Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-17 / 220. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. szeptember 17. ÜLPOLITIKAI ORKEP TYUMENY KINCSEI Az egymilliárdomodik tonna o Külpolitika a béke ellen a KKP elnöke, a Kínai Népköztársaság miniszter­elnöke megtette második külföldi útját, amelynek értékelését, annak mérlegelését, milyen irányt vesz a kínai kül­politika, ezekben a napokban végzik el a vi­lág jelentős külpolitikai központjaiban. Arra azonban már most rámutatnak a világ Kína- szakértői: változatlan Peking törekvése, hogy szovjetellenes, szocializmusellenes politikájá­hoz minél, szélesebb támogatást szerezzen, a világ minden térségében. Ennek a külpolitikai vonalnak a kibonta­kozására az elmúlt másfél évben egyre több jel mutat. Megélénkült a pekingi repülőtér forgalma, nyugati tőkésországok vezető poli­tikusai, konzervatív személyiségek, aktív és nyugalmazott katonai személyiségek látogat­tak a kínai fővárosba. A látogatók közül ki kell emelni Neil Cameron légimarsallt, a brit vezérkar főnökét, a Zbigniew Brzeziznskit, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanács­adóját, akik több olyan kijelentést tettek a NATO, illetve az Egyesült Államok és Kína együttműködésének kiszélesítéséről — szov­jetellenes alapon —, amit Pekingben igen szí­vesen hallgattak. Nem maradtak otthon a kínai vezetők sem. Először a környező délkelet-ázsiai, országok sorát látogatták végig, majd a nyugat-európai NATO-államokba utaztak magas rangú pe­kingi fegyvervásárlók. Sőt, a pekingi kormány tagjai eljutottak Afrikába és a Karib-tenger térségébe, ahol Kuba internacionalista politi­kája ellen agitáltak. A kínai külpolitika nem válogat az eszkö­zökben, ha az agresszív hatalmi célok meg­valósításáról van szó. Bizonyítja ezt Vietnam elleni akciója, amely már nem szorítkozik az agitációra: a soviniszta kambodzsai rendszer fegyvereivel közvetett háborút indítottak In­dokínában. Mindezek után, s azt figyelembe véve, hogy Peking egyre fokozza kampányát a Szovjet­unió, a szocialista országok éllen, különösen érthető az az érdeklődés, amely a KKP első emberének balkáni és iráni utazását övezte Természetesen, az utazás ténye ellen senkinek nem lehet kifogása. Az viszont cáfolhatatlan: Hua arra használta fel látogatásait, hogy — ugyan közvetve, s az otthon használt stíluson tompítva, de mégiscsak hangot adjon szovjet- ellenes tételeinek. Mindez jól beillett a kínai politikának az enyhülésellenes, a szocialista országok és a harmadik világ közötti kapcso­latokat támadó vonalába. Pedig Hua Kuo~ fengnek alkalma volt józan hangokat hallania európai utazása során. Belgrádi vendéglátója Tito elnök kijelentette előtte: feltétlenül véget kell vetni a fegyverkezési versenynek és hoz­zá kell látni az igazi leszereléshez, mert a bé­kének nincs alternatívája. Peking azonban mindezt nem hajlandó tu­domásul venni; hiszen éppen az európai Hua- utazás előtt kevéssel jelent meg Hszü hadügy­miniszter cikke, amely a háborút — értsd az egész emberiséget fenyegető nukleáris világ­háborút — teljesen normális dolognak minő­sítette. Nyilvánvaló: Kína vezetése ma soviniszta, nagyhatalmi céljait sokoldalú, minden fronton végrehajtott támadással kívánja végrehajtani. Ezt bizonyítja a szocialista Vietnam ellen végrehajtott támadása, a Mongol Népköztár­saságot veszélyeztető tevékenysége, a szinte minden- szomszéddal szembeni területi köve­telései, a Szovjetunió határai mentén felso­rakoztatott milliós hadseregei. Kína arra tö­rekszik, hogy katonai erejének gyorsított fej­lesztésére felhasználja