Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-28 / 255. szám
XXIX. évf. 255. sióm, 1978. október 28., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vita a közoktatásról — Beszámoló a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka Tegnap délelőtt 10 órakor a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. Részt vették a tanácskozáson; Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Otf voltak a Központi Bizottság titkárai s a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletiek számos vezetője és tagja. Az elfogadott napirendnek megfelelően a képviselők folytatták a közoktatás helyzetéről száló miniszteri beszámoló vitáját. Klenovics Imre (Somogy m. 7. vk.), a Somogy megyei pártbizottság titkára szóvá tette, hogy az aprófalvas megyékben megyei szinten ösz- szesítve nagyobb összegű, de valójában elaprózottan jelentkező fejlesztési források képződnek. A központi tervezés nem vette eléggé figyelembe, hogy ezek a források nem, vagy csak kismértékben vonhatók be a fejlesztésbe, és — figyelemmel a helyi törekvésekre — nem hatnak mindig és mindenben a kiemelt célok megvalósításának irányába. Réger Antal (Pest m. 25. vk.), a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára elmondta, hogy a jelenlegi pályázati, illetve elhelyezkedési rendszer nem kedvez a jobb nemzetiségi pedagógusellátásnak. Egyes helyeken pedagógus- hiány miatt nem vezetik be a nemzetiségi oktatást, ugyanakkor sok fiatal nemzetiségi diplomás nem tud elhelyezkedni olyan iskolában, ahol anyanyelvét oktathatná. Hütter Csaba (Nógrád m. 5. vk.) tsz-elnökhelyéttes rámutatott: a megfelelő színvonalú oktatáshoz az iskolákból, tanműhelyekből még jó- néhány technikai és szemléltető eszköz hiányzik és kívánatos lenne, hogy a mező- gazdasági üzemekben, mindenekelőtt a bázisgazdaságokban is megteremtsék a korszerű képzés feltételeit. Szurgyi Istvánná (Szolnok m. 3. vk.) általános iskolai igazgató, Szolnok megye képviselője kiemelte: — A párt oktatáspolitikájának végrehajtása során az oktatásügy Szolnok megyében is a társadalom érdeklődésének középpontjába került. Elért eredményeink között jelentősnek tartom, hogy az oktatási intézményekben kibontakozott egy olyan kor- szerűsödési folyamat, amelynek hatására előtérbe kerültek a nevelési tényezők. Az egy évvel ezelőtti bérrendezés megyénk pedagógusainak körében is megelégedettséget, biztonságérzetet váltott ki, hiszen abban a nevelő- munka erkölcsi, társadalmi megbecsülése is kifejeződött. Szolnok megye közoktatási helyzetének ismeretében kötelességemnek tartom azt is szóvá tenni, hogy 1972 óta a közoktatás anyagi, működési feltételei néhány területen jelentősen, összességében azonban mérsékelten fejlődtek. Ez megyénkben is feszültségeket. ellentmondásokat hozott a felszínre. Ezek közül kiemelem, hogy az óvodai hálózatfejlesztést nagyban segítette a társadalmi összefogás, ennek eredményeként az 1980-ra tervezett 75 százalékos óvodázta- tási arány már az elmúlt évben 86 százalékra növekedett. A jelentős fejlődés ellenére azonban óvodáink igen zsúfoltak. A feszültségeket növeli, hogy az idén is több mint kétezer óvodai felvételi kérelmet kellett elutasítani helyhiány miatt. Majd így folytatta felszólalását: tudatában Vágyóik annak, hogy a tárgyi feltételek elégtelensége nem zárja ki az iskolákban a színvonalas és hatékony nevelőmunkát. Tudom, hogy a megnövekedett tartalmi feladatoknak a tárgyi feltételek mérsékeltebb fejlődése mellett is eleget lehet tenni. Az iskolák taneszköz-ellátottságának helyzetéről a következőket tartom szükségesnek elmondani: az utóbbi években az általános iskolákba kerülő félmilliárd forint értékű taneszköz nagymértékben segíti a korszerű nevelő-oktató munkát. A — A közlekedés szerves része a termelés, az elosztás, a fogyasztás folyamatának, fontos tényezője a nemzetközi együttműködésnek — állapította meg elöljáróban Pullai Árpád. — Érinti hazánk csaknem minden lakosát és a hozzánk látogató sok millió külföldit. Naponta öt milliónyi munkába és iskolába járó használja a tömegközlekedés járműveit, biztosítani kell 150 000 tehergépkocsi, 30 000 autóbusz, másfél millió személygépkocsi és motorkerékpár forgalmi feltételeit. Mindezek — túlzás nélkül szólva — közüggyé teszik a közlekedést. — Tíz év távlatából megállapíthatjuk, hogy szerkezetében, munkamegosztásának arányaiban, műszaki színvonalában korszerűbb, ütőképesebb közlekedés jött létre. Teljesítette a személy- és áruszállítás igényeit, előmozdítva ezzel a népgazdaság fejlődését. Ezt a tényt az sem homályosíthatja el, ha időszakonként szállítási feszültségek keletkeztek. — A közvélemény elismeri a szállítási munka eredményeit. de érzékenyen reagál a hibákra is, jogosan igényli •a kulturáltabb utazást, a pontosságot, a tisztaságot és a rendet, ideértve a megbízható helyfoglalást is. A ma fogyatékosságaiért elsősorban a közlekedésben dolgozók a felelősek, de kérnünk kell az utasokat is: jobban ügyeljenek, velünk együtt, a rendre, a kulturáltságra — hangsúlyozta a miniszter. — A vasút 3000 kilométeres főhálózata vállalja az utasforgalom és az áruszállítás döntő többségét. A korszerű és az elavult berendezéseket ma még azonos szolgálati helyeken is együtt kell működtetni. A jövő sürgető feladatai közé tartozik a pályák és csomópontok, a rendező pályaudvarok, a biztosító berendezések fejlesztésében kialakult elmaradások taneszközök elhelyezése azonban a szertár nélküli és a váltott tanítással működő iskolákban nem megnyugtató. Az új tantervek belépésével egyidejűleg a következő években még ötszáz féle újabb taneszköz gyártása lesz szükséges. E nagymértékű taneszközök gyártásának és iskolákhoz történő eljuttatásának gyakorlatában azonban ellentmondások, esetenként elmaradások tapasztalhatók. Ezért ezúton javaslom és kérem a további taneszközök előállításával és beszerzésével kapcsolatos jelenlegi gyakorlat, valamint a taneszközbeszerzési keretek felülvizsgálatát és a szükséges intézkedések megtételét. Szemerits Ferencné (Győr, 13. vk.) növénytermesztő hangsúlyozta: az apró, mindennapos munkák során is szükség van az iskolák, az óvodák, a szülők és az üzemek összefogására, valamint, hogy a szakközépiskolák kapcsolatai az adott szakmán túl az élet más területeire is terjedjenek ki, hiszen közös érdek, hogy teljes embert neveljenek. Polinszky Károly köszönetPullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolója megszüntetése, és az ipari, mezőgazdasági fuvarfeladatokhoz igazodó járműpark ki- fejlesztése. A vasúti hálózat szerkezetében a jövőben csak kisebb változásokat tervezünk. Az energiaellátási, környezetvédelmi és hatékonysági követelmények is indokolják, hogy további 1200 —1500 kilométeres vonalat villamosítsunk. Évente 350— 400 kilométeren kell a pályát felújítani, s a legfontosabb vonalakat, állomásokat korszerű biztosító berendezéssel kell ellátni. — Az elmúlt évtizedben a tanácsok hatáskörébe tartozó városi közlekedés alapvetően átalakult és — gondjaink mellett — lendületesen fejlődött. A növekvő lélekszámú városok, de mindenekelőtt a főváros lakóinak utazási körülményeit a fejlesztés és a forgalomszervezés egyaránt javította. Budapest tömegközlekedését eltel és jólesően nyugtázta a közoktatás ügye iránt megnyilvánult érdeklődést. A 21 felszólalás — mondotta — arról tanúskodott, hogy az alapvető kérdésekben teljes az egyetértés, közös a felelősség és a tenniakarás. Újra bebizonyosodott, hogy az oktatás és a művelődés, az embernevelés felemelő hivatása egy célt akaró, együttmunkálkodó egész társadalmunk nagy ügye. Mai körülményeink közepette a valóság őszinte áttekintése új erőfeszítésekre serkent, és az újabb célok teljesítésének bizonyosságával tölt el mindannyiunkat. Céljaink sikere? elérése mindenekelőtt azon múlik, milyen gyorsan, milyen eredményesen, milyen általános és szakmai színvonalon tesszük műveltebbé, tudatosabbá, vagyis emberibb emberré az új társadalom építőjét. Polinszky Károly bejelentette: a minisztérium a vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat tanulmányozza és hasznosítja. Az országgyűlés az oktatási miniszter beszámolóját a közoktatás helyzetéről egyhangúlag. jóváhagyólag tudomásul vette. sősorban a metró oldhatja meg. Összhangban a város- fejlesztéssel, 1986-ig megépül a teljes észak—déli vonal. Tervezzük a dél-buda—rákospalotai vonal építését, valamint a csepeli gyorsvasút bevezetését a Kálvin térig. —• A hazai és a hazánkat érintő európai víziút-hálózat fejlesztésében és a hajózás feltételeiben fontos változásoknak vagyunk tanúi. A vaskapui vízlépcső, a Duna felső szakaszának várható csatornázása, az épülő nagymaros—gabcsikovói vízlépcső, a Duna—Majna—Rajna csatorna, továbbá a tiszai vízlépcsők építése, a Duna—Tisza csatorna tervezett létrehozása a folyami hajózás új távlatait vetítik elénk. A légiközlekedésben kiemelt feladat a Ferihegyi repülőtér fejlesztése és a repülésbiztonsági feltételek további javítása. — Megalapozottan mondhatjuk, hogy közlekedésünk új fejlődési szakasz előtt áll. A következő évtizedek megújuló, kutató szemléletet, új módszereket, korszerűsödő szervezeti kereteket kívánnak. Feladataink meghatározásakor abból indulunk ki, hogy közlekedési rendszerünk mindenekelőtt a vasútra és a közútra épül. A szállítás ezen áll vagy bukik. E két alágazatnak — mind a belföldi, mind a nemzetközi szállításokban — növekvő hatékonysággal kell ellátnia folyamatos és biztonságos üzemét. Ennek érdekében a vasúti közlekedés elmaradt területein gyorsuló és folyamatos fejlesztésre van szükség. — Ki kell alakítani a tömegközlekedés és a tovább bővülő egyéni közlekedés ésszerű arányait. Úthálózatunkat úgy kell fejleszteni, hogy a várható nagyobb forgalom né fokozza tovább a jelenlegi feszültségeket. A (Folytatás a 3. oldalon.) A közlekedésés postaügyi miniszter expozéja Lázár György hazaérkezett Moszkvából Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki Alekszej Koszügimnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió' Minisztertanács elnökének meghívására tett látogatást Moszkvában, tegnap hazaérkezett a szovjet fővárosból. Vele együtt megérkeztek kíséretének tagjai: Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műszakitudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbeszéléseket folytattak a két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kérdéseiről, fejlesztésnek feladatairól. A kormány elnökét a Ferihegyi repülőtéren Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Várko- nyi Péter, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának -vezetője fogadta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (Lázár György moszkvai látogatásáról kiadott közleményt a 2. oldalon közöljük.) Borbándi János Mongóliába utazott Tegnap magyar küldöttség utazott Ulan-Batorba, a magyar—mongol gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság XII. ülésszakára. A delegációt Borbándi János a Minisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke vezeti. II jászladányí Minta Új műhelycsarnokkal gyarapodtak „Egyike a legeredményesebben gazdálkodó, vállalásait mindig pontosan teljesítő vidéki részlegünknek." A budapesti „Minta" női szabó szövetkezetben ezzel az indoklással Szavazták meg azt a t'öbb mint 3 millió forintos fejlesztési hozzájárulást, amely lehetővé tette, hogy a jászladányi részlegben az idén újabb korszerű műhelycsarnokot avassanak. S A „Minta” női szabó szövetkezet jászladányi részlegét 7 évvel ezelőtt helyezték üzembe. A vártnál gyorsabban hagyták maguk mögött a betanulási idővel járó akadályokat. A megalakulást követő esztendőkben már eredményesen teljesítették vállalásaikat. A 240 nőt foglalkoztató üzemben két műszakban dolgoznak, a kisgyermekes anyák részére egy műszakos szalagot helyeztek üzembe. Az idei eredmények között könyvelhetik el, hogy üzembe helyezték azt a két szalagot, ahol egy új partner, a belkereskedelem megrendelé. seit teljesítik. Ugyancsak jelentős eredmény: az év második felében átadták az új műhelycsarnokqt, amely több mint . hárommillió forintos költséggel épült. Az új üzemrészben növekedett a termelékenység, javultak a munkakörülmények, emelkedett a dolgozók keresete. Nagyüzem a mezöhéki földeken is Tegnap befejezték az őszi búza vetését a mezöhéki Táncsics Termelőszövetkezetben. Az őszi árpa már korábban — 99 hektáron — a földbe került, a búza az idén 3 ezer hektárnyi területet kapott. A vetőgépek „pihenőre” tértek, nem úgy a répa, a kukorica, a paprikaföldek munkagépei. A fűszerpaprika második szüretelését éppen tegnap kezdték. A rossz idő ellenére is elégedettek a 244 hektáron termesztett fűszernövény terméshozamával. Úgy becsülik, hogy hektáronként 90 mázsa átlagtermést hozott. A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezetben hatszázhat- van hektárról aratják a rizst. A terület kétharmad részéről vetömagrizst takarítanak be
