Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-19 / 247. szám
1978. október 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ötvenötezer ellenőrzés Tervszerűbb árpolitika Kevesebb az árdrágítás, az előírásokat azonban még mindig viszonylag sok vállalat megszegi — így öszegez- ték az árellenőrzések legújabb tapasztalatait az Országos Anyag- és Árhivatalban. Az MTI munkatársának elmondták, hogy az ár- hatóságok az első félévben több mint 55 000 esetben ellenőrzik az ár- és a minőség összhangját, az árképzést, továbbá azt, hogy a választék indokolt mértékben cserélődik-e. az új termékek értéke arányban áll-e áruikkal. Az egyik legfőbb tapasztalat, hogy a vállalatok árpolitikája tervszerűbbé vált. A hosszabb távra kidolgozott ártervekből kitűnik, hogy főként a gazdálkodás javításával s nem indokolatlan áremeléssel igyekeznek a szigorúbb közgazdasági feltételek mellett is megfelelő nyereséghez jutni. Az árvetéseket általában szabályszerűen készítik. Egyes alapanyagok ég segédanyagok árának emelkedése, nagyobb használati értékű termékek kibocsátása természetesen áremelkedésekkel jár, az árhatóságok azonban ügyelnek arra, hogy tisztességtelen nyereséghez ne juthassanak a vállalatok. Az ellenőrök kedvező tapasztalatokat szereztek egyebek között a neSzabolcs megyében szedik a téli almát. A közös gazdaságokban és a háztáji kertekben több mint 30 ezer hektáron termett a kiváló jonatán. Az ország almájának több mint a fele terem ebben a megyében. Az almaszüret igazi munkacsúcsot jelent. A gazdaságok dolgozói mellett az idén több mint 10 ezer egyetemista, közép- és általános iskolás szállta meg a kerteket, hogy minél előbb ládákba kerüljön a zamatos gyümölcs. Az alma szedése, osztályozása nagy figyelmet követel, hiszen az exportra kerülő árunak egyenletes méretűnek, színűnék és hibátlannak kell lennie. héziparban, ahol az önköltség csökkentésével, jobb anyaggazdálkodással, műszaki szervezési intézkedésekkel igyekeznek megfelelő szinten tartani az árakot. — Egyes vállalatoknál, mint például a Nitrokémia ipartelepeken, a Forte Fotokémiai Vállalatnál, az Észak- magyarországi Vegyiművekben főként a jobb anyaggazdálkodás nyomán még engedményt is tudtak adni áraikból. A gépiparban az idei január elsejei árrendezést rendben hajtották végre, s a helyesen kiszámított termelői árak érvényesülnek. Egyes anyagok árának emelkedése itt is megnövelte az árakat. A könnyűipari vállalatok is árstabilitásra törekednek, a termékösszetétel változása azonban itt is áremelkedésekkel jár. A tapasztalatom általában tehát kielégítőek, de sok rendellenességet is feltártak az ellenőrök. Átlagosan minden hetedik ellenőrzésnél találtak kisebb-nagyobb szabálytalanságot, amelyet azután szankció is követett. Az első félévben 19 esetben büntető eljárást, 13 esetben gazdasági bírság kiszabását, több mint 2000 esetben szabálysértési eljárást, 760 esetben fegyelmi eljárást kezdeményeztek az árhatóságok. Az igazi nehézség az, hogy a gyümölcs legnagyobb részét kézzel kell leszedni. Különleges szedővedrek és ládák szükségesek a tároláshoz is. Nagy munkát jelent a megtelt ládák szállítása is. Az idén erre jó megoldást találtak, egy olasz gép segíti ezt a munkát. A jonatán legnagyobb vevője a Szovjetunió. A magyar határállomásokon külön átvevőhelyeken minősítik a gyümölcsöt, majd azonnal indulnak az „almavonatok”. A termésből igen sok kerül a hűtőtárolókba. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok gondos feldolgozás után tárolják az alRoburok, UflZ-oh Bővül a járműpark Mintegy hétszáz munkás szállításáról kell rendszeresen gondoskodnia a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak. Az idén több mint egymillió forintot fordítottak a járműpark bővítésére, két Robur autóbuszt és három UAZ gépkocsit vásároltak. A személyszállításra rendelkezésükre álló saját járműpark jelenleg kilenc autóbuszból, huszonhárom UAZ-bój és egy ZIL teherautóból áll. Még az idén további négy UAZ vásárlását tervezik. Gyűri újítás Különleges műbőr Újfajta műbőr gyártásét kezdték meg a győri Graboplast Pamutszövő és Műbőrgyárban. A bőröndök, utazótáskák és sporttáskák készítésére alkalmas anyagot a gyárban kísérletezték ki. Nagy előnye, hogy könnyű, ezért a belőle készült bőrönd 1 kilóval kevesebbet nyom, mint a korábbi változatok. Év végéig 20 ezer négyzet- métert állítanak elő belőle, többféle színben és mintával esztétikus