Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-12 / 189. szám

1978. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Holnap rajthoz állnak Férfias verseny lesz Az országos Ifjú Gárda szemle előtt A nem régen megren­dezett megyei Ifjú Gárda szemlén a részt vevő tíz izakaszból kilenc csalódot­tan utazott haza Jászbe­rényből. A jászberényi já­rás ifjúgárdista szakaszá­nak annál nagyobb volt az öröme, első ízben volt a jók között a legjobb. Szol­nok megyét ez a szakasz képviseli a békéscsabai írszágos szemlén, amelyet augusztus 13- és 20-a kö­zött rendeznek meg. Az utazásig azonban még sok munka, nagyon! sok gya­korlás várt az ifjúkommu­nistákra a felkészítő tábor­ban, Jászapátin. Augusztus 8-tól 12-ig négy napon ke­resztül dacolva a rossz idő­vel, naponta 12—14 órán ke­resztül kaptak elméleti „ki­képzést”, és úsztak, futot­tak, lőttek, minden olyan feladatot begyakoroltak, amelyből majd Békéscsabán „vizsgázniuk” kell. Jászapátiban, a strand mel­lett víkendházak között ta­láltam rá a táborra. A ház tornácán halomba rakott sá­torlapok, hátizsákok, a tá­bori élet kellékei fogadtak. Benn az épületben a hu­szonöt fiatal éppen előadást hallgatott, ezúttal Szántai Antal rendőrszázados tájé­koztatta őket a közrend, köz- biztonság feladaitairól, a rendőrség és az ifjúgárdis­ták közös munkájáról. Ez­után ültünk le beszélgetni Fehér Imrével, a jászberé­nyi járási KISZ Bizottság politikai munkatársával, a tábor parancsnokával. — Szoros a programunk — mondta Fehér Imre. — A mostani tájékoztatóra azért volt szükség, mert az orszá­gos szemlén lesznek teszt­kérdések, közöttük a közbiz­tonsággal taglal kozó is. Az előadás után a szakaszunk három rajra oszlik, az úszók mennek a strandra, a futók a sportpályára, a lövészek a nagyközség határában le­vő lőtérre, délig mindenki gyakorol. Ebéd után teljes felszereléssel kijön hozzánk egy tűzoltókocsi, az oltást, a mentési munkákat mutat­ják be, azután mi is meg­próbáljuk. — Az éjszakán kívül mi­kor pihennek? — Minden estén lazítunk egy kicsit — tévénézés, mo­zilátogatás, tábortűz szere­pel a programunkban. Egyébként olyan „lázban égünk” mindnyájan, hogy a pihenés csak másodrendű dolog. Szeretnénk bebizonyí­tani, hogy nem véletlenül előztük meg a többi sza­kaszt. Közben vége lett az elő­adásnak, bejöttek a fiata­lok, Karkus Gizella, a jász- ladányi ABC-áruház pénz­tárosa és Nagy Judit jász- árokszállásá gimnazista a pa­pucsot tornacipőre váltotta fel, készültek a futáshoz. — Milyen távot kell fut­ni majd a versenyen? — kérdeztem a két lányt. — Lesz egy hatszázméte- res távfutás, fegyverrel á kézben — válaszolt Gizella. .— Ezen k('vül egy több mint 30 kilométeres harci túrán veszünk részt, teljes menetfelszereléssel a há­tunkon, ami egy húsz kilót kitevő zsákból, sátorlapból, étkészletből, plédből, gumi­matracból áll. — Milyen versenyszámok lesznek még? Drávucz István rajpa­rancsnok, a jászladányi Egyetértés Tsz lakatosa vá­laszolt. — Ügy tudjuk, hogy is­mét megmérkőznek majd az úszóink is. A jászberényi szemlén 200 métert kellett úszniuk hátizsákkal, kötél alatt és felett, hasonló lesz Csabán is, éis persze lövé­szeink is versenyeznek majd, és elméleti kérdésekre is