Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-21 / 223. szám
XXIX. évf. 223. szóm, 1978. szeptember 21., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János fogadta az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttségét Kádár János, az MSZMP KB első titkára tegnap délelőtt fogadta az Egyesült Államok Kommunista Pártja küldöttségét: Henry Winstont, a párt elnökét és George Meyerst, a PB tagját. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, véleménycserét folytattak a nemzetközi élet fejleményeiről, a nemzetközi kommunista mozgalom helyzetéről és a két testvérpárt internacionalista kapcsolatainak további erősítéséről. Avatás nélkül Munkakönyvüket leadták, megmutatták nekik, melyik lesz az öltözőszekrényük. Ma már a munkapad vagy a gép mellett állnak. S nemcsak állnak, dolgoznak is. Kétezer ifjú szakmunkásnak kezdődött el Szolnok megyében a munka. írhatnánk akár nagy M-mel is. Kétezer fiatalember teszi első lépéseit, szerzi első benyomásait az életről. írhatnánk akár nagy É-vel is. Ilyenkor jönnek a jó tanácsok, szakmai és nem szakmai utasításod „öreg, ne vedd olyan nagyra az előtolást, mert beremeg a gép ...” Például. Vagy: „Csiba, te, a végén még felvered a normánkat. Megőrültél. .. ?” „A munkához úgy kell hozzáállni, hogy más is hozzáállhas- son...” A javaslatok, hasznosak vagy haszontalanok, mindenképpen sokat számítanak a kezdő ember életében. Kialakít egy képet a környezetéről, s elhelyezi abban önmagát. Kiválaszt követendő példákat — jókat vagy rosszakat — s embereket magának, csatlakozik hozzájuk, szimpatizál elveikkel, megnyilvánulásaikkal, így lesz azután a többieknek jó munkatársa, jó haverja — beilleszkedik. Próbára teheti, s próbára tehetik erejét, tudását. Esetleg haszontalanul is. Lakatos ismerősöm néhány éves emlékeiből: „Félve vártuk, hogyan avatnak fel minket, mert tudtuk, hogy lesz avatás. Aztán egyik nap befűrészelték a tokmánykulcsot. Kezembe maradt eltörve, amikor meghúztam. Nagyon megijedtem. A többiek álltak körülöttem, jót mulattak. Nagy vicc volt...” Az első napok sokat számítanak. Vajon mit tanulhatott az a kezdő, aki látta, hogy marokkal összegyúrt homokos mészgombócokkal dobálódznak azok a kollégái, akik előzetesen kioktatták, hány lépéssel előbb kell már neki köszönnie. A tiszteletet csak azok követelhetik meg, akik úgy élnek; dolgoznak, hogy arra rászolgálnak, de ők általában nem követelődz- nek. Tudják, hogy a tekintélyt nem szájjal kell megalapozni, s elhihetjük, ezt tartja valamire a friss munkakönyves fiatalember is. Az újdonsült szakmunkások többsége már régebben ismeri jelenlegi munkahelyét. Nagy részük ugyanis itt találkozott — foglalkozásokon az üzemben vagy a tanműhelyben — a szakma első fogásaival. Akkor már megtanult egy-két dolgot a közösségi életről, de a jelenlegi az igazi — itt már „élesre” megy a játék. Jó néhány vállalat százezrek befektetésével tanműhelyt hozott létre. Berendezte gépekkel, szerszámokkal. Ezekben nyugodt körülmények között — nincs hajtás, nincs termelés — elsajátíthatják szakmájuk alapjait a tanulók. Kétségkívül az ilyen oktatás sokkal hasznosabb, módszereivel átfogóbb tudáshoz jutnak a tanulók, mintha a termelésben ismerkednének a szakmával. Egy hátránya azonban van, s erről beszélték mind a BVM kunszentmártoni gyárában, mind a Járműjavító tanműhelyében, s még jó néhány helyen. „Nem ismerik a gyerekek eléggé a gyárat, a gyáriakat, s viszont...” A tanműhely teszi. Talán a szocialista brigádok segíthetnének — akad erre példa — hogy a leendő szakmunkások másod- és harmadéves korukban ugyanannyit tudjanak a közösségi élet normáiról, szabályairól, mint a gépek főbb részeiről. Könnyebb megtenni az első lépéseket egy ismert kollektíva segítségével, mint vadidegen módjára becsöppenni egy üzembe, egy gyárba. A vállalatoknál egyébként is sokat panaszkodnak arról, hogy kitanítják az ifjakat, s nagy részük tovább áll. Ha nincs, mi kösse a gyárihoz, nem csoda. Persze, ez vonatkozik a munkába állást követő hetekre, hónapokra