Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-10 / 214. szám

1978. szeptember 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 filii Az idős ember idegélete Mi biztosítja a kiegyensúlyozott öregséghez szükséges életritmust? Az öregedés természetes élettani folyamat. Idős kor­ban az idegrendszerben kü­lönböző elváltozások jönnek létre. Az agyvelő súlya csök­ken, tömöttebbé, keményeb­bé válik. Megváltozik az agy vérellátása is, fokozódik hajszálereinek áteresztőké­pessége. Ha az időskori ér­elváltozásokhoz még érel­meszesedés és magas vér­nyomás is járul, szellemi fe­szültséget és a kezdeménye­zés elernyedését figyelhetjük meg. Amikor a pszichés fe­szültség ellankad, az idős ember képtelen a hósszabb szellemi megerőltetésre, könnyen fárad, figyelme el­kalandozik. Feladatuk elvég­zésében az idősek lassúbbak, de alaposabbak, munkájuk hibátlanabb. Csökken az emlékezőtehetség is. Elsősor­ban a közelmúlt eseményei merülnek feledésbe, míg a régmúlt eseményei élénken élnek. öreg korban csökken a íájdalomérzés. Ismeretes, hogy idős embereknél min­den különösebb fájdalom nélkül zajlik le a gyomor- átfúródás, a koszorúér­trombózis, a vesekő ürülése stb. Ezek a jelenségek azon­ban nem minden embernél egyformán jelentkeznek. Vizsgálatok mutatták ki, hogy az öregkori szellemi működés csökkenése sokkal kevésbé érvényesül kiművelt agyú embereknél, mint ki­sebb műveltségűeknél. Meg­állapították, hogy a zseniális emberek képességei nem csökkennek, hanem ellenke­zőleg, diadalmas alkotásokat hoznak létre. Az embere^ többségénél az intelligencia a 20. életévig növekszik, attól, kezdve las­san csökken. Húszéves korig az ember okosodik, utána pedig tapasztaltabb lesz. Az aggastyán egyénisége a 80. életében: gyökeresen meg­változik : érdeklődése beszű­kül, és másként reagál a külvilág ingereire. Fokozott önzés, néha fokozott türel­metlenség is jelentkezhet. Az idős émber kapcsolata meg­lazul a környezetével, gyak­ran rossz a viszonya a fiata­lokkal. Ebbe a kategóriába tartozik érthetetlen (vagy Az unokákról való gondoskodás megsokszorozza a nagyma­ma energiáját. érthető) ellenszenve a me­nye, ritkábban a veje iránt. Minden, ami új, ellenérzést vált ki belőle. Az öregek számának nőve. kedésével együtt nő az őket érhető összeütközések szá­ma is. Konfliktusok érhetik az idős embert a munkahe­lyén, a családban. Zavart okoz a támasztott követel­mény és a hanyatló teljesít­mény. önértékelésük elfer­dül: hajlamosak arra, hogy lebecsüljék saját szerepüket, úgy érzik, hogy fölöslegesek és terhére vannak mások­nak. Ha az élet meghosszabbítá­sát tűzzük ki célul, akkor különös figyelmet kell for­dítanunk arra, hogy az ideg- rendszer pihenését biztosít­suk (egyik módja az alvás), s ezzel meglassítsuk az agy­kéreg öregedését. Ez azon­ban még nem elég. Azoknak a szerveknek az aktivitására is ügyelni kell. amelyeket az agykéreg „beidegez”. Általá­nos tapasztalat, hogy a rend­szeres tevékenység, bizonyos feladatok elvégzése lassítja az öregedés folyamatát. A munka, a korai és káros elöregedés legfontosabb el­lenszere. Az idős ember le­hetőleg olyan munkát vé­gezzen, amit szívesen csinál, amiben örömét találja. Emel­lett szükség