Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)

1978-09-02 / 207. szám

1978. szeptember 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Állásfoglalás a pedagógusok feladatáról FILMJEGYZET Dóra jelenti HUSZONEGY NYELVRE fordították le Radó Sándor földrajztudós könyvét. Izgal­mas memoár, a második vi­lágháború alatt Svájcban mű­ködött Dóra-csoport tevé­kenységéről számol be. Bán Róbert filmje a nagy sikerű könyv részletei alapján ké­szült. Gondunk éppen itt kezdődik. A film ugyanis Ra­dó Sándor könyvének isme­rete nélkül helyenként az érthetetlenségig hézagos. Ra­dó professzor ugyanis folya­matot tárt fel — 3d. miért és hogyan vált csoportja tagjá­vá — Zimre Péter fogató­könyve viszont csupán a hely­zetek egymásutánjából épít­kezik. Ez bizony statikussá is tette a filmet. Radó Sándor nemrégen nyilatkozta: félt, hogy kém- filmet készítenek csoportja svájci működéséből. A film is azzal a bejelentéssel kez­dődik, hogy nem hagyomá­nyos kémfilmet lát a néző. Jogos volt ez az előnebocsáj- tás, mert a Dóra-csoport tagjai nem a kémkedéssel könnyen megszerezhető va­gyonért vállalták a kockáza­tot, hanem meggyőződésből: segíteni a világ antifasiszta erőit, hogy a hitleri fenevad mielőbb pusztuljon. A Dóra­csoport tagjai nem kalandhő- sök, de hősök voltak, a maguk köznapiságában, s áldozatvál­lalásaikra még sokáig emlé­keznünk kell, mert megér­demlik. Ettől függetlenül nem a héroszt hiányoljuk a film­ből, hanem a hétköznapiság hangsúlyozását sokalljuk. Az alkotók elképzelése zsákutcá­ba futott, amikor az izgalom- keltés minden, jól bevált szakmai fogását kerülték. Féltek az olcsó kalandfilm- megoldásdktól? Ezt jól tet­ték, de az egyszerű, a min­dennapos is lehet izgalmas. Radó Sándor sem kalandre­gényt írt, de mégis olyan ér­dekfeszítő olvasmányt, amire azt szokták mondani: „nem lehet letenni”. A film meg olyan unalmas, hogy alig A kunhegyesi ifjúsági klub tagjai rendezik a ma és hol­nap sorra kerülő járási klubtalálkozót. A szakmai megbeszéléseket színes prog­ram követi, VIT-küldöttek­várja a néző a végét. Pedig a tét a filmben is az, ami a könyvben. Sokak szerint a Dóra-csoport munkája a má­sodik világháború legna­gyobb, legértékesebb felderí­tő tevékenysége volt. Tucat­nyi i— ilyen, meg olyan érté­kű — könyv, film, stb. jelent meg a Dóra-ügyről. Például egy könyv „A háborút Svájc­ban nyerték meg” címmel. Akármennyire is nagyra ér­tékeljük Radó professzor cso­portjának munkáját, tudjuk, hogy a háborút Moszkva alatt, Sztálingrádnál, Kurszk­nál és a berlini csatában nyer­ték meg a szovjet csapatok. A fenti, túlértékelő, naiv el­képzeléseket csupán azért említettük, hogy még job­ban érződjék a film lehetősé­ge és a megvalósítása közötti szakadék. Vagyis: a remek, irodalmi igényű „nyersanyag­ból” lapos, alig figyelemre méltó film született. Radó Sándor megszemélye­sítője, Bodrogi Gyula elfo­gadható ugyan, de körülötte alig van valaki, akiről ne sír­na le a „csináltság”, a ha­misság. Csak Dunai Tamás és Szoboszlai Sándor a kivétel. Ronyecz Mária és Váradi Hé­di — Lene és Sissy —egymást múlják felül figuráik elfo­gadhatatlanságában. Mind­ezt tetézi Herczenik Miklós álmos, olykor a dilettáns amatőrfilmesek képsoraira emlékeztető operatőri mun­SAJNÁLATOS, hogy a si­kerületlen Fedőneve: Lukács című filmitorzó, és a még en­nél is rosszabb emlékű Ady- film — Ki látott engem? — után az egész világon ismert és tisztelt Radó-csoport mun­kájáról is méltatlan, művé­szi erények nélküli film szü­letett. A „Dóra-filmnek” csak az utolsó percei kötik le maradéktalanul figyelmün­ket, s vésődnek emlékeze­tünkbe, az epilógus, amikor az igazi Radó professzor jele­nik meg a film vásznán. Tiszai Lajos kel találkoznak a fiatalok, zenés irodalmi esetet rendez­nek a vendéglátók, disco és sportversenyek teszik emlé­kezetessé a hétvége esemé­nyeit. Az Oktatási Miniszté­rium és a Pedagógusok Szakszervezete közös ál­lásfoglalásban szabályoz­ta az alsó- és a közép­fokú oktatási-nevelési in­tézményekben foglalkoz­tatott pedagógusok mun­kaköri kötelezettségeit. Erről nyilatkozott Sárdi Lajos, a szakszervezet tit­kára az MTI munkatársá­nak. 4- A korábbi helyzethez, szabályozásokhoz képest el­sősorban abban jelent előre­lépést az állásfoglalás, hógv csoportosítja az intézmények­ben jelentkező feladatokat, elhatárolja egymástól a köte­lező érvényűeket és a vállal­tiatokat. Első helyen a minden pe­dagógus számára alapvető feladatokat soroltuk fel. Ilye­nek : a gondosan tervezett, magas színvonalú tanítási órák megtartása, a pvermek i személyiség sokoldalú fejlesz­tése, a tanulók szocialista szellemű nevelése, saját tu­dásuk, felkészültségük állan­dó gyarapítása, a nevelői kö­zösségek munkájának folya­matos korszerűsítése. A második csoport az in­tézmény egészére kötelezően háruló feladatokat tartalmaz­za, amelyeket megfelelő mun­kamegosztás alapján egy_egy pedagógus lát el. Ide tartozik például az osztályfőnöki munka, a munkaközösségek vezetése, tanulmányi verse­nyekre való felkészítés, ün­nepségek szervezése, üzem- látogatás, a pályaválasztási felelősök, a szertárosok, a vöröskeresztes tanár-elnökök tevékenysége. A harmadik nagy csoport pedagógusok munkaköri kö­telességei közé nem sorolható feladatokat gyűjti csokorba. Azokat a tennivalókat, ame­lyek nem igényelnek ugyan pedagógiai felkészültséget, de sokhelyütt még mindig a nevelőkre hárulnak. Ilyenek például a tankönyvellátás, a különböző díjak beszedése, a takarékbélyeg-, a tejárusítás, az eégszségügyi törzslapok vezetése, stb. Minderről úgy esik szó, hogy helyesebb lenne, ha — például szolgál­tató szervek, vagy ha ez nem lehetséges, az iskolai ügyin­tézők, esetleg a fizikai dol­gozók foglalkoznának velük. — Az állásfoglalás közzé­tételével régi kívánságuk teljesült a pedagógusoknak. Megvalósítása fokozott vé­delmet nyújthat számukra. Megszabadíthatja őket a munkaidejüket feleslegesen terhelő adminisztrációs, szer­vezési tennivalóktól, hogy több idejük és energiájuk maradjon legfőbb kötelessé­gükre, az eredményes neve­lő-oktató munkára — mon­dotta Sárdi Lajos. (MTI) Százezrek könyvre A Művelt Nép Könyvter- jésztő Vállalat szolnoki üzemellátó könyvesboltjának 120 könyvterjesztőjétől eb­ben az évben már több mint 550 ezer forint értékű köny­vet vásároltak az üzemek, vállalatok, intézmények dol­gozói. Az áfész szolnoki könyvesboltja ugyancsak bi­zományosok útján látja el a járás községeit könyvvel. Ti­zenhét könyvterjesztője csak­nem 250 ezer forintot forgal­mazott az év első felében. Legtöbb könyvet az újszászi- ak vettek, mintegy 120 ezer forint értékben. Klubtalálkozó Kis népművészek Népművészeti tá­borrá „alakult" át a szünidő utolsó heteiben a csille­bérci úttörőtábor. A pajtások szőnek, fonnak, fakanala­kat készítenek, pász­torkunyhót állíta­nak össze a tábo­rozás alatt. A ké­pen: Háti kosarat fonnak a keszthelyi úttörők Hogyan építhetünk házat gyorsan és gazdaságosan? ság az ajánlott tervek al­kalmazása esetén csak az épület telken történő elhe­lyezését, a helyszínrajzot vizsgálja. Gyorsabb az OTP- kölcsönigénylés elbírálása is. Példának bemutatunk egyet a katalógusban sze­replő tervek közül. Az épü­különböző előírásoknak meg­felelő helyszínrajzot, a ter­veken nem szereplő helyszí­ni adottságoktól függő mű­szaki megoldásokat (alapo­zás, szennyvízelhelyezés) kell csak esetenként a tervező­nek kidolgozni. Nem változ­hatnak az adaptálás során az FÖLDSZINT Az ajánlott tervek — fi­gyelembe véve a terep adottságait, a helyi hatósági előírásokat — az ország bár­mely területén alkalmazha­tók. A katalógusban szerep­lő ajánlott tervek messze­menően figyelembe veszik a gazdaságosságot. E lakóhá­zak többnyire a család sa­ját, több éven át tartó mun­kájával épülnek és esetleg két-három generáció ottho­nául szolgálnak. Nem mind­egy tehát, hogy az építkezés mennyire veszi igénybe a család anyagi erejét. E ter­veknél a legkisebb közleke­dő területen jól megközelít- hetőek és könnyen bútoroz- hatóak a különböző helyisé­gek, utólag is beépíthetők a tetőterek, építésük tehát üte­mezhető. Az engedélyezési eljárás időtartama is rövi- d,ebb, mert a megyei ma­gántervezői szakértői bizott­let oldalhatáron álló, tető- térbeépítéses, 4 szobás, 8 sze­mély elhelyezésére alkalmas. A lakás alapterülete 103,3 négyzetméter. Az alaprajzon jól elkülöníthetőek a család napi tevékenységének szín­terei : a többcélú lakóelőtér a kapcsolódó nappali szobá­val, a gazdasági rész (kony­ha, kamra, fűtés), valamint a hálószobák a hozzájuk kapcsolódó vizes helyiségek­kel (fürdőszoba, W. C.). A lakótérből a tetőrészbe veze­tő tölgyfalépcső igen deko­ratív. A lépcső alatt a ter­vező lomkamrát helyezettel. Az ajánlott tervek alkal­mazására magántervezőt kell felkérni. A tervező egyezteti az épület elhelyezését az épí­tésügyi hatósággal és az épít­tetővel együtt a helyi tanács­nál megtekinthető kataló­gusból kiválasztja az adott környezetbe illő tervet. A épület belső funkcionális kapcsolatai, homlokzatai. Az országos katalógusban szereplő 43 családi ház en­gedélyezési és egyszerűsített kiviteli tervét az Építésügyi Tájékoztatási Központ egy­séges tervcsomagokban for­galomba hozta. A teljes terv­csomag az engedélyek és jó­váhagyások megszervezésé­hez szükséges kellékeket is tartalmazza. Egy teljes terv­csomag: 800 forint, egy csu­pán kiviteli tervet tartal­mazó egységcsomag: 230 fo­rint. A terv kiválasztása után az építtetők a tervcso­magot az Építésügyi Tájé­koztató Központ terjesztési osztályán (Budapest, Rum- bach S. út 15/a és informá­ciós irodáiban) — legköze­lebb Debrecen, Széchenyi út 1. — megvehetik vagy után­véttel megrendelhetik. Csajka Györgyné Iskola-elökeszítö Újhökori település Az 1979/80-as tanévben iskolába lépő, óvodai nevelésben nem részesült gyerekeknek ez év októberében kezdődnek az iskolaelőkészítő foglalkozások. E foglalkozások javasolt prog­ramjában a következők szerepelnek: anyanyelvi nevelés, környezetismeret, matematikai foglalkozás, ábrázolás és ké­zimunka, ének-zene, testnevelés. Az egyesztendős iskolaelőkészítő szervezését többéves tapasztalat indokolja: a gyerekek könnyebben veszik az első akadályokat, hamarabb illeszkednek be a közösségbe, mint azok a társaik, akik sem óvodába, sem iskola-előkészítőre nem jártak. Az október l-én kezdődő foglalkozásokra a jelentkezések már augusztus végén, az iskolai pótbeíratások napjain meg­történtek, de azok a szülők, akik bármilyen oknál fogva nem kérték gyermekük felvételét, még megtehetik a körzetileg il­letékes iskolában. ötezer éves kultúra nyo­maira bukkantak a régészek a Fejér megyei Csabdi-vasztély pusztán. A székesfehérvári István Király Múzeum ásatá­sakor kezdett az úgynevezett lengyeli kultúrához tartozó, egy négyzetkilométernyi tele­pülés és temető emlékeinek megmentésére. Eddig 30 sírt tártak fel, amelyekbe zsugo- rítottan temették a halotta­kat, a túlvilági létre szánt edényekkel, dísztárgyakkal együtt. Az újkőkori telep fel­tárása előreláthatóan több évig tant. Szolnok megyében az V. ötéves terv időszakában 18 000 lakás épül. Ebből — a IV. ötéves tervi tapasztala­tok alapján — 11 ezer lakás családi házban valósul meg. Az építeni szándékozó csa­ládok többsége már konkrét elképzeléssel keresi meg a tervezői névjegyzékben sze­replő magántervezőt. Az el­képzelés sokszor már papír­ra vetett alaprajzot is jelent. Néhány tervező nem gondol­va a műszaki előírásokra, a gazdaságosságra, az egysze­rűségre, áttekinthetőségre, esztétikára — az építtető el­képzelését változtatás nélkül követi. Pedig hány, szerke­zetében megoldatlan, bonyo­lult, áttekinthetetlen alap­rajzú épület, szinte bútoroz- hatatlan, gazdaságtalanul hasznosítható ház terve ke­rül a megyében működő ma­gántervezői szakértő bizott­ság elé! Az ilyen terv el­utasítása, vagy átd,olgoztatá- sa csak bosszúságot okoz: az építtetőnek azért, mert az építkezés csúszik; a tervező­nek azért, mert dupla mun­kát jelent. A magánépítkezések szer­vezettebbé tétele érdekében új, államilag kidolgoztatott tervek készültek a hagyomá­nyos családiház-építkezések céljára. A mai igényeknek, előírásoknak nem megfelelő, régebben alkalmazott típus­terveket kivonták a forga­lomból. Az új terveket is­mertető, hivatalos haszná­latra kibocsátott országos katalógus a helyi tanácsok építési szakigazgatási szer­veinél megtekinthető. A lakosság tájékoztatására- az Építésügyi Tájékoztató Köz­pont tájékoztató füzetet adott ki.

Next

/
Thumbnails
Contents