Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-16 / 219. szám

1978. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Műcsarnokban szeptember 9-én nyílt meg a IV. Budapesti Nemzetközi Kisplasztikái Ki­állítás. A képzőművészeti seregszemlén 28 ország csaknem 100 művésze félezer alkotás­sal képviselteti magát. A képen: Jan Leth (Dánia): „Csontváz" OL VASÓPÁL YÁZA T Szépséghiba Véletlenül került a ke­zembe a Képzőművésze­ti Világhét Szolnok me­gyében című kiadvány, melyet a „rendezőség” nyomtatott ki, nyilván azért, hogy a művész­pártoló közönséget hite­lesen kalauzolja. A szerkesztő — aki a kiadványt sajnos nevé­vel nem jegyezte — megragadta az alkalmat, hogy Kaposvári Gyula bevezető írása mögé kis tárlatban sorakoztassa fel azoknak a művészek­nek az alkotásait, akik itt, e tájon élnek, alkot­nak és akik természetes kötelességüknek is érez­ték, hogy például a vi­lághét során a Nyári Tárlat kisújszállási be­mutatóján közösen sze­repeljenek. És önállóan is, akár Szabó László Szolnokon, Papi Lajos Kunhegyesen vagy Bak Imre Karcagon. Az ötlet igen jó, hi­szen — a prospektus közlési sorrendjét követ­ve — Szabó László, Si­mon Ferenc, Nagy Ist­ván, Papi Lajos, Heré­nyi Ferenc, Baranya Sándor, Chiovini Ferenc, Meggyes László, Fazekas Magdolna egy-egy jeles műve valósággal elcsa­logatja Kisújszállásra és a többi kiállításra is a közönséget. Ám feltűnhet a figyel­mes olvasónak, hogy a kiadvány kis tematikus, alkalmi „tárlatnak” név­sora nem teljes, noha a hiányzók: például Sáros András, Gecse Árpád, itt alkotnak a megyé­ben. És Bokros László is — aki tagja a képző­művészek szövetségének — épp a szolnoki Mű­vésztelepen dolgozik jó húsz esztendeje. Egy kiadványnak, amely tájékoztat is, az efféle következetlenség vagy feledékenység alig­ha válik a javára. Palesztin népművészeti kiállítás Egy nagy múltú nép — a palesztin — gazdag kultú­ráját. történelmét, gondolat- világát és művészeti stílusát reprezentáló kiállítás nyílt tegnap a Néprajzi Múzeum­ban. Az évezredekre visszanyú­ló, hagyományokban és tár­gyi emlékekben bővelkedő kulturális múltat bemutató kiállítás gazdagon díszített népviseleteket, fejfedőket, a kék minden árnyalatában pompázó üveg használati tárgyakat, a népművészet elemeit tartalmazó kerámiá­kat, figurális fafaragásokat, finomművű ékszereket vo­nultat fel. Vitrinben mu­tatják be a mohamedánok szent könyvét, a Koránt: gyöngyházberakású borítóval. Lev To'sztoj születésének 150. évfordulója alkalmából olvasópályázatot hirdetett a Vasutasom Szakszervezetének csomóponti művelődési háza Szolnokon. A jelentkezőknek a szeptemberben kiadott pá­lyázati felhíváson megjelölt három Tolsztoj-mű egyikét MIT TUD EGY MAGYAR átlagnéző a fasizmusról? A többség — moziba főként fiatalok járnak — csak köz­vetett ismeretekkel rendel­kezik, könyvekből, újságok­ból, tévéből tud egyet-mást Hitlerről, a nácikról, a get­tókról. A művészetnek kell vál­lalni a közvetítő szerepét. Életközeibe hozni a társa­dalmak valós problémáit, egyéni sorsokkal megtölteni, összefüggésekbe helyezni a hírek idegen, hideg tényeit. Ezzel a feladattal birkóz­nak a politikai filmek is. Az eredmény mindig kétsé­ges: a kívülálló néző tájé­kozatlansága könnyen hatás­talanítja a sokat akaró el­képzelést, ugyanakkor közön­séges szándékokat tüntethet fel értékként, közismert dol­gokat újdonságként a rafi­nált csomagolás. Számtalan példa sorolható fel az osz­tályharc és forradalmiság álruháiba bújtatott krimik (A rendőrfelügyelő vallomá­sa. .. Egy bíró halála st5) vagy a korlátlan demokrá­cia illúziójával hitegető ma­gányos hős diadalmas szto­rijai közül. (A Keselyű há­rom napja, Serpico.) Több­nyire irigylendő szakmai tu­dással készíteti „jó mozik” ezek, másfél órán át izgu­lunk, remekül szórakozunk. De tudnunk kell, hogy a filmek igazsága rövid éle­tű. A mese, a kaland érvé­nyes, a többi csak társadal­mi méretűre fújt körítés. Szándéka szerint nem re­ked meg a „jó mozinál” az új olasz politikai film, a San Babila egy napja. Töb­bet akar: fordulatos törté­nettel az újfasizmusról be­szélni. Igényes szándéka mi­att megérdemli e hosszas be­vezetőt a film. de megkülön­böztetett helye ellenére (a Filmbarátok Körében mu­tatják be) sem tartom iga­zán sikerült alkotásnak. Egy történetnek egyetlen alapfeltétele van: ne legye­nek logikai következetlensé­gei. Ennek megfelel a San Babila. Tudnunk kell, hogy a San Babila tér Milánó központjában van, és 'az újfasiszták egyik jelképévé vált. Ez az ő birodalmuk, itt csak az ő törvényeik számítanak. Erről a térről választ négy fiút Carlo Liz- zani rendező. Nem vezetőket, hanem a „mozgalom” szür­ke embereit. Elnökgyilkos­ságra, miniszterrablásra, kell elolvasniuk, és a meg­adott kérdésekre válaszol­niuk. Ám akinek kedve, szorgalma és ideje engedi, akár mindhárom művel is részt vehet a pályázaton. A legjobbban sikerült pálya­művek beküldőit könyvutal­ványokkal díjazzák. CIA-leleplezésre ne számít­sunk tehát. Kisszerű célok bukásait és megvalósulásait láthatjuk, de annál jellem­zőbbek lehetnek ezek a fi­atalok százait, ezreit jelen­tő szélsőjobb, szélsőbal szer­vezetekre. Ez a négy san- babilai változtatni akar sor­sán, de elődeik súlyos örök­ségét hurcolva a rossz lehe­tőséget választják. Kirakat­ra, falra festet horogkereszt­tel tiltakoznak, náci mene­teléssel megfélemlítenek, öbszcén mozdulatokkal fel­háborítanak minden járóke­lőt. Sőt, többel is próbál­koznak, dinamitot rejtenek a kommunisták épületébe. De a zsinór meggyújtásánál már remeg a kezük, megfu­tamodnak. A megalázó ve­reség érzése tehetetlen dühvei robban. Kinéznek maguknak egy „valószínűleg vörös” (!) szerelmespárt, és a gyávák gátlástalan bátor­ságával szörnyű szadizmus- sal megkéselik őket. A cselekmény fordulatai hitelesek, pontosan jellem­zik a kiválasztott figurákat. Mutathatna Lizzani egy si­keres fasiszta akciót is — van ilyen bőséggel — de az talán kevesebbet árulna el elkövetőiről. A balsikerű merénylet után viszont pő­rére vetkeztetett ösztöneik­kel állnak előttünk a fasisz­ta suhancok. Iszonyú gyil­kosságukat még saját kö­zösségük céljai sem igazol­ják. Leleplezett gyengeségük, torz és sebzett személyisé­gük szüli tettüket. A cselekmény még kevés, nem minősíti a művet. Leg­alább ilyen lényeges a köz­lés módja. Itt követi el hibá­idat Lizzani és a színészek. Sok a mesterkélt jelenet, a félig megvalósított ötlet. DE TÉRJÜNK VISSZA a bevezetőben felvetett kérdé­sekhez: Mond-e újat nekünk — közvetlenül nem érintet­teknek — a San Babila egy napja? Itt dől e) a film sor­sa, ezen a ponton válik el egymástól a megismételhe­tetlen érték és a „fogyaszt­ható” tucattermék. Lizzani r.em mond újat. Az iskolai anyag köszön a vászonról, a tanultakat ismételhetjük. Ezeket a figurákat, társa­dalmi hátterüket jól ismer­jük már — vagy jobban megismerhetjük — Sartre, Moravia és mások írásaiból. Lizzani is őket olvasta újra. Bérezés László FILMJEGYZET San Babila egy napja Tanév eleji zökkenők Két hét telt el az új tanévből. A diákok már túl vannak a vadonatúj könyvek első csodálatán, s már az első leckék megtanulásán is. Hogy kezdődött a tanév, milyen gondo­kat kellet, s kell még megoldani oktatási intézményeinkben - tettük fel a kérdést néhány iskolában. Hiányzó kézikönyvek Az alsófokú oktatási intéz­ményekben idén az első osz­tályokban minden tantár­gyat, hatodikban a fizikát, negyedikben pedig a rajzot és a testnevelést már az új dokumentumok alapján ta­nítják. A tankönyvek idejé­ben megérkeztek, néhány ké­zikönyv azonban még nem jelent meg. — Egészen pontosan az el­ső és ötödik osztályos mate­matika, a hatodikos fizika és az alsótagozatos osztályfő­nöki kézikönyv nem jelent meg — soroja Vona László, a kisújszállási Kossuth úti Általános Iskola igazgatója. — De nem kaptunk elegendő mennyiséget a tájékoztató füzetből sem, amelyet az el­ső és a második osztályban használunk — az ellenőrző könyv helyett. A kéziköny­veket munkaközösségi fog­lalkozásokkal pótoljuk, de tájékoztató füzetet nem tu­dunk házilag előállítani. — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig az új okta­tási-nevelési tervek „tanít­hatóságáról”? — A tanítóink lelkesedés­sel beszélnek róla, a diákok könnyen sajátítják el a tan­anyagot, szívesen forgatják a szép, jód szerkesztett tan­könyveket. A szülők körében nagy az érdeklődés az új do­kumentumok iránt, ezért úgy tervezzük, hogy a szülők akadémiája előadássorozaton bemutatjuk az oktatási-ne­velési terveket. A hiányzó dokumentumok ügyében — amely nemcsak a kisújszállásiak gondja — megkerestük Baranyi Györgynét, a megyei tanács művelődésügyi osztályának főelőadóját: — Tájékoztató füzetet a Nyomtatványellátó Vállalat­tól rendelhetnek az iskolák vezetői. A kézikönyvek egy része nem jelent meg, de a szakfolyóiratok sok segítsé­get nyújtanak a pedagógu­soknak. A Tanító című lap például januártól minden egyes számában közöl hasz­nos útmutatókat, a matema­tika tanításához pedig jól használható az ideiglenesen bevezetett kézikönyv, de se­gít az Iskolatelevízió is. Se­gédanyag tehát akad bőven. Gond . a beiskolázás A szakmunkásképző inté­zetekben idén a közismereti tárgyakból már a második évfolyamon is bevezették az új dokumentumokat. — Még a nyáron megkap­tuk az összes tankönyvet, ké­zikönyvet, — mondja Szűcs Sándor, a mezőtúri Ipari Szakmunkásképző Intézet ta­nára. — Volt idő felkészülni a vakáció • alatt. Gondunk a beiskolázással volt, a száz­nyolcas tervszámot nem tud­tuk teljesíteni. A kilenc szakmában nyolcvannyolc első osztályost vettünk fel. Különösen a kőműves és a cipőkészítő szakmát válasz­tották kevesen. Évről évre nehezebb, a beiskolázás, pe­dig egyre több tájékoztatót, pályaválasztási kiállítást ál­lítunk össze az általános is­kolás diákoknak. — A beiskolázás mellett más gondokkal is küszköd­nek? — Nincs tornatermünk. A sportudvart .társadalmi mun­kában — az üzemek segítsé­gével — létrehoztuk, így ha jó idő van, nem gond a test­nevelés óra megtartása. Té­len tornatermet bérelünk, vagy az iskolánk folyosóján tornásznak a diákjaink. Az idén tervezzük, hogy a sport­udvar mintájára tornaszo­bát is építünk. Az üzemek szintén felajánlották segít­ségüket. A tanév egyik újdonsága, hogy megkezdődött a szak­középiskolai szakmunkás- képzés. Megyénkben tíz ok­tatási intézményben ti­zenöt szakmában iskoláztak be diákokat. A szolnoki Sza­muely Tibor Közlekedésgép- gyártó Ipari Szakközépisko­lában a három első osztály- , ba esztergályos, szerelőlaka­tos és Diesel-motorszerelő szakmunkástanulókat vettek fél. — Az iskolánk nevében ezentúl nem szerepel a „köz- lekedésgépgyártó” — igazít ki Illyés Mózes igazgatóhe­lyettes, — ‘ugyanis az első évfolyamon már nem indult ez a szak. — Hogy sikerült a beisko­lázás? — Gondok nélkül; több ta­nulónk van, mint terveztük. Az új oktatási forma úgy lát­szik — még tapasztalatok híján is — népszerű lett a nyolcadikosok körében. S amit feltétlenül meg kell je­gyezni a tanulmányi átlag­ban nincs visszaesés. Bizo­nyára az érettségi bizonyít­vány megszerzésének lehető­sége vonzza a fiatalokat. A negyedik év végén ugyanis a szakmunkásbizonyítvány mellé megszerezhetik az érettségi, oklevelet is, s a szakmájuknak megfelelő felsőoktatási intézményben tanulhatnak tovább. — Sikerült-e felkészülni az iskolának, a pedagógu­soknak az új féladatra? —■ Az átállás nem jelent különösebb gondot, nagyon kicsi az eltérés az oktató- nevelő munkában. A közis­mereti tárgyak tananyaga pe­dig majdnem azonos az elő­zővel. Gond viszont, hogy kevesebb tankönyvet kap­tunk, mint amennyi kellene, így nem jutott minden diák­nak. Amíg nem érkezi k meg a pótrendelés, találunk majd valamiféle megoldást. Új feladatok Az új .tanév indulása az új feladatok valóra váltása, a példákból is látszik, nem teljesen zökkenőmentes. „So­hasem volt az” — jegyzi meg kissé epésen pedagógus is­merősöm. A megjegyzésben van némi igazság, hisz egy­re több a változás az isko­lákban, de a zökkenők egy részét helyben, rugalmasabb szemlélettel el lehet kerülni. T. G. Népszerű a szakközépiskola BOUDOG VÁROS BOLDOG VÁROS $1 $1>*X 17S59 ILLÉS EGYÜTTES Hz Illés együttes első nagylemeze A hazai beatrajongók nagy érdeklődéssel várták 1973- ban az Illés-együttes felbom­lásának következményeit. Az egyik ágon az új Fonográf hamarosan magára talált, s egy bő év elteltével Illés La­jos is összeállította új zene­karát. A fiatal, de tehetséges zenészekkel teljesen más ze­nei irányzatot alakítottak ki. Az eltelt időszak termését az elmúlt hetekben jelentet­ték meg első nagylemezü­kön, Boldog város címmel. Az A-oldal összefüggő ze­nei blokk, amelyben a zené­szek által elképzelt Boldog város elevenedik meg. A lí­rai dalokban jól érvényesül­nek a keményebb ritmusú zenei betétek. A nosztalgi­kus ihletésű szöveg Serfőző Anikó és Kiss Ernő Pál tol­mácsolásában kellemes be­nyomást kelt. Az eddig is­meretlen számok mellett fel­csendül az egyik régebbi Il­lés-siker — „Hogyha egyszer majd” — feldolgozása is. A' második oldal „Autó­stoppos srác” dalát az éne­kesnő kellemes hangja köny- nyeddé, hangulatossá teszi. A „Főnix”-ben az érdekes kórushangzás sejtelmessé va­rázsolja a zenét. A nagyle­mez slágere az „Olyan jó” című Illés Lajos szerzemény. A fülbemászó játékos ritmu­sú számot valószínű sokan dúdolják majd. „A gondtalan évek” az álom képeit, han­gulatát idézik a melankoli­kus. szinte ritmus nélküli kí­sérettel. A dal, a második részben „megkeményedik”, s musicalra emlékeztető befe­jezésben zárul. A lemez utolsó száma „Sose hagyd magad” az A-oldal anyagá­hoz szövegben és zenében is szorosan kapcsolódik. A nagyzenekari vonósok lírai hangulatteremtése jól ötvö­ződik a szólógitár elhalkuló improvizációjával. Az Illés együttes első nagy­lemeze jó „csapatmunka” eredménye. A zenekar tagjai felkészültségüket nemcsak a kíséret, de a szólók során is bizonyítják. Az együttes ezen a lemezen már megta­lálta egyéni hangját. Telje­sem más stílus ez, mint az 1965-be,n indult „régi” Illés volt. S, hogy kinek melyik tetszik jobban? Ízlés dolga. V. F. S.

Next

/
Thumbnails
Contents