van rendszeres szórakozásra is, ez felfrissü­lést, pihenést, kikapcsoló­dást jelent. Szórakozásuk lehet egyéni, vagy társas — színház, mozi, hangverseny, tévénézés, rádióhallgatás, ol­vasás, bélyeggyűjtés —, az egyén érdeklődési körének megfelelően. A munka, a pi­henés, a szórakozás megfe­lelő aránya a napi rendsze­res elfoglaltságon túl bizto­sítja a tevékeny, kiegyensú­lyozott öregséghez szükséges életritmust. Az idejében felismert kó­ros elváltozások általában gyógyszeresen kezelhetők, de az orvosi kezelést ki kell egészíteni a családi gondo­zással, otthon is biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek mellett az idősek megtalálják szerepüket a családban, a társadalómban. Dr. Kocsis Károly KÉTRÉSZES RUHÁK Szinte mindenkinek jól állnak a kétrészes ruhák. A kortól, és típustól függ, hogy a felsőrész hossza milyen legyen és a szok­nya bőségét miként variáljuk. Könnyű mintás jersey, pamut­anyag, shantung és vászon, ki- sebb-nagyobb mintázatú anya­gok alkalmasak e célra. A két­részes ruha elegáns, és ezért reggeltől estig mindenhová fel­vehető. Egész nyáron a káni­kulanapok kivételével — hord­hatók : Rajzainkon bemutatunk négy olyan modellt, amelyek a klasz- szikus — hagyományos forma­megoldásokat tükrözik. 1. Megkötött nyakkal, elöl kes­keny ,,hól”-pánttai záródó 3/V-es ujjú megoldás, A szoknya kissé bővülő trapéz formájú. 2 oldalt varrással, övvel, vagy anélkül, tunikaszerüen viselhető. 2. Csíkos jerseyből, vagy szin­tetikus könnyű vászon karakte­rű anyagból való kétrészes. Rag- lánszabású kézelőben végződő ujjakkal. A felsőrész végig gom­bolt, A derékba ráhagyott kevés bőséget zsinórból készült meg­kötött öv fogja össze. A szok­nya négyrészes, így a csíkok­kal lehetséges mutatós megol­dást választhatjuk. 3. Dirndli jellegű kétrészes. Egész Európában divatos ^nép­viseleti” forma az osztrákok ha­gyományaira támaszkodik. Több­féle anyag felhasználásával, vagy ami sokkal egyszerűbb: bordűrös nyomott anyagból ké­szülhet. A felsőrész testre sza­bott és a deréktól lefelé bővülő ..seszli” rész (fodor) igen csi­nos. A szoknya húzott és leg­alább 1G0 cm az alja bősége. 4. Nagyon elegáns kétrészes. Shantungból-. vászonból, selyem­ből stb. készülhet. A felsőrész körülbelül a medencecsontig ér, csoportos rakásokkal gazdagí­tott. Az öv saját anyagából ké­szül. A felsőrészen elhelyezett rakásokat folytatva a rakások adják a szoknya divatos bőségét. Nádor Vera Hazánk egyik legszebb fürdővárosa, Harkány, Pécstől 28 kilométernyire található. Északon a Vil­lányi-hegység, nyugaton a néprajzi szempontból je­lentős Ormánság, délen a kanyarqós Dráva öleli kö­rül. Szép őszi időben a környék kedvelt kirándu­lóhely és még fürdőzni is lehet. Őszi kirándulás Harkányba Hajdan a római birodalom területe volt, számos épület­maradvány került felszínre abból az időből. Egy Anju- kori oklevél, 1323-ból „Har- kan” néven tesz említést ró­la. Az 1776-os évben Járó Péter jobbágyfelkelésének ki­bontakozásához is köze volt az ott élőknek. Harkány „bűzös”, kénes vizét — a helybeli néphit Magyarország állatvilága Állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban Kint reked a lüktető vá­ros, a sokféte zaj és sietés, mert a Nemzeti Múzeumban megérinti a látogatót a ter­mészet tiszteletet parancsoló csendje és nyugalma. S köz­ben rádöbben az ember, hogy voltaképpen milyen keveset tud az őt körülvevő termé­szetről. A Magyarország ál­latvilága kiállítás azoritian nemcsak ismeretterjesztés, hanem figyelmeztetés is a környezetvédelemre. Óvjuk és védjük a természetet, az állatvilágot, mentsük meg a pusztulástól és őrizzük meg szépségét, gazdagságát az utókornak. A kiállítás bizonyítja, hogy az állatfajok csak akkor ma­radnak fenn, ha összhangban vannak a környezetükkel. A növény- és állatvilág nem él­het egyedi, független életet. De meghatározza az állatvi­lág fejlődését vagy pusztulá­sát az emberhez való viszo­nya is. S ezért a kiállítás felhívja a figyelmet külön azokra az állatfajokra, me­lyek jelentősek és hasznosak az ember számára. Hazánkban jelenleg 324 fé­le madár és 81 féle emlős faj él a legkülönbözőbb lelőhe­lyeken. A legjellemzőbb és leggyakrabban előforduló példányok a maguk termé­szetes környezetében látha­tók ezen a kiállításon. S ezek az állatok nem valamiféle megmerevedett panoptikum- figu-fák; hanem mindegyik megőrzi mozdulatlanságában is fajtájának jellegzetessé­gét. Ügy tűnik például, hogy az erdei tisztáson látszólag nyugodtan pihenő őzek bár­melyik pillanatban egy ág zizzenéjére tova inaihatnak a sűrűbe, a madarak tova­röppenhetnek, a siklók, to­vább eredhetnek a műszik­lákra, a vaddisznó mérgében felöklelhet valakit. S ennek a természetességnek a szak­mai titka, hogy a nagy álla­tokat, mint például a szarvast, nem tömik, hanem a preparátor művész előbb élethű tartásban megformál­ja az alakot és arra dolgoz­za rá a bőrt. Egyetlen szarvas elkészítése egy preparátor háromhavi kemény munká­ját veszi igénybe. A bölé­nyek bőrét még a háború alatt nyúzták te az állatkert­ben elpusztult állatokról, a jávorszarvasböröket pedig a leningrádi múzeum ajándé­kozta. A kisebb emlősöket, madarakat hosszú éveken ke­resztül vadászták a prepará- torok. A halakat halászoktól vásárolták. Hét esztendő telt bele, amíg nyolc preparátor a 250 fajtához tartozó 500 gerinces állattal elkészült. A diorámákat iparművészek tervei alapján építészek ké­szítették. Néhány hónap alatt 1130 négyzetméteres hátteret festettek, majd drótból, zsák­vászonból és gipszből elké­szültek a sziklák, végül „ki­nőtt” a növényzet, s ennek a héthónapi munkának nyo­mán született az Európában egyedülálló, teljes illúziót keltő 123 méteres dioráma sor. A munka nem volt hiába­való. A kiállítás átfogó ké­pet ad az állatvilág fejlődé­séről, kialakulásáról az. édes­vízi szivacsokon, hidrákon, halakon, madarakon, az er- dők-mezők gerincesein ke­resztül arról a változásról, mely az évezredek során ■végbement. Ágh Tihamér szerint — az ördög fakasz­totta. Tulajdonképpen a me­leg víz gyógyhatásút Po­gány János egyszerű paraszt- ember vette észre, amikor csatornát ásott, hogy a gróf földjéről a vizet lecsapolja. Néhánynapi munka után érezte, hogy reumás lába nem fáj annyira, mióta ben­ne áll a vízben. Hamar hí­re futott a faluban a víz gyógyító erejének, és sokan kipróbálták. Nem sokkal ké­sőbb Batthyány Antal, sik­lósi földbirtokos fúrásokat végeztetett, 1825-ben már szálló is épült a gyógyvizű kút köré. A gyógyfürdő meg­alapítása és fejlesztése Pat- kovics József megyei másod­orvos érdeme, akit korának egyik leghaladóbb gondolko­dású főura, Batthyány Káz- mér támogatott e törekvésé­ben. 1844-ben márvány kád,- fürdőket építettek, s ebben az időben alakították ki a 40 holdas parkot is. Később, 1866-ban és 1887-ben Zsig­mondy Vilmos, kiváló geoló­gus és bányamérnök két ár- tézi kút fúrásával biztosítot­ta az egyenletes vízhozamot (az egyik 33 méter mélyről 62 fokos, a másik 54 méter mélységből 70 fokos vizet adott). A fürdő — egészen a fel- szabadulásig — a Batthyány család kezében volt. A II. világháború súlyos károkat okozott benne, a helyreál­lítása is lassan haladt. 1949- ben állami kezelésbe került, ezután mélyítették a kuta­kat. Orvosi vizsgálatok kimu­tatták. hogy ízületi, mozgás- szervi utókezelésre — kösz­vény, isiász, csúz, izombénu­lás —, reumás megbetege­dések gyógyítására alkalmas a harkányi víz. A fürdőke­zelések mellett az iszapgön- gyölések és az ivókúrák is jelentős gyógytényezők, sőt az utóbbi időben bőrbántal- mak és nőgyógyászati rend­ellenességek kezelésére is al­kalmazzák. A magas vízhő­fok miatt csak orvosi ellen­őrzés mellett lehet a fürdő­ket igénybe venni. Nyáron 8—18 óráig, télen 9—17-ig, illetve este 19—23 óra között nyitva áll a für­dő. Egy-egy medence szélé­re televíziót állítottak, hogy fürdés közben is figyelem­mel kísérhessék a gyógyulni vápvók a műsort. A fürdőváros nyáron ha­talmas méhkashoz hasonló, sok ezer kül- és belföldi tu­rista járja a vidéket. Kelle­mes, hangulatos éttermek, szórakozóhelyek várják az odalátogatókat. A főút melletti parkban látható az I. Bolgár Hősi Emlékmű, amely a II. világ­háborúban elesett felszaba­dítók emlékét őrzi kegyelet­tel. E nevet viseli a Kossuth Lajos út 6. szóm alatt talál­ható múzeum is, amelyben történeti kiállításokat tekint­hetünk meg. Szálláslehető­séget találunk a Baranya szállóban, a Camping motel­ben vagy a turistaszállóban. IBUSZ-szokbák is bérelhe­tők, de ha még így sem si­kerül helyet kapnunk, ma­gánházaknál is' kopogtatha­tunk, találunk kiadó szobát. Tarpai Zoltán Káromkodó gyerekek Utcán, villamoson, játszótéren egyre gyakrabban hallani csúnya szavakat a gyerekektől. Civakodás közben, de veszekedés nélkül is, csak úgy „sportból” káromkodnak, szitkozódnak. Csúnyán beszél­nek az iskolában is, A tanév vége felé történt, hogy egyik tanít­ványom — különben jól nevelt, értelmes ötödikes kislány — fel­állt az órán és clpanaszolta, hogy az elmúlt tízpercben egyik osz­tálytársa „nagyon csúnyát” mondott neki. A panaszkodó a nyom­dafestéket nem tűrő kifejezést minden feszélyezetlség nélkül ismé­telte meg az osztály előtt. Nem kétséges, hogy a felnőttek között egyre jobban elharapódzó szabadszájúság terméke mindez. A tanár az iskola folyosóján akarva-akaratlanul megfigyelheti a gyerekek sűrű káromkodásait. Tapasztalatom szerint csak elke­rülhetetlen esetben teszi szóvá. Mert a tanár egyedül keveset tehet. A szőlőknek, az egész felnőtt társadalomnak kell segítenie szemé­lyes példával, tapintattal, hogy gyerekeik számára is visszataszí­tóvá váljon a durvaság.

Next

/
Thumbnails
Contents