Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-19 / 247. szám

xxix. évf. 247. sióm, 1978. október i9., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kohézió — Azt mondja róla az értelmező szótár: folyadék, gáz, vagy szilárd anyag ré­szecskéinek egymásra gya­korolt vonzása. Sőt még hoz­záteszi : átvitt értelemben összetartás. Nem említi, d,e nyugodt szívvel hozzátehet- • jük, kohézió létezik két vagy több ember, s akár egy em­bercsoport tagjai között is. Ahogy a molekulák egy­másra gyakorolt hatásának, úgy az emberek közötti kap­csolatoknak is vannak tör­vényszerűségei, megnyilvá­nulásai. Mi tartja össze az acél részecskéit szobahő­mérsékleten úgy, hogy el­törni képtelenség, s miért veszik fel az edény, az üst alakját, s kapaszkodnak másként egymásba ezek a csak mikroszkóppal felis­merhető elemek 1500 Celsi- us-fokon? A kisiskolás is rávágja: megváltoztak a kö­rülmények. Melegebb lett. A változó körülmények kihat­nak az emberek közötti ko­hézióra is. Értéke nő vagy csökken — annyi bizonyos, állandó, mindig ugyanaz nem marad. Egyik munkás ismerősöm — aki hegesztőberendezés mellett áll nyolc órán át — mondja, nincs olyan mun­káskollektíva, amely ne tud­ná megbuktatni egy vezető elképzeléseit. Példát is em­lít: szajkózhatják, hogy hajt­son, ha elmegy hozzá a nor­más, feleakkora sebességgel járatja a görgősort. így meg­van a pénze, s még örülnek is, ha magasabban ugorja át az eképp felrakott lécet. S hogy ez helyes — arra biz­tosítéknak hozzáteszi: a töb­biek is így csinálják. A ko- i héziótjelentő összetartó erő i lehet hát negatív, de lehet ! pozitív is. Vajon mivel, ha ; nem ezzel a kifejezéssel ma- « gyarázhatnánk a szolnoki ÉPSZER alkalmazottainak ; cselekedetét, amikor kimen- ( tek dolgozni hétvégén a csé- j pai iskolához, hogy ne csúsz- szék az átadási határidő, j (Hazugság lenne azt állítani, lelkiismeretből tették, hogy! az esetleges mulasztásaikat pótolják.) A megváltozott körülmé­nyeknek például az akadozó f anyagellátásnak vagy a szó- ! cialista brigádoktól egy-egy j cím elnyeréséért megköve-j telt növekvő szintnek hatása érződik az általunk „vizsgált” j embercsoportokon — legyen t annak nagysága, üzemnyi; vagy országnyi. Ismerek olyan közösséget, ahol a ta­gok — a kohézió folytán — iskolát s tanfolyamot tan- folyam után végeztek, de ismerek olyat is, ahol elta- j gadták csak az előbbre jiv ' tás miatt kollégájuk üzemi \ balesetét. Ismerek olyan vál- í lalatot, ahol rendkívüli erő- i feszítésekkel igyekeznek túl- j lépni a gazdasági problémá- ! kon, s ismerek olyant, amely ; a jó kapcsolattartás érdeké- j ben palástolja egy másik hibáit. A megváltozott körűimé- | nyék, az akadozó anyagellá- . tás, a szigorúbb munkaié- 1 gyelem, vagy éppen a csere- > arányromlás miatt nem j mindegy, hogy a kialakuló, t formálódó, összetartó erők j előjele milyen — akár a ! kényszer, az egymásra utalt- ‘ ság, akár az érzelem szüli, í Arról beszéltünk, hogy ez í az erő folyadékoknál, szi- S lárd anyagoknál, gázoknál ; éppen a részecskék egymás- r ra hatásából alakul ki. Ha­sonlóképpen ugyanígy az embereknél. S noha az emberek közöt- ' ti kohéziót mérni nehezen lehet, az utóbbira — a kö­rülményekre — vannak pon­tos mutatószámok. Elég csak a pénztárcánkra nézni. Hajnal József Magyar—csehszlovák tárgyalások Prágában Tegnap magyar küldöttség utazott Prágába, a magyar— csehszlovák gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési, vegyes bizottság 15. ülésszakára. A delegációt Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az együttműködési vegyesbi­zottság magyar tagozatának elnöke vezeti. A Ferihegyi repülőtéren a küldöttség búcsúztatására dr. Václav Moravee, Csehszlová­(Folytatás a 2. oldalon) A TERMÉSZET TERHEI Környezetvédelmi cikksorozatunk 3. része 3. oldal Országos hírlap- és szakfolyóirat kiállítás nyílt Mezőtúron A 600 éves Mezőtúron — megnyitották azt az országos hírlap, és szakfolyóirat kiál­lítást, amelyet a Magyar Pos­ta, a Szolnok megyei Lapki­adó Vállalat, az MSZMP Mezőtúr városi Bizottsága és a Városi Tanács rendezett a művelődési központban. A posta sajtópropaganda osztálya által összeállított mintegy 800 féle lap és fo­lyóirat között látható minden magyar napilap, politikai fo­lyóirat, ifjúsági és sportláp, közérdekű, ipari, mezőgazda- sági, orvosi, egészségügyi, film, színház és zenei irodal­mi és nevelésügyi lap. íze­lítőül bemutatják a baráti szocialista országok és a ha­ladó nyugati lapok és maga­zinok egy csoportját is, de helyet kaptak azok a ma már sajtótörténelmi értékű újsá­gok is, amelyek a felszaba­dulás előtt haladó szellemű­ek voltak. Az országos hírlap és szak- folyóirat kiállítás megnyitó­ján részt vett Móricz Béla, az MSZMP városi pártbizott­ságának első titkára, Kiss Zoltán, a Debreceni Posta- igazgatóság igazgatóhelyette­se, valamint a párt-, a tanács és tömegszervezetek képvise­lői, valamint a szocialista or­szágok sajtóattaséi és számos mezőtúri lakos. A megnyitó beszédet Molnár Sándor, a pártbizottság titkára mon­dotta s többek között kiemel­te: az az egyik legfőbb célja a kiállításnak, hogy a lapo­kon, az újságokon és a folyó­iratokon keresztül bemutas­sa életünket, munkánkat, eredményeinket, másrészt az eddiginél több előfizetőt, rendszeres újságolvasót sze­retnénk „meghódítani” Me­zőtúron is. A megnyitó után a részt­vevők megtekintették a kiál­lítást, amely október 26-ig, naponta 10-től 18 óráig láto­gatható. — t. SZŰCS — Ankét a szovjet elektrotechnikai iparról A szovjet elektrotechnikai ipar termékeinek exportjával, a magyar—szovjet villamos- ipari kapcs'olatokkal foglal­kozott Szolnokon, a TITÁSZ székházában rendezett szer­dai ankét. A Magyar Elektro­technikai Egyesület és a szov­jet K. G. Informatik közös eszmecseréjén B. A. Polozov, az ENERGOMASEXPORT öszszövetségi külkereskedel­mi egyesülés moszkvai szer­vezetének főmérnöke ismer­tette a szovjet ipar nemzet­közi energetikai kapcsolatait és a legújabb szovjet kisfe­szültségű berendezéseket. A magyar—szovjet műszáki-tu­dományos együttműködés ke­retében hazánk is sokoldalú segítséget kap a Szovjetunió­tól, s újabban bekapcsolódott a Vinnyica és Alber,tirsa kö­zött megépült 750 kilovoltos nemzetközi hálózatról fo­gyasztók közé is. Előadás és filmvetítés szólt az ankéton a különféle villa­mosipari termékekről, elek­tromos gyártmányokról. Kü­lön érdeklődés kísérte a szov­jet benzin- és Diesel-moto­ros áramfejlesztőket, ame­lyekről V. Novikov mérnök­szakértő tartott tájékoztatót. A szovjet szakemberek és a rendező Szolnok megyeiek megállapodtak abban, hogy a METESZ keretében a jövő­ben rendszeressé teszik a. magyar és a szovjet szakem­berek villamosipari eszme­cseréjét. Norvég szakszervezeti küldöttség a megyében A SZOT vendégeként Ma­gyarországon tartózkodó ti­zenhat tagú norvég szakszer­vezeti küldöttség tegnap Szolnok megyébe látogatott. Az érdekvédelmi szervezet tagjai délelőtt Jászberénybe, az Aprítógépgyárba látogat­tak. ahol a szakszervezeti ve­zetőkkel és bizalmiakkal folytattak eszmecserét. Az északi küldöttség tagjai fő­ként a bizalmi hálózatról, a bizalmiak szerepéről, mun­kájukról érdeklődtek. Délután a szolnoki 605. szá. mú Ipari Szakmunkásképző Intézetet látogatták meg a norvég küldöttek. A látoga­tás befejeztével visszautaztak Budapestre. ' A kályhacsötöl a zsíros bödönig sokféle zománcozott termé­ket készítenek a Jászsági Vas- és Zománcipari Szövetkezet jászkiséri telephelyén. Képünkön a kályhacsőgyártás egyik mozzanatát örökítettük meg: Korszerű vonalhegesztő géppel varrják össze a csöveket A magyar gépek állták a próbát (Tudósítónktól) Befejeződött a Magyar Ag­rártudományi Egyesület, az AGROTRÖSZT a MEZÖ- TRÖSZT és a MÉM ál­tal közösen rendezett két­napos kereskedelmi és szol­gáltatási tanácskozás Mező­túron. A szerdai program­ban a cukorrépa-termesztés és -betakarítás gépesítésé­nek jelenlegi helyzetét és to­vábbfejlesztésének lehetősé­geit vitatták meg a meghí­vott szakemberek. Először dr. Szijj József a Héki Cu­korrépatermesztési Rendszer igazgatója a rendszer terüle­tén kipróbált hazai és kül­földi munkagépek üzemelte­tésének tapasztalatait -hason­lította össze és értékelte. El­mondotta, hogy jelenleg a cukorrépatermesztés gépesí­tése a vetéstől a betakarítá­sig megoldott, nyitott kérdés és megoldandó feladat vi­szont a gépi betakarítás mi­nőségének további javítása. E téren jelentős fejlődésre van szükség. Annál is in­kább, mivel az iparszerű cu­korrépatermelés következté­ben jelentősen megnőtt az átlagtermés és a cukorrépa­betakarító gépekre háruló minőségi követelményeket a jelenleg használt eszközök nem tudják teljesíteni. Zsigovits Ferenc, a szek­szárdi MEZŐGÉP Vállalat igazgatója a nagyteljesítmé­nyű erőgépekkel üzemeltet­hető cukorrépa-betakarító gépek fejlesztésének továb­bi irányáról tájékoztatta a résztvevőket. A vállalat cu­korrépa-betakarító gépeinek technikai fejlesztését a mun­ka termelékenységének nö­velése, a betakarítási kapa­citás bővítése és a kedvezőt­len időjárási körülmények közötti alkalmazhatóság határozza meg. — A válla­lat 1977-ben készítette el azt a cukorrépafejező és ki­szántó gépet, amely Rába erőgépre felszerelhető. A to­vábbiakban szorosan együtt­működnek a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárral, vala­mint a mezőgazdasági gép­kísérleti intézettel, közösen munkálkodnak az újabb gé­pek létrehozásán. A tanács­kozást a Héki Cukorrépa­termesztési Rendszer terüle­tén szántóföldi cukorrépa­betakarítási gépbemutató zárta, ahol a magyar gépso­rok mellett a szovjet, NDK és francia betakarítógépek munkáját mutatták be, s a nemzetközi összeállításban a magyar gépek állták a pró­bát. A Szegedi Állami Gazdaság ezerháromszáz hektáros tórend­szerében megkezdődött az őszi lehalászás. Tavasszal negy­venhat vagon pontlyot és egyéb halat telepítettek ki és most százhatvan vagon „zsákrHányra" számítanak. A képen: Hal­kiemelés a felhordó szalagra Több százan tekintették meg az első na pon a mezőtúri országos sajtókiállitást Fotó: N. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents