Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-03 / 208. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. szeptember 3. HÉTFŐ: Újra nemzetközi személyzet a Szaijut-6 fedélzetén: az űrveterán Bikovszkij és John, az NDK kozmonautája csatlakozik a Kovaljonok-lvancsenkov pároshoz - Ara­fat közvetíteni próbál a két Jemen vitájában. KEDD: Khaddam sziriai külügyminiszter Moszkvába érkezik - Sztrájkok és fegyveres összecsapások Nicaraguá­ban, Somoza diktátor háromhónapos „szabadságot" kér - Hua Kuo-feng iráni látogatása. SZERDA: A szocialista országok külügyminisztériumainak prágai konzultációja az ENSZ-ülésszakksI kapcsolat­ban - Átalakítják az afgán kormányt - Az egyiptomi Nemzetbiztonsági Tanács ülése Iszmailiában. CSÜTÖRTÖK: A Biztonsági Tanács tagjainak nem hivatalos megbeszéléssorozata Namibiáról - Új koalíciós kor­mány alakul Dániában és Izlandon, ez utóbbiban a kommunistákat is magába foglaló pártszövetség is részt vesz. PÉNTEK: Sorozatos tiltakozások Hanoiban a halálos áldo­zatokat is követelő kinai provokációk miatt - A laoszi külügyminiszter moszkvai tárgyalásai. SZOMBAT: A VSZK nemzeti ünnepe, amelyet világszerte a vietnami szolidaritás napjaként ünnepelnek - Lázár György a Mongol Népköztársaságba utazik - Tünte­tések Iránban. Az amerikai elnök, a wyo- mingi nyaralóig is elhangzó viták zajában, aligha adhat­ta át magát a tökéletes ki- kapcsolódásnak, ráadásul a tervezett idő előtt meg kel­lett szakítania szabadságát. Carter a héten sietve vissza­tért Washingtonba, hogy két vaskos dossziét lapozzon. Az energiabehozatal, az olajim­port csökkentésével kapcsola­tos állásfoglalásokat, hiszen ez a kérdés közvetlenül érin­ti a gazdasági helyzetet, inf­lációt, munkanélküliséget s így kihathat az újjáválasz- tási esélyekre is. (A fehér házi íróasztalnál ismét helyet Valamennyi érdekelt fél sietett tenni. Vasárnap az iz­raeli kabinet csaknem négy­órás ülésén véglegesítette huszonhatpontos tervét, szer­dán, Iszmailiában az egyip­tomi nemzetbiztonsági tanács állította össze kívánságlistá­ját, majd csütörtökön Carter nyilatkozott az Egyesült Ál­lamok, mint teljes jogú Camp David-i résztvevő nevében. A kiszivárgott részletek sze­rint a legújabb javaslatok tulajdonképpen régiek, ár­nyalatnyi finomításokkal Kairó illetve Tel Aviv ko­rábbi álláspontját tükrözik. Joggal felvetődik a kérdés, ha az eddigi, különböző tár­gyalási formák kudarcba tor­kollottak, vajon a marylandi elnöki rezidencián bekö­szönt-e a várt csoda? Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy túl nagy kockázatot vállaltak, s a teljes holtpon­tot valamennyien jobbnak látják elkerülni. Szadatnak számolnia kell Egyiptom gaz­dasági csődjével s a mester­ségesen felkorbácsolt békere­mények meghiúsulásának visszahatásával; Begin koa­líciója a napokban 77-ről 69- re fogyott a 120 tagú knesz- szetben s mások is elhagy­hatják a vesztglő hajót- ha a miniszterelnök makacssága és szélsőségessége miatt vég­Ha Vietnamról beszélünk, rossz emlékek fűződnek az eszkaláció kifejezéshez, amellyel annak idején az amerikai hadviselés lépcsőze­tes kiterjesztését jelölték. A világsajtó nem egv orgánu­ma manapság a pekingi pro­vokációk eszkalációjáról ír. Joggal, hiszen Kína- a nagy­hatalmi sovinizmus jegyében fokozza nyomását a szom­szédos Vietnamra. A kam­bodzsai csapatok pekingi su­gallatra és jóváhagyással történt betöréseit a megígért gazdasági segítség leállítása, a propagandaháború, majd a határterületeken felidézett feszültség követte. Peking nem válogatós a módszerek­ben: először hisztériát szított a hoák között, hogy Vietnam elhagyására késztessék őket, utána lezárta a határokat, hogy a politikai eszközül fel­használt emberek kétségbe­esését még inkább fokozza, foglaló Carter egyik első cse­lekedete egy szovjet rende­lésre készülő, olajfúró beren­dezéseket gyártó üzem leszál­lításának felfüggesztése volt, amerikai lapok szerint így kívánt szenátusi ellenzékének kedvében járni. Mindenkép­pen súlyos felelősség a szov­jet—amerikai kapcsolatok to­vábbi terhelésnek kitenni és pillanatnyi, szavazatszerző tényezőket helyezni előtérbe.) A másik probléma belpoli­tikai vetülettel is rendelkező külpolitikai gondhalmaz: a közelgő Camp David-i tár­gyalások előkészítése. legesen zátonyra kerül; Car­ter tétje az amerikai befo­lyás kiszélesítése a Közel- Keleten, külpolitikai tekinté­lyének növelése, s az arab olajállamokkal való kapcso­lat, ami nem mellékes az amerikai gazdaság szempont­jából. Ezért egyrészt számol­ni kell az utolsó percig dúló idegháborúval, mindegyik a másikat szeretné engedmény­re kényszeríteni. Másrészt elképzelhető egy olyan álta­lános nyilatkozat tartalékban tartása, amely a résztvevők­nek legalább formális kiutat jelent a sikertelenségből. A régi álláspontok ismé­telgetése mellett jelentkezett egy új veszélyes elem is: a nmzetközi biztosítékok kap­csán szóba került, amerikai csapatok állomásoztatása a térségben. Igaz, csupán fel­tételes módban beszéltek ró­la, de nem zárták ki egyér­telműen a lehetőségét. Az a reális veszély jelentkezik te­hát, hogy amerikai bábás­kodással megpróbálnak kü- lönbéke-szerződést létrehozni. Egy ilyen lépés — ezt álla­pították meg a moszkvai szovjet—sziriai tárgyaláso­kon — csak tovább bonyolí­taná az amúgy is zavaros helyzetet, s még messzebb vinne az igazi és tartós bé­kerendezéstől. legújabban mindenkit visz- sza akar telepíteni s a haza­térni kívánkozókkal együtt alighanem számos ügynököt is küldenének. A sorozatos összetűzések a héten foko­zódtak és sajnálatos módon emberáldozatokat is követel­tek, amiért a felelősség a kínai rendzavarokat terheli. A kínai politika tehát még az eddiginél is súlyosabb helyzetet teremtett a két or­szág határain: ezért váltott ki olyan nagy visszhangot és egyetértést a Béke-világ- tanács felhívása, hogy szep­tember 2-át, a vietnami nép nagy nemzeti ünnepét nyil­vánítsák a szolidaritás nap­jává. Hiszen az ellenséges kínai magatartás nemcsak Vietnamot sújtja, a pekingi lépések közvetve és közvet­lenül veszélyeztetik a világ­békét, az enyhülést, a népek érdekeit. A Vietnam elleni fellépés, a fegyverkezési haj­sza dicsőítése, a feszültség csökkentésére javasolt akciók ellenzése, a NATO-országok- kal való katonai és politikai együttműködés, reakciós re­zsimnek támogatása, a fasisz­ta Pinochet-csoporttal kiala­kított barátkozás — egyazon pekingi politikának különbö­ző megnyilvánulási formái. Hogyan áll Namíbia függetlenségének ügye? Az Afrikai Egységszerve­zetnek a kontinens negyven­kilenc független országa tag­ja. Az ötvenedik minden bi­zonnyal Namíbia vagy Zim­babwe lesz. (Inkább Namí­bia, miután a zimbabwei „belső rendezés” hívei a szemmellátható időhúzásra játszanak, legújabb remé­nyük, hogy egy konzervatív győzelem az esetleges októ­beri brit választásokon, Lon­dont jobb megértésre bírja irányukba.) Waldheim a héten elhang­zott üzenetében 1979. nyarát jelölte meg Namibia függet­lenségének előrelátható dátu­mául. Eredetileg még az idei esztendőről volt szó, de csú­szás mutatkozik a tervezett menetrendben. Ügy tűnik azonban, hogy nem is any- nyira a néhány hét vagy a néhány hónap a perdöntő, hanem a függetlenség kikiál­tásának körülményei. A dél­afrikai hatóságok- akik vi­lágszervezeti mandátumukkal visszaélve gyakorlatilag gyar­matosították az országot, ha már nem térhetnek ki a füg­getlenség elől, szeretnék azt a maguk módján létrehozni, a SWAPO, a hazafiak har­cos szervezetének kirekesz­tésével. A vita most azon folyik, hogy dél-afrikai rész­ről a SWAPO teljes korláto­zását kívánják, míg a szer­vezet fenntartja magának a jogot a fegyveres akciókra, a valódi függetlenség eléré­séig. Ám vita vari az ENSZ- csapatok jelenléte és terve­zett létszáma körül is, a dél­afrikaiak csak jelképes rész­vételt szeretnének, míg a nmzetközi közvélemény úgy véli: Namíbiában szinte fizi­kailag biztosítani kell, hogy a szavazók leadhassák vok- sukat és azt válasszák, akit akarnak. A dél-afrikai gyar­mati hadsereggel szemben néhány megfigyelő kevésnek bizonyulna. A héten sorozatos nem hi­vatalos konzultációk folytak a Biztonsági Tanácsban s nemsokára szabályos'ülések­re is sor krülhet. Odáig már eljutottunk, s ez sem kevés, hogy Dél-Afrika többé nem tarthatja a régi gyarmati feltételek között Namíbiát. De- mini annyi más esetben is, nem elég a formai függet­lenség — valódi önrendelke­zést kell biztosítani Namíbia sokat szenvedett népének. Réti Ervin VARSÓ Varsóban tegnap délelőtt megnyílt a Trybuna Ludu, a LBMP KB központi lapja két hete tartó országos ünne­pének két napos zárórendez- vérry-sarozata. A politikai vitafórumok, kiállításak, könnyű- és népzenei kon­certek mellett a főváros sta­dionjainak sportrendezvé­nyeire is tízezreket várnak a hideg őszies időjárás ellené­re. HANOI Az egész országot átfogó tömegmegmozdulásokat tar­tottak Vietnamban pénteken és tegnap az augusztusi for­radalom 33. évfordulójának megünneplésére. ANKARA A Törökországban immár hetek óta tartó terrorhullám pénteken ismét három ember életét követelte. Az ország Szövetség gázvezeték A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 61. évfor­dulóját avatások sorozatával ünnepli Orenburgtól a Szov­jetunió nyugati határáig az építők, szerelők, üzembe he­lyezők nemzetközi munkás­gárdája. Tervek szerint mind az öt építési területen azok­nak a létesítményeknek az átadásával köszöntik a világ- történelmi jelentőségű dá­tumot, amelyek a Szövetség gázvezeték év végi részleges üzembe helyezéséhez szüksé­gesek. A magyar gázvezeték-épí­tők vállalták: november 7-re teljesítik az idei tervet. Dél-lemen Északi behatolók Észak-jemeni határsértőket fogtak él a Jemeni Népi De­mokratikus Köztársaság te­rületén. A csoport tagjai, akiknél robbanóanyagot és fegyvert találtak — aknákat akartak elhelyezni gazdasági és más jellegű szabotázsak­ciókra készültek a demok­ratikus Jemen területén — közölte a JNDK hírügynök­sége Szaleh Muszleh Kaszem belügyminiszter bejelentésé­re hivatkozva. A belügyminiszter a beha­tolással kapcsolatos részlete­ket nem közölt, csupán any- nyit mondott, hogy a beszi­várgott elemek annak idején Szalem Ali Rubia-val, az államcsínykísérlet vádjával júniusban kivégzett államfő­vel álltak kapcsolatban. Nem sokkal a belügymi­niszter bejelentése után Ali Nasszer Mohammed államfő kijelentette, hogy a demok­ratikus Jemen visszaver min­den behatolási kísérletet az országba. Kormányellenes megmozdulások Iránban Tegnapra virradó éjjel is folytatódtak a kormányelle­nes megmozdulások Iránban. Teheráni sajtójelentések sze­rint a tüntetők és a karha­talmi erők közötti összecsa­pásoknak, a fővároson kívül Mashhad, Ardabil, Shustar és Abadan városokban az utóbbi 48 órában 11 halálos és számos sebesült áldozata van. Az új iráni kormány eddi­gi tevékenységével kapcso­latban mind mohamedán egyházi vezetők, mind pe­dig parlamenti képviselők is elégedetlenségüknek adtak hangot. Űjabb ellenzéki csoporto­sulások jöttek létre, amelyek Dzsafar Sarif-Emami jelen­legi kormányát alkalmatlan­nak tartják a válság megol­dására, és új „nemzeti koa­líciós kormány” megalakítá­sát követelik. 40 család táviratban köve­telte a miniszterelnöktől po­litikai okok miatt bebörtön­zött hozzátartozóik szabad­lábra helyezését. déli részében fekvő Isken- derunbam helyi fegyveresek támadtak egy munkásvonat utasaira, s lövéseikkel a bal­oldali szakszervezetekhez tartozó két munkást halá­losan megsebesítettek. LOS ANGELES Az amerikai rendőrség 193 tüntetőt tartóztatott le Los Angelesben a sah politikája ellen tüntető hatszáz iráni diák közül. A kődobálásba és verekedésbe torkollott tün­Hogyan állnak a frontok két nappal Camp David előtt? Mi törté« a vietnami—kínai batáran? Magyar—vietnami találkozó Nagygyűlés Pakson Magyar—vietnami baráti találkozót és szolidaritási nagygyűlést rendezett az Or­szágos Béketanács, a Haza­fias Népfront Tolna megyei és nagyközségi bizottsága tegnap délután Pakson, a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkal­mából. Ebből az alkalomból a leendő magyar álomváros­ba látogatott Nguyen Phu Soai a VSZK budapesti nagy­követe, valamint a vietnami szolidaritási és barátsági bi­zottság hazánkban tartózkodó küldöttsége, Hoang Minh Giam-nak, a bizottság és a VSZK nemzetgyűlése külügyi bizottsága elnökének vezeté­sével. Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke, az ünnepi nagy­gyűlés szónoka, többek közit elmondotta: — Világtörténeimi súlyú évfordulóról emlékezünk: szeptember 2-a volt 1945-ben, amikor Ho Si Minh, a viet­nami nép fia, a nemzetközi kommunista mozgalom ki­emelkedő személyisége a Ba Dinh téren felolvasta a füg­getlenségi kiáltványt. Most amikor Vietnam népei leg­nagyobb ünnepére emléke­zünk, kijelentjük: — meg­győződésünk, hogy a hősi nép úrrá lesz az új nehézsége­ken is. Ehhez népünk min­den segítséget megad — han­goztatta. Hoang Minh Giam egyebek közt arról szólt, hogy a viet­nami nép harminc éves for­radalmi harca során egy egész nemzedéknek kellett, szünet nélkül a háború tü- zében élni és harcolni. Az amerikai agresszorak teljes legyőzése után a vietnami népnek nincs hőbb óhaja, mint békében újjáépíteni or­szágát. saját munkája ered­ményeként boldog életet te­remteni — mondotta. Mi ar­ra törekszünk, hogy a Viet­nam—Kína és Vietnam— Kambodzsa közötti kapcsola­tokban fennálló ellentéteket tárgyalások útján rendezzék az egyenlőség, a barátság, egymás függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének kölcsönös tiszte­letben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás elve alapján. Visszatérésre készül a nemzetközi űrpáros Az utolsó kísérleteket vég­zik együttesen a Szaljut—6 állandó személyzetével a szovjet—NDK nemzetközi űregyüttes tagjai. Tegnap is­mét működtek a „miniko­hók” — újabb kristályosítási, műszaki próbákra került sor. Az anyag egyrésze azonban már összecsomagolva várja azt, hogy a Földre szállít­sák. Bikovszkij és- Jähn mint azt bejelentették, nem saját űrhajójával tér vissza a Földre, hanem azzal, amely eredetileg Kovaljonokot és Ivancsenkovot vitte a Szal- juthoz. A kísérletek vezetői sze­rint a négy űrhajós eddig tökéletesen végrehajtotta az előírt programot. Harcok Managuában Gyilkosságok Matagalpában A nicaraguai Matagalpa város lakói visszatértek otthonaik­ba, miután a diktatúrák csapatai elfoglalták a várost a Somoza-ellenes felkelőktől. Ugyanakkor Nicaragua más vá­rosaiban folytatódnak a sztrájkok és összetűzések (Telefotó - KS) A nicaraguai hadsereg hi­vatalos közleményben jelen­tette be, hogy Matagalpában véget értek a harcok. Köz­ben hírügynökségek arról számolnak be, hogy a fővá­rosban, Managuában és a fetésben négy rendőr és több diák sebesült meg. BARCELONA Rendőirök kezelték tegnap a benzinkutakat Barceloná­ban, miután mintegy 1500 benzintöltő munkás a töme­ges elbocsátások eilleni tilta­kozásul sztrájkba lépett. A szélsőséges szakszervezetek áltafl kezdeményezett munka - beszüntetést a kommunista és szocialista vezetés alatt ál­ló szakszervezetek ellenez­ték. LUSAKA Lusakában, Zambia fővá­rosában tegnap kilencórás megbeszélést tartottak arho- desiai frontállamok, valamint a Zimbabwe Hazafias Front vezetői. A találkozón a rho- desiai rendezésről, az ország­ban élő színesbőrű többség uralmának megteremtéséről volt szó. tőle 90 kilométerrel nyugatra levő Leonban folytatódnak a véres összetűzések. Leon vá­rosában a karhatalmi alaku­latok polgári személyek cso­portjává csaptak össze. Akik iházikészítésű robbanópalac- . kokkal viszonozták a kato­nák támadását. Managuában a Somoza diktátor leváltá­sát követelők egy csoportja a nemzetközi repülőtér kö­zelében ütközött meg a had­sereg alakulataival. Az ellenzékét tömörítő szé­les front azt közölte, hogy az ipar és kereskedelem 90 százaléka szüntette be a munkát, válaszul a Somoza távozását követelő sztrájk- felhívásra. A főváros 150 benzinkútjának tulajdonosai ugyancsak közölték, hogy a benzinkutak beszüntetik a benzin árusítását. A kor­mány viszont kilátásba he­lyezte, hogy ebben az eset­ben a hadsereg bevetésével szavatolja az üzemanyag el­osztását. Miközben a hadsereg azt állítja, hogy Matagalpában „visszatért a rénd és nyuga­lom”, Cristobal Genio., az ellenzék egyik vezetője el­mondta. hogy a hadsereg egységei a városban váloga­tás nélkül halomra gyilkol­ják a polgári lakosokat, olya­nokat is, akiket csupán gya­núsítanak, hogy rokonszen­veztek a felkelőkkel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents