Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-12 / 189. szám
1978. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Holnap rajthoz állnak Férfias verseny lesz Az országos Ifjú Gárda szemle előtt A nem régen megrendezett megyei Ifjú Gárda szemlén a részt vevő tíz izakaszból kilenc csalódottan utazott haza Jászberényből. A jászberényi járás ifjúgárdista szakaszának annál nagyobb volt az öröme, első ízben volt a jók között a legjobb. Szolnok megyét ez a szakasz képviseli a békéscsabai írszágos szemlén, amelyet augusztus 13- és 20-a között rendeznek meg. Az utazásig azonban még sok munka, nagyon! sok gyakorlás várt az ifjúkommunistákra a felkészítő táborban, Jászapátin. Augusztus 8-tól 12-ig négy napon keresztül dacolva a rossz idővel, naponta 12—14 órán keresztül kaptak elméleti „kiképzést”, és úsztak, futottak, lőttek, minden olyan feladatot begyakoroltak, amelyből majd Békéscsabán „vizsgázniuk” kell. Jászapátiban, a strand mellett víkendházak között találtam rá a táborra. A ház tornácán halomba rakott sátorlapok, hátizsákok, a tábori élet kellékei fogadtak. Benn az épületben a huszonöt fiatal éppen előadást hallgatott, ezúttal Szántai Antal rendőrszázados tájékoztatta őket a közrend, köz- biztonság feladaitairól, a rendőrség és az ifjúgárdisták közös munkájáról. Ezután ültünk le beszélgetni Fehér Imrével, a jászberényi járási KISZ Bizottság politikai munkatársával, a tábor parancsnokával. — Szoros a programunk — mondta Fehér Imre. — A mostani tájékoztatóra azért volt szükség, mert az országos szemlén lesznek tesztkérdések, közöttük a közbiztonsággal taglal kozó is. Az előadás után a szakaszunk három rajra oszlik, az úszók mennek a strandra, a futók a sportpályára, a lövészek a nagyközség határában levő lőtérre, délig mindenki gyakorol. Ebéd után teljes felszereléssel kijön hozzánk egy tűzoltókocsi, az oltást, a mentési munkákat mutatják be, azután mi is megpróbáljuk. — Az éjszakán kívül mikor pihennek? — Minden estén lazítunk egy kicsit — tévénézés, mozilátogatás, tábortűz szerepel a programunkban. Egyébként olyan „lázban égünk” mindnyájan, hogy a pihenés csak másodrendű dolog. Szeretnénk bebizonyítani, hogy nem véletlenül előztük meg a többi szakaszt. Közben vége lett az előadásnak, bejöttek a fiatalok, Karkus Gizella, a jász- ladányi ABC-áruház pénztárosa és Nagy Judit jász- árokszállásá gimnazista a papucsot tornacipőre váltotta fel, készültek a futáshoz. — Milyen távot kell futni majd a versenyen? — kérdeztem a két lányt. — Lesz egy hatszázméte- res távfutás, fegyverrel á kézben — válaszolt Gizella. .— Ezen k('vül egy több mint 30 kilométeres harci túrán veszünk részt, teljes menetfelszereléssel a hátunkon, ami egy húsz kilót kitevő zsákból, sátorlapból, étkészletből, plédből, gumimatracból áll. — Milyen versenyszámok lesznek még? Drávucz István rajparancsnok, a jászladányi Egyetértés Tsz lakatosa válaszolt. — Ügy tudjuk, hogy ismét megmérkőznek majd az úszóink is. A jászberényi szemlén 200 métert kellett úszniuk hátizsákkal, kötél alatt és felett, hasonló lesz Csabán is, éis persze lövészeink is versenyeznek majd, és elméleti kérdésekre is válaszolnunk kell. Kérdésemre, hogy nem szokatlan-e a lányok jelenléte az ilyen, kimondottan férfias versenyen, tiltakozás volt a válasz. — Először hozzászoktunk, hogy lányaink is vannak, most már becsüljük. mind a négyet — mondta Holló István, szintén ladányi if- júgárdista. — Segítenek a körletrend kialakításában, persze nem ez a lényeg, hanem, hogy néhány ponttal mindig többet szereznek a futásban, mint mi, fiúk, pedig a 48-as mintájú kispuskával szaladni, akadályokkal telerakott pályán, ‘ nehéz fizikai igénybevétel. — A munkahelyükön nem rosszallották, hogy hetekig távol vannak? — Nem örültek neki, hogy ilyenkor nyáron „kiesünk”, de azért elengedtek, persze olyan feltétellel, hogy legalább egy érmet hozunk majd. A szabadságunk terhére megy 1 a távoliét, és átlagkeresetet kapunk. — Na, megyünk? — dugta be a fejét egy bajuszos fiatalember. A fiatalok elindultak, hogy leróják a köröket a sportpályán, mi pedig kimentünk a lőtérre. Nyolc fiú hasalt a földöri, a kispuskák sorban eldördültek. Az edzés vezetője Tóvizi Miklós testnevelő tanár, a sorozatok között értékelte ia találatokait. Sok volt a tízes lövés, a fiatalemberek nemcsak a versenyre készültek, de egy kicsit egymással is vetélkedtek. Gyorsan eltelt a négy nap, holnap már rajthoz állnak az ifjúgárdisták Békéscsabán. Rajtuk áll, hogy lesz-e győzelem. A „felnőttek”, a honvédség, rendőrség, az MHSZ és természetesen a járási KISZ-bizottság sokat segített a felkészülésben. Veres Emma FILMJEGYZET A Keselyű három napja Romániába utaznak A mezőtúri dalosok és citerások Tavaly tavasszal Mezőtúron vendégszerepeit a romániai Braila városának kórusa. A brailaialc meghívására a mezőtúri Petőfi daÜkör és a Szivárvány citeraegyüt- tes augusztus 29-én indul Romániába, ahol szeptember 4-dg három településein — Braila, Tolcea, Macin — több alkalommal lép fel. Műsorukon magyar népdalok és népdalfeldolgozások, továbbá kórusműveik szerepelnek. Kossuthújdonságok Megjelentette a Kossuth Könyvkiadó az Angolai Népi Felszabad ítási Mozgalom (MPLA) 1977. december 4— 10. között tartott I. kongresszusának dokumentumait. Ugyancsak most került a könyvesboltokba a Fiatalok kézikönyve amelynek elsődleges célja, hogy az új generáció legszélesebb rétegeit tájékoztassa az őket leginkább érdeklő alapvető társadalmi ismeretekről. A könyv ennek megfelelően nemcsak állampolgári alapfogalmakkal, hanem olyan fontos kérdésekkel is foglalkozik, mint a lakáskérdés, a legújabb szociális és bér- intézkedések, a fiatalok érdekvédelme, az aktuális családpolitikai intézkedéseik. A könyv egyes fejezetei kérdés-felelet formájában, a fiatalok által kedvelt köny- nyed, népszerű stílusban igazítanak el az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekben. EGYMÁS UTÁN vetítik filmszínházaink azokat a nyugati stúdiókban készült filmeket, amelyek az állam- hatalom gépezetének nehezen gyógyítható, vagy éppen már rákos megbetegedéseivel foglalkoznak. A sztorik középpontjában a magányos hős áll — ki a történet elején többnyire átlagpolgár —, felveszi a harcot a lealjasult államgépezettel, csatolt részeivel, a különböző titkos szervezetekkel. Az USA-ban és Nyugat- Európában óriási sikerük van ezeknek az erős politikai töltetű filmjeiknek. Nálunk kevésbé. Mi a kaland- filmlátás igényével nézzük ezeket a hadakozásokat s egészen más megközelítésből örülünk a magányos hős győzelmének, mint az amerikai nézők. Számukra ugyanis a korrupt államgépezet fölött aratott győzelem saját diadal, kielégülés. Szóval: a nyugati nézők jobban értik, érzik ezeket a filmeket. A bőrükön olykor. A Száguldás gyilkosságokkal, a Police Python, a Do- minóelv, és más, hasonló témájú filmek után most Sydney Pollack, A lovakat lelövik, ugye? világhírű rendezője mondott véleményt a hatalom egyensúlya felborulásának kérdéséről. Méghozzá hihetetlenül bátran, hiszen a CIA-t minden köntörfalazás nélkül gyilkos maffiaként tárja a nézőkelé. Mennyivel messzibb megy Pollack, mint a Dominóelv rendezője, aki egyszerűen csak a „Szolgálatról” mer beszélni. Joggal felvetődik a kérdés: hogy érezheti magát biztonságban A Keselyű három napja rendezője abban a környezetben, ahol filmjében kisebb dologért is kegyetlenül legyilkolnak embereket, s a film főhőse, Turner is csak véletlenül „ússza meg”. A válasz kézenfekvő: A Keselyű három napja akkor született, amikor az amerikai társadalom ellenszenve — a Warren-je- lentés, a Watergate-ügy után — a CIA-val szemben tetőpontjára jutott. A rendező — nemcsak filmjében, de a sajtópódiumon is — világosan beszél: „Az igazi probléma nem az, hogy megtudjuk, angyal-e a CIA vagy ördög, ez túa egyszerű volna, s a valóság ennél sokkal bonyolultabb. De azt szeretném fölvetni, hogy miért van egyáltalán szükségünk a CIA-ra?” Később azonban már tartózkodóbban nyilatkozik filmjéről a rendező —1 sőt burkoltan megtagadta előző véleményét —, amikor is azt mondta az olasz újságíróknak: „...biztosíthatom önöket, hogy sem én, sem a filmem nem a politika, hanem a szórakoztatás síkján mozog.” Ez utóbbi mondat „fából vaskarika” jellegét nem kell bizonyítani. A film maga a nagy horderejű cáfolat alkotója taktikai okokból tett nyilatkozatára. Változnak az idők, változnak az emberek. A Keselyű három napja viszont maradandó művészi al_ kotás az emberi szabadságjogok mellett! SYDNEY POLLACK világnagyságokkal hozta filmvászonra James Grady A Kondor hat napja című regényét. Turner szerepének eljátszására Robert Redfor- dot kérte fel, aki vállalta ennek a merész politikai tettnek minden kockázatát. Tiszai Lajos Zenei tábor azöregerdőben A jászberényi Palo- tásy János Zeneiskola növendékei és tanárai tábort vertek az öregerdőben. Az idén először rendezett úttörő zenei szaktáborozás augusztus 20-ig tart. Az akcióban az iskola negyven növendéke és tíz tanára vesz részt. Sok hasznos foglalkozást és kellemes szórakozást tartalmazó tíznapos program: kirándulások, vetélkedők, az elmúlt tanévben szerzett ismeretek felfrissítése, gyarapítása. A táborozok hangversenyt adnak az „Anyagfejlődés ’78” természettudományos konferencia védnökeinek és előadóinak. A táborozás ideje alatt készülnek fel az alkotmányunk ünnepe tiszteletére rendezendő politikai nagygyűlést követő kulturális műsorra. Zágon Gyula szigetvári képzőművész középkori történelmi személyiségek arcképét faragta fába. A munkához különleges anyagot használ, az óváros kapujának egyik több száz éves tölgyfagerendájábói farag. Vasutasok könyvtára Olvasókörökkel kezdődött * Szolnokon a „vasútnál" hagyománya van az olvasásnak. Tudósítások már 1894-ben beszámoltak arról, hogy 900 kötetes könyvtárral megalakult a segédtiszti olvasókör, 1905-ben a vasúti altisztek is olvasókörbe tömörültek, könyvállományuk ugyancsak 800-900 kötetre tehető. A MÁV 1930-ban létrehozta Szolnokon a nyugdíjasok és nyugbéresek otthonát, könyvtárral. Sajnos, nem tudjuk, mi lett ezeknek a könyveknek a sorsa, feltehetően a háborús pusztítások áldozatául estek. A mozdonyvezetők otthona könyvtárának történetét azonban nyomon követhetjük. A MÁV mozdonyvezetői — saját költségükön — 1921_ben hozták létre — a néhány évvel ezelőtt még a József Attila úton működő — otthont, későbbi népszerű nevén „mozdonyklubot”. Az otthon tagjainak száma a harmincas évek végén kétszázharminc volt, s könyvtára 800 kötetes. Ez az állomány képezte később Szolnokon a MÁV egyre gyarapodó, gazdagodó könyvtárának alapját. S hogy milyen' köteteket talált benne az egykori olvasó? Természetesen ezt a Tanácsköztársaság leverése után hatalomra jutott ellenforradalmi kormány könyvkiadási és könyvtárpolitikája nagy mértékben meghatározta. Ennek ellenére néhány megmaradt könyv alapján — például Ady Endre Vér és arany című kötetének első kiadásából, Mikszáth és Móricz Zsigmond műveiből — arra lehet következtetni, hogy a könyvtárban a haladó irodalom is helyet kapott. A .mozdonyklub” lebontása után — 1975-ben — a könyvtárat ideiglenesen a vasútállomáson helyezték el. Az átmeneti állapot azonban nem tartott sokáig. 1976-ban megkezdte munkáját az új, Szolnok legmodernebb üzemi, szakszervezeti könyvtára, a MÁV Jubileumi téren felépült csomóponti művelődési házában. Kevés a szakkönyv A könyvtár háromezer vasutas dolgozó olvasási igényeit kell, hogy kielégítse. Alapvető feladatai közé tartozik a vasutas szakma teljes irodalmának gyűjtése. Az erre való törekvés megvan, de sajnos csak 1976-tól. A jelenlegi 305 kötetes műszaki könyvállomány elenyésző része a vasúti szakirodalom. Magyarázható ez azzal is, hogy a könyvpiacon viszonylag kevés az e tárgyban újonnan megjelenő kiadvány. És a régiek? Feltehetően megtalálhatók az antikváriumok könyvespolcain, ám ennél elérhetőbb távolságban is: a MÁV Vontatási Főnökségének műszaki könyvtárában. Több ízben szóltunk már arról, hogy szerencsésebb lenne az üzemi műszaki és köz- művelődési feladatokat ellátó szakszervezeti gyűjtemények együttes kezelése. Egyrészt azért is, mert a műszaki könyvtárak legtöbb esetben hozzáférhetetlenek, sokszor a dolgozók nem is tudnak létezésükről. A szakszervezeti könyvtárat jóval többen felkeresik, itt a könyvek „szem előtt” lennének, s elérnék igazi céljukat: olvasnák őket. Másrészt a két könyvtár állománygyarapításánál elkerülhetők volnának a szükségtelen párhuzamosságok. A MÁV csomóponti könyvtárának esetében a műszaki könyvek elhelyezése sem okozna gondot, a jelenlegi 9 ezer kötet csak foghíjasán tölti ki a polcokat. Egészen más a helyzet a szakmai folyóiratoknál, hiszen a Közlekedéstudományi Szemlétől a Magyar Állam vasú tak Hivatalos Lapjáig mindegyiket megtalálja az érdeklődő olvasó. Népszerű a szépirodalom A csomóponti könyvtárban ötvenháromféle folyóirat áll az olvasók rendelkezésére. Ennek körülbelül felét olvas; sák rendszeresen. Tehát jóval nagyobb a választék az igényeknél. Közkézen azok az újságok forognak, amelyek olvasásához valamely konkrét érdek fűzi a könyvtárlátogatót. A szabad idejükben kertészkedők a mezőgazdasági szaklapokat, az autó-motor tulajdonosok az ebben a témakörben megjelenő újságokat böngészik, és sorolhatnánk. Érdekes azonban, hogy akkor, amikor a kölcsönzött könyvek túlnyomó része szép- irodalom, az irodalmi folyóiratok szinte érintetlenül maradnak a polcokon. Ám a „szépirodalom vizeire evezve” is tehetünk néhány megállapítást. A beiratkozott hat- százhúsz olvasó zöme klasz- szikusokat olvas, nagyon kevesen keresik a mai magyar illetve külföldi irodalmat, napjaink verstermése után pedig szinte senki sem érdeklődik. Érdemes lenne nagyobb gondot fordítani a jelenkor irodalmának propagálására. A könyvtáros — mellesleg nagyon helyesen — gondolva az irodalmi ízlés fejlődésére, beszerzi azokat a műveket is, amelyek ma még ugyan nem, de később bizonyára megtalálják olvasóikat. Fontos feladata a könyvtárnak az ismeretterjesztés, az ismeretterjesztő irodalom beszerzése a tudományok minden területéről. Legnagyobb érdeklődés a politikaitörténelmi kiadványok iránt mutatkozik, valamint szívesen olvassák a könyvtárlátogatók — nem tagadva meg szakmájukat — az útikönyveket, útleírásokat, hazánk tájairól vagy távoli földrészek életéről tudósító könyveket. Az előbbi témakörben 583 kötet, az utóbbiban 275 kiadvány közül válogathatnak. Gyakori vendégek a gyerekek A meglevő ismeretterjesztő művek kielégítik az olvasói igényeket. Azonban az már nem éppen dicséretes, hogy a tájékoztató munka jórészt csak ezekre épül. Hiányos a lexikon-, a bibliográfia és a kézikönyv állomány. A könyvtárnak — lenne lehetősége az általános és szaklexikonok beszerzésére, amelyek a gyors tájékozódást s tájékoztatást szolgálják. Hasznát vennék ennek minden bizonnyal a továbbtanulók, az egy-egy téma után mélyebben érdeklődők s a gyakran vetélkedő szocialista brigádok is. Szóttnunk kell még arról, hogy a könyvtár a vasutas dolgozók ellátása mellett bizonyos területi funkciókat is betölt. A Mátyás király úti iskolával kötött szerződése értelmében ez jórészt gyermekközönséget jelent. Állományában éppen ezért jelentős helyet foglal el a gyermek- és ifjúsági irodalom, talán túl jelentősét is. A felnőtteknek szóló szépirodalmi alkotások után (4275 kötet) legnagyobb számban gyermekkönyveket találunk, csaknem 2000 kötetet. Igaz ugyan, hogy a vasútnál dolgozó szülők is gyakran kölcsönöznek a könyvtárból gyermekeiknek, mégis helyesebb volna, ha a gyermekkönyvek korlátlan megvásárlása helyett inkább a felnőtt könyvtár hiányosságait pótolnák, s annak állományát tennék teljesebbé. Ez pedig csak egy alapos — s nagyon időszerű — állományelemzés után válik lehetségessé. Török Erzsébet
