Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-27 / 254. szám
XXIX. évi. 254. sióm, 1978. október 27., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Beszámoló a közoktatás helyzetéről Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Tegnap délelőtt Apró Antal elnökletével kezdte meg tanácskozását az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, Kádár János és Lázár György is. A képviselők plénuma igazoltnak nyilvánította Mátyus Gábort, Bács-Kis- kun megye 14. számú; Mészáros István, Békés megye 10. számú; Herczeg Károlyt, Borsod megye 13. számú; Szurdi . Istvánt, a főváros 2. számú választókerületének újonnan választott képviselőjét. Apró Antal bejelentette, hogy a jogi-, igazgatási és igazságügyi bizottság elnökét, dr. Gonda Györgyöt érdemeinek elismerése mellett, elnöki tisztéből felmentette — mert más munkakörbe került —, s a bizottság új elnökévé dr. Gajdócsi Istvánt választotta. A kulturális bizottság Géczi Jánost választotta elnökévé (az elhunyt Ortutay Gyula utódjává); a külügyi bizottság — Nagy Miklóst, a bizottság titkárát — szintén mert más munkakörbe került, saját kérésére, munkásságának elismerése mellett felmentve — Darvasi Istvánt választotta titkárává. Apró Antal az országgyűlés elismerését tolmácsolta dr. Gonda Györgynek és Nagy Miklósnak sok évi értékes tevékenységükért, s eredményes munkát kívánt az új tisztségviselőknek. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát; 1. Az oktatási miniszter beszámolója a közoktatás helyzetéről ; 2. A közlekedés- és postaügyi miniszter beszámolója a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásáról, és továbbfejlesztésének főbb irányairól; 3. Interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően az országgyűlés elnöke dr. Polinszky Károly oktatási miniszternek adta meg a szót. Polinszky Károly expozéja háromszázezerrel lesz magasabb az általános iskolába járó gyermekek létszáma, — A tudományos-technikai haladás felgyorsulásával társadalmi-gazdasági fejlődésünket egyre növekvő mértékben az határozza meg, hogyan tudjuk az ember, a legfőbb társadalmi termelőerő általános és szakképzettségét növelni — mondotta Polinszky Károly. — Különösen nagy jelentősége van a felnövekvő nemzedékek megfelelő képzésének. Arra törekszünk, hogy megfelelő nevelési, oktatási módszerek alkalmazásával az első osztályban gyakorlatilag teljesen megszűnjön a bukás, anélkül, hogy engedményeket tennénk a követelményei, a színvonal rovására. Célunk továbbá, hogy arányos munkamegosztást teremtsünk a szakmunkásképzők és a szakmunkásképzési célú szakközépiskolák között. Ez azt jelenti, hogy a tanulókat a jövőben — a szakközépiskolai keretekben — azokra a szakmákra készítjük fel, amelyek nagyobb elméleti megalapozást kívánnak. — 1979 őszétől a gimnáziumok első osztályaiban új tantervek szerint kezdődik a tanítás. A tanulmányok utolsó két évében belépő fakultatív oktatással erősíteni kívánjuk a felsőfokú továbbtanulásra való felkészítést. Módot nyújtunk arra is, hogy a tovább nem tanulók munkába állását jobban segítsük, anélkül, hogy a gimnázium átvállalná a szakmai iskolák feladatát. Minden iskolatípusban megkezdtük, vagy előkészítettük az új oktatási- nevelési tervek bevezetését. Külön gondot fordítunk' a magyar nyelv irodalom, a történelem oktatására, hiszen ezeknek semmi mással nem pótolható szerepük, jelentőségük van a felnövekvő új nemzedékek helyes történelmi tudatának, szocialista jellemének alakításában. A következő évek egyik legfontosabb feladata, hogy figyelemmel kísérjük elképzeléseink gyakorlati megvalósulását, ellenőrizzük tankönyveink használhatóságát, segítsük a pedagógusok megújulási készségét. — A közoktatás fejlesztése gyorsan változó korunkban, a társadalmi átalakulás és a tudományos-technikai haladás mai üteme mellett folyamatos feladat — folytatta Polinszky Károly. — Nincs egyszer s mindenkorra adott, örökérvényűen ideális iskolarendszer. Az az optimálisan korszerű iskola és iskolarendszer, amely értékeit megtartva, rugalmasan tud igazodni az élet változó körülményeihez, a fejlett szocialista társádalom növekvő igényeihez. Ezt tartva szem előtt, 1972-ben azt az utat választottuk, hogy köznevelésünket az adott szervezeti Dr, Polinszky Károly oktatási miniszter beszél keretek között fejlesszük, korszerűsítve az iskolák belső életét, javítva az oktatásnevelés tartalmát és módszerét Meggyőződésem, hogy társadalmi és gazdasági lehetőségeink, demográfiai helyzetünk közepette a helyes utat választottuk. — A folyamatos előrehaladás nem nélkülözheti a hosszútávú fejlesztés elvéit, irányait. És válaszolnunk kell arra a kérdésre; változtassunk-e, illetve hogyan változtassunk oktatási rendszerünkön? A jövő érdekében is cselekszünk, amikor megteremtjük az óvodai nevelés, az ötévesek iskolai előkészítésének mind jobb személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, amikor az óvodai nevelést a 3—6 évesek számára fokozatosan teljessé tesszük. Mind az általános iskolai oktatás színvonalának emelése, mind az egyes társadalmi rétegekben felnövő gyermekek indulási hátrányainak mérséklése összefügg ezzel. Tovább kell növelnünk az ál— talános iskolát eredményesen befejezők, s tovább kell csökkenteni a tanév-vésztők számát és arányát. Mindezt úgy, hogy mindenütt emelkedjen az oktatás és nevelés színvonala. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell csökkenteni az iskolák közötti színvonalékülönibségeket oly módon, hogy a rosszabb feltételek között dolgozók körülményeit, lehetőségeit kell nagyobb ütemben lendületesebben fejlesztenünk. Polinszky Károly a továbbiakban elmondta, hogy a következő három évben több mint százezerrel nő az óvodáskorúak száma, s több mint mint 1973—74-ben volt. A gyermekek megfelelő körülmények közötti elhelyezésére az eddiginél gyorsabb és rugalmasabb megoldásokat kell alkalmazni az iskolaépítésben. Elismeréssel szólt arról, hogy a pedagógusok döntő többsége nagy odaadással, lelkiismeretesen, szakszerűen, eredményesen dolgozik. Nem egyszer ők pótolják a család hiányzó gondoskodását. Az oktatásban a kulcsszerep a pedagógusoké, de a gyermeket nem csak ók nevelik. A szülők természetes családi és társadalmi felelőssége senki másra, semmi másra át nem ruházható. Az iskolai és a szülői ház kapcsolata jelenleg elevenebb, mint korábban. De a kontaktus még mélyebb, és tartalmasabb lehetne — hangsúlyozta a miniszter, majd kérte az országgyűlést, fogadja el beszámolóját. A beszámoló vitája Salamon Hugóné, (Komárom m. 3. vk.), a Komárom megyei pártbizottság titkára felszólalásában a család szerepével foglalkozott. — Meghatározó jelentőségű — mondotta, — hogy a gyermek milyen otthoni légkörben nevelkedik. Nagyon fontos, hogy őszinte, nyílt, segítőkész közösség vegye körül, amelyben elvárják tőle a pontosan lelkiismeretesen végzett munkát, amelyet meg is becsülnek. Ennek a szemléletnek az erősítésére azért van szükség, mert ma még a családoknak nem mindegyike érzi felelősségét gyermeke nevelésében. Ez pedig nem anyagiakra, hanem hibás szemléletre vezethető vissza. Varga Zsigmond, (Békés m. 11. vk.), a gyomai általános iskola igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosság és az üzemi dolgozók társadalmi , munkájával létrehozott oktatási intézmények fenntartási költségeinek előteremtése helyenként gondokat okoz. Kérte a Minisztertanácsot; tekintse át a helyzetet, az intézmények üzemeltetési, fenntar(Folytatás a 3. oldalon.) !Ü j £j| • |p| Megkezdte munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka A csepeli Kossuth Lajos Szakközépiskolában két évvel ezelőtt indították be a repülőgépszerelő és a repülőgépműszerész szakmák oktatását. A négyéves képzés után a fiatalokat a MALÉV és a MÉM Repülőgépes Szolgálat alkalmazza Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. Az Elnöki Tanács — az 1970. évi IV. sz. törvény- erejű rendeletet hatályon kívül helyezve — törvényerejű rendeletet fogadott el a magyar állampolgárok külföldre utazásáról és az útlevelekről. A törvényerejű rendelet 1979. január 1-én lép hatályba, végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az államigazgatási terület- szervezési határozatokkal összhangban az Elnöki Tanács az igazságszolgáltatás szervezetét érintő határozatokat hozott: elrendelte egyes bíróságok és járási ügyészségek megszüntetését, illetve átszervezését. Az igazságszolgáltatási szervezeti intézkedések 1978. december 31- ig lépnek hatályba, végrehajtásukról az igazságügyminiszter és a legfőbb ügyész gondoskodik. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója alkalmából adó - mányozandó kitüntetésekről, bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött. iázár György Moszkvában Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspánt Politikai Bizottságnak tagja, a Minisztertanács elnöke Alekszej Kosziginnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására tegnap Moszkvába utazott. Kíséretében van Híjszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országom Tervhivatal elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. A látogatás során megbeszéléseket folytatnak a két ország közötti sokoldalú együttműködés időszerű kérdéseiről, fejlesztésének feladatairól. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és kíséretének tagjai tegnap a koraesti órákban megérkeztek Moszkvába. Elutazott Budapestről a dán miniszterelnök Tegnap délelőtt elutazóit Budapestről Anker Jorgensen, a Dán Királyság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon. A vendégeket a dán és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták. A búcsúztatásra megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Púja Frigyes külügyminiszter, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Várko- nyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Folyami szemle a Közép-Tisza vidékén Felülvizsgálják az idei mederrendezés, a partbiztosítás helyzetét, ellenőrzik a hajó- zóutat, továbbá megjelölik a folyamszabályozás és fejlesztés tennivalóit azon a folyami szemlén, amely tegnap kezdődött meg a Közép-Tisza vidékén. A tájterület vízügyi igazgatóságának szakemberei a kiskörei Tisza II. vízlépcsőnél kezdték meg az ellenőrzést, körültekintően megvizsgálják a víztározó állapotát, a zsilipeknél végzett mederbiztosítási munkát. Ellenőrzik a szemle során a Tiszából kiinduló Jászsági és Nagykunsági Főcsatorna torkolati szakaszának állapotát, gátjának reagálását a vízre. Tiszakécskénél többévig tartó folyamszabályozási munkát kezditek el, mivel az éles kanyarban szakadozik a folyópart, veszélyezteti a beépített, értékes üdülőterületet. A part erősítésénél új technológiai eljárást alkalmaznak, amely meggyorsítja, biztonságosabbá és gazdaságosabbá teszi a partvédelmet. Az idén már több száz négyzetméter kővei terhelt nádszövetre erősített rőzsekolbászokat helyeztek el.
