Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-16 / 219. szám
1978. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Műcsarnokban szeptember 9-én nyílt meg a IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikái Kiállítás. A képzőművészeti seregszemlén 28 ország csaknem 100 művésze félezer alkotással képviselteti magát. A képen: Jan Leth (Dánia): „Csontváz" OL VASÓPÁL YÁZA T Szépséghiba Véletlenül került a kezembe a Képzőművészeti Világhét Szolnok megyében című kiadvány, melyet a „rendezőség” nyomtatott ki, nyilván azért, hogy a művészpártoló közönséget hitelesen kalauzolja. A szerkesztő — aki a kiadványt sajnos nevével nem jegyezte — megragadta az alkalmat, hogy Kaposvári Gyula bevezető írása mögé kis tárlatban sorakoztassa fel azoknak a művészeknek az alkotásait, akik itt, e tájon élnek, alkotnak és akik természetes kötelességüknek is érezték, hogy például a világhét során a Nyári Tárlat kisújszállási bemutatóján közösen szerepeljenek. És önállóan is, akár Szabó László Szolnokon, Papi Lajos Kunhegyesen vagy Bak Imre Karcagon. Az ötlet igen jó, hiszen — a prospektus közlési sorrendjét követve — Szabó László, Simon Ferenc, Nagy István, Papi Lajos, Herényi Ferenc, Baranya Sándor, Chiovini Ferenc, Meggyes László, Fazekas Magdolna egy-egy jeles műve valósággal elcsalogatja Kisújszállásra és a többi kiállításra is a közönséget. Ám feltűnhet a figyelmes olvasónak, hogy a kiadvány kis tematikus, alkalmi „tárlatnak” névsora nem teljes, noha a hiányzók: például Sáros András, Gecse Árpád, itt alkotnak a megyében. És Bokros László is — aki tagja a képzőművészek szövetségének — épp a szolnoki Művésztelepen dolgozik jó húsz esztendeje. Egy kiadványnak, amely tájékoztat is, az efféle következetlenség vagy feledékenység aligha válik a javára. Palesztin népművészeti kiállítás Egy nagy múltú nép — a palesztin — gazdag kultúráját. történelmét, gondolat- világát és művészeti stílusát reprezentáló kiállítás nyílt tegnap a Néprajzi Múzeumban. Az évezredekre visszanyúló, hagyományokban és tárgyi emlékekben bővelkedő kulturális múltat bemutató kiállítás gazdagon díszített népviseleteket, fejfedőket, a kék minden árnyalatában pompázó üveg használati tárgyakat, a népművészet elemeit tartalmazó kerámiákat, figurális fafaragásokat, finomművű ékszereket vonultat fel. Vitrinben mutatják be a mohamedánok szent könyvét, a Koránt: gyöngyházberakású borítóval. Lev To'sztoj születésének 150. évfordulója alkalmából olvasópályázatot hirdetett a Vasutasom Szakszervezetének csomóponti művelődési háza Szolnokon. A jelentkezőknek a szeptemberben kiadott pályázati felhíváson megjelölt három Tolsztoj-mű egyikét MIT TUD EGY MAGYAR átlagnéző a fasizmusról? A többség — moziba főként fiatalok járnak — csak közvetett ismeretekkel rendelkezik, könyvekből, újságokból, tévéből tud egyet-mást Hitlerről, a nácikról, a gettókról. A művészetnek kell vállalni a közvetítő szerepét. Életközeibe hozni a társadalmak valós problémáit, egyéni sorsokkal megtölteni, összefüggésekbe helyezni a hírek idegen, hideg tényeit. Ezzel a feladattal birkóznak a politikai filmek is. Az eredmény mindig kétséges: a kívülálló néző tájékozatlansága könnyen hatástalanítja a sokat akaró elképzelést, ugyanakkor közönséges szándékokat tüntethet fel értékként, közismert dolgokat újdonságként a rafinált csomagolás. Számtalan példa sorolható fel az osztályharc és forradalmiság álruháiba bújtatott krimik (A rendőrfelügyelő vallomása. .. Egy bíró halála st5) vagy a korlátlan demokrácia illúziójával hitegető magányos hős diadalmas sztorijai közül. (A Keselyű három napja, Serpico.) Többnyire irigylendő szakmai tudással készíteti „jó mozik” ezek, másfél órán át izgulunk, remekül szórakozunk. De tudnunk kell, hogy a filmek igazsága rövid életű. A mese, a kaland érvényes, a többi csak társadalmi méretűre fújt körítés. Szándéka szerint nem reked meg a „jó mozinál” az új olasz politikai film, a San Babila egy napja. Többet akar: fordulatos történettel az újfasizmusról beszélni. Igényes szándéka miatt megérdemli e hosszas bevezetőt a film. de megkülönböztetett helye ellenére (a Filmbarátok Körében mutatják be) sem tartom igazán sikerült alkotásnak. Egy történetnek egyetlen alapfeltétele van: ne legyenek logikai következetlenségei. Ennek megfelel a San Babila. Tudnunk kell, hogy a San Babila tér Milánó központjában van, és 'az újfasiszták egyik jelképévé vált. Ez az ő birodalmuk, itt csak az ő törvényeik számítanak. Erről a térről választ négy fiút Carlo Liz- zani rendező. Nem vezetőket, hanem a „mozgalom” szürke embereit. Elnökgyilkosságra, miniszterrablásra, kell elolvasniuk, és a megadott kérdésekre válaszolniuk. Ám akinek kedve, szorgalma és ideje engedi, akár mindhárom művel is részt vehet a pályázaton. A legjobbban sikerült pályaművek beküldőit könyvutalványokkal díjazzák. CIA-leleplezésre ne számítsunk tehát. Kisszerű célok bukásait és megvalósulásait láthatjuk, de annál jellemzőbbek lehetnek ezek a fiatalok százait, ezreit jelentő szélsőjobb, szélsőbal szervezetekre. Ez a négy san- babilai változtatni akar sorsán, de elődeik súlyos örökségét hurcolva a rossz lehetőséget választják. Kirakatra, falra festet horogkereszttel tiltakoznak, náci meneteléssel megfélemlítenek, öbszcén mozdulatokkal felháborítanak minden járókelőt. Sőt, többel is próbálkoznak, dinamitot rejtenek a kommunisták épületébe. De a zsinór meggyújtásánál már remeg a kezük, megfutamodnak. A megalázó vereség érzése tehetetlen dühvei robban. Kinéznek maguknak egy „valószínűleg vörös” (!) szerelmespárt, és a gyávák gátlástalan bátorságával szörnyű szadizmus- sal megkéselik őket. A cselekmény fordulatai hitelesek, pontosan jellemzik a kiválasztott figurákat. Mutathatna Lizzani egy sikeres fasiszta akciót is — van ilyen bőséggel — de az talán kevesebbet árulna el elkövetőiről. A balsikerű merénylet után viszont pőrére vetkeztetett ösztöneikkel állnak előttünk a fasiszta suhancok. Iszonyú gyilkosságukat még saját közösségük céljai sem igazolják. Leleplezett gyengeségük, torz és sebzett személyiségük szüli tettüket. A cselekmény még kevés, nem minősíti a művet. Legalább ilyen lényeges a közlés módja. Itt követi el hibáidat Lizzani és a színészek. Sok a mesterkélt jelenet, a félig megvalósított ötlet. DE TÉRJÜNK VISSZA a bevezetőben felvetett kérdésekhez: Mond-e újat nekünk — közvetlenül nem érintetteknek — a San Babila egy napja? Itt dől e) a film sorsa, ezen a ponton válik el egymástól a megismételhetetlen érték és a „fogyasztható” tucattermék. Lizzani r.em mond újat. Az iskolai anyag köszön a vászonról, a tanultakat ismételhetjük. Ezeket a figurákat, társadalmi hátterüket jól ismerjük már — vagy jobban megismerhetjük — Sartre, Moravia és mások írásaiból. Lizzani is őket olvasta újra. Bérezés László FILMJEGYZET San Babila egy napja Tanév eleji zökkenők Két hét telt el az új tanévből. A diákok már túl vannak a vadonatúj könyvek első csodálatán, s már az első leckék megtanulásán is. Hogy kezdődött a tanév, milyen gondokat kellet, s kell még megoldani oktatási intézményeinkben - tettük fel a kérdést néhány iskolában. Hiányzó kézikönyvek Az alsófokú oktatási intézményekben idén az első osztályokban minden tantárgyat, hatodikban a fizikát, negyedikben pedig a rajzot és a testnevelést már az új dokumentumok alapján tanítják. A tankönyvek idejében megérkeztek, néhány kézikönyv azonban még nem jelent meg. — Egészen pontosan az első és ötödik osztályos matematika, a hatodikos fizika és az alsótagozatos osztályfőnöki kézikönyv nem jelent meg — soroja Vona László, a kisújszállási Kossuth úti Általános Iskola igazgatója. — De nem kaptunk elegendő mennyiséget a tájékoztató füzetből sem, amelyet az első és a második osztályban használunk — az ellenőrző könyv helyett. A kézikönyveket munkaközösségi foglalkozásokkal pótoljuk, de tájékoztató füzetet nem tudunk házilag előállítani. — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig az új oktatási-nevelési tervek „taníthatóságáról”? — A tanítóink lelkesedéssel beszélnek róla, a diákok könnyen sajátítják el a tananyagot, szívesen forgatják a szép, jód szerkesztett tankönyveket. A szülők körében nagy az érdeklődés az új dokumentumok iránt, ezért úgy tervezzük, hogy a szülők akadémiája előadássorozaton bemutatjuk az oktatási-nevelési terveket. A hiányzó dokumentumok ügyében — amely nemcsak a kisújszállásiak gondja — megkerestük Baranyi Györgynét, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadóját: — Tájékoztató füzetet a Nyomtatványellátó Vállalattól rendelhetnek az iskolák vezetői. A kézikönyvek egy része nem jelent meg, de a szakfolyóiratok sok segítséget nyújtanak a pedagógusoknak. A Tanító című lap például januártól minden egyes számában közöl hasznos útmutatókat, a matematika tanításához pedig jól használható az ideiglenesen bevezetett kézikönyv, de segít az Iskolatelevízió is. Segédanyag tehát akad bőven. Gond . a beiskolázás A szakmunkásképző intézetekben idén a közismereti tárgyakból már a második évfolyamon is bevezették az új dokumentumokat. — Még a nyáron megkaptuk az összes tankönyvet, kézikönyvet, — mondja Szűcs Sándor, a mezőtúri Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára. — Volt idő felkészülni a vakáció • alatt. Gondunk a beiskolázással volt, a száznyolcas tervszámot nem tudtuk teljesíteni. A kilenc szakmában nyolcvannyolc első osztályost vettünk fel. Különösen a kőműves és a cipőkészítő szakmát választották kevesen. Évről évre nehezebb, a beiskolázás, pedig egyre több tájékoztatót, pályaválasztási kiállítást állítunk össze az általános iskolás diákoknak. — A beiskolázás mellett más gondokkal is küszködnek? — Nincs tornatermünk. A sportudvart .társadalmi munkában — az üzemek segítségével — létrehoztuk, így ha jó idő van, nem gond a testnevelés óra megtartása. Télen tornatermet bérelünk, vagy az iskolánk folyosóján tornásznak a diákjaink. Az idén tervezzük, hogy a sportudvar mintájára tornaszobát is építünk. Az üzemek szintén felajánlották segítségüket. A tanév egyik újdonsága, hogy megkezdődött a szakközépiskolai szakmunkás- képzés. Megyénkben tíz oktatási intézményben tizenöt szakmában iskoláztak be diákokat. A szolnoki Szamuely Tibor Közlekedésgép- gyártó Ipari Szakközépiskolában a három első osztály- , ba esztergályos, szerelőlakatos és Diesel-motorszerelő szakmunkástanulókat vettek fél. — Az iskolánk nevében ezentúl nem szerepel a „köz- lekedésgépgyártó” — igazít ki Illyés Mózes igazgatóhelyettes, — ‘ugyanis az első évfolyamon már nem indult ez a szak. — Hogy sikerült a beiskolázás? — Gondok nélkül; több tanulónk van, mint terveztük. Az új oktatási forma úgy látszik — még tapasztalatok híján is — népszerű lett a nyolcadikosok körében. S amit feltétlenül meg kell jegyezni a tanulmányi átlagban nincs visszaesés. Bizonyára az érettségi bizonyítvány megszerzésének lehetősége vonzza a fiatalokat. A negyedik év végén ugyanis a szakmunkásbizonyítvány mellé megszerezhetik az érettségi, oklevelet is, s a szakmájuknak megfelelő felsőoktatási intézményben tanulhatnak tovább. — Sikerült-e felkészülni az iskolának, a pedagógusoknak az új féladatra? —■ Az átállás nem jelent különösebb gondot, nagyon kicsi az eltérés az oktató- nevelő munkában. A közismereti tárgyak tananyaga pedig majdnem azonos az előzővel. Gond viszont, hogy kevesebb tankönyvet kaptunk, mint amennyi kellene, így nem jutott minden diáknak. Amíg nem érkezi k meg a pótrendelés, találunk majd valamiféle megoldást. Új feladatok Az új .tanév indulása az új feladatok valóra váltása, a példákból is látszik, nem teljesen zökkenőmentes. „Sohasem volt az” — jegyzi meg kissé epésen pedagógus ismerősöm. A megjegyzésben van némi igazság, hisz egyre több a változás az iskolákban, de a zökkenők egy részét helyben, rugalmasabb szemlélettel el lehet kerülni. T. G. Népszerű a szakközépiskola BOUDOG VÁROS BOLDOG VÁROS $1 $1>*X 17S59 ILLÉS EGYÜTTES Hz Illés együttes első nagylemeze A hazai beatrajongók nagy érdeklődéssel várták 1973- ban az Illés-együttes felbomlásának következményeit. Az egyik ágon az új Fonográf hamarosan magára talált, s egy bő év elteltével Illés Lajos is összeállította új zenekarát. A fiatal, de tehetséges zenészekkel teljesen más zenei irányzatot alakítottak ki. Az eltelt időszak termését az elmúlt hetekben jelentették meg első nagylemezükön, Boldog város címmel. Az A-oldal összefüggő zenei blokk, amelyben a zenészek által elképzelt Boldog város elevenedik meg. A lírai dalokban jól érvényesülnek a keményebb ritmusú zenei betétek. A nosztalgikus ihletésű szöveg Serfőző Anikó és Kiss Ernő Pál tolmácsolásában kellemes benyomást kelt. Az eddig ismeretlen számok mellett felcsendül az egyik régebbi Illés-siker — „Hogyha egyszer majd” — feldolgozása is. A' második oldal „Autóstoppos srác” dalát az énekesnő kellemes hangja köny- nyeddé, hangulatossá teszi. A „Főnix”-ben az érdekes kórushangzás sejtelmessé varázsolja a zenét. A nagylemez slágere az „Olyan jó” című Illés Lajos szerzemény. A fülbemászó játékos ritmusú számot valószínű sokan dúdolják majd. „A gondtalan évek” az álom képeit, hangulatát idézik a melankolikus. szinte ritmus nélküli kísérettel. A dal, a második részben „megkeményedik”, s musicalra emlékeztető befejezésben zárul. A lemez utolsó száma „Sose hagyd magad” az A-oldal anyagához szövegben és zenében is szorosan kapcsolódik. A nagyzenekari vonósok lírai hangulatteremtése jól ötvöződik a szólógitár elhalkuló improvizációjával. Az Illés együttes első nagylemeze jó „csapatmunka” eredménye. A zenekar tagjai felkészültségüket nemcsak a kíséret, de a szólók során is bizonyítják. Az együttes ezen a lemezen már megtalálta egyéni hangját. Teljesem más stílus ez, mint az 1965-be,n indult „régi” Illés volt. S, hogy kinek melyik tetszik jobban? Ízlés dolga. V. F. S.