kivitelben. A különleges műbőr iránt az osztrák, az angol, az NSZK-beli és a csehszlovák piacokon is érdeklődnek. mát, hogy egyenletes legyen a hazai piacok ellátása is. A munka sok, az idő sürget. Október végéig végezni kell az alma szedésével, hiszen a szeszélyes időjárás, amely ebben az évben már igen sok gondot okozott, további kellemetlen meglepetéseket hozhat. Szabolcs aranyának gondos betakarítása az esztendő egyik legnagyobb, és nyugodtan mondhatjuk, legizgalmasabb eseménye, méltán tarthat számat az ország megkülönböztetett figyelmére. Az utolsó negyedév első exportszállítmányát indították útnak a napokban Jászberényből. A 4 ezer pár műkorcsolyacipőt tartalmazó konténerek feladója a Jászsági Cipőipari Szövetkezet, a címzett: Norvégia. Az 1978. évre meghatározott feladat: 34 millió forint értékben női és férfi műkorcsolyacipő gyártása tőkésexportra és 12 millió forint értékű férfi „egyéni” félcipő készítése a belkereskedelem és a posta megrendelésére. Az első háromnegyed évben előállított termelési érték 34 millió forint, ebből 26 millió az export, 8 millió pedig a hazai értékesítésre A környezetvédelemről talán legtöbbször az iparosítás (legalábbis a nem körültekintő gyárépítés) káros hatása kerül szóba. Talán nem érdektelen, ha egy üzem gondjairól, erőfeszítéseiről, eredményeiről is számot adunk. Nem is akármeilyen vállalattal ismerkedünk meg példaként. A Tiszamenti Vegyiművekkel, amelyik — a rossz nyelvek szerint — akár egész Szolnok levegőjét iönk- retehetné, elvehetné a horgászok örömét. n múlt „bűne” Kétségtelen, a vegyi gyárak a környezetvédelmi ligák leggyakoribb célpontjai. Már az is jellemző lehet, a TVM veszélyességére, hogy az ország legnagyobb kén- savtermelője, és óhatatlanul jut kéndioxid a környék levegőjébe. (A tavalyi 2 millió 500 ezer forint légszeny- nyezési bírság 90 százalékát ezért fizették.) Régen bőven jutott a szolnoki üzemből fluor is a levegőbe, később e mérgező anyag jelentős része a Tiszába került. Felváltva használtunk múlt és jelen időt, és ez nagyjából jól is jellemzi a vállalat mai környezetvédelmi helyzetét. Sok gond már a múlté, ha nem is túl régen. A TVM- ben, akár szinte az egész országban, a hatvanas évek végén kezdtek el igazán foglalkozni a környezet védelmével. Pénz kellett az elképzelések megvalósításához. Mert „anyagiak” nélkül semmire sem mentek volna, és hogy ne csak a termelés bővítésére gondolhassanak, úgy kellett dolgozniuk, hogy a fejlesztési alapból jusson új üzemekre, és maradjon a kémények gázának és a szennyvizeknek a tisztítására is. „Szerencsére” a Vegyiművekben az utóbbi tíz évben jól ment a munka, így 152 millió forintot költhettek a környezet megvédésére. No, az egész összeget nem a saját zsebükből fizették, nem mondtak le a megszerezhető támogatásokról sem. A vízügyi, a központi levegőtisztasági és az országos környezetvédelmi alapból 60 millió forintos segítséget kaptak, mert különböző tisztítóberendezéseik tervei nagyon jó szánt termék. Tervének időarányos teljesítésével*, a szövetkezetben kedvező feltéteket teremtettek a finishez. A következő hetekben újabb műkorcsolyacipőkkel megrakott konténereket indítanak útnak az NSZK-ba. Az utolsó exportszállítmány — a megrendelő igényeinek megfelelően — a karácsony előtti napokban érkezik majd Svédországba. Az év utolsó negyedében veszi át a posta azt a 4 millió forint értékű boxbőrből és faszegezett talppal, félcipőkből álló szállítmányt, amit az országban már csak a Jászsági Cipőipari Szövetkezet gyárt. hatásfokúnak ígérkeztek, bizonyultak. Tavalyig például a levegő szennyezését csökkentő beruházásokra 15,6 millió forintot kaptak, pedig ’73 óta hozzájárulásként, majd később bírságként ösz- szesen csak tízmilliót fizettek be. A TVM-ben környezetvédelemre költött 152 millió forintból legtöbbet a szennyvíz-tisztító telep vitt el: 80 millióba került. Az építkezést 1973-ban kezdték, és tavaly fejezték be. Ma már a savüzemekből és a porfesték- gyárból érkező, fémsókat vivő vizek tisztítására is alkalmas. A legerősebb érv azonban a telep fluortalanító részének megépítése mellett szólt. Enélkül nem ért volna semmit az egész, pedig több mint 58 milliót kellett rááldozni. Nem véletlenül vállalták a terhet. A mérések és az előzetes számítások után tudták, hogy ha nem készül fluortalanító, akkor csupán a Tiszába jutó fluorért 165 millió forintot fizetnének évente. Néha üzletnek