vá­laszolnunk kell. Kérdésemre, hogy nem szokatlan-e a lányok jelen­léte az ilyen, kimondottan férfias versenyen, tiltakozás volt a válasz. — Először hozzászoktunk, hogy lányaink is vannak, most már becsüljük. mind a négyet — mondta Holló István, szintén ladányi if- júgárdista. — Segítenek a körletrend kialakításában, persze nem ez a lényeg, ha­nem, hogy néhány ponttal mindig többet szereznek a futásban, mint mi, fiúk, pe­dig a 48-as mintájú kispus­kával szaladni, akadályokkal telerakott pályán, ‘ nehéz fi­zikai igénybevétel. — A munkahelyükön nem rosszallották, hogy hetekig távol vannak? — Nem örültek neki, hogy ilyenkor nyáron „kiesünk”, de azért elengedtek, persze olyan feltétellel, hogy leg­alább egy érmet hozunk majd. A szabadságunk ter­hére megy 1 a távoliét, és át­lagkeresetet kapunk. — Na, megyünk? — dug­ta be a fejét egy bajuszos fiatalember. A fiatalok elindultak, hogy leróják a köröket a sportpá­lyán, mi pedig kimentünk a lőtérre. Nyolc fiú hasalt a földöri, a kispuskák sorban eldör­dültek. Az edzés vezetője Tóvizi Miklós testnevelő ta­nár, a sorozatok között ér­tékelte ia találatokait. Sok volt a tízes lövés, a fiatal­emberek nemcsak a verseny­re készültek, de egy kicsit egymással is vetélkedtek. Gyorsan eltelt a négy nap, holnap már rajthoz állnak az ifjúgárdisták Békéscsa­bán. Rajtuk áll, hogy lesz-e győzelem. A „felnőttek”, a honvédség, rendőrség, az MHSZ és természetesen a járási KISZ-bizottság sokat segített a felkészülésben. Veres Emma FILMJEGYZET A Keselyű három napja Romániába utaznak A mezőtúri dalosok és citerások Tavaly tavasszal Mezőtú­ron vendégszerepeit a romá­niai Braila városának kó­rusa. A brailaialc meghívásá­ra a mezőtúri Petőfi daÜkör és a Szivárvány citeraegyüt- tes augusztus 29-én indul Romániába, ahol szeptember 4-dg három településein — Braila, Tolcea, Macin — több alkalommal lép fel. Műsorukon magyar népda­lok és népdalfeldolgozások, továbbá kórusműveik szere­pelnek. Kossuth­újdonságok Megjelentette a Kossuth Könyvkiadó az Angolai Né­pi Felszabad ítási Mozgalom (MPLA) 1977. december 4— 10. között tartott I. kong­resszusának dokumentumait. Ugyancsak most került a könyvesboltokba a Fiatalok kézikönyve amelynek elsőd­leges célja, hogy az új ge­neráció legszélesebb rétegeit tájékoztassa az őket legin­kább érdeklő alapvető tár­sadalmi ismeretekről. A könyv ennek megfelelően nemcsak állampolgári alap­fogalmakkal, hanem olyan fontos kérdésekkel is foglal­kozik, mint a lakáskérdés, a legújabb szociális és bér- intézkedések, a fiatalok ér­dekvédelme, az aktuális családpolitikai intézkedéseik. A könyv egyes fejezetei kérdés-felelet formájában, a fiatalok által kedvelt köny- nyed, népszerű stílusban igazítanak el az időszerű bel- és külpolitikai kérdé­sekben. EGYMÁS UTÁN vetítik filmszínházaink azokat a nyugati stúdiókban készült filmeket, amelyek az állam- hatalom gépezetének nehe­zen gyógyítható, vagy éppen már rákos megbetegedései­vel foglalkoznak. A sztorik középpontjában a magányos hős áll — ki a történet ele­jén többnyire átlagpolgár —, felveszi a harcot a lealjasult államgépezettel, csatolt ré­szeivel, a különböző titkos szervezetekkel. Az USA-ban és Nyugat- Európában óriási sikerük van ezeknek az erős politi­kai töltetű filmjeiknek. Ná­lunk kevésbé. Mi a kaland- filmlátás igényével nézzük ezeket a hadakozásokat s egészen más megközelítés­ből örülünk a magányos hős győzelmének, mint az ame­rikai nézők. Számukra ugyanis a korrupt államgé­pezet fölött aratott győze­lem saját diadal, kielégülés. Szóval: a nyugati nézők job­ban értik, érzik ezeket a filmeket. A bőrükön olykor. A Száguldás gyilkosságok­kal, a Police Python, a Do- minóelv, és más, hasonló té­májú filmek után most Sydney Pollack, A lovakat lelövik, ugye? világhírű ren­dezője mondott véleményt a hatalom egyensúlya felbo­rulásának kérdéséről. Még­hozzá hihetetlenül bátran, hiszen a CIA-t minden kön­törfalazás nélkül gyilkos maffiaként tárja a nézőkelé. Mennyivel messzibb megy Pollack, mint a Dominóelv rendezője, aki egyszerűen csak a „Szolgálatról” mer beszélni. Joggal felvetődik a kérdés: hogy érezheti magát bizton­ságban A Keselyű három napja rendezője abban a környezetben, ahol filmjé­ben kisebb dologért is ke­gyetlenül legyilkolnak em­bereket, s a film főhőse, Turner is csak véletlenül „ússza meg”. A válasz ké­zenfekvő: A Keselyű három napja akkor született, ami­kor az amerikai társadalom ellenszenve — a Warren-je- lentés, a Watergate-ügy után — a CIA-val szemben tető­pontjára jutott. A rendező — nemcsak filmjében, de a sajtópódiu­mon is — világosan beszél: „Az igazi probléma nem az, hogy megtudjuk, angyal-e a CIA vagy ördög, ez túa egy­szerű volna, s a valóság en­nél sokkal bonyolultabb. De azt szeretném fölvetni, hogy miért van egyáltalán szük­ségünk a CIA-ra?” Később azonban már tar­tózkodóbban nyilatkozik filmjéről a rendező —1 sőt burkoltan megtagadta előző véleményét —, amikor is azt mondta az olasz újságírók­nak: „...biztosíthatom önö­ket, hogy sem én, sem a filmem nem a politika, ha­nem a szórakoztatás síkján mozog.” Ez utóbbi mondat „fából vaskarika” jellegét nem kell bizonyítani. A film maga a nagy horderejű cáfolat al­kotója taktikai okokból tett nyilatkozatára. Változnak az idők, változnak az emberek. A Keselyű három napja vi­szont maradandó művészi al_ kotás az emberi szabadság­jogok mellett! SYDNEY POLLACK vi­lágnagyságokkal hozta film­vászonra James Grady A Kondor hat napja című re­gényét. Turner szerepének eljátszására Robert Redfor- dot kérte fel, aki vállalta ennek a merész politikai tettnek minden kockázatát. Tiszai Lajos Zenei tábor azöregerdőben A jászberényi Palo- tásy János Zeneiskola növendékei és tanárai tábort vertek az öreg­erdőben. Az idén elő­ször rendezett úttörő ze­nei szaktáborozás augusztus 20-ig tart. Az akcióban az iskola negy­ven növendéke és tíz tanára vesz részt. Sok hasznos foglalko­zást és kellemes szóra­kozást tartalmazó tízna­pos program: kirándu­lások, vetélkedők, az el­múlt tanévben szerzett ismeretek felfrissítése, gyarapítása. A táboro­zok hangversenyt adnak az „Anyagfejlődés ’78” természettudományos konferencia védnökeinek és előadóinak. A táborozás ideje alatt készülnek fel az alkot­mányunk ünnepe tiszte­letére rendezendő poli­tikai nagygyűlést követő kulturális műsorra. Zágon Gyula szigetvári képzőművész középkori történelmi sze­mélyiségek arcképét faragta