Szolnok Megyei Néplap, 1978. augusztus (29. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-25 / 200. szám

1978. augusztus 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megtárgyalta a kormány Munka- és üzemszervezés a nehéziparban léma: a cukorrépa vegyszeres gyomirtása Tegnap cukorrépa-gyomirtási tanácsko­zást és bemutatót tartottak Szolnok-Alcsi- szigeten, a Héki Cukorrépa Termelési Rendszer központjában. A HCR Termelési Rendszerben dolgozó gazdaságok növény­védő szakemberein kívül jelen voltak a MAE növényvédelmi szakosztályának, az ÁGK Szolnok megyei főosztálya, a Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Gyárak Rt., a Szolnok megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Államás, valamint a KITE képviselői is. Varga Imre, a Héki Állami Gazdaság igazgatóhelyettesének megnyitója után Öt­vös Mihály, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ főosztályvezetője tá­jékoztatta a jelenlevőket a cukorrépa vegy­szeres gyomirtásának időszerű kérdéseiről. Ezt egészítette ki Csizi János, a Chinoin- gyár mérnökének hozzászólása, amelyben a legújabb kísérleti eredményeket ismer­tette a hallgatósággal. A tanácskozás záró­akkordjaként Magyar János, a megyei nö­vényvédő állomás biológiai osztályvezető­jének vezetésével a meghívottak megte­kintették a HCR kísérleti parcelláit. Tartalom és forma Hatékonyabbá vált a mun­ka- és üzemszervezés a Ne­hézipari Minisztérium vál­lalatainál — állapította meg a minisztérium a Miniszter- tanács elé terjesztett jelen­tésében, amely beszámolt arról, hogy az ágazat időará­nyosan teljesítette a kor­mány által két évvel ezelőtt elfogadott szervezésfejlesz­tési programját. A korszerű szervezési módszerek alkalmazása je­lentősen hozzájárult a vál­lalatok gazdasági eredmé­nyeinek növeléséhez. A fej­lesztést segítette, hogy a minisztérium és a vállala­tok nemzetközi összehason­lítás alapján határozták meg. mit kell tenniük an­nak érdekében, hogy a munka termelékenysége el­érje a világszínvonalat. Er­re a feladatra tízéves prog­ramot dolgoztak ki. Az eredmény: az utóbbi két és fél évben a termelékenység növelésével több mint 5000 dolgozó munkáját takarítot­ták meg. A tárca vállalatainak szer­vezési részlegeiben dolgozó csaknem ezer szakemberkét év alatt 500 szervezésfej­lesztési témát dolgozott ki. Javaslataik megvalósításá­val, a korszerű szervezési módszerekkel a különböző termelési folyamatokban ösz- szesen 2000 dolgozóval csök­kenthették a létszámot. A fejlett szervezési módszerek érvényesítéséhez szükséges anyagi ráfordítás a termelé­si költségnek 0,5 százalékát sem érte el és ez a költség is. átlagosan fél éven belül megtérült. Ugyanakkor a gazdaságo­sabb és termelékenyebb ter­melésből származó haszon 2,3 százalékkal, 870 millió forinttal növekedett. Nehéz manapság olyan kis- vagy nagyüzemet találni Magyarországon, amelyben ne panaszkodnának anyagel­látási problémákra. Egyiket jobban, másikat kevésbé sújtják a gyártáshoz szük­séges anyagok beszerzésének gondjai. A karcagi Általános Technikai Ipari Szövetkezet az előbbiek közé tartozik. Technika Ipari Szövetkezet szerint 1978-ban 162 millió forint — ebből az év első hat hónapjában csak 76 mil­liónyit tudtak dolgozói tel­jesíteni. Ez az időszak nem öleli fel a teljes esztendőt, messzemenő következetéseket az eredményekből — az eredménytelenségből — le­vonni nem lehet. Annyi vi­szont igaz, az adatok kife­jezői problémáknak, bizo­nyos tendenciáknak. A karcagi szövetkezet ve­zérlőberendezéseket