Szolnok Megyei Néplap, 1978. szeptember (29. évfolyam, 206-231. szám)
1978-09-15 / 218. szám
1978. szeptember 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Heves megye több termelőszövetkezetében is megkezdődött a cukorrépa betakarítása, és ezzel párhuzamosan - feldolgozása a Mátra-vidéki cukorgyárakban. A képen: a hatvani Lenin MGTSZ az idén hatszáz hektárról takarított be cukorrépát II szőlőskertek rablói ellen Automatizált karbidágyúkat gyártanak Kunmadarason Mmaszüret a Zagyvamenti Tsz-ben Szedik az almát a jászberényi Zagyvamenti Tsz-ben. A korábbi évekhez hasonlóan a gazdaság az idén is 50 hektáron termesztette a közkedvelt gyümölcsöt, a jonatánt, a starkingot, a húsvéti rozmaringot és a goldent. A négy fajta közül a jonatán fizet a legjobban. Az almaszedés — ahol a tsz kertészeinek az általános iskolák tanulói segítene^ — szeptember végéig tart. A begyűjtött gyümölcsöt, várhatóan 35—40 vagon almát, a tsz a Zöldérten kersztül értékesíti. Kelendő műtrágya A Tiszamenti Vegyiművekben öt évvel ezelőtt kezdték gyártani a BPK- műtrágyát, amely bőrt, foszfort és káliumot tartalmaz, és a répa cukortartalmát nagymértékben növeli, ugyanakkor védi a növényt a kártevők ellen. A műtrágya egyre népszerűbb a gazdaságok körében, amit az is bizonyít, hogy az év elején nyolcezer vagon szállítására kötöttek szerződést a TVM-mel. Időközben azután újabb megrendeléseket küldtek, ezért a vállalat több mint háromezer vagonnal megnöveli a boros műtrágya gyártását.- Szövetkezetünk műszaki szakemberei három új, előreláthatólag kelendő berendezést állítottak elő a közelmúltban - mondta Lovas Ferenc, a kunmada- rasi Vas- és Elektromosipari Szövetkezet elnöke. — Az első a sorban kar- bidágyú volt, amelynek ősét jól ismerték a szőlős- és kertes gazdák. A gyümölcsöt, szőlőt védte az ágyú a madaraktól, az érett termés legnagyobb kártevőitől. Sajnos, a régi ágyú mellé egy- egy kezelő is kellett, hiszen nem volt automatizált. A mi karbidágyúnk elektromos gyújtású. automatizált. Időzítése állítható, aszerint, mennyire nagy a madárveszély, a kártevés a kertekben. A mini tévékészülék nagyságú ágyú nagy hanggal riasztja el a madarakat. A szakemberek szerint a seregélyekre kiváltképp hat. Nos, ezt a karbidágyút — az elkészült prototípust — bemutattuk a tavaszi AGRO- MASEXPO kiállításon. Nagy sikere' volt Zalától a Nyírségig, sok érdeklődő kereste meg a szövetkezetünket, s rendeltek volna azonnal belőle. Ott. a kiállításon egy szovjet szakemberküldöttség is megvizsgálta, s a HERMES kereskedelmi központja közvetítésével nemrég a moszkvai gépbemutatón is sikerrel szerepelt. A HERMES az érdeklődés alapján 500 ágyút rendelt tőlünk. Ügy számoljuk, jövő év tavaszára megfelelő készleteket tudunk belőle piacra dobni. A szövetkezet, élénken érdeklődik a hiánycikkek iránt. A kereslet ismeretében ezért fejlesztették ki a 25 ezer ka- lóriás háztartási vegyestüzelésű kazán prototípusát is. A kereskedelmi vállalatok máris nagy tételeket rendelnének, s a szövetkezet bízik az üzemszervezésben, tavaszra ezeket is sorozatban gyártják majd a kunmada- rasiak. — A harmadik új termé-' künk a fűnyíró gép lesz — mondta a szövetkezet elnöke. — A három új termék gyártásával szövetkezetünk remélhetőleg tovább öregbíti huszonhét éves jó hírnevét. Eddig ugyanis főleg á nagyiparral kooperáltunk. A VISZÉK-nek évente 25 millióért trafókat csináltunk, az Április 4. Gépipari Műveknek pedig hőerőművi berendezéseket. A két nagy partner megbízásai mellett a három új termék elsősorban a lakosság — s a mezőgazdasági üzemek — érdeklődésére számíthat. Azt mondják, a szőlősker- tekiben az idén is elkelne egy-egy karbidágyú. Szüret táján sok a kártevő. A jövő évi szüret idején, gyümölcséréskor már ágyúk riasztják a hívatlan vendégekét ígérik a kunmadarasi szövetkezetben. A fiatalokon a sor Bármiről érdeklődöm a tsz-elnöktöl, először csak végighallgat. Aztán amikor már tudja jövetelem célját, előkeríti a terület gazdáit, ő pedig egy sarokban meghúzódva hallgatja, miről beszélnek a fiatalok. Egész magatartása azt jelzi: mondjátok, ti tudjátok a legjobban. Csak akkor szól közbe, amikor valamelyikőjük túllő a célon. Akkor se a főnök mindenhatóságával, hanem vitapartnerként: az övé egy vélemény a többi közül. A mostani kérdésre viszont neki kell válaszolnia. — Miért fiatalítottunk ilyen hirtelen? — simítja hátra ősz haját Lázár József. — Az élet diktálta, hogy gyorsítsuk a tempót. Néhány évvel ezelőtt még túlsúlyban voltak az idősebbek, ég ez eszünkbe juttatta, hogy nyugdíjkorhatár is van a világon. Ha nem hívunk magunk mellé kezdőket, ki viszi tovább a gazdaságot? így aztán kezdtük gyűjteni, nevelgetni az ifjúságot, a csikócsapatot. — Ilyen simán ment? — No, azért nem — ismeri be. — Vagy tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt én is sok bírálatot kaptam, hogy miért nem veszek fel új szakembereket. Akkoriban valahogy úgy voltunk vele, hogy magunktól is boldogulunk, a tagság se szívesen fogadta be az idegeneket... Csakhogy rá kellett jönnünk: ez így nem mehet tovább. Egyre korszerűsödött a termelés, a régi bevált módszerek elavultak. Lépnünk kellett, hát léptünk! Szabó János, a mostani párttitkúr az első fecskék közé tartozott. — A nyári gyakorlatomat itt töltöttem a tsz-ben — emlékezik. — A vége felé odajöttek hozzám: — Te, János, úgy látjuk, jól dolgozol. Ha végeztél, gyere visz- sza hozzánk. így lettem üzemgazdász. A jásztelki Tolbuchin . Tsz-ben most is azt tartják, hogy aki közéjük áll, az produkáljon. — Én ezt úgy fogalmaznám — vélekedik az elnök —, hogy nálunk feszes a vezetés. Hajtani kell. Aki ettől visszaforog, az előbb- utóbb kilép a vonalból. Szerencsére kevés az ilyen ember, ám legutóbb is itthagyott bennünket egy állatorvos. Bejött hozzám: — Józsi bácsi, nem bírom ezt a tempót —mondta. — Jól van, fiam, boldogulj másutt — válaszoltam. Azóta se haragszunk egymásra. ö is jói járt, mi se szegényedtünk. Baranyi Sándorné állattenyésztési főágazatvezető mosolygós asszony. — Valóban így gondolkodnak itt az emberek? — Valóban — nevet a kételkedésemen a főállattenyésztő. — Nálunk valahogy ilyen őszinte a légkör és a szakmai féltékenység is ismeretlen fogalom. — Ezt jó hallani... — Hát még érezni! Minket — a férjemet és engiem — úgy vettek fel ide, hogy a plafont kaptuk mindenből. A fizetésből, a szakmai lehetőségek közül és persze a tennivalókból is. így juthattunk el odáig, hogy a párom most a növénytermesztési főágazatvezető, én pedig az állattenyésztést irányítom. — Sokat törtük a fejünket, hogy a termelés két legfontosabb posztjára kinevezhetünk-e házastársakat — magyarázza Lázár József. — Am nem volt mit tenni, ha ők a legalkalmasabbak erre, akkor nekik kell ott állniuk. Mostmár elárulhatom — kuncog az elnök —, hogy csak jól jártunk velük. Még otthon is azzal ugratják egymást, hogy mikor melyik ágazat dolgozik jobban. — braun — Zöldborsó „uborkaszezonban” Bevált a kísérlet a jászfényszarui Béke Tsz-ben A legidősebb tagok sem emlékeznek rá, hogy zöldborsótermesztés szerepelt volna valamikor a jászfényszarui Béke Tsz terveiben. A qazdaság az idén 42 vagonnal szállítottak a keresett zöldségféléből a hatvani konzervgyárnak. A termelőszövetkezet az elmúlt év őszén kísérletezésképpen kezd,te el 200 hektáron a borsó termesztését. Az elhatározást olyan számítások előzték meg, hogy a borsó hasznos búza-elővetemé- nyezés. Művelésével holtszezonban — márciusban és júniusban — biztosítanak munkalehetőséget a tsz dolgozóinak. gazdaságosabbá teszik az élő munkaerő és a gépek kihasználását. A termesztés bevezetésének feltételeit munkaerő-átcsoportosítással teremtették meg. Mintegy 5 millió forint költséggel 4 „stabil” borsócséplőgépet vásároltak. A hatvani konzervgyárral 40 vagon borsó szállítására kötöttek szerződést. Az első év termésének betakarítása után készített gyorsmérleg igazolja, hogy a kísérlet bevált. A zöldborsó termesztésének bevezetése hasznosnak bizonyult. A tervezett 32 mázsás átlagtermés helyett hektáronként 34 mázsával fizetett a borsó. A vártnál jobb termés lehetővé tette, hogy a tsz az idén 42 vagon borsót értékesítsen és tartalékolja a következő évre a szükséges vetőmagborsót. Az első év tapasztalatait összegezve a termelőszövetkezet elhatározta, hogy a jövő évtől 250 hektárra növeli a zöldborsót termő területet. Ehhez jelenlegi gépkapacitása bőségesen elég, a konzervgyár pedig vállalta, a nagyobb mennyiségű borsó átvételét. Mindennapi élelmünkért Nem tudom, minek kell a kombájnosokról annyit cikkezni, mondta az egyik ismerősöm aratás idején Ladájában feszítve, hiszen ők se csinálnak egyebet, mint én, egyszerűen gépet vezetnek és kész. Valóban, a betakarítás már korántsem okoz annyi nehézséget, mint korábban, és a munka- körülmények is megváltoztak: sok berendezés vezetőfülkéjében akár fehér ingben, nyakkendőben is ülhetne az ember. Ám nem is a fizikai, hanem inkább a lelki megterhelés miatt érdemelnek különös figyelmet kampányok idején a mezőgazdaságban dolgozók. Tényleg nem a testi erejükön áll vagy bukik a siker, — ámbátor ez se lényegtelen — hanem a szervezettségen lelkiismeretességen, szakszerűségen. Azon, hogy ne kapkodjanak, ne lássanak neki a munkának hűbeleba- lázs módjára, de ne is tétlenkedjenek egy másodpercig se, amikor valóban menni kell. Ez az, amit összefoglalóan lélektani megterhelésnek nevezhetünk: amikor már mindenki türelmetlen, majd szétpattan az idegességtől, hogy mi lesz a terméssel — s pontosan akkor kell a leghidegebb fej, a leg- megfontoltabb gondolkodás, intézkedés. Igaz, sokszor leírtuk már, hogy a mezőgazda- sági üzemek többsége a nyáron jelesre vizsgázott szervezettségből, segítőkészségből. Ám ezzel még nem fejeződött be semmi, hiszen itt az ősz: megkezdődött a cukorrépa betakarítása, közeleg a kukoricatörés. Es ha nyáron volt miért — nem kevesebbért mint a kenyérért — izgulni, akkor most még inkább van. Idejében földbe kerülnek-e az őszi növények magvai, amelyek a jövő évi termést jelentik? Lesz-e szeptember végi fagy, ami megtizedelheti a most még bőségesnek ígérkező hozamokat? Mennyi a jármű, a gép, hol kezdjünk, hová csoportosítsunk, ha úgy istenigazából beindul a verkli? Megannyi kérdés, amelyekre a következő hónapok adják meg a feleletet. S mostmár arra sincs idő, hogy a későbbi befejezésben bízzanak a szakemberek, mert a tél kérlelhetetlenül ott tesz pontot, ahol éppen neki tetszik. Ezért van szükség még a nyárinál is precízebb, szervezettebb munkára. Idejében, a lehető legnagyobb pontossággal fel kell mérni a teendőket, a segítségnyújtás és nem utolsósorban a másoktól kapható támogatás lehetőségeit, s e szerint cselekedni. Ha mindez valóban megtörténik, akkor joggal bízhatunk a remek eredményekben, s továbbra 'is minden tiszteletet megérdemelnek azok az emberek — mezőgazdasági dolgozók, nyugdíjasok, diákok, katonák — akiknek az ország mindennapi élelmét köszönheti. B. Á. HUSZADSZOR BRNÓBAN v íme a magyar-csehszlovák kooperációban gyártott Ikarus 553-as típusú kis autóbusz Szerdán megnyitotta kapuit a XX. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásár. A szeptember 13—21 közötti külkereskedelmi esemény „kis jubileumhoz” érkezett. Bár egy vásár történetében két évtized még serdülőkornak számít, ám a brnói vásár jelentősége és fontossága meghaladta az évek számát. Ma már ezt a kiállítást Közép-Európa legjelentősebb bemutatói között tartják nyilván. A Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár- és Propaganda Iroda különös gonddal készült az idei bemutatóra. Ezúttal 17 kiállító vállalat 113,5 négyzetméteres fedett és 269 négyzetméteres nyitott területen sorakoztatja fel exportcikkeit. Különös várakozás előzte meg az Ikarus 553-as kis befogadóképességű autóbusz bemutatását. Az Ikarus legkisebb, 6,5 méteres autóbusza a csehszlovák AVIA gyár A 30 típusú alvázára épül. Az autóbusz városi vagy távolsági üléselrendezéssel, üléstípussal, kívánságra külső tető- csomagtartóval és egy vagy két utasajtóval készíthető. A konstrukció AVIA gyártmányú, négyhengeres, négyütemű Dieselmotorral rendelkezik, amelynek teljesítménye 80 LE. A jármű legnagyobb sebessége 77 km/óra. Az IK—553 típusú autóbuszokból 1980-ig 200-at szállít Csehszlovákiába a magyar ipar.