Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-11 / 188. szám
1978. augusztus 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megtartó emberség Mikus Sándor köszöntése TÖBB MINT négy évtizede, hogy gazdagít bennünket alkotásaival Mikus Sándor szobrászművész, aki a mai napon tölti be 75. életévét. Mint szegény munkáscsalád gyermeke, autodidaktaként’ indult el a pályáján, s tehetségével horcolta ki azt u támogatást, amelynek segítségével végképp a művészi hivatás mellett dönthetett. A" harmincas években már elismerő kritikák, tekintélyes dijak kísérték szereplését; az 1937-es párizsi világkiállításon bemutatott munkáit aranyéremmel tüntette ki a zsűri. Életút- ján a munka és a siker azóta is kitart mellette: mintegy 200 elkészült alkotása — kisplasztikák, érmek, köztéri szobrok vegyesen — szám szerint is imponálóan jellemzik teljesítményét. Eredményeiért két alkalommal Kossuth-díjat érdemes, majd kiváló művészi címet kapott kormányzatunktól. Művészi világának egysége abból a viszonyból fakad, amely őt egész munkássága folyamán a magyar szobrászat hagyományaihoz, valamint környezetének eseményeihez és embereihez fűzte. A szobrászat múltjának klasszikus tanításaiból indul ki, ám az általános eseményeket kezdettől fogva szűkebb valóságának, társadalmi osztályának vonásaival ruházta fel. tette érzékelhetővé. Az egyszerű formákhoz az egyszerű emberek ábrázolása vezette el, la- konikus megoldásait konkrét élmények hitelesítik. Mikus művészetének legvonzóbb erénye a líraiság: szobrai a műélvezet derűs, örömteli, klasszikus korokban honos változatával ajándékozzák meg a szemlélőt. Bennük a művészi minőség harmonikus szépséggel párosul — láttukon nemcsak az elme lesz pallérozottabb, de a szív is megleli a maga vigasztalását. Intimitásában az ember őröld óhajai, humanizmus és harmónia iránti vágya, a társadalmi Mikus Sándor „Haját fonó nő" cimű szobra együttélés értelmébe vetett hite nyernek kifejezést, míg természetessége annak az igazolása, hogy sosem a látványos tettek, hanem a Tus dolgok, a hétköznapok apró helytállásai viszik előre a világot. Az emberség ereje, s az abhan rejlő erkölcsi és esztétikai szép hatja át politikai emlékműveit is, jó példát szolgáltatván arra, hogy a mai hősábrézolás olyan érzelmi mondanivaló, útján is lehetséges, amely nem a fizikai küzdelem, az erőkifejtés motívumaiból indul ki. KÍVÁNJUK, hogy a kiváló mester, akinek — Illyés Gyula szavaival szólva — „törékeny és engedő” figurái nemcsak a tűnő pillanatok, de a megtartó emberség szimbólumai is. még sokáig, jó egészségben munkálkodjék mindnyájunk örömére. Tasnádi Attila „Menny-kö” laan Kross kisregényei Kross Menny-kő című kötetének három kisregénye — akár a Michelson beiktatása vagy a korábban önállóan is megjelent Négy monológ Szent György ürügyén című életrajzi regény — az észtek múltjának régebbi időszakait eleveníti fel, hőseik ismert történelmi személyiségek. A címadó írás egy különös találkozás történetét írja le. Az 1820-as évek elején Otto Masing esperest, a nagy tekintélyű^ irodalmárt és kiadót, az „észtek Kazin- czyját” egy fiatal költő látogatja meg. Az egyszerű parasztruhába öltözött, egyetemi tanulmányait korábban félbeszakító, sörszagú fiatalember — az észt költészet száz évvel később felfedezett csodagyereke, Kristjan Jaak Petersohn — nem kelt jó benyomást az érdemes tudósban. Nagyobb megértésre találnak újszerű gondolatai és gőgösen büszke, de félszeg viselkedése Masing ifjú feleségénél. A látogatás történetét — s ami mögötte van. azt hogy Petersohn támogatást jött kérni írásainak megjelente; tűséhez — hármójuk vallomásaiból ismerjük meg. E váltakozó monológ kapcsán azonban az egyszerű eseményeknél sokkal több — az észt történelem egyik legfontosabb, ellentmondásoktól sem mentes — korszaka jelenik meg előttünk. A kötet következő írása az észt nemzeti eposz, a Ka- levipoeg lejegyzőjének, Kreutzwaldnak az életéből idéz fel egy fontos mozzanatot. Azt, amikor a tehetséges fiatalembernek döntenie kell, hogy a pétervári orvosi egyetemre jelentkezzen vagy a lélkipásztori hivatást válassza. Szintén irodalomtörténeti hitelességgel bír Jaan Kross harmadig kisregénye az Egy óra a forgószékben. A regény forgószékében Johann Wodemar Jannsennek, az észt újságírás atyjának, az első rendszeresen megjelenő észt újság kiadójának fia ül. Jaan Kross kisregényei sokoldalú, élményszerű képet nyújtanak a XIX. századi Észtországról. A társadalmi erkölcsi kérdések rendkívül érdekes megközelítése mellett maradandó olvasmánnyá teszi a kötetet hőseinek árnyalt lélektani ábrázolása. A. A. Népszínház? Évad nyitás előtt Mit ígér a Szeptember 15-én kezdi új évadját a Népszínház. Igazgatósága előzetes felmérést kért a megyei tanács művelődésügyi osztályától, hogy — várhatóan - a megyében hány helyen tudnak számukra lehetőséget biztosítani a fellépésre. Elképzelhető, hogy a megye tizennyolc, különböző méretű és technikai adottságú színpada alkalmas a Népszínház előadásainak fogadására, de tizenkettő mindenképpen. Négy bemutató előadás A színház az őszi évadra gazdag választékból kínálja előadásait. Négy bemutatót tart. műsorra tűzik Shakespeare Rómeó és Júliáját, Molnár Ferenctői a Liliomot, valamint Collodi-Lit- vani Pinocchióját és Rodari Hagymácska különleges kalandjai című gyermekdarabját. A klasszikus tragédiát Ruszt József, a Liliomot Szigeti Károly rendezi. A Várszínház tavaszi repertoárdarabjai közül több jelentős sikert aratott — vagy vitát kavart — előadás már a közeli hónapokban eljut a megyébe is. Ezek között van Hernádi Bajcsy- Zsilinszky Endre című drámája és Hernádi—Jancsó Vörös zsoltára is. K. Bartsch két egyfelvonásosával — A has, A kötél — ds „tájol” majd a színház, csakúgy, mint Platon Szókratész védőbeszédével, amelynek főszereplője Jordán Tamás. A zenés színpad alkotásai közül műsoron tartják Muszorgszkij Egy éj a kopár hegyen, Rossini A sevillai borbély és Mozart Szöktetés a szerájból című operáját, valamint — egy műsorban — Donizetti Rita és Kodály Székelyfonó cimű művét. Az ősztől a vidéki közönség is láthatja majd Jobba Gabi Buta Auguszt egyszemélyes játékát Jordán Tamás József Attila-estjét — más közművelődési műsorokkal együtt. Már tavaszt írnak A tavaszi szezon műsorterve is érdekesnek ígérkezik. A Láthatatlan ember című Gárdonyi-regény színpadi változatát Zéta címmel mutatják majd be. Egy új magyar darab, ősbemutatójára készülnek. Gáli József A suszter országa címmel ír vígjátékot a színháznak. A Varázskert című görög mesedarabot Monica Vasileu világhírű ciprusi rendező állítja színpadra. Jean Genet A cselédek című darabja a Józsefvárosi Színházban kerül bemutatásra, Iglódi István rendezésében. Várszínházi bemutató lesz Füst Milán IV. Henrik király című drámája. Az előadást Gábor Miklós rendezi. Előreláthatóan februárban mutatkozik be a Népszínház táncegyüttese, amely — Györgyfalvay Katalin vezetésével — a néptánc formakincsére támaszkodva alakítja ki előadói stílusát. ttsszehangoltabban, tervszerűbben A Népszínház elmúlt — egyben első — szezonjával értékelő cikkben foglalkoztunk. Az előadások művészi színvonaláról — az előd színház előadásaihoz viszonyítva — a legnagyobb elismeréssel Írhatunk, de a szervezés munkájával az előadások számával már elégedetlenek voltak a művelődési házak. Több művelődési ház igazgatója az előadásokat bérletrendszerben kéri az új szezonra, s megszaporodott igényekkel kell számolni a kisebb művelődési házak részéről is. Jogos kérés: a Népszínház az eddigieknél még jobban legyen a megye második színháza. Tiszai Lajos A fővárosi Nagycirkusz augusztus 4-én új műsort ntutatott be. A „Fesztivál a porondon" című, új nemzetközi összeállításban a magyar artisták mellett szovjet, csehszlovák, lengyel és bolgár artisták szórakoztatják a közönséget. A műsort rendezte: Gálfi János. A 2 Tokaji: majmok a kötélen Tamóssy Zdenkó új müveiről „Én lelopom az égről a csillagot” Zenés mesejáték flz ezerkettedik éjszakából Történelmi évfordulókra készülnek Kiállítások itthon és külföldön Általában azt tartják, hogy a most ötvenhat éves Ta- mássy Zdenkó a legtermékenyebb zeneszerző Magyar- országon. Rádióhallgató, tévénéző, mozi- és színházlátogató egyaránt ismerheti munkásságát. Művészcsaládból származik. Édesapja Ta- mássy Pál zeneszerző volt, s a Király Színházban is nagy sikerrel játszották darabjait. Édesanyja a század elejének ünnepelt sanzonénekesnője és színésznője: Ilosvay Rózsi. — Kókai Rezsőnél végeztem a Zeneművészeti Főiskola zeneszerzői szakát. A zongorában Böszörményi Nagy Béla volt a tanárom, az ütőhangszerek titkaiba Roubal Rezső vezetett be. Nem sokkal a felszabadulás után került a Magyar Rádióhoz, s mindmáig a könnyűzene lektora. — Nagy elfoglaltsága mellett nem fárasztja a lektori munka? — Jómagam abból a szempontból közelítem meg a kérdést, hogy az átnézett anyagból én is tanulok. — Hány tévéjátéknak komponálta a zenéjét? — Száztizennyolcnak. — És hány filmen vetítették a nevét, mint zeneszerzőét? — Tizennyolc magyar játékfilm muzsikáját komponáltam. Csak néhány cím: Hannibál tanár úr; Régi idők focija; Budapesti mesék. A tévéfilmek közül különösen a Kántor-sorozatot szerettem és Krúdy Gyula őszi versenyek cimű művéből készült játékot, amellyel legutóbb megnyitották a veszprémi tévéfesztivált. — Színházi muzsika? — Mindmáig huszonkét színdarab zenéje. A most elmúlt évadban és a jövő szezonban műsoron volt, illetve marad a Madách Kamaraszínházban Tolnay Klári és Mensáros László felléptével a nagysikerű „Kései találkozás”. A Budapesti Gyermekszínházban „Óz, a varázsló”, az Állami Bábszínházban a „Vásári komédiák”, végül a Vidám Színpadon Pirandello—Gáspár Margit „Velencei kékszakállúja. — Zenés rádiójátékok? — Kilencet írtam eddig. Szerencsére mind tetszettek a közönségnek. Ilyen volt a Joe bácsi, A ház közbeszól. Fő a vendég. Haldoklás habbal és a Női különítmény. — A közönség megkedvelte több slágerét is. Melyek a legnépszerűbbek? — Alighanem az, amelyiket Bilicsi Tivadar énekelte: „Nem wurlitzer a verkli”, a másik az „Én nem akarok mindenáron férjhez menni”. Az utóbbit Psota Irén remek előadása segítette. — Mi készül a műhelyben? — A legújabb kompozícióm Heltai Jenő bűbájos költői mesejáétkának, Az ezerkettedik éjszakának a zenéje. A rádió rendelte meg. A női főszerepet Kalmár Magdának, az Operaház kitűnő magánénekesnőjének szántuk. „Én lelopom az égről a csillagokat” — így szól Az ezerkettedik éjszaka egyik dalának refrénje. — XJj filmzene? — A legfrissebb filmet most forgatják Szörényi Rezső rendezésében. Esztergályos Cecília, Bodnár Erika és Buitor István szerepelnek benne. Címe: „B. u. é. k.” — Véleménye szerint miben különbözik a színháznak vagy a rádiónak, a filmnek, vagy a tévéjátéknak komponált zene? — Semmiben. Ugyanúgy kelj megkomponálni, mint bármilyen más műfajú muzsikát. A filmzene azonban úgynevezett alkalmazott muzsika. Kötöttségei nagyobbak. Bizonyos külön funkciókat kell ellátnia. Így például fokozni kell a film cselekményének izgalmát. „A kép mögé” kell kerülni vele. A rendező elgondolását kell egyeztetni a magaméval. Rövid idő alatt jellemezni a helyzeteket, olykor szigorúan megadott másodpercek keretében. De éppen ez ad kedvet, ihletet a megfelelő zene kitalálására. — Tervei? — A nyáron operát írok a Népszínház operatársulata számára: Nadányi Zoltán „Hét falu kovácsa” című művéből. Távolabbi terveim néhány magyar vers megzenésítése Szép Ernőtől napjaink lírájáig — Venczel Vera és Kállai Ferenc részére. — K — őszirózsa - piros rózsa az 1918-as polgári demokratikus forradalom 60. évfordulójára címmel készül kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fotódokumentumok, irodalmi és művészeti alkotások egész sorát gyűjtötték össze, a vezérfonál: hogyan tükröződik az őszirózsás forradalom a magyar irodalomban. Az október végén megnyíló kiállítás folytatásaként, a jövő év tavaszán a Magyar Tanácsköztársaság történetét idézik fel. Gazdag anyaggal és a kiállításhoz kapcsolódó irodalmi esteken. A Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban is megkezdték az előkészületeket az 1918—19-es történelmi évfordulókra; a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulását, hat évtizedes történetét vándorkiállításon mutatják be. Az 55 tablón látható fotókon, dokumentumokon kívül eredeti tárgyi emlékeket is kiállítanak a Villányi úti oktatási központban, majd a fővárosi és vidéki üzemekben, művelődési házakban. Hasonló vándorkiállításokat, küldenek Moszkvába, Varsóba. Prágába. A kisebb méretű — 25 tablós — kiállítás a KMP megalakulása és 1919. március 21., a proletárforradalom győzelme közötti időszakot idézi fel. Ezt is eljuttatják az ország különböző városaiba, valamint az NDK-ba, Romániába, Bulgáriába, Vietnamba. Francia- országba, Olaszországba, Kubába. A Magyar Országos Levéltár az MSZMP Párttörténeti Archívuma és a Hadtörténeti Levéltár másolatokat készített a forradalmakra vonatkozó kevésbé ismert iratokról. A reprodukciógyűjteményt az Országos Levéltár fotócsoportjánál rendelhetik meg a művelődési, oktatási intézmények. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár A Magyar Tanácsköztársaság hősei az irodalomban címmel bibliográfiát állít össze. A könyvkiadók számos, reprezentatív művet jelentetnek meg az évfordulókra. A Tanúságtevők sorozatban megjelenő III. kötet a forradalmak eseményeit idézi fel. Ez a mű a Kossuth Kiadó gondozásában lát napvilágot, akárcsak Borsányi György monográfiája, amely a Komintern anyagát is hasznosítva, első ízben nyújt teljes képet Kun Béla életpályájáról.
