Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-11 / 188. szám
1978. augusztus 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Albatrosszal a Tiszán Kavicsszótlító uszály. A Tisza partszakaszainak erősítés« napi munka Megtárgyalta a Minisztertanács Kevesebben változtatnak munkahelyet „Változékony, felhős, szeles idő, a hőmérséklet — napközben — plusz 18—22 Celsius-fok...” A Meteorológiai Intézet „jóslata” bevált. A Tisza mentén a part közelében előbb csak fuvallatot, később energikus tá- madású, komoly szelet érez az ember. A másfél tonnás Albatrosz — a Volvo-motoros — köny- nyedén siklik a stéghez. Szolnoktól Kisköréig — vízi országúton — 70 kilométer a távolság. Oda-vissza, alig három óra. A kishajó kapitánya — egyben legénysége — Szekeres István, a, Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szállítási üzemvezetője. Alig teszünk meg néhány száz métert a festő ecsetjére kívánkozó tájon, már „visszahoz” a realitás talajára. — Ez a mi munkahelyünk. Nézze, mennyire alámosta ezt a partszakaszt a víz... sürgősen erősítenünk kell. Onnan pedig a kidőlt, a vízben úszó fákat kell elhordani, mert akadályozzák a hajósokat. Ez a szajoli kanyar, ép, egészséges parttal. Tudja mikor rakták le ezeket a termésköveket?! Legalább negyvenöt éve. És kézzel! Ahogy elnézem, tart még e°v_két évtizedig. Lenyűgözve csodálom a tájat, a békésen pihegő fehér kócsagpárt. A kapitány gondolatolvasó : — Ritk^. madár, óvjuk is. Fentebb — ha szerencsénk van — láthatunk még szürke gémet, egyéb, ritka, már kihalófélben levő szárnyasokat is. Természetvédelmi területnek nyilvánítottak mintegy húsz kilométeres szakaszt a -Tisza mellett. Előbb is akad látnivaló. Tiszapüspökinél népes napozótábor a parton. A fák közül előbukkannak a betonlábakon álló hétvégi házikók, horgásztanyák. Az érintetlen természet megőrzi nyugalmát ezen az emberlakta vidéken is. — Elkelne egy menetrend- szerű vízi jármű... — mondom a szállítási üzemvezetőnek, amikor jó pár. part mentén gyalogló ember tűnik fel. — Távlati — közelebbről a hatodik ötéves — terveinkben szerepel is... Bár még valóban csak elképzelés, de egy hajójárat nem ártana. Persze ehhez különféle engedélyek, feltételek megszerzése szükséges. A járatnak az lenne a főcélja, hogy a pihenni, kikapcsolódni, kirándulni vágyók vízi úton, tülekedés nélkül, egészséges környezetben jutnának el céljukhoz. Utunk folyamán már a Hajnali négykor kel, fél ötre kikerékpározik a juh- telepre, délig dolgozik, utána hazamegy ebédelni. Délután háromkor ismét a juhtelepen van, kezdődik a -'legeltetés, |s tart este 8-ig. Indulás haza, vacsora, tv-nézés — s másnap hajnalban megy minden élőiről. Vasárnap, ünnepnap is ugyanígy. Retter György, túrkevei juhász 1922-ben, 12 éves korában szegődött el bojtárnak. Azóta a kevi pusztákon búcsúztatja a napnyugtát. — Apám, nagyapám, dédapám, minden ősöm juhász volt. Én se akartam más lenni soha, már kicsi gyerekkoromban az állat meg a puszta volt a mindenem. 1942-ig kommenciós juhász voltam, utána meg egyéni gazda, egészen 1951-ig. Akkor hetven juhommal beléptem a tsz-be. Az én jószágaim alapozták meg a tsz állományát. A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezetet az ország legjobb juhtenyésztő gazdaságai közt tartják • számon. Juhászati „berkekben” Retter György nevét is jól ismerik országszerte. Történemásodik „holt-üzemmel” találkozunk. — Vízkivételi művek voltak — tájékoztat kalauzom. A Jászsági és a Nagykunsági főcsatornák megépítésével feleslegessé váltak. Kompátkelőhelyek szakítják félbe a motoros kishajó útját. — „Pihen a komp, kikötötték ...” — kérdőjelezem meg útitársam hajós-üdvözletét. — Téved — mondja. Most kelt át. Ilyenkor, aratás idején nagyon is forgalmas, hasznos szállítási eszköz. Van olyan termelőszövetkezet, amely 70 kilométert takarít meg a komp révén .. . azok, akiknek a tárolója és a táblája a Tisza két partján van. Kisköre. A monumentális duzzasztómű lezárt zsilipekkel fogad. Az erőmű közelében békésen „szuszog” a Martfű nevű hajó, közvetlen közelében a parton negyvenötven ember műanyag, áz- hatatlan szövetű zsákba kavicsokat tölt. — Ez az egyik legnagyobb munkánk — tájékoztat a szállítási üzemvezető. — A duzzasztó fő elemei egy betonteknőben vannak. Ahol az iszapos-agyagos Tisza - mederrel érintkezik a létesítmény, hatalmas mosás keletkezett, azt töltjük fel. Az év végéig mintegy 9 ezer tonna követ építünk be a lyukba. Ezek az emberek a szolnoki szakaszmérnökség dolgozói. Nehéz munkát végeznek. Itt még szinte minden manuálisan megy ... A hajótól mintegy száz teket mesélnek szakértelméről. Az utóbbi időben a tsz juhállományának „leikével”, a tenyészkosokkal foglalkozik. A szövetkezet ágazatvezető agrármérnöke szerint a 69 éves Retter György keze alatt hatalmasat javult a törzsállomány. Mine a sokat egyedül lévő emberek általában, kevés, de pontos szavú ember a túrkevei juhász. — Volt időm kitanulni a juhászatot, a hivatásomat. Négy éve nyugdíjas lehetnék már, de mairadok, ameddig bírok. Most 3500 forintot kapok egy hónapra. Nem a fizetésért csinálom, hanem hogy ott lehessek a juhok között. Ha nem mehetnék, itthon tartanék birkát. Szerencsére jól bírom magam, ledöntöm a 80—100 kilós kost is, ha muszáj körmölni. — Azt mondják, maga kiválóan érti a körmölést. — Azt kell is tudni. Mert csak kínlódik az a szerencsétlen állat, ha nincs jól megkörmölve. Finoman, szeretettel kell csinálni — akkor nem lehet baj. Persze én már körmöltem életemben annyit, hogy behúnyt szemmel is méterre, lehorganyzott uszály. Oda vontatja a dugig megrakott kis tutajt a Martfű, onnan eresztik a folyóba a tölteléket. — Látja azt a félig ..elsüllyedt”, roncsnak illő gépet?! Az a leghasznosabb munkaeszközünk. A Master- típusú, holland kotrógépből Magyarországon csak négy van. Évente 350 ezer köbméter zagyot termel ki a Tiszából. A 17 főnyi legénység — a legképzettebb és legtapasztaltabb hajósok folyamatos műszakban dolgoznak. Egy évi munkájuk értéke eléri a 13 millió forintot. Ehhez adalék: az üzemünk évente 22 millió forint hasznot hoz — összes munkájával — az igazgatóságnak. A sokágú tevékenység összefoglalásául: — Mi a feladata a KÖTI- VIZIG szállítási üzemének, címszavakban? — Folyamszabályozási munkák, közművek építése, hajóút-kijelölés és -ellenőrzés, medertisztítás, egyéb szolgáltatás, például a rendszeres vízminőség-vizsgálathoz motorcsónakot biztosítunk, a Füred elnevezésű hajónkon, amely a szolnoki Tiszaliget mellett táborozik, szállást biztosítunk ... Ezenkívül sok egyéb, apróbb, de fontos feladataink is vannak. A Tisza Szolnok megyei szakasza felülmúlhatatlan természeti szépségével, adottságaival páratlan. Kihasználjuk? Élünk vele? Úgy tűnik, nem. Pedig az emberi, tárgyi adottságok megvannak hasznosítására. T. Szűcs tudnám csinálni. Kár, hogy manapság elég sok a tudatlan juhász, akik ráadásul nem is szeretik a jószágot, csak úgy valahogy elhajkásszák, aztán rácsukják az ajtót, még elle- téskor is. Én nem tudnám megtenni. Nem is tette meg soha. Kedves állataitól csak egyszer vett hosszabb időre búcsút: amikor a világháború alatt elvitték katonának. Rö- videbb időre se vált meg a pusztától: hirtelenjében csak azok a napok jutnák eszébe, amikor Pesten járt átvenni a Munka Érdemrendet és