gyárt hajókhoz s darukhoz a Ma­gyar Hajó- és Darugyár ré­szére. Ezeket a készülékeket összeállítják, készre szerelik, festik, az üzemben a szovjet átvevők — mert, hogy a ter­mék utazik külföldre — meg­vizsgálják, s így kerül a gyártmány vagonokba. Kar­cagon a szövetkezetieknek tehát úgy kell dolgozni, hogy a helyszínen a berendezés minden zökkenő nélkül be­építhető legyen. Másik nagy partnerük a Villamosberen­dezés és Készülék Művek, amelynek kapcsolókat s áramátalakítókat készítenek, de együttműködnek az Egye­sült Izzóval és gyáriénak kö­zösen gépeket a jászberé­nyi Aprítógépgyárral. (A tel­jességhez tartozik: a szövet­kezet gyártmánylistáján sze­repelnek olyan termékek is, amelyeket saját műszaki gár­dája tervezett, így például az áruházi bútorok, s nagy so­rozatban készítenek korsze­rű hegesztőgépeket is) A KÁTISZ termékei anyag- és alkatrészigényesek, innen erednek a bajok, ez a lemaradás legfőbb oka. Mint­A termelési folyamatok szervezői gondosan vizsgál­ták a nagy értékű gépek, berendezések jobb kihaszná­lásának lehetőségeit, a kény­szerű állások csökkentéséi. Ennek alapján sok intézke­dés született, amelyek eredményeként 1976-ban és 1977-ben a bányászatban 9,9 az alumíniumkohászatban 3,9 és a vegyiparban 2,6 szá­zalékkal javították a gépek és berendezések kapacitásá­nak kihasználását. A vállalatok mind ered­ményesebben alkalmazzák a hálóterves programozást is. A többi között az OKGT Nagyalföldi Kutató- és Fel­táró Üzeme ennek alapján 12 százalékkal növelte fel­tárófúrási teljesítményét. A minisztérium sok köz­ponti intézkedéssel is segí­tette a korszerű vállalatszer­vezést. A legjobb módsze­rek megismertetésére 11 al­kalommal szervezett a vál­lalatok részére tapasztalat- csere-ankétot, és sok témá­ban készített módszertani1 ajánlásokat. A minisztérium vizsgála­tai szerint az eddig elért eredmények ellenére a vál­lalatok egy része még nem használja ki eléggé a fej­lett szervezési módszerek al­kalmazásában rejlő lehető­ségeket. Nem tekintik kielé­gítőnek a fejlődés ütemét és tervszerűségét sem, ezért további intézkedéseket tesz­nek. A többi között szorgal­mazzák a • munkanormák alapján bérezett dolgozók arányának növelését, a nagy termelőberendezések kihasz­nálásának fejlesztését, az egységes számítógéppark ki­alakítását és a korszerű szá­mítógépes programok széles körű elterjesztését. egy 14 ezer anyagféleséggel dolgoznak, ezek nagy része importból származik. Több­ségüket a partnervállalatok szerzik be, s szállítják — vagy nem szállítják — Kar­cagra, bizonyos anyagokat pedig a szövetkezetiek vásá­rolnak meg. Gond, hogy nem kapni a piacon elektromos kapcsolókat, indukciós ele­meket. A partnerek, legye­nek együttműködők a gyár­tásban, -vagy eladók, a ki­jelölt határidő után biztosít­ják ezeket, hogy példát is említsünk. Szólhatnánk ha­sonlókról tucatszámra ... El­nézést kérő levelek innen, onnan, de nemcsak kapnak, írnak is a szövetkezetiek. A késlekedő anyag- vagy al­katrészek miatt többször el­kezdenek egy berendezést szerelni, s többször abba­hagyják. (A VBKM vezérlő- berendezést szállít az egyik hazai cementműhöz. A ter­mék, amelynek készítésénél közreműködik a karcagi üzem. tavaly november óta áll félig készen — nincs hozzá kellő alkatrész.) Kötbérezni a nagyvállala­tokat hiábavaló dolog. Egy­részt ez nem pótolja a nye­reséget, másrészt volt már olyan eset, hogy anyag akadt bőven, s a szövetkezet nem szállított határidőre- Hogyan lehet mégis ellensúlyozni a problémákat? Csakis úgy, hogy átszervezik