Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-31 / 257. szám

xxix. évf. 257. sióm, 1978. október 3i., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Takarékossági üzenet Brigádok az iskolákért Társadalmi munka, patronálás A valamennyire is tájéko­zott embert rég nem éri meglepetésként, ha október tájt „világtakarékossági vi­lágnapiról hall, s aki job­ban belegondol, azt sem gya­nítja már, hogy ez a ban­kok, takarékpénztárak egy­szerű propaganda vagy rek­lámozási alkalma lenne. Azzal, hogy a takarék- pénztárban számlált betét­összeg ez idén megközelíti a 120 milliárdot. a lakossági hitelek summája pedig — ami ettől így is, úgy is elvá­laszthatatlan — közel jár a 80 milliárdhoz. (így is. úgy is: mert egyrészt a betétál­lomány szolgál a hitelek fe­dezetéül; másrészt a betét­tulajdonosok és a kölcsönt igénylők a társadalomnak nem szükségszerűen elvá­lasztható, s megkülönböz­tethető rétegei. A válaszadást azért meg­könnyíti egy röpke visszate­kintés. Sokan emlékezünk még: volt idő, nem is olyan nagyon régen, hogy a taka­rékoskodás szervezett, be­tétkönyves formája megta­karítható összegek híján csak kevesebbnek, illetve csak igen szerény mérték­ben volt vonzó. Azután in­kább akadt már pénz, és a bizalom is nőtt iránta; tud­niillik, hogy érdemes félre­tenni, van mire takarékos­kodni. Ez a meggondolás persze szüntelenül alakult, módosult anyagi helyzetünk. Azt is jól tudjuk, hanem is mindig gondoljuk végig, hogy a kereskedelmi kíná­lat jelentékeny bővülése és a pénzköltések sok-sok más kínálkozó lehetősége a szó­rakozástól az utazásig, nem­hogy csökkentené a takaré- koskodási hajlamot, hanem növeli. Mert ezek csak fe­lületesen szemlélve vannak ellentmondásban. Valójá­ban: ha szegényes a kíná­lat; többnyire gyorsan meg­veszem, amit éppen lehet; ha sokan, sokféleképpen ver­senyeznek a pénzemért, ha bő a választék, akkor bi­zony jobban meggondolom, hogy mikor és mire költsék, tehát takarékosabban, taka- rékoskodvá élek. De vajon a családoki túl­nyomó többségében, piersze az egyedül élők nagy részé­nél is tetten érhető takaré­kos “életmód, beosztó gazdál­kodás jellemez bennünket akkor is. amikor kilépünk otthonunk ajtaján? A kér­dés szándékoltan provoká­ló, de egyszersmind túlontúl világos is. Ismerjük a vá­laszt, ismerjük a pazarlás ezer megnyilvánulását szű- kebb és tágabb körben, fő­leg a mások tevékenységi és hatáskörében, de őszinte pillanatainkban a magunké­ban is. _ Ne mondja senki, hogy ez csupán az alkalom kihaszná­lása — a prédikációra. Gaz­dasági fejlődésünk ahhoz képest, ahogy élünk, még inkább ahhoz viszonyítva, ahogy élni szeretnénk, saj­nos nem kielégítő. Ha ugyanis továbbra is a meg­szokott módon bánunk ener­giával, fogyóeszközzel, a magunk és társaink munka­erejével, munkaidejével, oly fölületesen vagy éppen kí­méletlenül a köz vagyoná­val, ahogy a szorosan véve magunkéval soha nem ten­nénk, akkor... akkor nem­csak arról feledkezünk meg, hogy a közvagyonnak is tulajdonosai vagyunk, ha­nem saját kis „vagyonunk” gyarapításának lehetőségét is* veszélyeztetjük. Nem lehet sokáig következmények nél­kül „kettős életet” élni. Ez az idei takarékossági üzenet. K. S. A Finammechanikai Válla­lat törökszentmiklósi gyárá­nak negyvenöt brigádja 494 taggal vesz részt a munka- venseny-mozgalomibain. Egye­bek között tevékenységüknek köszönhető, hogy fellendült az üzemben az újítási kedv, s a tavalyi 48 pályázattal szemben az idén napjainkig 101 munka érkezett be az el­bírálókhoz. Az eddigi értéke­lések szerint az újítások ré­vén elért megtakarítás eléri a 300 ezer forintot. Persze az ötletek között található olyan is, amely bevezetésével konk­rét forintban mérhető hasznot nem hoz, viszont hozzájárul a minőség javításához, vagy elősegíti a dolgozók baleset- védelmét. Fontos hangsúlyt kap a szocialista brigádok vállalásai között a társadalmi munka. Kommunista műszakot eddig kettőt