Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-20 / 222. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. szeptember 20. Előadások a propagandisták mezőtúri klubjában Szeptember 5-én Mezőtú­ron megkezdődtek az előadá­sok a marxizmus—leninizmus esti egyetem általános tago­zatán, ahol tizenöt mezőtúri és tizenegy túrkevei első év­folyamos hallgató kezdte meg tanulmányait. Folyama­tos a káderképzés; kétszáz- negyvenhatom tanulnak esti egyetemen, -középiskolában, világnézet alapjai tovább­képző tanfolyamon, speciális tanfolyamon, szervezett egyé­ni továbbképzés keretében. Közülük nyolcvannégyen az 1978/79-es oktatási évben kezdték a tanulást. A kádermunka mindenna­pi gyakorlatának legfonto­sabb törekvése és feladata a káderek sokoldalú képzése, továbbképzése, valamint munka közbeni rendszeres nenevelése és segítése, öt­ezer-hétszázkilencvenen vesz­nek részt az új mozgalmi év­ben a pártalapszervezeti és különféle tömegszervezeti tanfolyamokon. Októberben kezdődik a pártalapszerveze­ti oktatás — 64 tanfolyamon 1506 résztvevővel. Nőtt az érdeklődés a tömegszervezeti tanfolyamokon a kulturális kérdések és a munkásmozga­lom története iránt. Tervszerűen folyik a propa­gandisták felkészítése. Rend­szeresen megkapják a Pro­pagandista c. folyóiratot. A megbízásokat augusztus vé­gén kapták. örvendetes, hogy valamennyinek megvan a kívánt politikai végzettsé­ge. Mintegy 60 százalékuk egyetemet vagy főiskolát vég­zett. Egyre több az esti egye­temi végzettségű dolgozó a tömegszervezeti oktatás­ban is. Az MSZMP városi bizott­sága a TIT városi szervezeté­vel együttműködve október­ben indítja a propagandisták városi klubjának előadásso­rozatát, elméleti konferen­ciáit. Október közepén váro­si szintű, propagandisták szá­mára szervezett előadásra ke­rül sor, a város gazdasági, politikai, kulturális életéről, és a soron lévő feladatokról. Krizsán Józsefné Mezőtúr Kétszeres veszteség Naponta járok motorkerék­párral a Jászfelsőszentgyörgy —Jászberény közötti 10 km- es, elég rázós úton. Két na-1 gyobb jármű találkozása ko­moly manőverezést igényel. Az útpadka rettenetesen göd­rös. Szerintem a megye egyik legelhanyagoltabb út­ja ez. Nap mint nap tragé­diák játszódnak itt le, ame­lyekből a hétköznapi ember alig vesz észre valamit. Az illetékesek meg nem akar­ják észrevenni? Pedig csak egyszer kellene felmérni a kétszeres népgazdasági kárt, utána pedig intézkedni. A betakarítás, aratás kez­dete óta az Egyetértés Tsz ezen az úton szállítja szemes-1 terményét a felvásárló-köz­pontba, Jászberénybe. A járművekről lehullott búza világosan (vastagon!) jelzi hónapok óta az útvonalat. Sajnálom a rengeteg értékes, sárga búzaszemet. Látok mást is. Szinte na­ponta egy-égy növendék fá­cáncsibét, olykor nyulat is. Mivel a tarlókat az aratás után leégették, a fácánpk nyilván a bőségesen elhul- lajtott búzára járnak e for­galmas út szélére. Esetenként vesztükre! Sajnos, egyre fogynak. Bizonyíték erre. hogy szétlapított hulláikon járnak személykocsik, autó­buszok, motorkerékpárok. Nagy kár akár a búza-, akár a fácánveszteség. Beval­lom, nekem az utóbbi a fáj-1 dalmasabb, mert ezer a terü­leten vagyok vadász 30 éve. Eddig 27 elgázolt, szétlapított fácánt számoltam meg. Meg­győződésem, hogy ennél több pusztult el. Tudom, nem újkeletű ez a dolog. Tavaly legalább er­re alkalmas géppel az árok­ba söpörték a búzát. No, nem a vadak biztonsága érdeké­ben. Az idén már nem járnak erre a söprőgépek sem. Ne­kem pedig bántja a szemem a sárga csík az úton. Fáj a szívem a szétlapított mada­rakért. Becsüljük meg mind­kettőt jobban. A búzát is, a vadat is. Paréj Sándor Jászfelsőszentgyörgy Példakép Ritkán fordul elő olyan eset, mint ami velem történt meg a minap. Ezért is írom meg. Szolnokon, az állomás melletti Márka ABC-ben vásároltam, ötszázassal fizettem. Amint a pénz­tártól elléptem, a vissza­kapott pénzből egy szá­zast leejtettem. A kosa­rakat összegyűjtő Mol­nár Marika látta, amint elejtettem a pénzt. Fel­vette, s mindjárt hozta is utánam. Őszintén meglepődtem. Sok ilyen becsületes, munkáját fi­gyelmesen végző dolgoJ zót kívánok a kereskede­lemnek. Gajdos József Tiszajenő Piszkos tárgyakat mosni... Hála valaki (vagy valakik) pallérozott stílusának, Karcag minden közkútja fölött ott díszeleg egy esővert tábla, hogy aszongya: A kút kör­nyéként itatni és piszkos tárgyakat mosni tilos! Olvasom mindennap több­ször is az igét. Nem hat rám túlságosan, úgy érzem, én azután egyszer se vétek eme tilalmak ellen. Itatni nem szokásom, mert csikó-, szamár- és tehéntartásra még nem tudott rávenni Kispista István, öreg Trabantom meg — léghűtéses szerkezet lévén — nem állja a vizet belső­leg. Piszkos tárgyam se igen van, hacsak azt a csorba tá­nyért nem számítom, amiből a minap a lekváros derelyét vacsoráztam. Nem mondom, a lelkiismeretem nem min­dig leledzik patyolatos álla­potban, dehát azzal ugye nem a kútra megy az ember, hanem kocsmába, paphoz, párttitkárhoz, pszichológus­hoz — ha nagyon szükségét érzi... No, tiszta tárgyam az per­sze volna éppen elég, s azt szabad is volna a kútnál ugye... — dehát tiszta tár­gyakat meg mi a fenének mossak? Rézsc Pál Kisújszállás A bognár nem bodnár! „Szeptember 3-i, vasárnapi számukban közöltek egy cik­ket Múzeumba került a bog­nárműhely címmel. Ezt egy kicsit elhibázták, mert Önök a címben bognárműhelyre hívták fel a figyelmet, s bodnárról tárgyaltak...” — írta többek között Gócza Kálmán jászkiséri — „mel­lesleg” bognár — olvasónk. Nos, nézzünk csak utána pontosan a dolgoknak. Gócza Kálmán is az Üj Magyar Lexikonra hivatkozik. Ebben a bognár szónál ez olvasha­tó: „Szekerek kisipari készí­tésével foglalkozó kézműves. Ha csak kerekeket gyárt, ke­rékgyártónak, ha rugós ko­csikat is készít, kocsigyártó­nak nevezik...” A bodnár­ral az Üj Magyar Lexikon­ban nem „találkoztunk”. A Kertészeti Lexikon 479. oldalán viszont megtalálható a kádár szó, s az is, hogy mit készít a kádár, aki nem bognár, hanem bodnár — írta még olvasónk. Kérdés: mentségünkre szolgál-e, hogy a kifogásolt cikket a Magyar Távirati Iroda rendelkezé­sünkre bocsátott anyagaiból vettük át. Megéri 1962-ben, amikor nyugdíj­ba mentem, bizony, csekélyke összeget hozott nekem ha­vonta a postás. A feleségem gondnoki járadéka még ke­vesebb volt. Nehéz volt az élet. A nyugdíj összege az évek folyamán emelkedett ugyan, de most sem könnyű beosztani. Azért eljutottunk oda, hogy 1974-ben takarék­szövetkezeti kölcsönből vásá­roltunk egy televíziót. Azóta ez jelenti nekünk a szórako­zást, a kikapcsolódást A tar-1 tozást közben szépen vissza­fizettük. A jótállási idő alatt is elő­fordult, hogy tévészerelőt kel­lett hívnunk. Zsámboki Fe­rencnek, a Gelka jászberé­nyi kirendeltsége műszeré­szének munkájával mindig elégedettek voltunk. Csak­hogy a jótállás sem tart örök­ké. Átalánydíjas szerződést kötöttünk a Gelkával. S most láttuk csak hasznát. A kép­csövet kellett kicserélni. Gon­dolkodhatnánk, hogy miből fizessünk ki több mint ezer forintot. A havi 30 forintos „takarékpersely” — és ismét a lelkiismeretes szerelő — segített a bajon. Nagy Mátyás Jászágó Egy darabka otthon Nyaralásom alatt — ame­lyen mellesleg nagyon jól éreztem magam — vetett el jó sorsom Sárospatakra. Ala­posan szemügyre vettem a várat, minden sarkát bejár­tam, mindent megnéztem ott, amit lehetett. Tűnődve nézelődtem az egyik teremben, ahol haj­dan az országot érintő ügye­ket tárgyalták. Itt fedeztem fel megyénk elődjének, Jász- Kiskun vármegyének címe­rét, amely egy kis darabka otthont jelentett nekem. El­feledtem a „soklépcsős” fá­radtságot is, amikor ugyan­ott megpillantottam a mező­túri, 739-es sz. Petőfi úttörő­csapat kisdobosainak kicsiny koszorúját. S. É. Szolnok Mi okozza a tanszerhiányt? Megkezdődött az új tan­év. A papírüzletekben tö­mött sorok. Sűrűn így hang­zik az eladó válasza: Sajná­lom, nem tudok adni. Elfo­gyott. — Türelmét vesztett anyuka sírósan mondja: De hát a kisfiamnak holnapra vinni kellene az iskolába. Mit tegyek? Honnan szerez­zem be? Gondatlanság, vagy a kel­leténél kevesebb termék okozza a bosszúságot? Hiánycikkről sokszor hal­lunk. Nem is a füzetekkel van baj. Az előre elkészített egységcsomagok kielégítik az igényt. Hanem az a sok apró segédeszköz — papír mérő­szalagtól a temperáig —, ami legalább annyira kell a gye-< rekeknek, hogy a szükséges ismereteket elsajátíthassák. Nem lehetne ezekből is ide­jében, és osztályonként ösz- szeállított csomagot készí­teni? „Próbálkoztunk már ezzel a megoldással is — mondta a jászberényi papírüzlet ve­zetőnője. — Sajnos, kevés eredménnyel. A szülők két táborra oszlanak: egy részük lelkiismeretesen mindent megvesz a gyerekének, töb­ben csak azt, amit ők jónak látnak. A füzetekét még csak megvásárolják előre, de a kiegészítőket nagyon sokan feleslegesnek tartják, nem kérik. Aztán néhány hét múlva, amikor az iskolákban megindul az élet, ugyanezek a szülők jönnek tömegesen és türelmetlenül. Akkor már megvennék, ami szükséges. De a rapszodikusan jelent­kező igényekhez nehéz iga­zodni. Gondot okoz az is, hogy egyik-másik iskolában új eszköz bevezetését hatá­rozzák el. Nem közlik ve­lünk idejében, ezért nem tudjuk beszerezni. Ilyen gond most az elsősök temperája. Idáig nem kellett. Csak any- nyit rendeltünk, amennyi az előző években átlagosan el­fogyott. A napokban jelent­keztek a szülők, s mi csak ígérni tudtunk. Már elküld­tük a megrendelést. Van, ahol túl rövidre szabják a beszerzésre az időt.” Valamit mégiscsak lehetne vagy inkább kellene tenni. A jobb összehangolás, a szülő-' pedagógus kapcsolat elmé­lyítése talán segítene. Előre fel kellene mérni osztályon­ként a következő tanév kü­lönleges igényeit is, és azt a szülői értekezleten közölni. Valahogyan meg kell értetni a szülőkkel, hogy amit az is­kola jónak tart, azt szüksé­ges beszerezni. Ahol új esz­közt kívánnak bevezetni, tu­dassák a szaküzletek vezetői­vel. Ha