Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-21 / 223. szám

1978. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Amíg a határozat eljut az alapszervezetekhez A társadalom tagjai a párt politikáját közvetlenül a határozatokból ismerik meg. Azok ismeretében fogadják el és dolgoznak megvalósí­tásáért. Nagy gondot kell te­hát fordítani valamennyi pártszervnek és -szervezet­nek arra, hogy a párttagok, de a társadalom mind szé­lesebb köre ismerje meg a párt központi szerveinek ha­tározatait. Egyszerűnek tűnik egy- egy párthatározat megismer­tetése, hiszen közli a sajtó, a rádió, a televízió, s a na­gyobb horderejűek füzet alakban is megjelennek. A/ egyszerűség azonban látszó­lagos. Az ugyanis, hogy va­laki olvasta, vagy hallott róla, nem jelenti, hogy is­meri is. A párt központi szer­veinek határozatai az ava­tatlanok, a politikában já­ratlanok számára egyszeri, A pártszervek határozatai­kat a sok-sok jelenség egy­bevetésével, a jelenségeknek az elmélettel való szinteti­zálásával hozzák. Egy-egy határozattal kapcsolatban gyakran elhangzik: „Meny­nyire igaz, mintha a mi köz­ségünkről — vagy üzemünk­ről — szólna.” A határozatok természete, hogy a bennük taglalt kérdésekben általá­nos érvényűek. Ez az általá­nosság azonban nem jelent teljes azonosságot. A határo­zatokban taglalt jelenségek, vagy az azokban meghatáro­zott feladatok az ország egyes vidékeire, vagy osztá­lyaira, rétegeire, gazdasági ágazataira többé vagy ke­vésbé jellemzőek, ebből adó­dóan több vagy kevesebb feladatot ad végrehajtásuk a pártszervezeteknek. Ez a differenciáltság egy­ben azt is jelenti, hogy a pártszerveknek és -szerveze­teknek már a határozatok is­mertetése során figyelembe kell venniük területük, üze­mük, intézményük stb. adottságait, sajátos helyze­tét. A határozatok ismerte­tésénél leggyakrabban azt a hibát követik el a pártszer­vek és -szervezetek, hogy egyszeríűen, ■ felolvassák a felsőbb pártszervek határo­zatait. Előfordul — elsősor­ban olyan esetekben, ami­kor a cél a gyors tájékozta­tás —, hogy valóban ezt kell a pártszervezeteknek tenniük. A határozatok több­A párthatározatok több módon jutnak el a pántszer­vezetekhez. A leggyakoribb, amikor a felsőbb pártszer­vagy többszöri olvasás után is sok-sok kérdőjelet hagy­nak. Mi ennek az oka? A felsőbb pártszervek határo­zatai — bár a mindennapi élethez kapcsolódnak — az általános törvényszerűségek­kel foglalkoznak, az ország társadalmi, politikai, gazda­sági kérdéseit fő vonalakban taglalják. Bár ezeknek a ha­tározatoknak fogalmazása tu­datosan közérthető és min­denki számára tanulságos, más határozatokkal való ösz- szefüggéseiket a politikában jártasak a marxizmust—le- ninizmust ismerők értik köz­vetlenül. Ugyanakkor a párt- határozatok ismerete nem egy szűk réteg privilégiuma, a lehetőség szerint a legszé­lesebb rétegekkel kell meg­ismertetni. Ebben hárul je­lentős feladat és nagy fele­lősség a pártszervekre és -szervezetekre. ségének ismertetése azonban alaposabb, elemzőbb munkát követel. A pártszervezetek a ha­tározattok ismertetésénél semmi esetre se törekedje­nek arra, hogy a párttagok­kal és a pártonkívüliekkel elsajátíttassák azok teljes szövegét, de azt se tegyék, hogy „a többi ránk nem