Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-05 / 235. szám
1978. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új Textima gyorsvarrógépek és - képünkön - új frontfixáló gép kezdett munkába a Fővárosi Kézműipari Vállalat abádszalóki telepén. A háromszázezer forintos berendezéssel a szovjet exportra készülő kabátok vászonozását végzik majd Legelőn terem a dollar Űj megoldású juhhodály berendezésével ismerkednek a vendégek Juhtenyésztési bemutató Karcagon A Debreceni Agrártudományi Egyetem karcagi kutatóintézete, az AGROCOOP és a helyi Május 1. Tsz a termelő- szövetkezet területén tegnap juhtenyésztési bemutatót tartott, amelyre meghívták a Tiszántúl juhtenyésztő gazdaságainak szakembereit. A mintegy kétszáz résztvevőnek gazdag és hasznos programot biztosítottak a szervezők. Dr. Kunucz Gyula egyetemi tanár, a kutatóintézet igazgatójának megnyitója után három előadás hangzott el. Dr. Csontos Imre, az intézet munkatársa az intenzív legelőre alapozott juh tartás előnyeiről beszélt. Előadásához szervesen kapcsolódott dr. Lengyel Lajos, az AGROCOOP igazgatójának tájékoztatója airról, hogy milyen szolgáltatásokat nyújthat és milyen technológiai megoldásokat javasol a rendszer a gazdaságoknak a juhtartás hozamainak és gazdaságosságának fokozására. Majd Túrái Imre, a tsz főállattenyésztője ismertette a jelenlévőkkel az üzem juhászaiénak szervezési, gazdasági körülményeit és az ágazat eredményeit. A karcagi termelőszövetkezet azért vált alkalmassá ilyen összejövetel megtartására, ment Tiszántúlon itt valósult meg először a kísérletek átültetése nagyüzemi körülmények közé. A helyszíni bemutatón a résztvevők gyakorlatban tekinthették meg a juhok villanykarámos legeltetését, az iparszerű legelők öntözését, valamint a korszerű juhhodály építészeti megoldását és berendezéseit. Magyarországon a juhtenyésztés termékeinek 80 százalékát exportálják, s ennek legnagyobb részét dollárral fizető országokba. Ezért indokolt a juhágazat felkarolása, fejlesztése, produktivitásának, gazdaságosságának fokozása, amely csak az intenzív legelőn való tartással valósítható meg. Minőségi különbség Büfé helyett bisztró az üzemben Tízezreket érintő változás Ebédidő a gyárban, a hivatalban. Fél óra munka közben, a délelőtti műszak után, a délutáni kezdése előtt. Leülünk a terített asztal mellé, sorba állunk az önkiszolgálópult előtt, elfogyasztjuk az üzemi kosztolt. A hónap elején — vagy hetenként — befizetjük a vállalati pénztárba, a megbízottnál az újabb időszak étkezési díját, amelyhez az üzem vagy az intézmény — lehetőségekhez mérten — anyagi támogatást ad. Magyarországon több százezer ember gondját oldják meg a többségében korszerű üzemi konyhák, a vendéglátó vállalatok éttermi konyhái. Vannak azonban — nem is kevesen — akik jól vagy kevésbé jól ellátott üzemi büfékben kénytelenek megvonna a napi ebédet, ez utóbbiak szinte csak parizer—májkonzerv—kockasajt jellegű árut kínálnak a dolgozóknak. Tízezreket érintő ismétlődő, napi gond tehát a meleg étel hiánya. Ennek megváltoztatása nem kis feladat. Az anyagi, technikai, személyi feltételek megteremtése hónapok munkája, a gazdák, a vendéglátó vállalatok minden eddiginél ötletesebb munka- és üzemszervezését tételezik fel. Mi a megoldás? A ma még szegényes üzemi, hivatali büfék korszerű, munkahelyi bisztrókká való átalakítása, ahol nagyobb, igényesebb áruválaszték várja az embereket. Egy-két megyei vendéglátó vállalait ilyen irányú törekvéséről már hallhattunk, olvashattunk. Az „első fecskék”, az új típusú bisztrók beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, jól járt a vállalat, elégedettek a dolgozók. Szolnok megyében a Jász- Nagykun Vendéglátó Vállalatnál érdeklődtünk: várható-e változás kihelyezett, üzemi büféikben? Lukács Ferenc igazgató tájékoztatása szerint hamarosan vizsgázhat az első, munkahelyi bisztró. A Tiszamen- ti Vegyiművekben befejezéshez közeledik a büfé átalakítása, amely — nyitás után — meleg szendvicsekkel, különböző ételválasztékkal várja a vásárlókat. Ugyancsak megkezdik a közeli hetekben a vállalat kezelésében lévő minden büfé bővítését, korszerűsítését, terveik szerint még ebben az évben külsőleg és áruválasztékban minden kis elárusítóhely igényesebbé válik. A „hátországi” mozgalom tehát elindult. Ehhez azonban kevés a vendéglátó vállalatok anyagi ereje, noha rájuk vár az a feladat, hogy a mozgató rugói, a kezdeményezői minden esetben ők kell hogy legyenek. Az érintett vállalatokkal közösen érhetnek el eredményt, hiszen az esetek többségében az üzemi büfék helyét bérlik, azokért bérleti díjat fizetnek. Különösen fontos a kollektív összefogás azokon a helyeken, ahol bővíteni kell az elárusítóhelyeket, ahol például az elektromos hálózat átszerelése, a raktár bővítése is feltétele a korszerű bisztró létrehozásénak. Nem egy helyen az üzemnek, vállalatnak, intézménynek a pénztárcába kell nyúlni, hogy a jobbító szándék megvalósulhasson. Ez nem valamiféle „jótékonysági” gesztus a vállalatok részéről, hiszen saját dolgozóig mindennapi, jó közérzetét hivatott elősegíteni. S hogy ez mennyire nem elhanyagolható körülmény, vegyünk egy példát: a megyében csak harminc munkahelyi büfé létrehozásával — ahol meleg szendvicset, debrecenit, főtt virslit, kolbászt, teát, gasztrofol ételeket vehetnek az ott dolgozók gyors- kiszolgáló formában — újabb 30—35 ezer ember jut naponta meleg ételhez, akár vállalati hozzájárulással is. Kommentálás nélkül, a számok önmagukat igazolják. — t. szűcs — Ebben az évben 4500 mázsa savanyúság készül a Zöldért Vállalat szolnoki telepén. Tíz gggon almapaprika, 35 vagon káposzta adja ezt a mennyiséget, de készül egyéb savanyúság is Elvi politikai eszközökkel A KISZ-szervezetek nem nélkülözhetik a párt segítségét A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség munkája az elmúlt évek során jó ütemben és jó irányban haladt előre. A fejlődés egyaránt vonatkozik a tevékenység tartalmára és a belső szervezeti életre. A KISZ tagjai, szervezetei és testületéi feladataik végrehajtásával jól segítik gazdasági, társadalompolitikai, kulturális céljaink megvalósulását és a A fejlődés jelentős részben annak köszönhető, hogy a pártszervezetek megkülönböztetett figyelmet fordítottak az ifjúsági szervezetek életére, a párt ifjúsági szervezetét megillető gonddal irányították és irányítják munkájukat. A Politikai Bizottság ez év május 30-án behatóan vizsgálta a KISZ pártirányításának kérdéseit és a továbbfejlesztés feladataira megfelelő határozatot hozott. A KISZ munkájáról és a JÍISZ pártirányításáról mondott értékítélet összességében pozitív, következésképpen a feladatok nem elsősorban a hibák kijavítására, hanem a munka továbbfejlesztésére irányulnak. Közülük is a legfontosabb, hogy egyetlen KISZ- szervezet se nélkülözze soha a párt irányító, segítő tevékenységét. A határozat ezt így fogalmazza: a párt minden szervének, szervezetének felelősségteljes kötelessége a működési területén dolgozó KISZ-szervek, szervezetek állandó, rendszeres politikai irányítása, munkájuk figyelemmel kísérése, a KISZ pártirányítására vonatkozó érvényben lévő határozatok következetes végrehajtása. Az irányító munka során a pártszervezeteknek néhány alapvető tételt állandóan szem előtt kell tartaniuk. A párt a KISZ-t elvi, politikai eszközökkel közvetlenül irányítja. A közvetlenség azt jelenti, hogy a párt határozatai — minden más tömegszervezettől eltérően — kötelezőek a KISZ-re, mint szervezetre, tehát a KISZ tevékenységének ezek végrehajtását kell szolgálnia. Ma Legyen a pártszervezet rendszeres és állandó munkakapcsolatban az általa irányított KISZ-szervezettel. Az évenkénti értékelés nyilván nem elégítheti ki az irányítással kapcsolatos politikai igényeket. Ezen túl szükség van arra, hogy a pártszervezet rendszeresen tájékoztassa a KISZ tagságát a legfontosabb párthatározatokról, a konkrét tettek ezreiben ölt testet a KISZ IX. kongresz- szusának jelszava: „Forradalmi feladatunk és történelmi felelősségünk a fejlett szocialista társadalom építése”. A KISZ Központi Bizottságának 1974. áprilisi határozata nyomán erősödött a KISZ belső