is. Mindenesetre nem mellékes tudni; a munkára neveléshez komoly programot, tantervet dolgoznak ki az iskolák. Nem árt, ha a program folytatódik — a módszer kidolgozása a kollektívákra vár — a munkahelyeken is. H. J. Szolnokról Nagykőrösre Lévonal a szolnoki Lenin Tsz-ben A lévonal körülbelül any- ny.it jelent, hogy a paradicsomot termelő gazdaság nem magát a bogyót, hanem a félkész terméket, a paradicsomlét szállítja a konzervgyárnak. A szolnoki Lenin Tsz 1973-ban kezdte és azóta (fokozatosan kiépítette saját lévonalát, melyhez vetőmagelőállító berendezések is kapcsolódnak. A beruházások megkezdése óta, a paradicsom feldolgozásához szükséges gépek vásárlására a gazdaság 18 millió forintot fordított, és a közeljövőben 3 millió forintot kíván beruházni. Az ilyen nagy beruházást az tette szükségessé, hogy a gazdaságnak egyre kevesebb munkaerő áll rendelkezésére, így a termelékenységet növelni kellett. Ennek egyik módja a gépesítés. A lévonal kiépítése után, az üzemeltetéshez a Nagykőrösi Konzervgyár is hozzájárult. így a konzervgyár hektáronként 2 ezer 500 forintot biztosít a növényvédelem kiadásaira. A paradicsomfeldolgozás és a lészállító tartályok amortizációs költségeinek egy részét szintén a nagykőrösiek fizetik. Ez az összeg közel sem fedezi a vonal összkiadásait, de némi segítséget nyújt. Gazdasági számítások szerint a paradicsomtermesztés és léelőállítás 350 mázsa hektáronkénti termés alatt nem gazdaságos. A szolnoki Lenin Tsz-ben 1977-ben 260 mázsa termést sikerült betakarítani. Ekkora termésátlaggal mindenféleképpen veszteséges lenne, ha nem párosulna vetőmagelőállítással. A tsz a MÉM kijelölt vetőmagtermesztő gazdasága, s a vetőmagtermeltető vállalaton keresztül dán, holland és francia cégekkel áll kapcsolatban, amelyek szállítják az anyamagot és a szaporulatot visz- szavásárolják. Évente 150— 200 mázsa vetőmagot állítanak elő — hazánk vetőmag- szükségletének körülbelül nyolcszorosát —, amelyet a külföldi megrendelők 120 országba szállítanak. És amit kevesen tudnak: a szolnoki Lenin Tsz központjában, a város ellátása érdekében és hogy a háziasszonyok befőzési gondjait köny- nyítsék, paradicsomlét árusítanak a lakosságnak. Púja Frigyes befejezte norvégiai látogatását Púja Frigyes magyar külügyminiszter tegnap norvégiai látogatásának harmadik napján az Oslótól mintegy 500 kilométernyire északra lévő T'rondheimba látogatott. A 997-ben alapított város a középkorban európai hírű volt. Mintegy ezer éven át volt királyi székhely, a norvég tudományos és művészeti élet bölcsője. Külügyminiszterünk Trond- heimben megtekintette a zenetörténeti múzeumot, amely a világ úgyszólván minden tájáról XVIII. és XIX. századi hangszereket őriz. Norvég népzenei hangszerektől kezdve egészen a még ma is használatos, kitűnő állapotban lévő hang- szerek legkülönbözőbb fajtája látható a múzeumban. Látható például egy eredeti magyar tárogató is. Púja Frigyes trondheimi (Folytatás a 2. oldalon) A Magyar Kábelművek Budapesti Kábelgyár erősáramú gyáregységében az idén egymilli- árd forint értékben készítenek erősáramú kábeleket Termékeik eljutnak a Szovjetunióba és számos más szocialista országba. A közelmúltban elkezdődött háromszázmillió forintos gépi rekonstrukció befejeztével megsokszorozzák termelésüket Az élelmiszeripar teljesíti tervét Sajtótájékoztató a Hatvani Konzervgyárban Tegnap a Hatvani Konzervgyár és a Mátravidéki Cukorgyár hatvani művelődési házában az élelmiszer- ipar helyzetéről tartott sajtó- tájékoztatót Kovács Sándor miniszterhelyettes. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium előrejelzése szerint az élelmiszeripar az idén — a szeszélyes időjárás okozta kiesések ellenére is — teljesíti, néhány áruféleségből túlteljesíti tervét. Ez pedig nem kevés, hiszen az élelmiszeripari termelést az ötödik ötéves terv előirányzatai szerint 1980-ig 28—29 százalékkal kell növelni. A tervelőirányzat évi átlagban 5 százalékot meghaladó mértékű termelésnövekedést ír elő. Az ötéves terv első két évében együttesen az élelmiszeripar 11,8 százalékkal növelte termelését. Az idén a várható növekedés mintegy 4,7 százalék lesz. A miniszterhelyettes hangsúlyozta, az élelmiszeripar a termelés növelése mellett egyre több figyelmet fordít a termékek minőségére, a választék bővítésére. Ezt nemcsak á hazai piac igényei indokolják, hanem exportterveink is. Az ötödik ötéves terv ideje alatt éppen a minőség javítása és a választék bővítése céljából az iparágban több és jelentős beruházás valósult és valósul meg. Ezek közül is kiemelkedő a gyulai húskombinát, a zalaegerszegi hűtőház létesítése, valamint a konzervgyárak szegedi, hatvani, békéscsabai bővítése, rekonstrukciója. A sajtótájékoztatón megtudtuk azt is, hogy a következő tervidőszakban az élelmiszeripar üzemei megújulnák, új gépekkel, berendezésekkel gyarapodnak Mindemellett szükség van a háttéripar dinamikus fejlesztésére is, így például az élelmiszeripari gépgyártásra, a csomagolószerek készítésére. Kovács Sándor a termelés- kiesések, hozamcsökkenések ellenére is jónak ítélte meg az idei és a várható 1979-es évi élelmiszeripari ellátást. A lakosság szükségleteinek kiegészítésében a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jó munkájaként nem jelentkezik majd a nehéz esztendő sok kudarca. A miniszterhelyettes elmondta azt is, hogy az ipar szerkezetében jelenleg meghatározó az állami nagyipar szerepe. A minőségjavító és választékbővítő tevékenység azonban egyre fontosabbá teszi a kisüzemeket is. Az állami nagyipar és a többi élelmiszeripari gyártó — szövetkeződ kisüzemek — együttműködésére ez évben iparági tanácsokat hoztak létre. Az élelmiszeriparban megalakult hét iparági tanács a nagyvállalatokat és a trösztöket kötelezte a termelő együttműködések segítésére. A sajtótájékoztatón sok szó esett az idei cukorrépafeldolgozásról, valamint a konzervipar helyzetéről is. Nem véletlenül, hiszen a tájékoztató résztvevői munka közben tekintették meg a napi 890 tonna paradicsom sűrítményt készítő Hatvani Konzervgyár munkáját és a szomszédságában lévő cukorgyár kampánykezdését is. Légiparádé, haditechnikai bemutaték, sportversenyek flz ifjúság napjai Szolnokon és Kisújszálláson Szombaton kezdődik Szolnokon a tiszaligeti napok eseménysorozata. A tiszaligeti sportkombinát területén valamint a MÁV-sporttele- pén különböző sportmérkőzések lesznek. Szeptember 24 és október 2 között ifjúsági magyár filmhetet rendeznek a Tisza filmszínházban. A megyei művelődési központ szeptember 27-én a V’ Moto-Rock együttes koncertjének ad helyet. A program leglátványosabb része szeptember 30-án lesz, akkor rendezik a me- netdal-versenyt és akkor tartanak ifjúsági nagygyűlést a Felszabadulási emlékműnél. A nagygyűlést légiparádé és az ejtőernyősök bemutató ugrása követi. A tiszaligeti strandon ugyanakkor haditechnikai, MHSZ- és polgári védelmi kiállítást nyitnak. A Tiszaligetben az úttörők részére járőrversenyt, a kisdobosok részére pedig akadályversenyt szerveznek. A sportversenyek döntőit október elsején tartják a tiszaligeti sportkombinátban. A tiszaligeti napok ünnepélyes zárására október elsején délután, a sportcsarnokban kerül sor. * * * Hasonló rendezvényre kerül sor Kisújszálláson, ahol holnap kezdődik a VI. ligeti napok eseménysorozata. A hagyományos háromnapos rendezvény szórakoztató programjai közül az érdek- lődők haditechnikai bemutatók, sportversenyek, vívó-, cselgáncs-, ijászbemutatók, rádióirányítású hajómodellversenyek, medencebál, pol- beat műsorok között válogathatnak. Vasárnap kerül sorra a megyei középfokú tanintézetek kispuska lövészbajnoksága, majd terep- gyorsasági-ügyességi autóversennyel és labdarúgómérkőzéssel zárul a VI. ligeti napok idei rendezvénysorozata. A vissza, visszatérő elemhiányon próbálnak segíteni az alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi gyáregységében: a képünkön is látható 2 RIO tipusú elemből napi 8-10 ezer darabot készítenek. Az elemgyártó gépsorról egyébként évi 2 millió kerül le ebből a típusból