ér­vényes” megjegyzéssel a ha­tározatoknak csupán egy-egy részével foglalkoznak. Ami­kor a határozatok ismerte­téséről van szó, akkor az alapszervezeteknek tulajdon­képpen az a feladatuk, hogy a határozatok lényegét, szel­lemét, belső összefüggéseit értessék meg a párttagok­kal és a pártonkívüliekkel. Körülbelül azokra a kérdé­sekre keli válaszolniuk: mi tette szükségessé a határo­zatot; mi a határozat leg­fontosabb célkitűzése; a határozat végrehajtása mi­lyen tennivalókat hárít a település, üzem vagy az in­tézmény lakóira, dolgozóira; a határozat végrehajtásami­lyen előnyökkel jár a közön­ség számára stb. A pártszer­vezeteknek tehát már az el­ső lépésnél, a határozatok ismertetésénél fel kell kel­teniük az érdekeltekben — párttagokban, pártonkívü- liekben — a határozattal va­ló érdekeltségükéit. Ezt a célt tudatosan tűzzék ma­guk elé, s ennek megfelelő módszereket válasszanak az ismertetésre. vek határozatait, a párt me­gyei, városi és járási bizott­ságai — vagy végrehajtó bi­zottságai — is megtárgyal­ják. Ezt az utat bejárva, a határozatok az általánostól a gyakorlatiasság irányába gazdagodnak. Az általános feladatok konkrét tenniva­lókban jelennek meg, mind a megyei, a városi, a járási, mind pedig a közbeeső — községi, üzemi pártbizottsá­gok, pártvezetőségek — pártszervek számára. — A konkrétság és a gyakorlati­asság nem jelentheti azon­ban azt, hogy közben meg­változzon. torzuljon a hatá­rozatok elvisége, politiKai irányvonala, gyengüljön azok mozgósító ereje. Az ezen a téren elkövetett hibák táp­lálják azt az itt-ott hallható véleményt: „Az országos po­litika jót, de mire ideért, megváltozott”. A megyei, városi járási és községi pártszervek nagy se­gítséget adnak az alapsaer- vezeteknek abban, hogy a határozatok alapján megfo­galmazzák az azok végrehaj­tásával kapcsolatos tenniva­lókat. Ebben a tekintetben igen felelősségtelejes a fel­adatunk a városi és a járá­si pártbizottságoknak. A pártszerveknek ezen a szint­jén történik a differenciálás a feladatokban az alapszer­vezetek jellege szerint. Mind gyakoribb, hogy a városi és a járási pártbizottságok — éppen a határozatok haté­konyabb ismertetése és vég­rehajtása érdekében — kü­lön tartják a titkári érte­kezleteket a területi, az üze­mi, az intézményi alapszer­vezetek titkárai számára. Ily módon több lehetőség van a határozatok ismertetésére, sőt azok feldolgozására. Fe­lelősségteljes a feladatuk a közbeeső pártszerveknek is. Az alapszervezetekkel való közvetlen kapcsolatuk szinte kötelezővé teszi számukra, hogy az általános foglalko­zások helyett az alapszerve­zetek figyelmét a konkrét tennivalóikra irányítsák. Megismerhetőség A párthatározatok túl­nyomó többsége nem csu­pán a párttagok számá­ra hozzáférhető, megismer­hető. — Ma már természe­tes, hogy azokkal a párton- kívüliek is megismerkednek. A pártszerveknek és -szerve­zeteknek azonban a kommu­nistákkal szemben nem csu­pán a megismerés követel­ményét kell állítani. Nekik azt is tudniuk kell, hogy mi a tennivalójuk a végrehaj­tásban, ezért fordítsanak na­gyobb gondot alapos, mély elemzésükre. M. S. Iz általános és az egyedi Konkrétság és gyakorlatiasság A Villamosipari Kutató Intézetben a holográfia felhaszná­lásával vizsgálják a villamoskészülékeket és a bennük kelet­kező elektromos jelenségeket Szovjet kiállítók a BNV-n Az 1980-as olimpia jegyé­ben rendezik meg az őszi BNV szovjet bemutatójának legnagyobb kiállítását „Sport és turizmus a Szovjetunió­ban’* címmel. Fényképsoro­zat tájékoztatja a látogatókat a nagy sportrendezvény elő­készületeiről, s arról, hogy a magyar vállalatok milyen gyártmányokat szállítanak az olimpiai létesítményekhez. Tegnap a Szovjet Klubban megtartott sajtótájékoztatón a kiállítók ’ képviselői el­mondották azt is, hogy a sportfelszerelések és a sport- ruházati cikkek nagy válasz­tékát mutatták be. Ugyanitt állítják ki a személygépko­csikat, utánfutókat, felnőtt- és gyermek sportkerékpáro­kat is. Első ízben mutatko­zik be ezen a vásáron a Lada 2121 Niva uj szovjet terepjá­ró gépkocsi. Új modellek Tavaly, s az idén gyerekhintát már gyár­tottak SZAKMUNKÁSOK A GÉPEKHEZ Játékok Kisújszállásról A kisújszállási Faipari Vállalatnál hatféle ajtót ké­szítenek. A termékek vásár­lója a TÜZÉP, — tőle első­sorban családi házak építésé­hez veszik meg az emberek. Az itt gyártott vasalt faládá­kat konzervipari és mezőgaz­dasági üzemek használják fel, ugyanakkor az üzem készí­tette fatalpakat előszeretettel vásárolják szövetkezetek. Azt mondják, a faitalpak csillaga lemenőben van. Hogy igaz, vagy sem — nehéz egy­értelműen igent vagy nemet mondani a kérdésre. A válla­lat piackutatói ligyellemmel kísérik a kereslet változásait, s ha kell egy hónap alatt el­készítik a megrendelőknek az új modellt. A műanyagból préselt talpak nagy feladat elé állítják a fából készült cikkek tervezőit. A talpat sa­rokkal együtt egy rönkből el­készíteni gazdaságtalan len­ne, elképzelhetjük mennyi hulladékkal járna — viszont a szilárdsági követelmények a műanyagokéhoz hasonlóan itt is szigorúak. (Néhány lé­pés után nem törhet le a ci­pő sarka ...) Az úgynevezett anyagkihozatal fontos szere­pet kapott a vállalatnál az év első hat hónapjában. Anyagellátása ugyanis nem volt megfelelő, így nem is tudták teljesíteni a júliusig szóló tervüket. Kényszermeg­oldásként igaz vásároltak a A döntés várat magára tüzépektől valamennyi fű­részárut, de az elképzelt ter­melési értéknek csak 92 szá­zalékát állították elő. A lemaradás nem sok, s ha az év második felében fo­lyamatosabb lesz a nyers­anyagellátás, a vállalat tel­jesíti 63 millió forintos ter­melési tervét. Várhatóan de­cember végéig eldől fejlesz­tési pályázatuk sorsa is. A kisújszállási üzem ugyanis tanulmánytervet dolgozott ki játékok gyártására. A gyár­táshoz szükséges berendezé­sek, gépes beszerzéséhez hi­telkérelemmel fordult a KönnyűiDari Minisztérium­hoz. Az új masinák azért kel­lenek, mert ezeket a munka- igényes termékeket gazdasá­gosan csak automatákon, nagy sorozatban lehet gyár­tani. A kisújszállási Faipari Vállalatnál már hagyomá­nyai vannak a játékkészítés­nek. Éppen gazdaságossági okok miatt az elmúlt években a játék kissé leszorulit a gyártmánylistáról, noha igény, s vevő lenne rá. Tavaly és az idén gyermek- hintát már gyártottak, most a hetekben egy új típussal gazdagodott ebből a gyár kí­nálata. Ha a beruházási ké­relmet jóváhaevják, a gye­rekek gondolkodását, kéz­ügyességét fejlesztő játékok is ott sorakoznak majd az üzem termékei között. Tulajdonképpen a fejlesz­téshez készültek fel akkor is, amikor létrehozták a vállalat tanműhelyét. Kell a szakem­ber az automatákhoz, még­hozzá olyan, aki tisztában van a rajzolvasással, s ért a gépek nyelvén. A három évfolyamon több mint negy­ven a vállalati szakmunkás- tanulók száma. Hogy képzé­sük milyen fontos, arra bi­zonyítéknak a következők: négy évvel ezelőtt jnég csak hét munkád rendelkezett a vállalatnál szakmunkásvizs­gával, s jelenleg húsz száza­lékuknak van szakképesítése. A vállalati létszám kétszáz- hatvan. H. J. ÉVTIZEDEK HELYETT NÉHÁNY ÉV Korszerű fajtát ígér a Gabonamag A mezőgazdasági üzemek csak úgy tudnak eleget iten- ni a fejlődés követelményei­nek, ha az évről évre növek­vő befektetéseket egyre ma­gasabb hozamokkal ellensú­lyozzák. A nagyobb termést biztosító lehetőségek közül a legolcsóbb a fajtacsere, nem véletlen itehát, hogy búzából öt, kukoricából öt-hét, nap­raforgóból pedig öt-nyolc esz­tendőnként, eddig nem ter­mesztett növényeket akarnak vetni a gazdaságok. A nemesítés azonban nem tett eleget ennek a kívánság­nak, hiszen a korábbi gya­korlat szerint a korszerű faj­tát 4—12 év alatt állították elő, további öt esztendő telt el azzal, hogy a nagyüzemi kísérletek is befejeződjenek, s csak ezután lehetett szó a köztermesztésről. Így aztán az is gyakran előfordult, hogy a növényt akkor kapták meg az üzemek, amikor már nem felelt meg a kor kö­vetelményeinek. Ezen az állapoton kíván változtatni a négy termelő­üzem, egy országos ipari vál­Az új társaságnak a GITR is tagja lalat, valamint a szegedi Ga­bonatermesztési Kutatóinté­zet együttműködésével létre­jött Gabonamag névre hall­gató gazdasági társaság, amelynek a Szolnok megyei Gabona és Ipari Növények Termesztési Rendszere is tag­ja. A társaság abban külön­bözik minden más hasonló szervezettől, hogy náluk már az induláskor megvolt a cé­lok megvalósításához szüksé­ges alaptőke, szám szerint hat­vanmillió forint. A pénzt ar­ra akarják felhasználni, hogy a kutatást korszerűsítsék, méghozzá úgy, hogy ennek az eredménye minél gyorsabban a termelés hasznára váljon. A társaság tagjai, a mező- gazdasági üzemek nem vár­nak arra, hogy megjelenje­nek az új fajták, hanem együtt dolgoznak a nemesí- itőkkel, és a még kialakuló­ban lévő növényről közösen döntenek: érdemes-e tovább szaporítani vagy sem. Így a korábbiakban említett 10—15 év 4—6 esztendőre csökken, s ez az időtartam a legkor­szerűbb fajtaváltási követel­ményeknek is megfelel. A tennivalókat modellé egysze­rűsítve az történik, hogy. a kutatók előállítják az alap­anyagot, erről a társaság vé­leményt mond, ha jónak ta­lálja a vetőmagtermesztő üzemek elszaporítják a nö­vényt, és átadják a többiek­nek köztermesztésre. Ez a tevékenység termé­szetesen kiterjed a szegedi intézetben előállított összes kultúrára, valamint a kül­földről beszerzett fajtákra, licencekre. így a taggazdasá­gok senki által meg nem előzve elsőként birtokolhat­ják azokat a növényeket, amelyek a nagyobb termést, a magasabb jövedelmet biz­tosítják. S nem elhanyagol­ható szempont az se, hogy a vetőmagszaporító gazdaságok kockázatmentesen dolgozhat­nak, hiszen az általuk elő­állított fajtákra mindig lesz vevő.

Next

/
Thumbnails
Contents