idejében értesülnek az igényekről, megfelelő mennyiséget tudnak rendelni mindenből. Legtöbb család­ban mindkét szülő dolgozik. Mire vége a munkaidőnek, a gyereket elhozzák a napközi­ből, az üzletek általában be-’ zárnak. Nagyon sok ideges­ségtől és felesleges járkálas- tól mentesülnek, ha a peda-> gógusok segítő szándékát ko­molyan veszik. Hamar Jenőné Jászberény Kalauz vásárlóinknak „Szupernyolcas filmfelvevők J» „Amatőrfilmes”-nek tiszte­lik a klubokba tömörülő, já­ték-, dokumentum- stb. fil­meket készítő művészt csak­úgy, mint aki főleg családi témákat örökít meg a film­szalagon. Bármelyikről is le­gyen szó. a filmezés nem ol­csó mulatság, sokba kerül a selejt. Ezért hozták létre a „Super 8” kisfilmrendszert. Azt tűzték ki célul, hogy a felvevő kamerát és magát a filmet is olyan kivitelben ad­ják az amatőr kezébe, amely szinte kizárja a teljesen rossz kép készítésének lehetőségét. A Super 8-as film ezért ka­zettában került, a felvevő­gépet pedig a legkülönbö­zőbb automatikákkal látták el. így a filmesek számára is szinte elérhetővé vált a Ko­dak régi reklámszlogenje: Ön csak nyomja meg a gom­bot, a többi a mi dolgunk! A Super 8_as filmfelvevők tesztje a Nagyító, a Fogyasz­tók Lapja idei ötödik szá­mában jelent meg. A nálunk leggyakrabban kapható hat Super 8-as rendszerű felve­vőgép összehasonlító minő­ségvizsgálatakor az optikai rendszer (az objektív) jellem­zőit, a filmtovábbítás töké­letességét, a képkereső tu­lajdonságait, a megvilágítás­mérő és -szabályozó rendszer minőségét értékelték, s a végminősítés kialakításakor szerepet játszott a gépek ke­zelhetőségének és szolgálta­tásaiknak az értékelése is. A tesztben szereplő leg­olcsóbb gép a Chinon 722-es típusa. Ez a 2890 Ft-os fel­vevő „jó" minősítést kapott. Árban a Yashica YXL 100 következik (3050 Ft), s ez az egyetlen olyan gép, amely­nek fix objektívje van, nem pedig ún. gumiobjektívje, aminek gyújtótávolsága vál­toztatható. A Yashica YXL 100 „közepes” minősítést ka­pott a tesztben. További „jó” minősítésű gépek: Chinon 672 (6990 Ft­ért), Eumig Mini 5 (7900 Ft) és a Kvarx 1x8—S 2 (7100 Ft). Ez utóbbi többek között abban különbözik a japán gépektől, hogy rugómotoros, míg a többi Super 8-as ka­mera villanymotoros, s mo­torjukat két vagy négy ce­ruzaelem működteti. „Kiváló”-nak egyetlen gép bizonyult, a Chinon 38P (9900 Ft). Objektívjének gyújtótávolsága nyolcszoros arányban változtatható. A zoom-olást, vagyis a gyújtó- rávotság változtatását — aminek eredménye a képen a távolodás vagy közeledés — kézzel is végezhetjük e gépen, de egy beépített vil­lanymotor is végezheti he­lyettünk (ez az ún. auto- zoom), méghozzá kétféle se­bességgel is. A 38P jelű Chi­non további különlegessé­ge, hogy magában a gépben, felvétel közben lehet képát- tűnést készíteni. Ha két, egymás után felvett jelene­tet kívánunk „átúsztatnf” egymásba, az első jelenet vé­gén a kép automatikusan le­sötétedik, majd a gép egy kissé viisszacsévéli a már exponált filmet. A következő jelenet eleje erre a filmsza­kaszra kerül, így a két kép áttűnik egymásba. RiP Döntött a Legfelsőbb Bíróság TARTÁSDÍJ TOVÁBBTANULÓ GYERMEK UTÁN- Gyermekem' középiskolai tanulmányait befejezte és munkát vállalt - állította egy tisztviselő abban a perben, amelyet elvált felesége ellen indított a korábban megítélt gyermektartásdij fizetési kötelezettsége megszüntetéséért. A tárgyaláson az anya ar­ra hivatkozott, hogy fia kö­zépiskolai tanulmányait va­lóban befejezte, de másfél éves kereskedelmi szakmun­kástanulói tanfolyamra irat­kozott be. Ehhez egy szövet­kezettől, ahol majd elhelyez­kedik, a tanév megkezdésé­től kezdve havi tanulmányi ösztöndíjat kap. Még azt is elmondta: gyermeke a kö­zépiskoláiban az érettségivel együtt elsajátított szakmában egészségi okokból nem dol­gozhat, ezért más pályát kel­lett választania. A járásbíróság nem látta bizonyítottnak, hogy a fia­talember eredeti szakmájá­ban nem helyezkedhet el, ezért a keresetnek helyt adott, az apát a tartásdíj to­vábbi fizetése alól mentesí­tette. Ezt a döntést a megyei bíróság helybenhagyta. íté­letében még kimondta: a gyermek csak felsőfokú ta­nulmányok végzése esetén volna továbbra is jogosult a tartásdíjra. Az életpálya foly­tatásához nem szükséges szakképzettség megszerzésé­hez a tartásra kötelezett szü­lő nem köteles hozzájárulni. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság a következő- képoen döntött: A munkaképes gyermek akkor jogosult tartásra, ha a szükséges tanulmányai foly­tatása érdekében arra rászo­rul. Ilyenek az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a fő­iskolai és egyetemi tanulmá­nyok. Ezek végzésének azon­ban folyamatosnak kell len­nie. Ebben az esetben a gyer­mek szakmunkástanulóként folytatja tanulmányait. Tény, hogy ez nem biztosít felsőfo­kú szakképesítést, de feltét­lenül szükséges ahhoz, hogy a választott életpályán el tudjon helyezkedni. Rendkí­vül méltanytalan volna, ha e tanulmányok folytatásától elzárnánk, vagy tanulását azért nehezítenék meg, mert a középiskolában már egy szákképesítést szerzett. Az általános iskola elvég­zése után a gyermekek álta­lában még nincsenek tisztá­ban azzal, hogy itanulmánya- ik befejezésével milyen pá­lyán kívánnak elhelyezkedni — mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság. A középiskola meg­választását a helyi viszonyok is befolyásolják. Az a körül­mény, hogy a fiú az érettsé­gi bizonyítvány mellett a kö­zépiskolában szakképesítést is szerzett, még nem jelenti azt, hogy ha hajlamainak, al­katának az e képesítéssel va­ló elhelyezés nem felel meg, úgy ne választhasson más életpályát. További tanulmá­nyai elvégzése után elhelyez­kedése biztosítva van, hiszen egy szövetkezettel társadalmi szerződést kötött, tanulmá­nyait pedig folyamatosan végzi. — Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságoknak nem azt kellett volna vizsgálniuk, van-e olyan egészségügyi vagy más ok, ami a tartást igénylő nagykorú gyermek­nek a már megszerzett szak- képesítéssel történő elhelyez­kedése ellen szól, hanem azt, hogy — személyi körülmé­nyei és jövedelmi viszonyai mellett — az apának nem je­lent-e aránytalan terhet a nagykorú gyermek tartása. A beszerzett kereseti kimu­tatás szerint az apa havi jö­vedelme meghaladja a hat­ezer forintot, tehát tovább­tanuló nagykorú gyermeke eltartásához hozzá tud járul­ni. Az összeg megállapítása szempontjából természetesen figyelembe kell venni, hogy a fia mennyi társadalmi ösz­töndíjat és egyéb juttatást kap, és a tartásdíjat ennek megfelelően kell megállapí­tani.

Next

/
Thumbnails
Contents