a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetést. A kiállításokra a juhokat is magával vitte. — Elismerték a munkámat mindig. Elégedett ember vagyok, három gyerekem van, két fiam juhász lett. Haszontalan szórakozáson sose járt az eszem, mostanában se hiányzik. Nem mondom, egykét pohár bort vagy sört meg- iszok néha, de tudom a mértéket. Mondom: elégedett vagyok, de szeretném, ha még sok drága, szép jószág kerülne ki a kezem alól. HfltfiBépBYári újítás Minőségvizsgálat automatával Automatikus villamos vég- ellenőrző berendezést tervezett és készített el a jászberényi Hűtőgépgyár három kiváló szakembere, Szász József, Szikra István és Ba- tó Balázs. A programozható berendezés, amelynek működése egy kis elektronikus számítógéphez hasonlít, emberi közreműködés nélkül gyorsan és pontosan elvégzi a kompresszoros háztartási hűtőszekrények villamos végellenőrzését. Logikai rendszerét a legmodernebb, integrált áramkörökből alakították ki és egyedülálló műszaki megoldással hat logikai főfeladata, szabványos vizsgálat elvégzésére alkalmas. A különféle ellenőrzések eredményét a hűtőszekrény kísérő lapján a napi dátummal egyidejűleg lyukasztással rögzíti. Az így kapott hiteles dokumentum őrzi a vizsgált hűtőszekrény összes adatait, garantálja a gyártó szalagról lekerülő termék minőségét. Külön figyelemre méltó az az adatszolgáltatás, amelyet a magas műszaki színvonalú ellenőrző berendezés nyújt. A minősítéssel egyidejűleg a napi termelés hibaeseteit kigyűjti és összegezi. Az így nyert információk ráirányítják a figyelmet a gyártástechnológia esetleges gyenge pontjaira, lehetővé teszi a hibák felderítését és megszüntetését. Az így nyert információk ráirányítják a figyelmet a gyártástechnológia esetleges gyenge pontjaira, lehetővé teszi a hibák felderítését és megszüntetését. A logikai rendszerű automata üzembe helyezésével munkaerőt is megtakarítanak, a meósokat az üzem más területén alkalmazhatják. II megye takarékszövetkezeteiben Ötvenmilliós betétnövekedés Eredményes félévet zártak a 64 településén mintegy hatvanhatezer tag betét-, kölcsön-, biztosítási és egyéb pénzügyeit intéző Szolnok megyei takarékszövetkezetek. _ A tavaly félévinél 40 százalékkal nagyobb ütemben ösz- szesen 50 millió forinttal nőtt a betétállomány a „falusi bankokban”, amelyek jelenleg a tagok 622 millió forint megtakarított pénzét őrzik. Hetvenhatmillió forint kölcsönt folyósítottak az első félévben a takarékszövetkezetek, ebből 15 millió forintnyi termelési hitellel a háztájiban gazdálkodó tagjaikat segítették. Az Állami Biztosító megbízásából az év első hat hónapjában 8654 biztosi fist kötöttek, az ebből származó díjbevétel összege meghaladja a négymillió forintot. A háztáji szarvasmarha-tartóknak és sertéstenyésztőknek 210 millió forintot fizettek ki az Állatforgalmi és a Tejipari Vállalatnál értékesített tejért, élő jószágért. .•jj. tapasztalat. ”WwlállOS hogy a munkaerő ésszerű felhasználását célzó rendelet megjelenése, vagyis 1976 közepe óta országszerte mérséklődött a munkaerő- mozgás, s ha egyelőre szerény mértékben is, de megkezdődött a munkaerő átcsoportosulása is a kevésbé gazdaságos munkahelyekről a népgazdaságilag fontosabb területekre. Tavaly a termelőágazatokban — a mezőgazdasági szövetkezeteket nem számítva — 55 ezerrel kevesebben változtattak munkahelyet, mint egy évvel korábban, vagyis á létszámhoz viszonyított arányuk 15,7-ről 14,2 százalékra csökkent. Vannak azonban olyan területek, mint például Vas megyé, ahol 30 százalékkal mérséklődött a munkaerő- mozgás. Ennek ellenére — az elhelyezés nagyobb szervezettségének hatására — a korábbinál többen vállaltak munkát népgazdaságilag elsőrendűen fontos területeken. A munkaügyi miniszter 1976. július 1-én adott ki rendeletet a munkaerő közvetítéséről. szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról, a tanácsokra bízva. hogy a helyi adottságoknak megfelelően alkalmazzák a kötelező munkaerőközvetítés lehetőségét. Ennek a folyamatnak a tapasztalatait vizsgálta meg a munkaügyi miniszter jelentése alapján csütörtöki ülésén a Minisztertanács. A tapasztalatok szerint elsősorban a népgazdasági beruházások dolgozó vállalatok, az új beruházásként létesült üzemek, kommunális szolgáltató, közüzemi, a lakosság számára szolgáltatást nyújt, napi szükségleteket kielégítő és nagyobb méretekben exportra termelő vál- lalatok jutottak a korábbinál valamelyest könnyebben munkaerőhöz. A munkaerőSzázötven millió forintot terveztek ebben az ötéves tervben beruházásokra a kisújszállási Nagykun Termelőszövetkezetben. A közös gazdaság építőbrigádjai — az új létesítmények jórészét ugyanis saját kivitelezésben valósítják meg — jó ütemben haladnak a tervidőszakra ütemezett munkákkal. Az első félidőben elkészült a téesz új kétszáz férőhelyes szarvasmarhatelepe, átadták a 104 férőhelyes sertésfiaz- tatót, a 150 vagonos terménytárolót, és korszerűsítették, szociális helyiségekforrások és -igények egyensúlyának hiányát azonban továbbra sem sikerült felszámolni, legfeljebb kis mértékben csökkenteni. Mindent egybevetve azonban a kötelező munkaerőközvetítés elősegíti a munkaerő tervszerű irányítását, egyes vállalatok indokolt munkaerő-szükségletének kielégítését, s máris hozzájárult a munkaerőkereslet és a káros munkaerőmozgás mérsékléséhez Beváltak azok a rendelkezések is, amelyek a munkaerőtoborzást, az álláshirdetéseket megfelelő etikai keretek közé szorították. A vállalatokat azonban elsősorban a közgazdasági szabáyozók ösztönzik a helyesebb munkaerőgazdálkodásra. ' Ennek folyamatát kell állandóan erősíteni. Fokozni kell a köz- gazdasági szabályozás szerepét, és arra kell törekedni, hogy e szabályozás teremtsen olyan helyzetet, hogy a dolgozók a népgazdaságilag fontos helyekre kerüljenek. Ez összhangban van azzal a koncepcióval, hogy a munkaerőkeresletet kell mérsékelni. vállalatoknak kell Qlyait lehetőséget nyújtani újabb munkaerő felvételére, amelyek népgazdaságilag fontos tevékenységet fejtenek ki. Kiegészítő eszközként azonban továbbra is szükséges a kötelező munkaerőközvetítés, mégpedig oly módon, hogy ennek gyakorlatát tovább egyszerűsítik. A szakmunkásképző iskolát végző fiatalok munkába állítását továbbra sem indokolt központilag szabályozni, ahol azonban az célszerű, a tanácsok a kötelező munkaerőközvetítés átmeneti alkalmazásával az ő esetükben is elősegíthetik, hogy tervszerűbben, a népgazdasági érdekeknek jobban megfelelő munkahelyre kerüljenek. kel bővítették a géptelepet. A tervidőszak hátralevő részében befejezik a sertéstelep rekonstrukcióját, amelyre 45 millió forintot költenek. Megvalósítása után — 1980-tól — korszerű szaktelepen „állítják elő” az évi hatezer sertést. Elkészül 1980-ig az az ezervagonos műtrágyatárház is, amelyet három környékbeli termelő- szövetkezet és a Nagykunsági Állami Gazdaság közös beruházásában ugyancsak a Nagykun Tsz építőbrigádjaf valósítanak meg. Az aratás utáni legsürgetőbb tennivaló a tarló letakarítása és a talaj megművelése. A me* tógazdasági üzemek, felhasználásától függően hol kazlazzák, hol pedig bálázzák a szalmát. A kengyeli Dózsa Termelőszövetkezet határában ez utóbbit örökítette meg a fényképezőgép Ötvenöt éve a pusztán Géptelep, terménytároló, sertésfiaztaté Jól haladnak a kisújszállási téesz beruházásai Sz. J.