a gyártást, így persze a keresetek is megisszák ennek levét, hi­szen folyamatosan végzett munkával nagyobb a munká­sok teljesítménye, kisebbek a járulékos költségek. Ä szövetkezetiek már most igyekeznek megtudni a pon­tos rendeléseket 1979-re — jövő évi kapacitásuk egy ré­sze már lekötött — s ezek alapján igényelik az anya­got, az alkatrészeket. Az idei nyereségen s béreken ez persze keveset javít. Az előb­binek júliusig el kellett vol­na érnie a 9 millió forintot, de csak 6,6 milliónyit köny­Megkezdődtek a „hírős napok” Tegnap Kecskeméten meg­kezdődött a „hírős napok” négy napon át tartó esemény- sorozata. Délelőtt a vasutas kertben megnyílt a vidék 900 éves kertészeti kultúráját — szőlő-, gyümölcstermesztését — reprezentáló nagyszabású kiállítás. A nap másik eseményén, a háromnapos országos kerté­szeti konferencia megnyitó­ján, Molnár Béla, a Magvar Agrártudományi Egyesület Kertészei Társaságának elnö­ke tartott vitaindító előadást a hazai kertgazdálkodásról. A tanácskozáson — amely­nek több mint 700 résztve­vője volt — adták át a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület „Mohácsi Mátyás” em­lékérmet Ág Istvánnak, a Sasad Tsz nyugalmazott el­nökének, Borka Miklósnak, a budatétényi Kertészeti Ku­tató Állomás igazgatójának, Mátyus Gábornak, a Hosszú­hegyi Állami Gazdaság igaz­gatójának és Pethő Ferenc­nek a Nyíregyházi Mezőgaz­dasági Főiskola főigazgatójá­nak társadalmi és tudomá­nyos tevékenységükért. A Bács-Kiskun megyei Tanács által alapított Mathiász Já­nos díjat Deák István, a laki­teleki Szikra Tsz elnöke, Weichl István, a Kunbajai Állami Gazdaság igazgatója és Mikó Józsefné, a mélykúti Lenin Tsz zöldségtermesztési brigádvezetője kapta meg. A plenáris ülés résztvevői délután négy szekcióban folytatták eszmecseréjüket, s vitatták meg az időszerű fel­adatokat. A tanácskozáshoz kapcsolódóan több kiállítás is nyílt- A Katona József Múzeumban „Természetvéde­lem és vadgazdálkodás a Duna—Tisza közén”, a me­gyei művelődési központ ka­maratermében „Emberek, lo­vak, iszerszámok” címmel nyílt érdekes tárlat, a Ker­tészeti Egyetem kecskeméti Kertészeti Főiskola Karán pedig virágkiállítást rendez­nek. vélhetnek el a karcagi szö­vetkezetben. Kevés jut bér- fejlesztésre, márpedig kel­lene ehhez a pénz. ugyanis a szövetkezet bérszínvonala a városban levő üzemek kö­zött az egyik legalacsonyabb — munkásai mennek más­hová dolgozni. A létszám a tavalyihoz képest huszonhat­tal kevesebb. Többet termel­ni csak a termelékenység nö­vekedésével, például gépek beállításával lehetne. Az idei nyereségből azonban erre már aligha futja. Új elemek a munkaverseny- mozgalomban Nemrégiben jelent meg a Minisztertanácsnak, a SZOT elnökségének és a KISZ Központi Bizottság intézőbi­zottságának együttes határo­zata a munkaverseny új szabályozásáról és a SZOT elnökségének határozata a munkaverseny-mozgalommal kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. A két határo­zat egységes, tartalmában összehangolt felfogást tük­röz, kifejezi a munkaver­seny irányításáért vállalt együttes felelősséget. Mi tette szükségessé a mozgalom egyes elemeinek újra szabályozását? A jelen és a következő időszakban a munkaverseny­nek minden eddiginél job­ban kell segítenie a terme­lés hatékonyságát, a munka termelékenységének növelé­sét, a termékek és a szol­gáltatások minőségének ja­vítását, a gépek, berendezé­sek — különösen a nagy ér­tékű és nagy termelékeny­ségű gépek, berendezések, eszközök fokozottabb ki­használását, az anyag- és energiatakarékosságot, a munka szervezettségét, a munkaidőalap jobb kihasz­nálását, a munkaerő haté­konyabb foglalkoztatását. A népgazdaság egészére kiterjedő gazdaságpolitikai célok eléréséért folyó tevé­kenység mellett a munka­versenynek fontos szerepe van abban, hogy elősegítse az egyes ágazatok kiemelt feladatainak megvalósulá­sát. így például az iparban az exportfeladatok határidő­Ezekhez a gazdasági cé­lokhoz szorosan kapcsolód­nak a munkaverseny idősze­rű társadalompolitikai köve­telményei, mindenek előtt a dolgozók szakképzettségé­nek és műveltségének nö­velése, a szocialista gondol­kodásmód és munkaerkölcs erősítése, a közéleti tevé­kenység, az üzemi demokrá­cia továbbfejlesztése. Az új elemek alapvető tö­rekvése, hogy egészségeseb­bé, összehangoltabbá tegyék a követelményeket, az érté­kelési és az elismerési rend­szert —, ezáltal — fokozód­jon minden munkaverseny­formában az igényesség, csökkenjenek a formális ele­mek. Érdemes megemlíteni, hogy az új szabályozás — több eddgi jogszabály hatályon kívül helyezésével — egyet­A jelenlegi szabályozás egyértelműbben határozza meg a gazdasági vezetők és a szakszervezeti vezető tes­tületek, tisztségviselők fel­adatait a munkaverseny irá­nyításában, szervezésében, és értékelésében. Szól a mun­kaverseny alapvető formái­ról is: eszerint az egyének, a dolgozó munkabrigád, munkacsoport, ifjúsági bri­gád, munkaszervezeti egység — és a vállalatok verse­nyeznek. Társadalmi és gazdasági feladataink nagysága, a gaz­re, jó minőségben való tel­jesítését, a termékszerkezet korszerűsítését. Az építő­iparban a termelési beruhá­zások és a lakásépítés jó minőségű megvalósítását. Az átfutási idők csökkentését. A mezőgazdaságban a hozamok növelését, a nagyüzemi ter­melési módszerek széleskö­rű bevezetését. A közleke­désben a személyszállítás kulturáltságának, az áru- szállítás szervezettségének a javítását, a szállítóeszközök jobb kihasználását. A ke­reskedelemben az áruvá­laszték javítását, a kiszolgá­lás gyorsítását és a vásárlók udvarias kiszolgálását. len határozatban rendezi a szocialista munkaverseny- nyel kapcsolatos kérdéseket, ezáltal jobban áttekinthető­vé. könnyebben közelhetővé válik a gyakorlat számára. Figyelemmel a fiataloknak a munkaverseny-mozgalom- ban betöltött jelentős szere­pére, az új szabályozás egy­ségesen rendezi az ifjúsági versenyformákat, a kitünte­téseket. Az új határozat — össz­hangban .az üzemi demok­rácia fejlesztésével kapcso­latban kiadott rendelkezé­sekkel — jelentős mérték­ben szélesíti a munkaver­seny irányításának és a végeredmény értékelésének demokratizmusát. A ^verseny helyi irányításában nagy szerepet kap a szocialista brigádvezetők vállalati, il­letve gyáregységi tanácsko­zása. d,álkodás szigorúbb külső feltételei azt követelik, hogy minden eddiginél nagyobb figyelmet fordítsunk belső tartalékaink feltárására és hasznosítására. Ehhez egyik legfontosabb módszer a szo­cialista munkaverseny-moz- galom bővítése, fejlesztése. A hangsúlyt a dolgozó em­ber alkotó készségére, ter­melési és társadalmi akti­vitásra helyezzük. Ez a leg­nagyobb erőforrásunk. T. Szűcs Etelka H. J. Miskolcon, a December 4. Drótműveknél július 10-e óta két új osztrák EVG gyártmányú gépen készítik a hegesztett acélhálókat. Az autópálya építésétől a paksi atomerőműig egyre több helyen használják fel terméküket Akadozik a gyártás Anyagellátási gondok a KflTISZ-nál Összehangoltabb követelmények Termelési és társadalmi aktivitás

Next

/
Thumbnails
Contents