Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-03 / 233. szám

XXIX. évf. 233. sióm, 1978. október 3., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tájékoztató a megyei pártbizottságon Több forrásból Fotocellás automata cso­magológépet állított munká­ba a jóhírű konfekcióüzem. Amíg korábban huszonhár­mán dolgoztak itt. most mindössze ketten maradtak, huszonegyen átkerültek a termelő szalagok mellé. Tör­tént mindez a félév elején, s hathónap elteltével az össze­sítés jelentős termelékenység­növekedést mutatót ki, hi­szen való igaz, az egy fog­lalkoztatottra jutó árumeny- nyiség meghízott; akik addig csomagoltak, most termel­nek. Ha ilyen egyszerű len­ne a termelékenység, azaz a munka hatékonyságának nö­velése, akkor mást sem kellene tenni, mint vásárol­ni az új! s a még újabb gé­pekét, rábízva ezekre a fel­adat megoldását. Idén, az első félévben a szocialista iparban az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés — a tavalyi hasonló idő­szakhoz viszonyítva — 6,3 százalékkal emelkedett. Ez az összefoglaló adat termé­szetesen eltakarja az egyes iparcsoportok közötti nagy különbségeket —• mert pél­dául a vegyiparban, a mű­szeriparban ennek kétszere­sét érték el —, s arra vég­képp nem ad útbaigazítást, mi hogyan történt a válla­latoknál. Márpedig az a dön­tő, a termelőhelyek miként hasznosítják az élőmunka takarékos felhasználásának — s ezzel a termelékenység növelésének — adott lehető­ségeit, kiterjed-e figyelmük valamennyire, avagy csak egyet-egyet ragadnak meg. A tapasztalatok ez utóbbit igazolják, egyben a tenniva­lókat is fölmutatva. Elgondolkoztató eredmé­nyekkel, kellemetlen megle­petésekkel járt az a vizsgá­lódás, amelyet a nehézipari tárca nagyvállalatai folytat­tak, termelékenységi színvo­naluk nemzetközi összeve­tésére. Kiderült egyebek között, hogy a hazai kőolaj­feldolgozásban ötször, ki­lencszer több élőmunka jut egységnyi termékre, mint az élmezőnybe tartozó orszá­gokban. Ezt a technikai, technológiai színvonal két­ségtelen különbségével már nem lehet indokolni. Gondjaink nem újkeletű- ek, a termelékenység min­dig is érzékeny pontja volt az iparfejlesztésnek, igaz, egy ideig különösebb figye­lem nem jutott rá, hiszen magára a terméktömegre he­lyeződött a hangsúly, s nem arra, mekkorák a ráfordítá­sok. Ennek az időszaknak azonban vége, az intenzív fejlődési szakaszra jellemző tényezők gyorsan előtérbe kerültek. Gondolkodásmó­dunk azonban némi fáziské­séssel követi a változásokat, s végül, ha gyarapszik az eg" foglalkoztatottra jutó termékmennyiség, akkor semmi baj sem lehet. A sokrétű figyelmet. a törődés, az intézkedés gaz­daságosságát hiányoljuk a termelőhelyek némelyikének gyakorlatában. Azt kárhoz­tatjuk. hogy hol ehhez, hol ahhoz kapnak az érintettek, egy-egy forrást föltárnak, s bár meglehet abból igyekez­nek mindent kisajtolni, a többi forrás érintetlen ma­rad. Igaz, majd azok is sor­ra kerülnek, de akkor má­sok jutnak a talonba. A gazdasági hatékonyság több tényezőtől függ, de közülük a legfontosabb a munka ter­melékenysége. A figyelem­nek, a cselekvési készségnek is ehhez a rangsorhoz kell tehát igazodnia. L. G. II Francia Kommunista Párt küldöttsége a megyében A Francia Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldöttsége, melynek tagjai megyei pártbizottságok első titkárai, Paul Rocle, Isere- ből —, ő egyébként a KB tagja és a delegáció vezető­je — Francois Hérédia, Ais- ne megyéből, Michel Larrat, a dél-franciaországi Landes- ból, tegnap Szolnok megyé­be érkezett. Látogatásuk a megyei pártbizottság szék­házában kezdődött, ahol Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fo­gadta a vendégeket és tájé­koztatta őket a megye gaz­dasági és politikai életéről. A tájékoztatón részt vett Barta László, a megyei ta­nács elnöke, Majoros Károly és Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkárai, Árvái István, az SZMT vezető titkára. A küldöttség tagjai élénk érdeklődéssel hallgatták az elismerésre méltó tényeket, Sándor