tartottak, amelyen ösz- szesen hétszázhatyanan vet­tek részt. Több mint négy­ezer órát dolgoztak a kollek­tívák — bérüket a VIT-alap­ra s a város gyermekintéz­ményeinek fejlesztésére utal­ták át. Ezen kívül még sok- sok órát töltöttek a kollektí­vák társadalmi munkával — gyári sportpályát, autóbusz­megállót építettek, gyermek­intézményeket patronáltak. Az „Egy iskola — egy üzem” jelszó értelmében a gyár szocialista szerződést kötött a törökszentmiklósi Hunyadi úti általános iskolá­val. Ehhez hasonlóan megál­lapodás született a gyár s a Szolnak megyei Vérellátó Központ között is. így a bri­gádok tagjai rendszeresen ad­nak vért. A közösségek állan­dó vendégei a törökszentmik­lósi városi művelődési köz­pont szocialista brigádveze­tők klubjának. Igaz, nem ez az egyedüli lehetőség arra, hogy a tagok hódoljanak kedvtelésüknek. Eljárhatnak ugyanis az üzemi KlSZ-szer- vezet Flamingó klubjába vagy a természetbarátok, a fotósok esetleg a horgászok körébe. A KISZ-fiatalök ak­tív tevékenységét jellemzi, hogy az idén kapták meg munkájukért a KISZ KB Vö­rös Vándorzászlaját. A törökszentmiklósi üzem­hez hasonlóan a Híradótech­nika Vállalat karcagi gyár­egységében is nagyértékű be­rendezéseket javítanak, gyár­tanak. Az üzemben úgy érté­kélik, hogy at idén s az el­múlt esztendőben fellendült a szocialista brigádok munkája, ezt bizonyítja jó néhány ní­vós vállalás megvalósítása. A gyáregységnél 11 szocialista brigád tevékenykedik. Év ele­jén a kollektívák részletesen megismerhették a tervfeladá- tokat, s ennek alapján rög­zíthették elképzeléseiket. Az üzemben különösen fontos hangsúlyt kap a minőség, a technológiai utasítások betar­tása — ez tükröződik a bri­gádok célkitűzéseiben, Van­nak időszakok, ilyen a félév s az év vége közeledte, ami­kor iküiönösen nagy szerep hárul a szocialista brigádok­ra, de ugyanígy számítanák a gyáregység s a vállalat ve­zetői á kollektívákra, a ki­emelt feladatok végrehajtásá­nál is. Több brigád kapott már elismerést a helyi iskolák, óvodák vezetőitől. Nem vé­letlenül, hiszen sokasok játék, különböző felszerelések, javí­tások és felújítások tanúskod­nak arról, hogy jó a taninté­zetek s a kollektívák kapcso­lata. A két vállalat gyáregysé­geinek vezetői az elmúlt na­pokban számoltak be a me­gyei operatív versenybizott­ság előtt a szocialista brigád- mozgalom üzemi helyzetéről. Ezerötszázzal több lakás A múlt év azonos idősza­kához viszonyítva mintegy másfélezerrel több, összesen 29 522 új otthont adtak át az első háromnegyed évben az ÉVM és a tanácsok vállala­tai, az építőipari szövetke­zetek és a termelőszövetke­zeti közös vállalkozások. A múlt évinél nagyobb építési ütem elsősorban az ÉVM-vál- lalatok dolgozóin múlott, akik az egy évvel ezelőttinél majdnem 2300 új otthonnal építettek többet, míg a taná­csi, a szövetkezeti és más ki­vitelezők elmaradtak. A megyei ÉVM-vállalatok 2 ezernél több lakást adtak át az első háromnegyed év­ben Borsod és Csongrád me­gyében, másfélezernél töb­bet Győr-Sppron megyében, s ezernél többet Bács. Haj­dú, Komárom és Veszprém megyében. Az év utolsó há­rom hónapjában az ÉVM­vállalatok dolgozói még csak­nem 12 ezer, s a tanácsi vál­lalatokkal és szövetkezetek­kel együtt több mint 19 ezer új otthont építenek fel az országban. Az építőipari kivitelező szervezetek az év első ki­lenc hónapjában 5,8 száza­lékkal — téhát a népgazda­sági tervnek megfelelően — több építési munkát végez­tek, mint múlt év azonos időszakában. Ezen belül kü­lönösen lendületesen növel­ték termelésüket az állami nagyberuházásokon dolgozó vállalatok. Egyebek között lö százaléknál nagyobb ütem­ben bővítette termelését a 22-es, a 23-as, az Észak-ma­gyarországi és a Hőtechnikai ÉVM Vállalat. Az építőipari kivitelezők munkájához je­lentős segítséget nyújtott az építőanyagipar is. FÖLDBŐL KINŐTT ÖNTŐDÉBEN Riport a jászberényi Aprítógépgyárból 3. oldal MEGOLDÓDOTT A HIRES KÖNYVTÁR SORSA Üj helyen a mezőtúri könyv matuzsálemek 4. oldal HÉTVÉGI SPORTEREDMÉNYEK 5-6 oldal Megyei rangadót játszottak vasárnap Szolnokon a tiszaligeti stadionban a labdarúgó NB ll-ben. Képünkön a 16-osra tömörült mezőtúri védők között Lódi (Szolnoki MTE) próbál ka­pura lőni Fotó: Kőhidi NSZK gyártmányú, automata vonalhegesztőgépet helyeztejk üzembe a törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövet- kezeiben. A C02 védőgázos masina évi 18 kilométer hegvar­ratot készít, így jelentősen megkönnyíti az NDK exportra ké­szülő markolókanalak gyártását (K. I.) Csomagolnak a Szaljuton Leltároznak és csomagol­nak az űrhajósok a Szaljut űrállomáson: Vlagyimir Ko- valjonok és Alekszandr Ivancsenkov néhány napon belül visszatér a Földre a minden edddiginél hosszabb űrutazás után. Szombaton és vasárnap aktív pihenőt irá­nyoztak elő számukra, hogy ezzel is segítsék felkészülé­süket. A pihenő azonban csak részben jelentett teljes szabadságot számukra: foly­tatni kellett például a fizi­kai előkészületeket a vissza­térésre. Ezért sokat tornáz­tak az űrállomás testedző fel­szerelésével és felöltötték a különleges bíbic öltözéket is. Az út során ezt általában négy naponként egyszer kel­lett megtenniük, most azon­ban már minden nap: az öl­tözékben keletkező vákuum következtében a vér fokozott mértékben áramlik a két űr­hajós lába felé, eltérően a súlytalan helyzettől, amikor elsősorban a felsőtestben nö­vekszik meg a véráramlás. A vákuum így nagyjából ha­sonló helyzetet idéz elő, mint amire a Földön számíthat­nak. A felkészülés során meg­kezdték a csomagolást, a Földre visszahozandó mintá­kat, fénykép- és filmfelvé­teleket, kísérleti tárgyakat pontosan a megadott tervnek megfelelően kell elhelyezniök a Szojuz—31 űrhajó vissza­térő egységében, hogy az űr­hajó a visszatérés során egyensúlyi helyzetét ponto­san megtartsa. Fokozatosan üzembe helyezik az űrhajó berendezéseit, ugyanakkor egyre több és több műszert, berendezést konzerválnak a Szaljut űrállomáson. Koval­(Folytatás a 2. oldalon.) Svéd szakszervezeti küldöttség Budapesten Lázár György fogadta a delegációt A SZOT székházában teg­nap megkezdődtek a hivata­los megbeszélések a Gáspár Sándor SZOT-főtitkár és a Svéd Szakszervezeti Szövet­ség (LO) Gunnar Nilson el­nök vezette küldöttség kö­zött. A két ország szakszer­vezeti központ képviselői tá­jékoztatták egymást orszá­gaik gazdasági .és politikai helyzetéről, a szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről valamint a svéd és a ma­gyar szakszervezeti kapcso­latok továbbfejlesztésének le­hetőségeiről. Tegnap délután Lázár György a Minisztertanács el­nöke hivatalában fogadta a svéd szakszervezeti küldött­séget. A szívélyes légkörű eszmecserén Gáspár Sándor is részt vett. Gyorsítani kell a cukorrépa betakarítását A múlt hét időjárása nem zavarta az őszi tennivalókat — hangzott el tegnap a me­gyei mezőgazdasági szervezé­si bizottság ülésén. Az üze­mek mégsem végezték el a tervezett munkákat. A cukor­répa betakarításánál húsz százalékos előrehaladást ter­veztek, ezt azonban végrehaj­tani nem tudták, sőt a szál­lítási ütem csupán hetven százalékát teljesítették a gaz­daságok. A száraz időjárás következtében a cukorrépa felszedése próbára tette a gé­pek erejét és állóképességét is. Az elromlott gépek alkat­részellátását az AGROKER maximálisan biztosítja. • Ezen a héten befejeződik a búza vetése. A megyében ed­dig 12 termelőszövetkezet és egy állami gazdaság Qcészült el ezzel a munkával. A rizs és 'kukoricaterületek 56 illet­ve 61 százalékról takarították be a termést. A rizs termés­átlagaiban igen nagyok a kü­lönbségek. A karcagi tsz-ek már 75 százalékban befejez­ték a növény aratását. Még mindig megoldatlan a műtrágya szállítása. Túl sok tehergépkocsit köt le, hogy a gyártó vállalatoknál hosszú órákat kell várakozni a ter­melőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents