Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-22 / 224. szám
1978. szeptember 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Budapesti Rádiótechnikai Gyárat 25 éve alapították. Termékeik sok országban ismertek. Rádiótelefonjai, magnetofonjai valamint számítástechnikai berendezései nerrt csak itthon, hanem a Szovjetunióban és más szocialista országokban is közkedveltek. A képen: Készül a számítástechnikai berendezés Megkezdte munkáját az új, lengyel gyártmányú hidraulikus hőprés a mezőtúri Bútoripari Szövetkezetben. A lapfelületek ragasztására, furnérozási munkákra használt berendezés harmadára „csökkentette*' az eddigi munkáslétszámot, és műszakonként 300 négyzetméter bútoranyagot állít elő Vetik az őszi árpát (Folytatás az 1. oldalról) szakmunkásképző iskola 400 tanulója szorgoskodik. A várható 400 vagon alma- és körtetermésből szerda estig 150 vagonnal szedtek le. A termés minősége igen jó, hazai piacokra és exportra egyaránt jut belőle. Hétvégi napokon segítik a tsz munkáját a vállalatok és intézmények szocialista brigádjai is, akik a munkadíjat frissen szedett gyümölcsből kapják. A gazdaság úgy szervezte a munkát — ha rendkívüli időjárás nem jön közbe — november 7-re végeznek a betakarítással. A tiszaföldvári Lenin Tsz az őszi munkák magas színvonalú szervezettségével mutat jó néldát a társgazdaságoknak. A sok őszi növényféle termését kétműszakban, éjjel-nappal szedik, törik és szállítják. Az éjszakai munkaműveletek irányítását külön vezetők végzik. A munka gyorsítását jelenti az is, hogy a gépműhelyekben is bevezették az éjszakai javító szolgálatot, mivel meglehetősen sok a géphibásodás és az alkatrészellátás körül is vannak gondok. A munkafolyamatok ilyen példás szervezésé azt eredményezi, hogy napról napra csökken a betakarításra váró terület. Néhány példa: 110 hektárról 539 vagon cukorrépát takarítottak be eddig. A kukoricát 270 hektárról törték le, a burgonyát 36 hektárról szedték fel. A gépek teljesítőképességét valamennyi munkaműveletnél kétműszakos beosztással használják ki. Az őszi búza vetésének megkezdését szeptember 25-re tervezik, együttesen 2619 hektáron vetik el a jövő évi kenyérnek valót. Külső munkaerőt, elsősorban a burgonya és a fű- szerpaprika betakarításához vesznek igénybe. A rákóczifalvi Rákóczi Tsz tagjainak a szója, a napraforgó, a cukorrépa és a vöröshagyma betakarítása ad elfoglaltságot ezekben a na- pokban^ de rövidesen megkezdődik az 1170 hektár kukorica törése is. A 2100 hektár őszi árpa, illetve őszi búza vetését szeptember 22-én kezdik meg a takarmánynak szánt őszi árpával. A gazdaság munkaerőmérlege azt mutatja, hogy szükség van a géppark teljesítőképességének a maximális kihasználására. A kukorica, a szója és a cukorrépa betakarítását nyújtott műszakban végzik, a talajmunkák gépeit pedig kétműszakban használják ki, időnkénti átcsoportosításokkal. A jó lendülettel indult őszi munkákból arra következtetnek, ha mostoha időjárás nem tesz, november 10- ig, a mélyszántás kivételével minden tennivalóval végeznek. E. S. Exportálja a jászapáti Áfész Hízott és pecsenyeliba, nyulak és galambok Minden eddiginél több hízott és pecsenyeliba, nyúl, galamb felvásárlásával és értékesítésével, az egyesülés utáni legeredményesebb esztendeiét zárja az idén a Jászapáti és Vidéke Áfész felvásárlási részlege. A vegyes felvásárláshoz az árualapot az Áfész irányításával és támogatásával működő szakcsoportok teremtették meg. A fogyasztási szövetkezetnél 150 taggal 3 libatömő szakcsoport működik. Közel 130 tagja van a 4 nyúlte- nyésztő szakcsoportnak, és több mint százan foglalkoznak galambtenyésztéssel. Az Áfész sovány libával libatömőgépekkel, a hizlaláshoz, tenyésztéshez szükséges kukoricával segíti a szakcsoportok munkáját. A libatömőktől az idén 50 vagon hízott libát vásárol fél, 8 vagonnal többet mint az elmúlt évben. Meghaladja a 4 millió forintot a libamáj értéke. A szeptember közepétől kezdődő szállítás során 14 ezer pecsenyeliba kerül tőkés exportra, a FOKT-on keresztül. A nyúlszakcsoport tevékenysége is eredményesebb, mint a korábbi években volt. A szakcsoporttól 3 vagon élő nyulat vásárolnak fel, ezek értékesítésével is exportvállalásokat teljesít az Áfész. Exportra termelnek a galambtenyésztő szakcsoportok is. Tőlük 120 mázsa súlyban, 20 ezer vagon galambot vásárol fel az idén az Áfész. Veszprémi bútorújdonságok A veszprémi Balaton bútorgyárban az elmúlt hetekben több újdonság sorozatgyártását kezdték meg. Rövidesen az üzletekbe kerülnek a házgyári lakásokba szánt szögletes és kerek formájú ösz- szecsukható étkezőasztalok, a falra szerelhető, lehajtható étkező pultok, s az ezekhez színben és formában illő székek, ülőkék. Habonyék Monyból Vége a műhelybizottsági titkárok értekezletének. Szőke, kékszemű fiatalember vállalja, hogy elkísér a kocsiosztályra, Habony József asztalos szocialista brigádjához. A szakszervezetnél úgy tudják, Habonyék pótvállaláson dolgoznak. Hiába mutat még csak szeptember a naptár, teljesítették az idei felajánlásokat. Mond.om a szőke, kékszemű fiatalemj- bernek, hogy ezért keresem Habony Józsefet, írok a brigádról. — Tudom, hogy jól állnak, — mondja —■ egyébként az öcsém, én Habony András vagyok. A kocsi- osztályon vagyok műhelybizottsági titkár, de ott több mint négyszáz ember dolgozik, hozzám éppen a másik fele tartozik. Azért tudok az öcsém dolgairól, elvégre testvérek vagyunk. * * * A másik Habony, a két évvel fiatalabb, valamivel magasabb bátyjánál. Haja barna, a szeme is. Mondom, mintha nem is volnának testvérek. — Azért sok a hasonlóság — hunyorít az idősebb, s összenéznek. Az idősebb Habony testvér a szomszédban dolgozik, a kárpitosok csoportvezetője. Brigádja, a Sallai Imre Szocialista Brigád se marad el a Ságvári Endre asztalos brigád mögött. Pedig van mit tenniük, serénykedni kell a tizenhárom kárpitosnak, ha a hat asztalos eredményei mögött nem akarnak kullogni. Vállaltuk, hogy az osztály feladatából, a 830 személygépkocsi javításából úgy vesszük ki a részünket, hogy miattuk nem jön-visz- sza kocsi, s a garanciális időn belül se kell reperál- nunk — mondja Habony József. — Különben mi a személygépkocsik bútorait szereljük, és a villanyfűtésű kályhák hőterelő berendezéseit javítjuk. Nem volt még szégyenkezni valónk az idén se. Főleg a minőségi munkára megyünk rá, annak van értelme. A Ságvári brigád tagjai 40—45 évesek, a brigád,vezető harminckét éves. — Még KISZ-titkár is — nevet a bátyja. — Én is így voltam sokáig. Az idén a KISZ-szervezetünk kitüntetést kapott. — A KISZ Központi Bizottság kiváló szervezete címet és zászlaját érdemelte ki a hatvan fiatal — dicsekszik a brigadéros titkár. — Én is kaptam kitüntetést a KISZ-munkáért. — Vasutasnapon én meg a húszéves törzsgárdatag- sággal járót — mondja Habony András. — Éppen húsz éve, hogy a Járműjavítóban dolgozom, az öcsém csak két évvel később jött utánam. Ketten hosszabb ideje dolgoznak itt, mint az idősebb testvér életkora. —■ A fiam is itt van már harmadik éve, — toldja meg András. — Villanyszerelőtanuló, úgy hogy a Habo- nyok „folytatása” következik. A íiatalabbnak három fia van, 10 éves, 7 éves és 18 hónapos. Habony András két éve végezte el az esti egyetem hároméves tagozatát. Most másodéves a dolgozók Tisza- parti szakközépiskolájában, ahol az idén nyáron jó eredménnyel érettségizett az öccse. Habony József pedig most szeptemberben bátyja példáján beült az esti egyetem első évfolyamára. — Kergetik egymást, vagy csak követik ? * — Sokban hasonlítunk, ha a hasonlóságunk nem is szembetűnő — mondja Habony András. — Terveztük, hogy 150 óra társadalmi munkát végzünk az idén. Most összesítettem a héten, itt van, edd.ig há- romszázötvenkét óra jött össze. Ebből a legtöbb a Diesel-bázis rendezése, a költözés, a parkosítás volt. De jutott idő a patronált iskolára is. Vasárnap is elvittünk hét úttörőt Csillebércre. Mindenki jár a könyvtárba, s aki nem középiskolás, az szakszervezeti oktatáson tanul. Van köztünk munkavédelmi őr, önkéntes rendőr, pártaktivista is. — Nálunk is hasonlóan — mondja a kárpitos testvér. —• Csakhogy nálunk a brigád tizenhárom tagjából hét nő! Amikor összekerültünk, egy volt szakmunkás, most meg már csak egy nem az! Nem kis dolog, elhiheti, mert ebbe a szakmába nem akarták beengedni a nőket! Amikor bátorítottam a tanulásukat, azt mondták: te akartad, Habony, hát állj melléjük! Sok estém rászántam, de nem sajnálom. Olyan szorgalmas, igyekvő munkatársnőim vannak! — Sok esténket eltöltöttük munkával, d,e megérte ' — látszik a fiatalabbon, hogy nem sajnálja. — Mi ugyanis abonyiak vagyunk. Habo- nyéknál — mind a kettőnknél negyed hatkor csörög reggel a vekker, s leghama- rább este ötkor érünk háza. — Mondjuk, hetenként egyszer valóban így van — nyugtázza Habony András. — Legtöbbször azonban jóval később, mert a kötelezettségeink nem érnek véget a gyárduda szavára. S ez csak azért lehet így mert, jó feleségünk, megértő családunk van. Habony József a gondosan vezetett brigádnaplót lapozza. Az aranykoszorús Ságvári brigád hat tagja bekeretezett fényképről néz le ránk. A kocsiállásban öten egy kékszínű szép személy- vagonban serénykednek. Megv vissza hozzájuk a brigádvezető is. Sóskúti Júlia Nem kiállítás: vásár alószínűleg azoknak van igazuk, akik a címben jelzett változást örvendetesnek és egészségesnek tartják. Tehát, hogy a BNV — a tavaszi és az őszi egyaránt — egyre inkább valóságos kereskedelmi központtá alakul. Hosszú időn át igen erőteljes volt a BNV jellege. Százezrek keresték fel évről évre csak a látványosság miatt, a műszaki érdekességek, újdonságok megismerésének kedvéért. Ebben az időszakban a budapesti vásároknál az információs szerep került előtérbe: akkoriban a rendezők — nem véletlenül — a vásár értékét ecsetelve nem is egyszer az első helyen említették a tájékoztatásban, a műszaki propagandában betöltött szerepét. Arról beszéltek, hogy mennyire hasznos megismerni a nemzetközi műszaki színvonalat; tapasztalatcserére, „tanulmányútra” invitálták a munkásokat, műszakiakat a BNV-re. Persze, egy-egy ipari seregszemlének ezt a fajta funkcióját sem szabad lebecsülni: valóban hasznos bárkinek végigjárni az élenjáró termékek bemutatóját, az alaposabb összehasonlításra alkalmas keretek között. Újítók és feltalálók, konstruktőrök és technológusok kaphatnak ötleteket, százezrek érthetik meg ilyenkor szemvillanásnyi idő alatt, mit jelent a gyártmányok verseny- képessége, s ennek függvényében esetleg azt is, hogy például fogyasztási iparcikk igényeik reálisak-e, különösen ahhoz mérten, amilyen termékeket ők állítanak elő. Az összehasonlítások közelebb hozhatják mindenkihez a hazai ipar fejlesztési törekvéseit, például éppen a termékszerkezetváltás programját. Ilyenformán hiba lenne . kevésre értékelni egy ipari szakvásár kiállítási funkciójának hasznosságát. Node az sem jó, ha különböző okok miatt a vásári, a kereskedelmi szerep szorul a háttérbe. Ilyenkor válik megszokottá a kérdés: „...és ez hol, mikor kapható?” S nem jó, ha a válasz kitérő, elodázó, magyarázó: „Ez még mintadarab, ez exportvásár, ennek még nincs ára” és így tovább. Mi tagadás, a 70-es évek elejéig a látogatók és a kiállítók között gyakorta került sor az effajta párbeszédre. A BNV már csak azért is főként kiállításnak hatott sokak szemében ezekben az években, mert a boltok választéka és a BNV kínálata erőteljesen eltért egymástól. Vagyis, valóban újdonság volt, amit az ember a vásárokon megismerhetett. Az idei őszi BNV kínálata a hazai és a külföldi fogyasztási cikkek ezrei, kevésbé hat meghökkentően új, szokatlan látvánnyal. A BNV még a tavalyihoz képest is mintha „hétköznapibbá” vált volna. Ügy is mondhatjuk: a BNV termékei és a hétköznapi ellátás cikkei ugyanabba a „korszakba” tartoznak. A BNV-n látható termékek egy része talán újabb, korszerűbb, praktikusabb, mint a boltoké, de nem járnak tíz évvel a honi üzletek mindennapos kínálata előtt. Ez mindennél jobban jelzi, hogy az utóbbi évek nagyszabású ipari és kereskedelmi fejlesztési programjai végre termőre fordultak: hogy a gyárak jórészében megszűnt már a különbség a futószalagon az exportra és a belföldre kerülő termékek között; hogy a könnyűipari rekonstrukció valóban jelentősen bővítette a korszerű gyártmányok termelő kapacitásait, s hogy megindult a nemzetközi kooperáció, li- cenc és know-how vásárlásra alapozott termelés, ami ugyancsak bővítette a nemzetközi élvonalba sorolható hazai fogyasztási cikkek körét. Az exportképes termékek mennyiségének növekedése lehetővé tette a korszerű fogyasztási cikkek importjának bővítését is —. különösen 1975—1976-hoz képest. Ez így együttesen eredményezi azt, hogy az őszi BNV-n senkinek sem lesz olyan érzése, hogy egy érdekes kiállításon nézelődik, amelynek magas az informáciértéke, ám a felkeltett „étvágyat” csillapítani, a megszervezett ismereteket vásárlóként gyorsan hasznosítani nehéz. Valószínűleg ezért lehet igazat adni azoknak, akik állítják, hogy jó az, ha egy vásár — csak jó vásár, s a jövőt érzékeltető kiállítások rendezését a tudományos, szakmai egyesületekre hagyja. z idei őszi BNV-n 29 országból csaknem 1300 cég állít ______ ki. A legtöbb kiállító a magyar ipart képviseli: 120 vállalattal több a magyar kiállítók száma, mint tavaly. A vásár valamennyi, 12 szakcsoportjában (tavaly 6 volt), s a Hoventa Kereskedelemtechnikai Kiállításon mindenütt jelen vannak a magyar vállalatok korszerű gyártmányaikkal. A hazai vállalatok számának jelentős növekedése is az utóbbi évek fejlesztési programjainak köszönhető: egyre több magyar gyár termékválasztéka közelíti meg, vagy éri el a legjobbak szintjét, s így egyre több magyar vállalat rakhatja ki a kudarc veszélye nélkül portékáit ország-világ szeme elé. • G . F.
