. Mondták, nehezen találom meg, mert higanymozgású, fürge ember, annak dacára, hogy túl van a hetvenen. Eddig három tanulmánykötete jelent meg a Kö- zéptiszavidék történetéről. Hiánypótló munkát végzett, előtte nem igen foglalkoztak a táj „vizes” múltjával. Belelapozgattam a könyvekbe. Egyáltalán nem „olvasmányosak”. Szakembereknek készültek. Annyi azonban előttem is világossá vált, hogy szerzőjüknek levéltárnyi forrásmunkát el kellett olvasnia, rengeteg adatot kellett rendszereznie, amíg a kötetek a lektorátus elé kerülhettek. Magától értetődő természetességgel tegez. Nincs ebben semmi a nem szakmabeliek iránti lekezelésből, nem kívánja éreztetni velem, hogy csaknem egy emberöltő korkülönbség választ el bennünket. Ilymódon közli: nem szívesen, de kinyitja előttem képletes és valóságos kapuit. A személyes jellegű kérdésekre türelmetlenül, sietve válaszolgat. „Igen, aranydiplomát kaptam... valóban tevékeny nyugdíjas vagyak, de nem értek a petrezselyemtermesztéshez, ezért a kiskert kapálgatása helyett a levéltárakat bújom”. — Elolvastam a könyveit. Alig értettem belőlük valamit. — Valid be nyugodtan, hogy nehezek. Persze, hiszen nem történelemkönyvvek, nem anekdoták, hanem a kívülálló számára hideg és száraz adatok halmaza mindegyik. Megírásukkal az volt a célom, hogy segítséget adjak a ma vízügyi szakembe- reinek. A múlt ismerete nélkül ugyanis nehéz a jelent és a jövőt építgetni. — Töménytelen forrásmunkát végig kellett böngésznie. Azon túl, hogy mint nyugdíjasnak erre jócskán van ideje, mi vitte rá, hogy heteket, hónapokat eltöltsön a poros levéltárakban? — Tudod, mennyi érdekességre akad az ember, amikor egy történelmi kor szűk szakmai területét próbálja megismerni? Akarva akaratlanul belemélyed a korba, szinte azonosul a régen élt emberekkel, a szokásokkal. Nem mindennapi élmény Széchenyi, Vásárhelyi kéziratait lapozgatni, hogy csak a legismertebbeket említsem. Aztán rendkívül izgalmas megtudni, a folyószabályozás gondolata nem a tizenkilencedik században merült fel először az emberekben, hanem már jóval előbb. Ahogyan a mező- gazdaság számára mind nagyobb gond lett a kevés vagy a sok víz. úgy szaporodtak az ezzel foglalkozó tudományos munkák. — Jelenleg min dolgozik? — A Jászság vízügyi történetét dolgozom fel a tizenharmadik századtól a tizenkilencedikig. Pontosabban a Zagyva—Tárná vidékével ismerkedem. — A Jászságról könyvtárat megtöltő történeti tanulmányok jelentek már meg. — De erről a témáról és úgy, ahogyan én írom, még egy sem. Valóban sok forrásmunkára bukkantam, talán túlságosan is sokra. A nehézséget az okozta, hogyan szűrjem meg ezeket. Azt hiszem, összeállt, de ne „kiabáljuk el.” — Mindent „elír” az utódok elől? — Szó sincs róla. A téma kimeríthetetlen. Különben is a huszadik század ez esetben nem érdekelt, meghagyom másnak. —- Nem gondolt arra, hogy népszerűbb nyelven, mindenki számára hozzáférhető formában és példányszámban írjon? — A Jászságról szóló tanulmányt megpróbálom a nagyközönség nyelvére is lefordítani. De erről ma még korai beszélni, hiszen sok mindentől függ. — Például, ha elmegy a kedve ... —Ez nem fordulhat elő. Habár néha nem valami kellemes. hogy akiknek írok, azok között is akad felületes olvasó. A kedvem azonban megmarad. — Köti még valami ehhez a vidékhez azon kívül, hogy a VÍZIG dolgozója volt? — Jászkiséren születtem. A munkámban feltétlenül szerepet játszik a szülőföld szeretete. bár ezt a kifejezést túlságosan elcsépeltnek és fellengzősnek tartom, ha mégoly igaz is. Hóna alá kapja kézirat- halmazát, udvarias mosoly- lyal hozza tudomásomra, hogy siet. Még sok a dolga ... — Bendó — Elektromos gépek Segítőtárs vagy a háztartásban fenyegető ellenség Küszöbön a fűtési idény, és vele kísérője is, a lakásokat fenyegető tűzveszély. A háztartásokban szaporodnak a különböző főző, melegítő és egyéb modem elektromos, gáz- és olajtüzelésű berendezések, amelyek megkönnyítik a háztartási munkát, ha az előírásoknak megfelelően kezeljük őket. Mit kell tenni annak érdekében, hogy segítőtárs maradjon, hogy ne váljon életet, vagyont fenyegető ellenséggé az elektromos háztartási gép, az olajkályha? Erről beszélgettünk Jászberényben Hidegföldi József tűzoltó főhadnaggyal, a városi-járási tűzoltóparancsnokság vezetőjével. — Szomorú adatok bizonyítják, hogy a fűtési idényben fokozódik a tűzveszély. Az elmúlt 5 év statisztikája: járásunkban a tűzesetek több mint fele lakóházakban keletkezett. Az idén eddig 38 esetben riasztották a tűzoltókat, ebből 26 tűz lakásokban, a lakások közelében fordult elő. A leggyakoribb ok a tüzelőberendezések, az elektromos háztartási gépek szabálytalan használata, a gyermekek felügyelet nélküli játéka, a meggondolatlan dohányzás, egyszóval a felelőtlenség. — Olyan tűzesetekről van szó tehát, amelyeket el lehetett volna kerülni? — Feltétlenül. A több lakástűz nem a háztartások gépesítésének törvényszerű velejárója. Egy jászberényi lakásban például a füstcső nyílása ronggyal volt bedugva, az meggyulladt, kiesett, a tűz átterjedt a gyermékágyra. megégette az alvó gyermek mindkét karját. Jászapátin két gyermek halálát okozta gondatlanság. Javításkor, kontár szerelte össze az olaj- kályha biztonsági berendezését. Begyújtás után felügyelet nélkül hagyták a kályhát, a kifolyó olaj, a füst megölte a szobában alvó gyerekeket. Gondatlanság volt a la- kástüzek oka Jászalsószent- györgyön, Jászboldogházán vagy Jászberényben á Pely- hesparton, ahol a felügyelet nélkül hagyott kiskorú gyerekek könnyen hozzájutottak a gyufához, értékes berendezések, ruhaneműk pusztultak el a lángokban. Elkerülhette volna a tüzet az a jászberényi lakos is, aki a házilag készített olajkályhát felügyelet nélkül hagyta, a túlfolyás tüzet okozott, meggyűlt a háztáji csibenevelő 5 ezer naposcsibe pusztult el. Jászdózsán egy idős házaspár, miután a hálószobában bekeapcsolta a tv-t, kiment a konyhába. Nem vették észre, hogy a képernyő elsötétült, a hang viszont megmaradt, a magas feszültségű tápegységben zárlat keletkezet, a tv és a szoba teljes berendezése elégett. Az elektromos áram okozott lakástüzet annál a családnál is, ahol a háziasszony elutazás előtt vasalni akart, nem sikerült, mivel éppen áramszünet volt. A vasaló csatlakozóját elfelejtette kihúzni. — Mit tanácsol a tűzoltó, hogyan lehet megelőzni az annyi bajt, családi tragédiát, anyagi kárt okozó lakás- tüzeket? — Nagyon egyszerűen. Csak be kell tartani a háztartási gépek, a tüzelőberendezések kezelésével kapcsolatos előírásokat. A fűtési idény előtt célszerű felülvizsgálni a kéményeket. A használaton kívüli füstcsőnyílásokból el kell távolítani a papírt, a rongydarabokat, gondoskodni kell tűzbiztos lezárásukról. A tüzelőberendezéseket csak felügyelet mellett üzemeltessük. Az olajkályhába begyújtás előtt töltsük be az üzemanyagot, begyújtáskor csak kis fokozatra kapcsoljuk az olajkályha szabályozóját. Csak gyárilag készített olaj- kályhát használjunk, a fűtési idény előtt célszerű az olaj- káilyhák tisztítását, javítását is elvégezni. Bár a Háztartásban használt elektromos berendezések egyre tökéletesebbek, mégis magukkal hordozzák a ki- gyulladás, az áramütés veszélyét. Körültekintéssel azonban mindezt meg lehet előzni Elektromos melegítő, vasaló nélkülözhetetlen kelléke a tűzálló alátét, a tv-t, ha a képernyő elsötétül és a hang megmaradt, kapcsoljuk ki. A lakást elhagyva, biztonságos a megszakítással történő áramtalaní tás. I A. A régi Erzsébet-híd a pesti oldalról, 1904-ben t híd ma, villamos nélkül — 6 autósávval ADÓSSÁG