László, a szolnoki városi pártbizottság első tit­kára és dr. Bereczki László, a közös gazdaság elnöke fo­gadta a vendégeket, akik a tsz-elnök kalauzolásával megtekintették a gazdaság korszerű sertéstelepét és el­látogattak az ország itt „mű­ködő” legnagyobb faiskolá­jába is. Mind az üzemláto­gatások során, mind a fehér asztal melletti beszélgetések­ben elsősorban a párt irá­nyító és ellenőrző tevékeny­sége. a párt és a tömegek kapcsolata, e kapcsolat ered­ményes formái, a szocialis­ta demokrácia kérdései áll­tak az érdeklődés középpont­jában. A más körülmények között harcoló francia kommunis­ták élénken érdeklődtek azokról a szociális vivmá- nyokról, amelyeket megte­remtettünk, másrészt azok­ról a jövedelmi viszonyok­ben tett hűtőgépgyári láto­gatásnak is, ahol . Szívós Antal, a városi pártbizott­ság első titkára és Gor- jánc Ignác vezérigazgató tá­jékoztatta a vendégeket, majd kísérte el őket a Hű­tőgépgyár egyik üzemrészé­be. Az üzemvizit során, de a nap folyamán másutt is a francia pártmunkások többször fordultak oda a dol­gozókhoz, hogy életkörülmé­nyeikről, jövedelmükről fag­gassák őket, mért ahogy ők fogalmazták, olyan tapasz­talatokat szeretnének ma­gukkal hazavinni, amelye­ket használni tudnak majd politikai munkájukban. A mindvégig nyílt, baráti és közvetlen hangulatú találkozó a késő esti órákban ért vé­get, s tapasztalatszerző útját a Francia Kommunista Párt delegációja már ma a fővá­rosban folytatja, ahová me­gyénkből tegnap este vissza­utaztak. majd Andrikó Miklós társa­ságában a közeli Rákóczi- falvára indultak, hogy köz­vetlenül is ismereteket sze­rezzenek a mai magyar va­lóságról, hogy minden bur- zsoá propagandával ellentét­ben — ahogyan kifejtették — saját tapasztaltaik alap­ján győződjenek meg a szo­cializmust építő Magyaror­szág eredményeiről és prob­lémáiról. A Rákóczi nevét viselő termelőszövetkezetben Vasárnap már 10 órakor nagyüzem volt az őszi BNV utolsó napján. A látogatók ezreit jó negyedórával ko­rábban beengedték, s ők jár­tak jól, mert később már nehezebb volt a bejutás, s a vásár megközelítése. Vasárnap végéig igazi vá­sári hangulat volt a BNV-n. Fáradhatatlanul jártak kör- be-körbe a kiállításon a mikrobuszok, a népszerű kis szerelvények egyébként tíz nap alatt több mint negy­venezer utast szállítottak a vásár területén. Vasárnap a különböző árucsoportok ki­állításán kívül különösen a „mozgó” bemutatóknak volt sikere. Nem fogyott el a né­ról, amelyek társadalmunk­ban a gazdasági élet külön­böző területein kialakultak, amelyek jellemzői életszín­vonalunk alakulásának. Nagy megelégedéssel tapasz­talták, hogy a párt és a kü­lönböző társadalmi szervek tevékenységében milyen je­lentős szerep jut az emberi szempontok és az elérendő gazdasági célkitűzések össze­hangolásának. Ez volt a sum­mája a délután, Jászberény­zőközönség a divatbemuta­tókról — a divatszínpad előtt talán sokkal többen is áll­tak, mint amennyien meg­felelően láthatták a műsort — mindig akadt modell je és tömege a hazai és az NDK kozmetikai bemutatónak, az ügyeskezű fodrászok új fri­zura-kreációinak. A vásár utolsó napja jól sikerült, s ezt a több mint százezer látogató is igazolta. Este a Rákóczi induló hangjai után négy nyelven búcsúzott az utolsó látoga­tóktól, a kiállítóktól a vásár rendezősége, bezárta kapuit az 1978. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A portugál parlamenti küldöttség programja Dr. Vasco da Gama Fer- nandes-nek, a köztársasági gyűlés elnökének vezetésé­vel szombat óta hazánkban tartózkodó portugál parla­menti küldöttség vasárnap Esztergomba látogatott. A delegáció tagjai Apró Antal­nak, az országgyűlés elnö­kének társaságában megte­kintették a város nevezetes­ségeit, meglátogatták többek között a Vármúzeumot és a Keresztény múzeumot. Dél­után a leányfalui szakszer­vezeti üdülővel ismerked­tek. A portugál parlament tör­vényhozói testületé küldöt­teinek programján részt vett Fernandó del Fim Mario Lo­pes Vieira, a Portugál Köz­társaság budapesti nagykö­vete. A portugál parlamenti kül­döttség — tegnap a Hősök terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. A koszorúzást követően az Országházban megkezdődtek a hivatalos magyar—portu­gál tárgyalások. A vendége­ket Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke köszöntötte. Bezárta kapuit az őszi BNV A megye déli gazdaságaiban már csaknem két hete tart a kukorica betakarítása, de az északi területeken még csak ez­után kezdődhet majd. A tiszaőrs—nagyiváni Petőfi Tsz százhek­táros tábláján a hét közepén kezdte meg a korai érésű ku­korica próbavágását John Deere kombájnján Nagy Pál Az MTESZ elnökségének jubileumi ülése Lázár György üdvözölte a szervezet tagságát A szövetség megalakulásá­nak 30. évfordulója alkal­mából a Műszaki és Termé- mészettudományi Egyesü­letek Szövetségének elnök­sége tegnap jubileumi ülést tartott a Technika Házában. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Fock Jenő, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja is. Horgos Gyulának, a MTESZ ügyvezető elnökének megnyitója után Ajtai Mik­lós, a szövetség elnöke mon­dott ünnepi beszédet. A szö­vetség három évtizedes munkáját méltatva kiemel­te: a tagegyesületekbe tö­mörült, jelenleg már mint­egy 150 ezer szakembert számláló (tagság társadalmi munkájával, aktivitásával jelentősen hozzájárult a nép­gazdaság műszaki fejlődésé­hez, a tudományos eredmé­nyek eléréséhez. Az ünnepi beszédet köve­tő korreferátumokban egye­bek közt szó volt arról is, hogy a gyártók és a felhasz­nálók közötti közvetlen kap­csolat kialakításában külö­nösen jelentősek a MTESZ vidéki helyi szervezeteinek rendezvényei. Ezek a szer­vezetek aktív szerepet vál­lalnak a különféle helyi gon­dok megoldásában. A mező- gazdasági szakemberek szá­mára is hasznos fórumot biz­tosít a MTESZ. Az agrár- szakemberek még behatób­ban ismerkedhetnek a kor­szerű technológiákkal, ter­mesztési eljárásokkal. Lázár György, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte a MTESZ tagságát, méltat­va a műszaki értelmiségnek az elmúlt 30 év szocialista építőmunkájában elért ered­ményeit. Rámutatott: a tu­dományos, műszaki haladás meggyorsításának elsőrendű feltétele, hogy az alkotó te­hetségek még szorosabban fogjanak össze népgazdasá­gunk céljainak megvalósí­tásáért. E munkásságukhoz sok sikert kívánt. A jubileumi ülés alkalmá­val adták át a MTESZ-dí- jakat. Ajitai Miklós 17 egye­sületi és MTESZ tisztségvi­selőnek nyújtotta át a kitün­tetéseket. Elmaradások az őszi munkákban Az elmúlt hét időjárása kedvezett a mezőgazdasági munkáknak — hangzott el tegnap délelőtt a megyei szervezési bizottság ülésén. Az üzemek azonban nem használták ki a lehetősége­ket, így az elhúzódó talaj­előkészítés bizonytalanná te­szi, hogy az őszi búza mag­ja idejében a földbe kerül­jön. Az őszi talajmunkák állása nem megfelelő, mivel a heti teljesítés 3,5 százalé­kos volt, annak ellenére, hogy az adottságok 6 száza­lékos előrehaladást biztosí­tanának. Eluralkodott egy bizonyos „ráérünk” szemlé­let, több gazdaság a kis mennyiségű csapadékra hi­vatkozott. A szervestrágya kijuttatását is most, ezekben a napokban kellene gyorsí­tani az üzemeknek, mert még csak hetven százalékát végezték el, de az őszi be­takarítási növények egyre több járművet kötnek le, és ez gátolhatja a munkát. A cukorrépaszedés 35 szá­zalékánál tartanak a gazda­ságok, és az eddigi vizsgá­latok szerint a répa cukor - tartalma meghaladja a 16 százalékot. Hasonló arány­ban szedték már le a napra­forgót, és megkezdték a ko­rai érésű kukorica betakarí­tását is. A növény teljes be- érését 8—10 nap múlva vár­ják. A szója- és burgonya­terület 30, illetve 80 százalé­káról takarították már be a termést. Most különös figyelmet érdemel a búza vetése, ame­lyet az összterület 4,6 szá­zalékán végeztek el. Annak érdekében, hogy a vetőgé­pek megfelelő számban ren­delkezésre álljanak, siettetni kell az árpa vetését, amely­nek mintegy 20 százaléka még hátra van.

Next

/
Thumbnails
Contents