Szolnok Megyei Néplap, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-14 / 243. szám
1978. október 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1978. október 12-i üléséről Őrjárat a jászberényi zöldségboltokban Kevés az előrecsomagolt zöldségáru (Folytatás az 1. oldalról.) ésszerűbb felhasználása. Az építőipar termelésének a növekedése a jövőben is a mun. ka termelékenységének emelkedéséből származzék. Halaszthatatlan teendő a munkaerő-gazdálkodás javítása, a tervszerű foglalkoztatás biztosítása. A szakmai képzés és továbbképzés, a közép- és felsőfokú szakoktatás igazodjék méginkább a gyakorlati követelményekhez. Az anyagi és erkölcsi elismerés az eddigieknél jobban fejezze ki az elvégzett munka minőségét, a kiemelkedő teljesítményt. Szélesebb körben kell alkalmazni a teljesítménybérezés olyan formáit, amelyek a szervezettebb, a jobb minőségű és a hatékonyabb munkára ösztönöznek. Lényegesen javítani kell a munkafegyelmet, a munkaidő kihasználását. A gazdasági és műszaki tervezésben, a kivitelezésben egyaránt szigorúan érvényesíteni kell a takarékosságot. Az építőanyagipar fő feladata, hogy az építőipar és a lakosság igényeit egyenletesebben, javuló színvonalon elégítse ki. Hasznosítsa jobban a hazai nyersanyagva- gyont, bővítse az építőanyagok kínálatát, növelje a gazdaságos exportot. Fejleszteni kell az építési ágazat ipari hátterét. A kohászat. a gép- és a vegyipar, a fa- és a textilipar gondoskodjék az ehhez szükséges kapacitásokról. Az ipar, a kereskedelem és a szállítás magasabb színvonalon elégítse ki az építőipar szükségleteit. Tovább kell javítani az építő- és építőanyagipar dolgozóinak élet. és munkakörülményeit, szociális, kulturális ellátását. A változó munkahelyből, a családtól való távollétből eredő hátrányok ellensúlyozására intézkedések szükségesek. Folytatni kell a munkásszállók építését és a meglevők korszerűsítését. O Az építési igények, és az építőipar kapacitása közötti jobb összhang megteremtése megköveteli tervező- és irányítómunka színvonalának emelését. A nép- gazdasági terv jobban alapozza meg az építőiparnak a többi ágazattal arányos, ösz- szehangolt. a szükségletekhez igazodó fejlesztését. A gazdasági szabályozó rendszer segítse elő, hogy az építőipar fejlődése és munkája szorosabban kapcsolódjék a népgazdasági tervben előirányzott feladatokhoz; számoljon az építési ágazat sajátosságaival. Nagy figyelmet kell fordítani a beruházási folyamat szervezettségének javítására, a beruházók, a tervezők és a kivitelezők kölcsönös érdekeltségének fejlesztésére, együttműködésük erősítésére, a szerződések fegyelmezett teljesítésére. A beruházó, a tervező és a kivitelező közösen alakítsa ki a megvalósítás programját. Érdekeltségük és felelősségük szorosan kapcsolódjék az elfogadott program végrehajtásához. Az építő- és építőanyagipar előtt álló feladatok magasabb követelményeket támasztanak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium irányító munkájával szemben is. A minisztérium fordítson megkülönböztetett figyelmet a műszaki-technikai fejlődés meggyorsításának elősegítésére, az állami, a szövetkezeti, a házilagos építő szervezetek arányos fejlesztésére. Ösztönözze és támogassa a vállalatok kezdeményezéseit. A minisztérium erősítse kapcsolatait az egyes építőipari szervezeteket irányító, felügyelő főhatóságokkal és a tanácsokkal. Az építőipar országos vállalatai összpontosítsák tevékenységüket a népgazdaság legfontosabb beruházásainak megvalósítására. A területi állami építőipari vállalatok készüljenek fel növekvő és többirányú feladataik ellátására, fejlesszék az ehhez szükséges szerelő, szakipari és egyéb kapacitásaikat A mezőgazdasági építkezések jelentős részét ezután is a mezőgazdasági üzemek építőszervezetei végezzék. Az építőipari szövetkezetek, a tanácsok irányítása alatt működő vállalatok továbbra is elsősorban a lakosság építési igényeit elégítsék ki. Az építő- és építőanyagipari vállalatok az eddigieknél szélesebb körben alkalmazzák a korszerű irányítási és vállalatszervezési módszereket. A szakosítás előnyeinek kihasználása érdekében erősítsék és fejlesszék tovább a vállalatközi együttműködést. A A tudományos kutatás jobban kapcsolódjék az építőipar igényeihez, feladataihoz, Az ágazati kutatómunka a rendelkezésre álló kapacitások ésszerűbb, koncentráltabb felhasználásával segítse a korszerű gyártási eljárások megalapozását. A kutatóintézetek aktívabban vegyenek részt tudományos eredményeik gyakorlati bevezetésében; fordítsanak figyelmet a külföldi kutatási eredmények átvételére, alkalmazására, továbbfejlesztésére. A műszaki tervezés fontos feladata: az új technológiák, az anyaggal és energiával takarékoskodó építészeti megoldások, a tipizált és szabványosított elemek széles körű alkalmazása, az anyagi lehetőségeinkkel arányban álló, rendeltetésüknek jól megfelelő létesítmények tervezése. A műszaki tervezők, az épL tőművészék mindezt figyelembe véve törekedjenek esztétikus, változatos, a környezettel összhangban álló építészeti megoldásokra. III. A Központi Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta a lakásépítés és -gazdálkodás 1990-'ig szóló tervének irányelveit. Megállapította, hogy a lakáshelyzetben fordulatot eredményezett az 1961—1975 közötti 15 éves lakásépítési terv sikeres befejezése, 1 millió 50 ezer új lakás felépíté-1 se. Ebben az időszakban az ország lakosságának egyhar- mada, több mint egymillió család költözött új lakásba A lakásépítés az utóbbi években is lendületesen folytatódott: az idei várható teljesítéssel együtt az V. ötéves terv első három évében több mint 270 ezer lakás épült fel. A lakásviszonyok további javítása a jövőben is fontos feladat. Arra kell törekedni, hogy az állam és a lakosság együttes erőfeszítésével 1990- ig a lakásigények nagy része fokozatosan kielégíthető legyen. Az új lakások építésével egyidejűleg meg kell gyorsítani a régi lakások felújítását és korszerűsítését; javítani kell a lakásgazdálkodást. € A második 15 éves la■■ kásépítési terv 1976— 1990 között 1 millió 200 ezer új lakás felépítését irányozza elő. A népgazdaság teherbíró képességével összhangban keli növelni a lakások átlagos alapterületét, és javítani kell felszereltségüket, minőségüket. A sokrétű és változó igények kielégítése végett növelni szükséges mind a nagy családok elhelyezésére, a többgenerációs együttélésre alkalmas többszobás lakások, mind a gyermektelen házaspárok és az egyedülállók részére megfelelő kisebb lakások arányát. Folytatni kell a nyugdíjasházak építését is. Az új lakások nagyobb része koncentráltan, korszerű kivitelezésben és mintegy 50—60 százaléka többszintes épületekben létesüljön. A nagyvárosok és általában a városok lakáshelyzetét gyorsabb ütemben kell javítani. Az új lakásoknak mintegy kétharmada a városokban, ezen belül Budapesten 300 ezer lakás épüljön fel. A városi lakások növekvő hányadát városrész nagyságú negyedekben kell felépíteni. Az oktatási, egészség- ügyi, kereskedelmi és más szolgáltató létesítmények az új lakásokkal egyidőben készüljenek el. A községekben a jövőben is zömében egyedi családi házak épülnek, de elő kell segíteni a beépíthető területek ésszerűbb hasznosítását. a telepszerű, többlakásos családi házak számának növelését. A lakások fenntartása. ■ felújítása, korszerűsítése az eddiginél több figyelmet tervszerűbb munkát igénylő fontos feladat. Gyorsítani kell az elmaradt és az esedékes felújításokat. A folyamatos karbantartással egyidejűleg — 1990-ig — 100—120 ezer komfort nélküli. állami tulajdonban levő lakásból mintegy 50—60 ezer fól felszerelt, nagyobb alapterületű lakást kell létrehozni, 70—80 ezer félkomfortos lakást pedig komfortossá kell átalakítani. Elő kell segíteni, hogy a lakosság a saját munkájával is fokozottabban vegyen részt a lakások karbantartásában O A lakásépítés és -fenn- ^■ tartás olyan társadalmi feladat, amelynek anyagi terheit az állam és a lakosság a jövőben is közösen viseli. A teherviselés aránvait gazdasági