fába. A munkához különleges anyagot használ, az óváros kapujának egyik több száz éves tölgyfagerendájábói farag. Vasutasok könyvtára Olvasókörökkel kezdődött * Szolnokon a „vasútnál" hagyománya van az olvasásnak. Tudósítások már 1894-ben beszámoltak arról, hogy 900 kötetes könyvtárral megalakult a segédtiszti olvasókör, 1905-ben a vasúti altisztek is olvasókörbe tömörültek, könyvállományuk ugyancsak 800-900 kötetre tehető. A MÁV 1930-ban létrehozta Szolnokon a nyugdíjasok és nyugbéresek otthonát, könyvtárral. Sajnos, nem tudjuk, mi lett ezeknek a könyveknek a sorsa, feltehetően a háborús pusztítások áldozatául estek. A moz­donyvezetők otthona könyvtárának történetét azonban nyomon követhetjük. A MÁV mozdonyvezetői — saját költségükön — 1921_ben hozták létre — a néhány év­vel ezelőtt még a József At­tila úton működő — otthont, későbbi népszerű nevén „mozdonyklubot”. Az otthon tagjainak száma a harmin­cas évek végén kétszázhar­minc volt, s könyvtára 800 kötetes. Ez az állomány ké­pezte később Szolnokon a MÁV egyre gyarapodó, gaz­dagodó könyvtárának alapját. S hogy milyen' köteteket ta­lált benne az egykori olva­só? Természetesen ezt a Ta­nácsköztársaság leverése után hatalomra jutott ellenforra­dalmi kormány könyvkiadási és könyvtárpolitikája nagy mértékben meghatározta. En­nek ellenére néhány megma­radt könyv alapján — példá­ul Ady Endre Vér és arany című kötetének első kiadá­sából, Mikszáth és Móricz Zsigmond műveiből — arra lehet következtetni, hogy a könyvtárban a haladó iroda­lom is helyet kapott. A .mozdonyklub” lebontá­sa után — 1975-ben — a könyvtárat ideiglenesen a vasútállomáson helyezték el. Az átmeneti állapot azonban nem tartott sokáig. 1976-ban megkezdte munkáját az új, Szolnok legmodernebb üzemi, szakszervezeti könyvtára, a MÁV Jubileumi téren fel­épült csomóponti művelődési házában. Kevés a szakkönyv A könyvtár háromezer vas­utas dolgozó olvasási igényeit kell, hogy kielégítse. Alapve­tő feladatai közé tartozik a vasutas szakma teljes iro­dalmának gyűjtése. Az erre való törekvés megvan, de saj­nos csak 1976-tól. A jelen­legi 305 kötetes műszaki könyvállomány elenyésző ré­sze a vasúti szakirodalom. Magyarázható ez azzal is, hogy a könyvpiacon viszony­lag kevés az e tárgyban újon­nan megjelenő kiadvány. És a régiek? Feltehetően meg­találhatók az antikváriumok könyvespolcain, ám ennél elérhetőbb távolságban is: a MÁV Vontatási Főnökségé­nek műszaki könyvtárában. Több ízben szóltunk már ar­ról, hogy szerencsésebb len­ne az üzemi műszaki és köz- művelődési feladatokat ellá­tó szakszervezeti gyűjtemé­nyek együttes kezelése. Egy­részt azért is, mert a műsza­ki könyvtárak legtöbb eset­ben hozzáférhetetlenek, sok­szor a dolgozók nem is tud­nak létezésükről. A szakszer­vezeti könyvtárat jóval töb­ben felkeresik, itt a könyvek „szem előtt” lennének, s el­érnék igazi céljukat: olvas­nák őket. Másrészt a két könyvtár állománygyarapítá­sánál elkerülhetők volnának a szükségtelen párhuzamos­ságok. A MÁV csomóponti könyvtárának esetében a mű­szaki könyvek elhelyezése sem okozna gondot, a jelen­legi 9 ezer kötet csak foghí­jasán tölti ki a polcokat. Egé­szen más a helyzet a szakmai folyóiratoknál, hiszen a Köz­lekedéstudományi Szemlétől a Magyar Állam vasú tak Hi­vatalos Lapjáig mindegyiket megtalálja az érdeklődő ol­vasó. Népszerű a szépirodalom A csomóponti könyvtárban ötvenháromféle folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. Ennek körülbelül felét olvas; sák rendszeresen. Tehát jó­val nagyobb a választék az igényeknél. Közkézen azok az újságok forognak, amelyek olvasásához valamely konk­rét érdek fűzi a könyvtárlá­togatót. A szabad idejükben kertészkedők a mezőgazdasá­gi szaklapokat, az autó-motor tulajdonosok az ebben a té­makörben megjelenő újságo­kat böngészik, és sorolhat­nánk. Érdekes azonban, hogy akkor, amikor a kölcsönzött könyvek túlnyomó része szép- irodalom, az irodalmi folyó­iratok szinte érintetlenül ma­radnak a polcokon. Ám a „szépirodalom vizeire evez­ve” is tehetünk néhány meg­állapítást. A beiratkozott hat- százhúsz olvasó zöme klasz- szikusokat olvas, nagyon ke­vesen keresik a mai magyar illetve külföldi irodalmat, napjaink verstermése után pedig szinte senki sem érdek­lődik. Érdemes lenne na­gyobb gondot fordítani a je­lenkor irodalmának propagá­lására. A könyvtáros — mel­lesleg nagyon helyesen — gondolva az irodalmi ízlés fejlődésére, beszerzi azokat a műveket is, amelyek ma még ugyan nem, de később bizo­nyára megtalálják olvasóikat. Fontos feladata a könyv­tárnak az ismeretterjesztés, az ismeretterjesztő irodalom beszerzése a tudományok minden területéről. Legna­gyobb érdeklődés a politikai­történelmi kiadványok iránt mutatkozik, valamint szíve­sen olvassák a könyvtárláto­gatók — nem tagadva meg szakmájukat — az útiköny­veket, útleírásokat, hazánk tájairól vagy távoli földrészek életéről tudósító könyveket. Az előbbi témakörben 583 kötet, az utóbbiban 275 kiad­vány közül válogathatnak. Gyakori vendégek a gyerekek A meglevő ismeretterjesztő művek kielégítik az olvasói igényeket. Azonban az már nem éppen dicséretes, hogy a tájékoztató munka jórészt csak ezekre épül. Hiányos a lexikon-, a bibliográfia és a kézikönyv állomány. A könyvtárnak — lenne lehető­sége az általános és szaklexi­konok beszerzésére, amelyek a gyors tájékozódást s tájé­koztatást szolgálják. Hasznát vennék ennek minden bi­zonnyal a továbbtanulók, az egy-egy téma után mélyeb­ben érdeklődők s a gyakran vetélkedő szocialista brigá­dok is. Szóttnunk kell még arról, hogy a könyvtár a vasutas dolgozók ellátása mellett bi­zonyos területi funkciókat is betölt. A Mátyás király úti iskolával kötött szerződése értelmében ez jórészt gyer­mekközönséget jelent. Állo­mányában éppen ezért jelen­tős helyet foglal el a gyer­mek- és ifjúsági irodalom, ta­lán túl jelentősét is. A felnőt­teknek szóló szépirodalmi al­kotások után (4275 kötet) leg­nagyobb számban gyermek­könyveket találunk, csaknem 2000 kötetet. Igaz ugyan, hogy a vasútnál dolgozó szülők is gyakran kölcsönöznek a könyvtárból gyermekeiknek, mégis helyesebb volna, ha a gyermekkönyvek korlátlan megvásárlása helyett inkább a felnőtt könyvtár hiányossá­gait pótolnák, s annak állo­mányát tennék teljesebbé. Ez pedig csak egy alapos — s na­gyon időszerű — állomány­elemzés után válik lehetsé­gessé. Török Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents