Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-05 / 183. szám

1978. augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A forradalmár orvos | 80 éve született Schönstem Sándor A két világháború közötti ellenforradalmi korszak mar­xista képzettségű orvosainak kimagasló egyénisége volt dr. Schönstein Sándor. Az 1932-es orvossztrájk meg­szervezője és vezetője, a ..szocialista orvoscsoport” egyik irányítója 1898. augusz­tus 5-én született Sátoralja­újhelyen. Nyolcán voltak testvérek, apja kiskereskedő volt. Schönstein a Budapes­ti Tudományegyetem orvosi karán, majd a prágai német f egyetemen tanult Bőrgyó- * gyász lett. 1923-tól közel egy évtizedig volt a Kaszab Po- liklinika bőrgyógyászati osz­tályának orvosa. A mai Orvostovábbképző Intézet elődjénél eltöltött évek alatt alapozta meg marxista műveltségét, vál­lalt aktív szerepet a munká­sok számára szervezett fel- világosító, ismeretterjesztő és politikai előadások meg­tartásában. Kitűnő előadó volt, így hallgatósága ha­mar megszerette a fiatalor­vost, aki nemcsak nagy tár­gyi-szakmai tudásával, ha­nem politikai felvilágosító munkájával is egyre inkább elkötelezett tagja lett a for­radalmi munkásmozgalom­nak. Belépett a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt­ba, majd 1926-ban Magyaror­szági Szocialista Munkás­pártba, 1928-ban pedig tag­ja lett a KMP-nek. Az el­lenzéki szervezkedés gócai ez idő tájt a munkás kultúr- és sportegyesületek voltak. Itt találkozott Schönstein is a kommunista mozgalom már ismert személyiségeivel, akik a budai hegyekben a gödi Fészekben, a szigetmo­nostori Dunaparton tartot­ták összejöveteleiket. Ezeken a találkozókon nagy hatású előadásokat vezetett a rend­szer által tilosnak nyilvání­tott politikai és társadalmi kérdésekről. Nemcsak elő­adásokon hirdette a mar­xizmus eszméit, a kommu­nista tanokat, hanem a párt legális és illegális lapjaiban is egymás után láttak nap­világot tanulmányai, cikkei, amelyek megtalálhatók a Gondolat, a 100%, a Társa­dalmi Szemle, a Front és más lapokban. Titokban, ne­héz körülmények között for­dította le Schönstein a Né­met Kommunista Párt ki­adásában Berlinben megje­lent politikai gazdaságtan füzeteket, amelyeket itthon „Marxizmus” címmel két és félezer példányban adott ki. A tizenkét füzetre tervezett sorozatból hét került ki a nyomdából. Első darabja 1932 januárjában, a rendőr­ség által elkobzott hetedik füzet 1933 februárjában ké­szült el. Schönstein Sándor és a füzeteket lektoráló Madzsar József ellen sajtó útján elkövetett „osztály és tulajdonjog intézménye el­leni izgatás, az állam és a társadalom törvényes rend­jének erőszakos felforgatá-’ Sára irányuló vétség” címén emelt vádat az ügyész. A Marxizmus-füzetek a magyar munkásmozgalom történetében Schönstein-fü- zetek néven váltak ismertté, s lettek népszerűek a mun­kásság és a haladó értelmi­ség körében. Marx közgaz­daságtanának hét könyvecs­kéje az illegális pártoktatás tankönyve lett. A felszabadulás után újra kiadták az úgynevezett „kék füzeteket”, melyeket a mar­xizmus politikai gazdaság­tanának alapjaival ismerke­dő hallgatók évekig használ­tak. A mozgalomban kifejtett tevékenysége miatt Schön­stem Sándor szigorított rendőri felügyelet alá került. 1944. március 19-e, Magyar- ország német megszállása után, családjával együtt de­portálták. Schönstein Sándor a ma­gyar kommunista mozgalom kiváló egyénisége volt, aki orvosi tudásával, marxista ideológiai felkészültségével hűen szolgálta a pártot. Szü­letésének 80. évfordulóján tisztelettel emlékezünk reá. Vida Sándor Számítógépek nyugati exportra Fennállása óta az idén elő­ször fejlett nyugati orszá­gokba is exportál számító­gépeket és számítástechnikai berendezéseket a székesfe­hérvári VIDEOTON. Az év második felében összesen 4 millió dollár értékű számí­tástechnikai eszközt szállít tőkés megrendelésre. A leg­jelentősebb tételt —77 R—11 kisszámítógépet — Francia- országba szállítja. Hascmló sikerük van a VI­DEOTON korszerű somyorn- tatóinak. A percenként 1200 sor sebességgel dolgozó sor­nyomtatókat az amerikai Controll Data cég licencé- nek továbbfejlesztésével gyártják, és az idei tőkés export jelentős része —800 ezer dollár értékű sornyom- tató és más számítástechni­kai berendezés — már az Egyesült Államokba irányul. Hatszázezer négyzetméter burkolólap A zalaegerszegi Kerámia- és Cserépkályhagyár tófeji kerámiagyárában megkezdő­dött az agyag alapanyagú színes padlóburkoló csempe próbágyártása. A berende­zések évenként 600 000 négy­zetméter burkolólap előállí­tására alkalmasak. Az új építőanyagot a lakos­ság részére gyártják, és a TÜZÉP-telepeken hozzák' forgalomba. Az üzem ter­melésbe állításával jelentő, sen növekszik a kínálat, s bővül a választék: a tófeji padlóburkoló csempét sok­féle színben és 10 féle min­tával készítik. A próbatermelés megkez­désének szépséghibája azon­ban. hogy az építés-szerelés­ben részt vevő egyes válla­latok hibájából a tervezett­nél később kezdődhetett meg a próbagyártás. m í n a ivarba n j ¥ Hatvankétezer síruhát varrnak a Hajdu-Bihar me­gyei Textilfeldolgozó Válla­lat hajdúböszörményi üze­mében, melyet a tőkés pi­acon értékesítenek. A hat­vankétezer darabos meg­rendelés százhuszonnégy modellből áll Uj szociális otthon Bővült a házi gondozói hálózat A megyei tanács egészség- ügyi és szociálpolitikai osz­tályától szerzett informáci­ónk szerint az egészségügyi beruházások helyzete az első félévben többségében kedve­zően alakult. A megyei kór­házban folyamatosan végez­ték a 400 ágyas pavilon szer­kezetének szerelését. Az el­ső félév végére hat szint ké­szült el. Az új kazánház üzemi próbája még tart. A nyolcvanszemélyes orvos- nővérszállás műszaki előké­szítése folyik. A Széchenyi lakótelepen megkezdődött és jó ütemben halad a nyolc­vanszemélyes bölcsőde épí­tése. Karcagon átadták a száz- személyes szociális otthont, műszaki hiányosságok miatt azonban annak igénybevéte­lére csak a második félév­ben kerül sor. A jászberé­nyi szociális otthon bővítése is befejeződött, üzembe he­lyezése a harmadik negyed­évben lesz. Az utóbbi idő­ben fokozott ütemben épül a karcagi egészségügyi gyer­mekotthon. A jövőre kezdődő egész­ségügyi beruházások műsza­ki előkészítése folyamatos, így az építkezések kezdése várhatóan akadálymentes lesz. A lakosság egészségügyi ellátása az első félévben vi­szonylag kiegyensúlyozott volt. Az év eleji influenza- járvány az átlagosnál jobban terhelte áz intézményeket és a szolgálatok dolgozóit. Áp­rilisban megyénkben is meg­kezdődött az országos mor­biditási vizsgálat, amely . a KSH mintavétele alapján megyénkben 960 ember folya­matos, követéses vizsgálatát jelenti. Ennek a vizsgálatnak az a célja, hogy az egészség- ügyi ellátás további fejlesz­téséhez reális szükségletek­ről kapjon tájékoztatást a minisztérium. Az év elején tizennégy hi­vatásos házi gondozónői ál­lás szervezésére és betölté­sére került sor. Megyénk­ben jelenleg hetven hivatá­sos gondozónő végzi az idős emberek otthoni gondozását. Emellett nagyobb lehetőség nyílt a tiszteletdíjas társa­dalmi gondozás bővítésére is. Kibújt a földből a másodvetésű silókukorica, megkezdődött a kultivátorozás Rákóczitól- ván az Egyesült Rákóczi Termelőszövetkezetben. Az őszi takarmányellátás javítására mustárt is vetnek 25 hektáron. (K) Autópálya-program Robbanásszerű a motorizá­ció honi fejlődése: napjaink­ban csaknem kétmillió sze­mélygépkocsi, motorkerékpár, vontató, teherautó és autó­busz közlekedik útjainkon. A gyarapodás tovább folytató­dik; évente mintegy százezer­rel nő az autótulajdonosok tábora, mind több lesz a vál­lalati autóbusz, s számolni kell azzal is, hogy a rövid tá­volságú áruszállításban egyre nagyobb szerep jut a közút- nak. Az autópályaépítés: létér­dek, mivel az idő valóban pénz. A gyorsforgalmi úthá­lózat kijelölésénél — a kö­rülményeket figyelembe vé­ve — az a szempont érvénye­sül, hogy majdan a közúton közlekedők a leggyorsabban, a legrövidebb úton érhessék el távoli céljukat. Ezzel üzemanyagot takaríthatnak meg és nő a gépkocsik élet­tartama. Nem mellékes idéz­ni a baleseti statisztikákat sem. Nagyon beszédesek. A biztonságos közlekedés alap- feltétele a modem úthálózat. A nemzetközi tapasztalatok szerint az autópályákon ti-' zedannyi baleset történik csak, mint a többi úton, ho­lott az előbbiek áteresztőké­pessége többszöröse az utób­binak. Az autópályaépítéshez alig­Az alapelveknek megfele­lően, a negyedik ötéves terv eredményeire alapozva, a népgazdaság teherbíró képes­ségét figyelembe véve hagy­ta jóvá a kormány 1985-ig, a fejlesztés beruházási javasla­tát. E szerint a legfontosabb irányokban, 13,4 milliárdos értékben, 206 kilométeres A prognózisok birtokában minden korábbit meghaladó összeget, 35,5 milliárd forin­tot költ a népgazdaság az utak korszerűsítésére ebben a tervidőszakban. Természete­sen az összeg tartalmazza autópályaprogramunk költsé­geit is. Megvalósítása sürge­tő, fontos feladat, hiszen a meglévő országos főúthólózat máris túlzsúfolt, s ezzel együttjár a forgalomáramlás lelassulása, amely tetemes gazdasági kárt okoz. ha szükséges híveket tobo­rozni. A szakemberek pontos menetrendet dolgoztak ki. El­sőként azt határozták el — s ez összhangban van az or­szág településszerkezetének átalakulásával —, hogy jobb közúti kapcsolatot teremte­nek a főváros és a kiemelt megyeközpontok között. Fon­tos teendőnek tekintik Buda­pest tranzitforgalmának csökkentését, s vele párhuza­mosan a fővárosi agglomerá­ció közlekedésének segítségét is. E célokat szolgálja majd a tervezett autópályakörgyű- rű-rendszer, Budapest hatá­rában. Szó van arról is, hogy új Duna- és Tisza-hidak épí­tésével — későbbi terminus­sal — második és harmadik körgyűrű is épüljön, minden­kor á már meglévő lehetősé­gek felhasználásával. hosszúságban épül autópá­lya. Kiépül az M 1-es Buda­pest—Tatabánya—Győr kö­zött, az M 3-as Budapesttől Gyöngyösig, valamint az M 5-ös a főváros és Kecskemét közötti szakaszon. Talán nem érdektelen is­mertetni a részeredményeket sem. Tavaly