lehetőségeinkkel, életszínvonal-politika: céljainkkal összhangban kell megállapítani. A lakásigények kielégítésében a továbbiakban is töbhféle formát kell alkalmazni. Ezek ösztönöznek a lakosság, a vállalatok, szövetkezetek és intézmények erőforrásainak fokozottéba bevonására: segítsék elő a lakásépítési terv biztonságos teljesítését. Az állami bérlakások száma fokozatosan emelkedjék. A VI. és a VII. ötéves terv éveiben — a jelenlegi 23 százalékkal szemben — a felépülő új lakásoknak mintegy 30 százaléka állami bérlakás legyen. A személyi tulajdonú lakások építésének formái a jövőben is a lakosság igényeinek differenciált kielégítését szolgálják. Jobban ki kell használni a szövetkezésben levő előnyöket. Növelni kell a lakásépítő szövetkezetek szerepét a személyi tulajdonú többszintes lakóházak és a családi házak építésében. A magánlakás-építést megfelelő hitelekkel-, előkészített területek biztosításával. a hatósági eljárások egyszerűsítésével, a típustervek választékának bővítésével, építőgépek kölcsönzésével továbbra is segíteni kell. Növekvő mértékben kell támaszkodni a lakosság azon készségére, hogy saját eszközeivel és munkájával is hozzájáruljon a lakásépítéshez. A lakásigények gyorsab és differenciáltabb kielégítése érdekében a lakáscsere legyen intézményes, és váljék a lakásgazdálkodás szerves részévé. A tanácsok az új állami lakások egy részét közvetlenül használják fel a lakáscserék ösztönzésére. A lakásépítésben és -gazdálkodásban a jövőben is biztosítani kell, hogy a több- gyermekes családok, a fiatal házasok és az ipari munkások az átlagosnál gyorsabban jussanak lakáshoz. A Az előirányzott lakás- építés, felújítás és korszerűsítés járuljon hozzá településfejlesztési céljaink eléréséhez, mérsékelje az alapellátásban meglevő különbségeket a települések között. Az V. ötéves terv lakásépítési- és gazdálkodási céljainak megvalósítása eredményesen folyik. A következő évtized lakásépítési és lakásgazdálkodási feladatait az ötéves népgazdasági tervekben kell konkrétan előirányozni. * * * Az építő- és az építőanyagipar, a lakásépítés eredményeihez nagy mértékben hozzájárultak a pártszervezetek, a tömegszervezetek, társadalmi mozgalmak. A feladatok sikeres teljesítése érdekében tovább kell erősíteni a párt gazdaságirányító. politikai szervező és ellenőrző munkáját. Az építő- és az építőanyagiparban dolgozó pártszervezetek támogassák a vállalatok gazdasági vezetését a tervszerűbb, hatékonyabb munka feltétételeinek megteremtésében mozgósítsák a párttagságot és az egész kollektívát a határozatokban foglalt feladatok megvalósítására. A vállalatok vezetői iobban támaszkodjanak az üzemi demokrácia intézményeire. igényeljék és hasznosítsák a dolgozók észrevételeit, javaslatait. A szakszervezetek a termelést segítő tevékenységükkel a munkaverseny-mozga- lom felkarolásával, érdekvédelmi és nevelési feladataik jó ellátásával járuljanak hozzá az ágazat dolgozóinak eredményes munkájához. A Kommunista Ifjúsági Szövetség fokozza felvilágosító és szervező tevékenységét. befolyását az énítő- és építőanyagiparban dolgozó fiatalok körében. Segítse a fiatalok beilleszkedését a munkába. Mozgósítsa tagságát. az ifjúmunkásokat a vállalati tervek határidőre és jó minőségben való teljesítésére. A sajtó, a rádió és a televízió segítse elő a tervek megvalósítását. az eredményeket és a gondokat reálisan ismertesse, a közvélemény formálásával járuljon hozzá az építő- és építőanyagipar dolgozóinak megérdemelt, nagyabb társadalmi megbecsüléséhez. A Központi Bizottság felhívja a kommunistákat, a társadalmi, az állami, gazdasági vezetőket, az építőipar és építőanyagipar dolgozóit, munkásosztályunkat, népünket, segítsék elő az ország gazdasági fejlődését, a dolgozók életkörülményeinek további javulását biztosító építési feladatok sikeres megoldását. IV. A Központi Bizottság úgy határozott, hogy a magyar munkásosztály marxista—leninista forradalmi élcsapatának, a Kommunisták Magyarországi Pártjának 60 évvel ezelőtt történt megalakulásáról, a dolgozó magyar nép történetének e kiemelkedő eseményéről novemberben ünnepi ülésen emlékezik meg. (MTI) Jászberényben a Zöldért és az Áfész zöldségboltjai, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat huszonhárom boltjában és a Csemege Vállalat két élelmiszerüzletében jártunk. A város központjában, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat önkiszolgáló boltjában és a Csemege Vállalat élelmiszerüzletében olyan a választék zöldségfélékből, amilyen az idei termés volt. Az ököl nagyságú rózsa burgonyából gazdag a kínálat, kedvezményes áron adják és az 50 kilogrammos tételeket díjtalanul házhoz szállítják. Megfelelő a választék, olcsóbb, mint tavaly ilyenkor volt a vöröshagyma a fejes és a kelkáposzta, a karalábé, a karfiol, és a sárgarépa. Annál szegényesebb az ellátás paprikából, paradicsomból és jó néhány gyümölcs- fajtából. Paprikából egész nyáron kevés volt. ezért a leggyengébb minőségű is tartotta az árát. Utánanéztünk, mi a helyzet a város központjától távol eső, vagy a peremkerületi, boltokban. A Hűtőgépgyár melletti „csemege” a Kossuth Tsz volt húsboltjában árusítja a zöldséget, a gyümölcsöt, Az ellátás itt is megfelelő, bár a szép bolt, a kedvező körülmények indokolttá tennék, hogy gyakrabban kínáljanak friss árut. Hasonló a helyzet a Jókai úton az Élelmiszer Kisker önkiszolgáló boltjában. Lényegesen gazdagabb a kínálat az áfész-zöldségbol- tokban. A kedvezményes burgonya- és hagymavásár itt is tart, a díjtalan házhozszállításról azonban nem tudnak. Az eladók és a vásárlók is kifogásolják, hogy a Zöldért az idén nem szállít kisebb csomagolásban — 2,5 és 10 kilogrammos tételekben —• burgonyát. Általában kevés az előrecsomagolt zöldáru. Az Élelmiszer Kiskereske- delmi Vállalat peremkerületi boltjaiban elkeserítően szegényes a választék, néhány boltban egyáltalán nem tartanak zöldségárut. A boltvezetők állítása szerint azért nem, mert a környéken sok )a házikert, ott megterem mindaz, amire a háziasszonyoknak szükségük van. Más a véleménye a vásárlóknak. A házikertek többsége akkora csupán, hogy néhány szál virág terem benne. A konyhára való zöldségért ők több kilométert gyalogolnak a piacra, vagy egy-egy nagyobb boltba. Az igazi ok: kicsik és elavultak a peremkerületi boltok, a hiányos raktározási lehetőségek miatt még az alapvető élelmiszerárukból sem mindig kielégítő az ellátás. Ezeket tapasztaltuk a jászberényi zöldségboltokban, a zöldséget és gyümölcsöt is árusító élelmiszerüzletekben. A bolti és a piaci árak között nincs lényeges eltérés, néhány zöldáruféleségből gazdag, másokból viszont a korábbi éveknél is szegényesebb a választék. Bevált a a módszer, hogy a boltok közvetlenül a termelőktől is vásárolhatnak zöldárut, a minőség rovására megy viszont, hogy még mindig sok kézen át jut el az áru a vásárlókhoz. Pecsenyekacsa külföldre és belföldre A pecsenyekacsa mindig exportcikkünk volt, a kacsatenyésztés eredményeinek növelése jelenleg is fontos népgazdasági érdek. A kilenc nagyüzemi partnerrel és négy baromfifeldolgozó vállalattal kacsatenyésztési rendszerben, gesztorgazdaként 1975 óta együttműködő Palotási Állami Gazdaság rugalmasan igazodik a piac igényeihez. Napjainkban a rendszer eredményei már felülmúlják a hazai átlagot. Most a kis testű egyedeket keresik és a palotási rendszeren belül elérték már, hogy az M—1-es angol fajta súlya 45 napos korában — ideális takarmányértékesítéssel — nem több 2 kiló 40 dekánál. A tervek szerint 1980-ra 3 millió kacsánál tart majd a rendszer termelése, és előtérbe kerül a háztáji nevelés. A nagyüzemi tartástechnológiában környezetvédelmi szempontból a legelőn hizlalást részesítik előnyben, mivel a halastavakon és a mesterséges víztározókon tartás vízszennyeződést idéz elő. Nyolcezer köbméter faragott gerendát és 45 ezer méter ill- ványlétrát állítanak elő az idén a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szajoli telepén. Termékeik TUZÉP- telepeken keresztül jutnak el a fogyasztókhoz