a nyugati hatalmak gazdasági és katonai potenciálját, s a Japán­nal megkötött egyezményben sokan egy új „Peking—Tokió tengely”, távol-keleti katonai paktum csíráit látják. romániai és jugoszláviai látogatása kapcsán megfi­gyelők rámutattak: Kína jelenlegi vezetése továbbra is nagy erőfeszí­téseket tesz, hogy megbontsa a szocialista or­szágok egységét. Erre a törekvésre figyelmez­tetnek a szocialista országok lapjai, s erre utal a burzsoá sajtó is. „A Kínai Népköztár­saság külpolitikája — olvashattuk a varsói Trybuna Luduban —, amelyet utazása során Hua Kuo-fpng szemléltetett, antimarxista po­litika, amely a szocialista rendszer ellen, a népek szabad fejlődéséhez elengedhetetlen té­nyező, a béke ellen irányul.” Miklós Gábor Hua Kuo-feng,i Hua elnök----------------------■ A tyumenyi terület észak— déli irányban 2000 kilométer hosszan húzódik. Nyugaton az Ural, Keleten a Jenyiszej ha­tárolja. Természeti feltételei rendkívül kedvezőtlenek. Nyáron egymástól alig távol­lévő települések között, nem ritka a 30 fökos hőmérsékle­ti különbség, megszokott a —30, —45 fokos hideg. A terület nagyobb része a nyugat-szibériai síkságon, a mocsarak és az örök fagy bi­rodalmában fekszik. Minden fúrótorony, minden épület felállításáért külön küzdelmet kellett vívni a természettel. Az építkezéshez szükséges anyagokat általában télen szállítják, amikor a talaj csonttá fagy. A zord klíma azonban kin­cset rejteget. Elsősorban a kőolaj- és földgázlelőhelyek­re gondolunk — melyet hosz- szas geológiai kutatómunka után 14 évvel ezelőtt kezdtek feltárni. A tyumenyi terület komoly kiaknázása 10 évvel ezelőtt kezdődött. Egy évti­zed alatt a szovjet emberek az elhagyott területet az or­szág fő kőolaj'termelő köz­pontjává fejlesztették. A ha­talmas méretek szemlélteté­sére álljon itt csupán egy adat: az Ob folyása mentén 1 millió -négyzetkilométeres terület meghódítása folyik, amely olyan nagy, mint Spa­nyolország. Olaszország és Anglia területe együttvéve. A tyumenyi lelőhelyek ad­ják ma a szovjet olaj jelen­tős részét, és nagymennyiségű földgázt. A történelemben még soha nem fordult elő, hogy ilyen gyorsan hódítanak meg egy olyan hatalmas te­rületet, mint Nyugat-Szibéria. Az elkövetkezendő évtizedek­Apák iskolája Lengyelországban egyet­len férfit sem tekintenek csodabogárnak azért, ha ért a csecsemőápoláshoz. Ellen­kezőleg! Természetes dolog, hogy a leendő édesapák tan­folyamokon készülnek fel gyermekük fogadására. Az apák iskolája ma már több nagyvárosban működik, ahol a résztvevők egészségügyi szakemberek segítségével sajátíthatják el a csecsemő- ápolás és -etetés összeg csín- ját-bínját. A csecsemőápolás műve­leteit sajátítják el a lodzi apák iskolájának „hallgatói1’ Növekvő idegenforgalom Az utóbbi években, jelentősen megnövekedett Mongólia ide­genforgalma. Tavaly több rriint 160 ezer külföldi kereste fel a mongol tájakat. Többségük a szocialista országokból érkezett, de voltak közöttük angolok, franciák, svájciak, olaszok, dá­nok, spanyolok, japánok, mexi­kóiak, ausztráliaiak is. A mongolok közül sokan utaz­nak a baráti országokba. Az idén is százak látogatnak a Szovjetunió az NDK, Magyar- ország, Lengyelország. Csehszlo­vákia. a Koreai NDK városaiba. A császár csalódásai Iránban megingott a ne­gyedszázadon keresztül ki­épített abszolút császári ha­talom. Ezzel a földkerekség egyik stratégiailag legfonto­sabb országa és a világ má­sodik olajexportőrje mély válságba került. A bizalmi ember Iránban voltaképpen már nyolc hónapja követik egy­mást a tüntetések, lázadá­sok, robbantások és a had­sereg, valamint a rendőrség megtorló . sortüzei. A rend­szer megingását azonban (vagy legalábbis a politikai visszavonulás szükségességé­nek elismerését) augusztus végétől lehet számítani. A sah ekkor leváltotta a mo­dern technokratának tekint­hető Amuzegar miniszterel­nök kormányát. Helyette egy teljesen más jellegű és jelen­téktelenebb politikus, Sharif- Emami lett a miniszterel­nök. Az új kormányfő pro­filja kettős. Mindenekelőtt: a sah és á császári ház bi­zalmi embere. 1963-ig a sze­nátus elnöke volt, majd utá­na a császári házról elneve­zett Pahlavi alapítvány ve­zetője. (Ezt a szervezetet az udvar hozta létre eredetileg szociális célokra. A valóság­ban az évek során óriási ipa­ri, valamint szolgáltató hold­ing-társasággá vált.) Az új minisziaerelnök tehát még sokkal inkább az uralkodó személyes bizalmi embere, mint elődje. A kompromisszumot az új kormányfő profiljának másik oldala jelenti. Amu­zegar, mint a volt olajügyi miniszter és magasan képzett menedszer, jelképe és meg­testesítője volt a sah eről­tetett tőkés modernizálási politikájának. Ezzel szem­ben Sharif-Emami mohema- dán papi családból szárma­zik és mindig fenntartotta kapcsolatait az Iránban ural­kodó mohamedán síita egy­ház vezető köreivel. Kineve­zése ílymódon önmagában is jelentette, hogy az uralkodó engedni kénytelen a moha­medán főpapság nyomásá­nak. Még inkább bizonyította ezt — és egyben a rezsim megingását — azoknak az engedményeknek a jellege, amelyeket az új miniszter- elnök bejelentett. Első lé­pésként eltörölte a két évvel ezelőtt bevezetett úgyneve­zett császári időszámítást, amely a régi perzsa biroda­lom alapításától számította az esztendőket. Visszaállítot­ta a mohamedán időszámí­tást. Ennek megfelelően augusztus végétől kezdve nem 2537-et írnak, hanem az 1357. esztendőt. Második lé­pése az volt, hogy bezáratta a kaszinókat és játékterme­ket, amelyeket a mohame­dán papság a világias mo­dernizálás jelképeinek tekin­tett. Ezt követően ígéretet tett a politikai foglyok ügyé­nek felülvizsgálására, vala­mint többpártrendszer enge­délyezésére, amelyből kizár­nák a kommunista, vagy a következetesen balodalinak tekinthető pártokat. A válság okai Ennek megfelelően a leg­utóbbi napokban 17 párt kért működési engedélyt. Ezeknek zöme különböző árnyalatú burzsoá párt. Van közöttük olyan, amely az utolsó polgári miniszterelnök, a nacionalista Moszadik örö­kösének tekinti magát. Más csoportok polgári liberális­nak, vagy éppen szociálde­mokratának nevezik magu­kat. Az igazi kérdés az, hogy a sah abszolút uralma el­leni támadást vezető síita mozgalom milyen szervezeti formákat öltve jelenik majd meg a politikai porondon. Ez a mozgalom jelenleg két szárnyra oszlik. A radiká­lisak vezetője Khomeini aya­tollah (főpap), aki 1963. óta Irakban él száműzetésben. Ez a szárny a sah trónfosz­tását is követeli. A mérsé­keltebb és magában 'Iránban tevékenykedő áramlat, amelynek vezetője Sariat- madari ayatollah — ezt nem igényli. Felvetődik ^.természetesen a kérdés, hogy miképpen tudták ezek az erők meg­ingatni a sah rendszerét, amely az állig felfegyverzett hadseregre, a mindenütt je­lenlevő kegyetlen titkosrend­őrségre és az amerikai ne- veltetésű menedzserekre tá­maszkodik. A társadalmi magyarázat az, hogy az ország óriási gaz­dagsága és a fantasztikus olajjövedelmek ellenére Irán mély válságba került. A sah végrehajtott ugyan egy kor­látozott földreformot, a pa­rasztok azonban szakértelem és hitel híján nem tudják megművelni a földet. Vagy tőkés agrárvállalkozások bér­munkásaivá váltak, vagy pedig a városokba áramlot­tak. Ugyanakkor az erőltetett iparosítási program is meg­feneklett. Részben azért, mert az olajjövedelmek nem emelkedtek a kormány szá­mításainak megfelelő módon. Részben pedig azért, mert megfelelő infrastruktúra és szakképzett munkaerő hiá­nyában a létrehozott ipari kapacitások kihasználatla­nok maradtak. , Mindez lecsapódott abban, hogy az ország óriási élelmi­szerbehozatalra szorul és az infláció elérte a 30—40 szá­zalékot. így megteremtődött az elégedetlensé'g rendkívül széles tömegbázisa. Inog a bástya Az ország jellegének meg­felelően — ahol a lakosság 65 százaléka még mindig analfabéta és a vallási be­hatás rendkívül mély — en­nek a mozgalomnak a veze­tését a siita főpapság ragad­ta magához. Nyilt kérdés, hogy a következő hónapok­ban meddig terjed ez a lánc­reakció és milyen politikai erők jelennek még meg a színtéren. Egy tény mindenesetre le­szögezhető. Irán, amelyet az Egyesült Államok tett a tér­ség legjobban felfegyverzett latalmává, kulcsszerepet ját­szott és játszik Washington stratégiai hálózatában. Ez az amerikai szempontból szi­lárd bástya most megingott. — i e ben a Szovjetunió kőolaj- és földgázszükSégletónek növe­kedését a tyumenyi lelőhe­lyek hozamával elégítik ki. Az állam hatalmas gazda­sági eszközöket fordít a terü­let fejlesztésére. A 10. ötéves tervben 25 milliárd rubelt használnak fel e célra. ­Szibéria meghódítása nem­csak a fejlett technikával és a nagyszámú munkással tör­ténik, hanem az ész erejével is. Hogyan készítettek- Déldá- ul régein Utat e területen? El­távolították a tőzeget és he­lyére kőzúzalékot hordtak. Az útépítés egyik szakaszán a tervezők új módszert próbál­tak ki. Nem távolították el a fagyott talajt, hanem ellen­kezőleg, mégjobban megfa- gyasztották. Az utak esküdt ellenségei, a jég és a tőzeg jó szövetségesnek bizonyul­tak. Szilárdan tartották a be- tonutat. A nagyszerű autó­úton haladva az ember nem győz lelkesedni az építők bá­torságán és találékonyságán. Ezen a területen alkalmaz­ták először a nagyblokkokból összeszerelt építési módszert, a matematikai módszereket, az automatikát, a telemecha­nikát, az elektronikus számí­tóképtechnikát, és sok más újdonságot. Korábban az olajkutató munka szimbólu­ma a fúrótorony volt]. Ma nyugodtan mellétehetnénk az elektronikus számítógépek is. Utamról szerény, ám szí­vemnek kedves emlékjel- vényt hoztam, egy fúrótorony, egy elektronikus számítógép és egy földgázvezeték -látha­tó rajta. Középen a követke­ző felirat olvasható: „1978 nyarán felszínre hozzuk az egymilliárdomodik tonna tyu- mennyi olajat.” így is tettek. K. Boldohonov Húsz évvel nőtt az életkor Az elmúlt harminc év alatt Bulgária liakossága több mint 1,9 millióval sza­porodott. A születések száma ugyan csökkent, de az átla­gos életkor húsz évvel meg­növekedett. A demográfiai szerkezet megfelelő alakulását különfé­le szociálpolitikai intézkedé­sekkel segítik Bulgáriában. A fiatal anyák jelentős előnyö­ket élveznek a) gazdasági, társadalmi és kulturális élet­ben. Fiatal házaspárok lakás­igényét hamarabb elégítik ki. Az anyák a terhességi és a hétvégi szabadságon kívül hosszabb fizetett gyermek- ápolási szabadságot kaphat­nak. A gyermekvédelmi in­tézmények száma évről évre növekszik. A gyermekhalandóság ked­vező alakulását bizonyítja, hogy amíg 1939-ben ez 130,5 ezrelék, addig 1975-ben mind­össze 23 ezrelék volt. Összeállította: Majnár József Kísérleti fúrótorony a mocsár és fagy birodalmában Fektetik az Urengoj-Cseljabinszk közötti gázvezetéket. Az épitkezést helikopterek segítik

Next

/
Thumbnails
Contents