ősszel, az előírt ütemezésnél valamivel ko­rábban átadták a forgalom­nak az M 1 félautópályát Komárom—Győr közötti sza­kaszát. Már épül a Tatabá­nyát elkerülő 20 kilométer hosszúságú teljes autópálya és ugyancsak az M 1-esen Törökbálintnál egy rövidebb szakasz. Mindkettőt két év múlva vehetik birtokukba a közlekedők. Az idén ősszel megnyitják az M 3-nák — hazánkban elsőként teljes szélességében épülő — Bu­dapest—Gödöllő közötltii ré­szét. Két év múlva pedig már Hatvanig haladhat ezen a forgalom. Javában dolgoznak az építők Hatvan és Gyön­gyös között, valamint az M 5-ösön is. A program 1980-ig előírt teljesítésével az évti­zed végén 150 kilométeres teljes és 81 kilométernyi fél­autópályával rendelkezünk majd, s ezzel elérjük a köze­pes európai ellátottsági szin­tet. Ez máris meg fogja vál­toztatni a közúti közlekedést a fővárostól számított 70— 120 kilométeres körzetben. Telítődnek a Kutak Persze, figyelembe kell venni a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet alapos felmérését is; vizsgá­latai szerint a mai főútvona­lak Budapest száz kilométe­res körzetében a következő évtized első éveiben teljesen telítődnek. A vizsgálat csak a meglévő utakra vonatkozik. Minden kilométernyi új út javulást hoz. Az útépítési technológia korszerűsödése, a gépláncok megteremtése ked­vezően befolyásolja a léte­sítmények építését. Mind korszerűbb az ellenőrző há­lózat is, és nagyon fontos szempont, hogy a KPM csak­is elsőosztályú autópályát vesz át az építőktől. F. Gy. Jobb közúti kapcsolat 206 kilométeres hosszúságban Sfnkovács Bemutatú a szakembereknek Tegnap a Gyöngyös-Do- moszlói Állami Gazdaság Ilona-telepi szőlőjében vo­nultatta fel új gyártmányait a szekszárdi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. Azokat a hazai sző­lőművelő gépeket láthatták az érdeklődő szakemberek, amelyek a talajművelésben, a tápanyag-utánpótlásnál, valamint a vegyszerezésnél alkalmazhatók. A hazai szőlőmüvelő gépek hazai gyártása azért is sür­gető, mert a magyar borvi­déken jelenleg alkalmazott gépek szinte kivétel nélkül importból származnak. A messzeségbe kígyózó vas­úti sínek között sárga kabá­tos férfi lépeget. Közelebb érve kivehető: vállán táska lógj, a Mezében kalapács, s haladtában olykor-olykor egy gyanús síndarabra koppint a vassal. — Neve? — Kerekes András vonat­gondozó, vagy ahogy a köz­nép mondja, sínkovács. — Mennyit gyalogol na­ponta? — 9 ezer 863 métert, mert helyet terítek. Átlagosan 15— 20 kilométert. Nemcsak me­gyünk, nézzük a sínt. "Ha szükséges, takarítunk a pá­lyatesten, csavart húzunk, illetve a töltés alját, oldalát kaszáljuk nyáridőben. — Törés? — Általában havonta akad egy. Gyorsan telefonálok, s rendszerint egy óra alatt rendbehozzák a hibát. Igaz tény, télen könnyebben törik a vas. — Melyik vonalon dolgo­zik? — A Karcag—Karcagpusz- ta vagy Apavára közötti sza­kaszon. — A lakás? — Tiszafüredhez nem mesz- sze egy őrházban. — Mióta vonalgondozó? — Húsz éve. Szeretem a szakmát, bár itt mindig men­ni kell. Télen, nyáron, vasár­nap, hétfőn, karácsonykor, ha fújja-hordja, egyremegy. Ilyenkor arra gondolok, a sok utazó mind meg szeretne va­lahová érkezni. És ebben a biztonságban az én 15—20 ki­lométeres napi „túrámnak” is van egy kis szerepe. — D. Szabó — r Uj gépek a szőlőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents