Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 207. sióm. 1978. szeotember 2., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tisztelet és megbecsülés a bányászoknak Havasi Ferenc mondott beszédet a pécsi bányásznapi ünnepségen A régi harcok, s a mártí­rok emlékét őrző bányásznap idei központi ünnepségét teg­nap a virág és zászlódíszbe öltözött pécsi sportcsarnok­ban tartották meg. Az elnökségben foglalt he­lyet Havasi Ferenc. az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Simon Pál ne­hézipari miniszter, Nagy Jó­zsef» a Baranya megyei párt- bizottság első titkára, Hor­váth Lajos, a Baranya me­gyei Tanács elnöke. Simon Antal, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtit­kára és Seregi János, a Ma­gyar Szénbányászati Tröszt vezérigazgatója. Elhangzott a Himnusz, majd Tóka Jenő, a Mecseki Ércbányászati Vállalat igaz­gatója köszöntötte a résztve­vőket. Ezután Havasi Ferenc mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának üdvözletét tolmácsol­ta a bányászoknak, majd így folytatta: —A mai napon és ezen az ünnepségen azokat kö­(Folytatás a 3. oldalon) Szervezettebbé vált az egészségügyi ellátás Ülést tartott a megyei tanács Interpellációk Változatlan az orveshiánv Tegnap Szolnok megye Ta­nácsa ülést tartott, amelyen részt vett és felszólalt Ma­joros Károly, a megyei párt- bizottság titkára. Ezen a tanácskozáson a karzat is megtelt: a KPM Közúti Igaz­gatóság, a Volán 7-es számú Vállalat, a KÖTIVIZIG és a szolnoki MÁV állomás kol­lektívájának képviselőivel. Mielőtt munkához látott vol­na a testület, egyperces né­ma felállással adózott a né­hány napja elhunyt megyei tanácstag. Molnár József em­lékének. A hagyományos rend szerint a napirendek megvitatása előtt az inter­pelláló tanácstagoké a szó. Tegnap először a legutóbbi testületi ülésen elhangzott interpellációjára kapott vá­laszt a Jászladányt képviselő tanácstag, aki a község élet- veszélyes állapotban levő mozija körül kialakult, és évek óta tartó huzavonát tet­te szóvá, (Az ügyre később visszatérünk.) Ezt követően Rajna Lajos megyei tanács­tag élt interpellációs jogá­val, és Rákóczifalva áruellá­tási gondjait vetette fel, majd a megyei tanács ügy­rendi bizottságának jelentése hangzott el a három új, me­gyei tanácstag megválasztá­sának törvényességéről. Nagy érdeklődést és vitát váltott ki a megye közleke­désének és hírközlésének hosszú távú (1990-ig szóló) fejlesztési programja (kon­cepciója), amelyet a hozzá­szólásokban elhangzott ki­egészítésekkel a testület jó­váhagyott. Utána a megye minden lakóját érintő téma, az egészségügyi ellátás ke­rült terítékre, a megyei ta­nács vb egészségügyi és szo­ciálpolitikai osztálya mun­kájának értékelése kapcsán. Az osztályról kialakított kép­ben közvetetten annak a 6 ezer 400 szakembernek a munkája is benne foglalta­tik, aki a megyében az egészségügyi és szociális el­látásban dolgozik. Sok di­cséretet, elismerést leírtak róluk a jelentés készítői és mondtak a hozzászólók. Egyetértettek abban, hogy az elmúlt években az alap — a fekvőbeteg-ellátás színvo­nala lényegesen javult. Jól kiépült a körzeti orvosi há­lózat, rugalmasabbá, kor­szerűbbé vált az ügyeleti rendszer. A fejlődés és az eredmények elismerése mel­lett azonban még ott van a de. Például: zsúfoltak a ren­delőintézetek, szakorvosi rendelők. Igaz, hogy tízezer lakosra ma tíz kórházi ágy- gyal több jut (67,9), mint hét évvel ezelőtt, de ez az arány még mindig az orszá­gos vidéki átlag alatt van. Mindazt, amit a jelentés­ben megfogalmaztak, a hoz­zászólók saját tapasztalataik alapján megerősítették, ki­bővítették. Csekő Sándor- né, a mezőtúri kórház ve­zető nővére például köszö­nettel szólt arról a segít­ségről, amelyet az átszerve­zést követően áz egészség- ügyi osztálytól kapott. Dr. Hauk István kórházi főorvos többek között a körzeti ren­delők műszerezettségének fo­gyatékosságait tette szóvá. Szabó Dániel református lel­kész arról beszélt, hogy az öregekről való gondoskodás nem pusztán morális köte­lezettsége a munkabíró ge­nerációnak. Majoros Károly hozzászó­lásában az eredmények és a folyamatos fejlődés, a szak­mai irányítás eddigi gyakor­latának elismerése mellett azokra a jelenségekre is fel­hívta a figyelmet, amelyek gondot okoznak, árthatnak az egészségügy presztízsének, s amelyeken változtatni kell. Többek között a megoldan­dó feladatok közé sorolta a szakigazgatási szervek szak­ember-ellátottságát. (A me­gyei tanács szakosztályáról tartósan három orvos hiány­zik. Nem egy városban évek óta nincs állandó vezető or­vos.) Beszélt azokról az alap­vető feltételekről, amelyeket a vezető kiválasztásánál nem lehet figyelmen kívül hagy­ni. „Nem a szakmai, a poli­tikai felkészültség, hanem az emberi magatartás, a veze­tői rátermettség hiánya okoz­ta mindig a gondokat” — mondta. Szólt orvosetikai kérdésekről is, amelyek fi­gyelemmel kísérése nem le­het a szakosztály periférikus feladata. Hangsúlyozta, hogy nőtt az orvosok rangja, tár­sadalmi megbecsülése, elis­merése, de nem csökkentek a velük kapcsolatos pana­szok sem. Általánosítani azonban nem lehet, mert egyre többen vannak, akik nemcsak hivatásuk, hanem a közélet elkötelezettjeivé is váltak. Az orvosi közösség­ben még mindig fellelhető azonban az arisztokratizmus és az anyagiasság. Nagyobb szakmai és etikai igényes­séget kell velük szemben tá­masztani azoknak^ akik fe­lelősek munkájukért — hang­súlyozta Majoros Károly, öt követően szót kért még dr. Bottyánszki András, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese majd a vitában elhangzot­takat Sipos Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese foglalta össze. A hozzászó­lók javaslataival kiegészített határozattervezetet a testű-' let egyhangúlag elfogadta. A határozathozatal után Barta László, a tanács el­nöke szólt a tanácstörvény végrehajtásának további fel­adatairól, majd személyi kér­désekben döntött a testület. Sziráki Andrást, a MEZŐ­GÉP igazgatóját, a megyei tanács új tagját, beválasztot­ta a végrehajtó bizottságba, a pénzügyi osztály vezetőjé­vé pedig Misurák Dénest ne­vezte ki. K. K. KÖZÉPPONTBAN AZ EMBER Cikksorozatunk befejező része 3. oldal TUDOMÁNY-TECHNIKA 4. oldal B Szaljut hatodik munkanapja A Szaljut—6 szovjet tudományos űrállomá­son dolgozó űrnégyes, Kovaljonok és Ivancsen- kov, valamint a vendé­gek, Bikovszkij és Jähn pénteken, a hatodik munkanapon befejezte a bioszféra- és a Beroli- na-kísérleteket. Valentyin Glusko aka­démikus, aki Szergej Koroljovvai együtt a szovjet gyakorlati űr­hajózás egyik megte­remtője, elismeréssel nyilatkozott az Inter- kozmosz-program kere­tében befejezéséhez kö­zeledő harmadik nem­zetközi űrkisérlet ered­ményeiről. Meggyőződé­sét fejezte ki, hogy a többi testvéri ország — Bulgária, Magyarország, Kuba, Mongólia és Ro­mánia — űrhajós kuta­tóinak szovjet kollégáik­kal végzendő együttes repülései is hozzájárul­nak majd a világűr jobb megismeréséhez és ezzel az egyetemes tu­dományt és kultúrát gazdagítják. Kis lánctalpas traktorral művelik a faiskola földjét a szolnoki Városi Tanács Útfenntartó Üzemében. Bár a faiskola területe csak 5-6 hektár az idén, innen kerültek ki a Jubileumi tér díszfái és most kezdték el a Széchenyi lakótelep fásítását is Lázár György utazik Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisztertanács elnöke a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának és a Mongol Népköz- társaság kormányának meghívására szombaton hivataloSj baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazik. Az elnyomás és a fegyverkezési hajsza ellen Az őszi szolidaritási akció megyei megnyitója A Magyar Szolidaritási Bi­zottság ebben az évben is meghirdette a már hagyo­mányossá vált őszi szolidari­tási akciót. A november 11- ig tartó programsorozat me­gyei megnyitóját tegnap tar­tották Jászlad árnyban. A művelődési házban 19 órára több mint négyszázan gyűl­tek ősszé, hogy részt vegye­nek a nagygyűlésen. A község életét bemutató diafilm vetítése után Nyitrai József, a Hazafias Népfront jászladányi bizottságának titkára megnyitó beszédet Diplomaosztás az Oktatási Igazgatóságon Tegnap délután diploma- osztó ünnepséget rendeztek az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának Oktatási Igaz­gatóságán. Az ünnepségen megjelent és az elnökségben helyet foglalt dr. Boros Ot- tóné, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. Részt vettek az ünnepségen a já­rási-városi pártbizottságok első titkárai is. A tanári kárt és a végzett hallgatókat Szi­geti László, az intézet igaz­gatóhelyettese köszöntötte. Ezt követően dr. Fenyve­si József, a politikai gazda­ságtan tanszékvezető tanára mondott beszédet, amelyben kiemelte: „Azért tanultunk és tanulunk állandóan, hogy jobban,- eredményesebben A szorgalmas évek jutalma, a főiskolai diploma dolgozhassunk, hogy másokat is így taníthassunk, és azért törekszünk jobban dolgozni, hogy egyre inkább elérhes­sük mindazt — társadalmi méretekben és egyénileg is —, amit a szocialista társa­dalom reálisan nyújtani ké­pes tagjainak. Most a több­éves, szervezett, rendszeres politikai, ideológiai képzés befejeztével nem csökkentek feladataink. Meggyőződésem, hogy valamennyien érzik 3 felelősséget, amelyet a köze­li pillanatokban önöknek átnyújtandó diploma ad. A rendszeres lekötöttséget je­lentő tanulás befejeződött, visszaállt a „régi rend”, kér­jük, ne felejtsék el, amit közvetlen munkatársaik, családtagjai^ önök helyett tanulmányi idejük alatt vál­laltak, lehetőség szerint tö­rekedjenek abból visszatérí­teni.” Az ünnepi beszéd után dr. Ungor Tibor, az Oktatási Igazgatóság igazgatója, a me­gyei pártbizottság tagja át­adta a diplomákat. A kilenc­ven végzett hallgató közül huszonhatan kitüntetéses diplomát vettek át. Ezt követően a volt hall­gatók nevében dr. Lőrinczi György mondotf, köszönetét. mondott, majd Gál Gyula, az MSZMP Központi Bizottsá­gának Doliitikai munkatársa időszerű nemzetközi kérdé­sekről és a szolidaritás je­lentőségéről tartott előadást. Kiemelte, hogy a szolidaritá­si akció legfontosabb célja emlékeztetni az embereket a békéért és a társadalmi ha­ladásért folytatott harc fon­tosságára. Nem véletlen, hogy éppen, szeptember 1-én kezdődik az akció, 1939-ben ugyanis ezen a napon tört ki a második világháború, amely több mint ötvenmillió ember éle­tébe került. A fasiszta ve­szély napjainkban is kísért, hiszen hatvan országban működik még fasiszta szerve­zet. A világháborút követő hi­degháborús időszakban, har­minc évvel ezelőtt indult út­jára a béke-világmozgalom, amelyről Joliot Curie mond­ta, hogy nem pacifista moz­galom, tehát azoknak, akik nyíltan háborúra töreksze­nek, számolniuk kell vele. A világ erőviszonyai meg­változtak — a békét kívánók javára. A fegyverkezési haj­sza ezért is hiábavaló, az erőviszonyok visszafordítha- tatlanok. Mégis, évente a vi­lágon olyan nagy összeget fordítanak fegyverkezésdei, amelyből negyven Budapes­tet fel lehetne építem. A második világháború óta szinte egyetlen nap sem telt el úgy, hogy valahol ne szól­tak volna a fegyverek. Az őszi szolidaritási akció során tiltakozó gyűléseken, megemlékezéseken emelik fél szavukat országszerte az emberek a még elnyomás alatt élő népek felszabadítá­sa és a fegyverkezési hajsza megszüntetése érdekében. A tegnapi nagygyűlés, amelyen részt vett Oláh Já­nos, a Hazafias Népfront megyei titkára és Major Ti­bor, az MSZMP Jászberény járási bizottságának első tit­kára is, a szolidaritási akció jelszavának ismertetésével ért véget: „Békét, szabadsá­got, társadalmi igazságot, haladást, a ma és a jövő ge­nerációjának!”

Next

/
Thumbnails
Contents