sem rossz Az év elején adták át a szennyvíztisztító-telepet. Késve. Magyarországon ugyanis sokszor az a vállalat sincs könnyű helyzetben, amelyiknek jut pénze környezetvédelemre. A hazai ipar nem készít elegendő megfelelő berendezést, valutáért meg nehéz beszerezni a szükséges eszközöket. Különösen érvényes ez a Tiszamenti Vegyiművekre, ahoi az Európában „gyermekcipőben járó” fluór- mentesítést akarnák megoldani. Igaz, a tervek szerint elkészült a telep, de a próbaüzemkor kiderült, hogy a fluor eltűnik, a semlegesítőanyag azonban a megengedettnél lúgosabbá teszi a vizet. Nem maradt más megoldás, „házilag” kellett kikísérletezni az új tisztítási módot, átlakítani a berendezéseket. Végül aztán siker koronázta a fáradozást. A vállalattól a Tiszába jutó víz fluórtartalma alatta marad a megengedett, köbméterenkénti 10 milligrammos szintnek (ez a világ egyik legszigorúbb előírása). Említettük, hogy a TVM évi 165 millió forint bírságot fizetne évenként, ha nem építette volna a fluórtalaní- tót. Pedig a szennyvízben már a vállalatnál melléktermékként keletkező mérgező anyagnak csak egyharmada jutott. A hatvanas évek elején viszont még az egész mennyiséget a levegőbe engedték, rettentően szennyezve a környezetet. Aztán krio- litüzemet építettek, amelynek az eddig az élővilágot mérgező fluor lett a legfontosabb alapanyaga. Szinte ingyen jutottak hozzá, és a kelendő kriolit ma a vegyiművek egyik nagyon jelentős bevételi forrása. Azonban a jövőben a szennyvízből „kifogott” fluor sem megy kárba. A visszamaradó iszap fele kalciumfluorid, amely a fehércement készítésénél, az üveggyártásnál és a zománciparban nélkülözhetetlen. Szolnokon el is határozták: a 80-as évek elejére kalciumfluoridot szárító berendezést építenek. Üj terméküket eladják itthon és külföldön, mert ott is nagyon keresett cikk. Érdemes idézni Gombás Istvánnak, a Vegyiművek munkatársának dolgozatából: „Egy tonna fluorid környezetvédelmi ártalmatlanítása a vállalatnak 1200—1500 forint hasznot hozhat”. A megfelelő megoldások megkeresésével, különben pedig a levegőt szeny- nyezve 1,6 millió, folyóba engedve pedig 495 millió forint bírsággal „ajándékozná” meg évente a vállalatot a veszélyes méreg. (Érdekes ellentmondása a rendeletnek, hogy a levegőbe kerülve sokkal károsabb fluor miatt kevesebb bírságot kell fizetni, mintha a vizet szennyeznék vele.) Tervek és lehetőségek Néha tehát alig lehet elválasztani egymástól a környezetvédelmet és az ésszerű gazdálkodást. Nemcsak a fluor esetében. Akár hulladékként is kezelhető anyagokat eladva — például pirit- pörköt — mostanában évente 7 millió forinthoz jut a Tiszamenti Vegyiművek. Másként gondolkodva azonban csak a vezetők gondjait szaporítanák a fölöslegesnek talált anyagok. Természetesen a vállalatnál nemcsak akkor tesznek valamit a környezetvédelemért, ha a beruházás üzletnek is jó. Az 1972-ben készült kénsavgyár kitűnő, világ- színvonalú hatásfokkal működik. a gázok közei 100 százalékát alakítja át kénsavvá. A magyar környezetvédelmi előírásoknak azonban nem tesz eleget. A régebben készült gyárakkal még több baj van. Nemrégen ezért költöttek a legrégebbiekre 35 millió forintot, a kénsavvá alakítási folyamatot hatékonyabbá tevő katalizátorokat építettek be, és korszerűsítettek. A gazdasági, többlettermelési eredmény elég kicsi volt, és a levegőbe jutó kéndioxid mennyisége is csak negyedével csökkent. No, de senki nem állította, hogy olcsó a környezetvédelem. Az élővilág kímélésének gondolata indította útjára azt a tervet is, hogy a vállalat területén ma még óriási, fedetlen tárolókban raktározott kén helyett, zárt tartályokban szállított folyékony kénből készítsék a savat. Áz „ötlet” megvalósítására a TVM- ben már fel is készültek. — Persze szerencséjük is volt: Lengyelországban találtak olyan szállítót, amely hajlandó a ként olvasztva eladni .A jövőben tehát egyre kevesebb halomból fújja a port a szél. (A fehér, vörös és más színű „felhők” miatt azonban még jóidéig bosz- szankodhatnak szeles időben a TVM dolgozói.) A vegyiművekben tervet készítettek a kéndioxidszeny- nyezés teljes megszüntetésére is. A megvalósítás megkezdésével azonban még várniuk kell. Majdnem egymil- liárd forintos költséggel most épül új foszforsav és tripoli- foszfát üzemük. V. Szász József (Folytatjuk) Exportra csomagolják Szabolcs aranyát! (bürget) Feladó: a jászberényi szövetkezel Műkorcsolyák exportra