rendje, szervezeti fegyelme és szervezettsége is. is előfordul még ennek félreértése és közvetlen irányítás ürügyén az aprólékos, felesleges beavatkozó utasítga- tás válik gyakorlattá. Látniuk kell a pártszervezeteknek, hogy a KISZ saját programja, a Központi Bizottság éves akcióprogramjai, párt- határozatokra épülnek, azokhoz kapcsolódnak és a szervezetek ezek végrehajtásán szorgoskodnak. A pártszervezetek tehát akkor járnak el helyesen, ha egyrészt segítik a KISZ saját programjainak megvalósítását, másrészt — ezt kiegészítendő — olyan feladatokat adnak a KISZ-szervezeteknek, amelyek végrehajtásával a munkahelyi, intézményi, lakóterületi, gazdasági és társadalompolitikai célok valóra váltásában tudnak segíteni. Módszerként azt ajánlja a Politikai Bizottság. hogy minden pártalapszervezet évenként egyszer, a KISZ tavaszi értékelő és program- készítő taggyűlése előtt tűzze napirendre a KlSZ-szer- vezet tevékenységét. Ez alkalommal értékeljék a KISZ- szervezet egészének, ezen belül a KISZ vezetőségének és a KISZ-ben dolgozó párttagoknak a munkáját, és ezt az értékítéletet tolmácsolják a KISZ értékelő taggyűlésén. Ugyancsak itt kell megfogalmazni azokat a feladatokat is, amelynek végrehajtását a pártszervezet a KISZ-től várja, hogy ezeket beépíthessék az új akcióprogramjukba. Ez a segítség biztosíthatja, hogy a KISZ-szervezet éves akció- programja politikailag tartalmas, helyileg is értelmes feladatok összessége legyen, amelyek gyakorlatiasak, végrehajthatók, értékelhetők. párttagokat pedig a KISZ felsőbb szerveinek jelentősebb döntéseiről. Gyakorlatilag ez több formában is megvalósítható, de a Politikai Bizottság szükségesnek tartja, hogy ennek a közvetlen és rendszeres kapcsolatnak minden pártszervezetben épüljön ki a szervezeti biztosítéka. Ezért kimondja, hogy a KISZ-szervezet titkárát — függetlenül attól, hogy párttag vagy sem — minden párttaggyűlésre és vezetőségi ülésre meg kell hívni. Ez alól a középfokú tanintézetek KISZ-titkárai kivételt képeznek, amennyiben őket csak a tanulóifjúságot érintő napirendekhez hívják meg. Ahol egy párt- szervezet több KlSZ-szerve- zetet irányít, ott a fentiek a KISZ-bizottság, illetve KISZ- vezetség titkárára vonatkoznak. A közvetlen munkakapcsolat erősítésére a jövőben jobban fel kell használni a KISZ-ben dolgozó fiatal párttagokat. A KISZ-ben végzett munkájuk egyben pártmegbízatásuk is legyen, amelynek teljesítéséért felelősséggel tartoznak a párt- szervezet előtt is. összefogásukat, rendszeres tájékoztatásukat, segítésüket a párt-' szervezet ifjúsági felelőse végezze. Egyben az ő feladata, hogy a pártszervezet vezetőségének megbízásából gyakorlatiasan segítse a KISZ-vezetőség munkáját, de az irányítást mint politikai feladatot a vezetőségnek, illetve a taggyűlésnek kollektiven kell gyakorolnia. Az önállóság megsértése nélkül A KISZ szervezetileg önálló politikai tömegszervezet és ebből eredő jogait tiszteletben kell tatanunk. A KISZ tagjait — a párttagokat kivéve — a párthatározatok közvetlenül nem kötelezik. A szervezeti életük belső dolgaiban — a KISZ szervezeti szabályzatában foglaltak szerint — demokratikusan, maguk döntenek. Ez vonatkozik a programok elfogadására, a vezetőség és egymás munkájának megítélésére, dicséretre, felelősség- revonásra stb., nem utolsó sortban a tagfelvételekre és vezetőik megválasztására is. A pártszervezet ezekben a kérdésekben politikai eszközökkel, a KISZ-ben dolgozó párttagok útján nyújtson segítséget az ifjúsági szervezetnek és kerülje a szükségtelen, aprólékos, az önállóságot sértő beavatkozásokat. A Politikai Bizottság határozata a fentieken túl még több fontos kérdésre is kitért, amelyek felsorolására itt most nincs mód. Kötelezte viszont a Központi Bizottság párt- és tömegszervezetek osztályát, hogy a határozat alapján adjon ki egy részletes útmutatót, amely módszertani tanácsokkal is szolgál a pártszervezeteknek. Ez a dokumentum várhatóan októberben jut el a pártalapszervezetekhez. Dr. Petrovszki István, az MSZMP KB munkatársa Megkülönböztetett figyelem Élő kapcsolatok
