Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-02 / 154. szám

Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tegnap hi­vatalában fogadta Le Thanh Nghit, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság miniszter­elnök-helyettesét, a magyar —vietnami gazdasági, mű­szaki-tudományos együtt­működési kormánybizottság vietnami tagozatának elnö­két. A szívélyes, baráti han­gulatú találkozón jelen volt Borbándi János miniszterel­nök-helyettes. a kormánybi­zottság társelnöke. Ott volt Nguyen Phu Soai, a VSZK budapesti nagykövete is. A jegyzőkönyv aláírásával tegnap befejeződött a ma­gyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormánybizottság VII. ülésszaka. A jegyző­könyvet Borbándi János, és Le Thanh Nghi miniszterel­nök-helyettesek, a bizottság magyar és vietnami tagoza­tának elnökei látták el kéz­jegyükkel. Az ülésszakon értékelték az előző ülésszak óta vég­zett munkát, megállapítva, hogy tovább fejlődött a két ország közötti gazdasági együttműködés. Néhány ipa­ri létesítmény, köztük egy fonoda és egy fényforrás- gyár magyar közreműködés­sel épül fel Vietnamban a következő években, az erre vonatkozó szerződéseket már megkötötték a partnerek. Fo­kozódott az együttműködés a magyar és a vietnami könnyűipari ágazatokban is. Az ülésszak jegyzőköny­vével egyidejűleg aláírták a műszaki-tudományos együtt­működési albizottság első ülésszakáról készült jegyző­könyvet is, amely tartalmaz­za az idei és a jövő évi munkaprogramot. Púja Frigyes Ausztriába látogat Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere dr. Willibald Pahrnak, az Osztrák Köztársaság külügyminiszterének meghívására július 3-án hivatalos látogatásra Ausztriába utazik. (MTI) Az eleven jog fája Minden fénylik, mint az üvegpohár egy helyben Szövetkezők napja Hagyomány, hogy július első vasárnapján világszerte szövetkezeti napot tartanak. A világ 66 országának több mint 330 millió szövetkezője emlékezik e napon a szövet­kezeti gondolatra. Felmérik azt is, hogy milyen célok megvalósításáért fogtak ösz- sze, s mit sikerült abból meg­valósítaniuk. És számba ve­szik azt a sokoldalú hozzájá­rulást, azokat az időszerű fel­adatokat, amelyekkel a szö­vetkezeti öntevékenység, a kölcsönös segítség, a társa­dalmi, gazdasági haladás nagy ügyét szolgálják. A világ szövetkezőinek kö­zösségéhez erős szálakkal kapcsolódik a nagy múlttal rendelkező magyar szövetke­zeti mozgalom. A Szövetkeze­tek Nemzetközi Szövetségé­nek a mi szocialista szövetke­zeteink országos érdekképvi­seleti testületéi is tagjai. Szö­vetkezeti mozgalmunk képvi­selői helyet kaptak az SZiNSZ vezető szerveiben és a külön­féle bizottságaiban, és tevé­kenyen, a többi szocialista ország képviselőivel együtt egyre hatékonyabban befo­lyásolják a nemzetközi szö­vetség működését. Tevékeny­ségük s a szövetkezeti moz­galmunk eredményei is hoz­zájárultak ahhoz, hogy egyre növekvő az érdeklődés a vi­lágban szövetkezeteink iránt. Az idén Nyíregyházán ren­dezik meg a nemzetközi szö­vetkezeti nap országos ün­nepségét. Azok, akik részt vesznek az országos rendez­vényen, milliókat képvisel­nek, hiszen minden negyedik felnőtt korú magyar állam­polgár tagja egy vagy több szövetkezetnek hazánkban. A szövetkezetek foglalkoztatják nálunk az összes keresők egyharmadát, és állítják elő a nemzeti jövedelem 24 szá­zalékát. A magyar szövetkezeti mozgalom fejlődésének alap­ját a párt XI. kongresszusán a fejlett szocialista társada­lom megteremtése érdekében kialakított elvek, feladatok, távlati célok, a kongresszuson megerősített lenini szövetke­zeti politika képezi. A mező- gazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről szóló márciusi központi bizottsági határozat a szövetkezetek széles körét is érinti. A határozat megál­lapítja: „A szövetkezetek mint szocialista közösségek, kedvezően befolyásolják a fa­lu társadalmi, gazdasági éle­tét. Meggyorsult a falvak ál­talános fejlődése. Változott a falusi életmód, emelkedett a kulturális és a műveltségi színvonal”. Pártunk és államunk min­den segítséget megad a szö­vetkezeteknek a társadalom érdekeivel megegyező célja­ik eléréséhez. Ez érthető, hi­szen a 1370 mezőgazdasági szövetkezet állítja elő példá­ul a mezőgazdasági termelés 72 százalékát. A termelőszö­vetkezetek jelentősen közre­működnek a belföldi ellátás­ban, az export-árualapok nö­velésében, a szövetkezeti pa­rasztság életszínvonalának fejlesztésében, s fontos segí­tői a munkás-paraszt szövet­ség erősítésének. Növekvő szerepet tölt be a 908 ipari szövetkezet az álla­mi ipart kiegészítő, a piacké­pes exporttermékeket és a hazai áruválasztékot bővítő termelésben, és a szolgáltatá­si tevékenység ellátásában. A fogyasztási szövetkezetek a kiskereskedelem 33 száza­lékát bonyolítják le, a mező- gazdasági termékeknek pedig mintegy 20 százalékát vásá­rolják fel. A 313 takarékszö­vetkezet a lakossági betétál­lomány 12 százalékát kezeli, a hitelezéssel fontos termelé­si, szolgáltatási tevékenységet segít elő. Az 1400 lakásszö­vetkezet csaknem 160 ezer la­kást kezel, évente pedig 5000 lakást ad át. Nagy jelentőségű a szövet­kezetek társadalmi, gazdasá­gi együttműködése. Ma mint­egy 450 szövetkezeti társulás fejt ki nagyon hasznos gaz­dasági együttműködést. A magyar Országos Szö­vetkezeti Tanács felhívással fordult a nemzetközi szövet­kezeti nap alkalmából ha­zánk szövetkezeteihez. Ebben a felhívásban emlékeztet ar­ra, hogy a szövetkezeteknek úgy kell szervezniük az idén is a tevékenységüket, hogy a népgazdasági tervekkel össz­hangban álló éves célkitűzé­seik maradéktalanul teljesül­jenek. Ezt azonban csak ak­kor képesek elérni, ha nagy gondot fordítanak az inten­zív irányú fejlődésre, — cél­tudatos üzem- és munkaszer­vezést, a korszerű vezetést alkalmazó, az erőforrásokat mindinkább kibontakoztató — gazdálkodásra. A szövet­kezetek törekedjenek kiváló minőségű termékek előállítá­sára, ezzel is segítsék az or­szág exporttervének a telje- sítését. A közös célokat akkor le­het csak megvalósítani, ha az eddiginél is fokozottabban használják fel az egymással, valamint a többi társszervvel való együttműködés lehetősé­geit. A termelés fő lendítője továbbra is a szocialista munkaverseny, érthető tehát, ha még nagyobb figyelmet fordítanak a munkaverseny kiszélesítésére, a szocialista brigádok munkájára. A szövetkezeti szerveink a tartós békét és biztonságot szolgáló nemzetközi együtt­működés fejlesztésével is a társadalmi haladás nagy ügyét szolgálják. Pártunk és kormányunk állásfoglalásá­nak megfelelően széles kör­ben adjanak tehát a szövet­kezetek is hangot a szocialis­ta országok leszerelési javas­latainak, támogassák a neut­ronbomba betiltására, az új tömegpusztító fegyverek ki­fejlesztésének megakadályo­zására irányuló törekvéseket. A szövetkezés sajátos eszkö­zeinek felhasználásával segít­sék elő a fejlődő országok gazdasági, társadalmi haladá­sát, a felszabadulásukért küz­dő népek igazságos harcát. Csakis a munka, a termelés hatékony javítása hozhat to­vábbi sikereket. Ez teremti meg az alapját szövetkezete­ink további erősödésének, s a szövetkezeti tagok boldogulá­sának. És így növekedhet szövetkezeti mozgalmunk rangja, tekintélye a világban. A nemzetközi szövetkezeti nap jó alkalom arra, hogy a nemzetek közötti barátsági és gazdasági kapcsolatok tovább szélesedjenek, s még eredmé­nyesebben vegyék ki részüket a magyar szövetkezetek is a nemzetközi munkamegosztás­ból, eredményesen működje­nek közre a béke és barátság megteremtésében. Cs. F. Véget ért az ENSZ rendkívüli ülésszaka (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSAINK A 2. OLDALON) Ára: 1 - Ft XXIX. évf. 154. szám, 1978. július 2. vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SZOLNOKON Balázs: kettő-három Vasutas kórusok országos szemléje Szervezés után a jászberényi BUBIV gyárban Lázár György fogadta Le Thanh Nghit Befejeződtek a magyar—vietnami tárgyalások keznek teherautón a szekré­nyek előre megmunkált lap­jai, az ágyak, a polcok ré­szei — Jászberényben már csak lakkozzák és szárítás után összeszerelik őket. Kér­dés: a szállítási költségek mennyire tetézik a termékek árait. Igaz a BUBIV-nál te­temes mennyiségű összeget fordítanak szállításra, de még így is megéri, mert jól kihasználhatják a nagy ér­tékű, nagy termelékenységű budapesti 5-ös gyár gépeit. (Nemcsak a berényi, hanem a többi BUBIV üzem is in­nen kapja termékeinek al­katrészeit.) Egy budapesti tervező iro­da szervezőinek közreműkö­désével jelentősen megválto­zott az üzemi kép és a bel­ső szállítók munkája. Görgő­pályákat építettek — ezeken halad a termék — az úgyne­vezett tolópadok segítségével pedig tudják változtatni az anyag útját. A szervezési munka tavaly kezdődött, és az idén márciusban fejező­dött be, de már most lát­szik, mennyire hasznos a kezdeményezés, még ha ki­csit drága is. (A pályák ki­építése, a szükséges kiegé­szítő berendezések megvá­sárlása százezrekre rúg.) Az év második felében bizonyít­hatóan javult a termékek minősége, és várhatóan a technológia begyakorlásával nő a termelékenység is. A vállalat termelési érté­ke meghaladja az egymil- liárd forintot, a jászberényi üzem ebből az idén, a ter­vek szerint 190 millió forin­tot produkál. (Tavaly a ter­melési értéke 165 millió fo­rint volt.) Exportra is szállí­tanak termékeiből, Szovjet­unió és Lengyelország vásá­rol innen gyermekbútorokat. Tíz kórus — a MÁV deb­receni, dunakeszi, miskolci, szolnoki Járműjavító üzemé­nek énekkarai, a ceglédber- celi művelődési központ, a tapolcai „Batsányi János” művelődési központ Vasas kórusa, a ceglédi Vasutas Szakszervezet vegyeskara, a szegedi „Hazánk” munkás- kórus, a Vastas Szakszerve­zet központi vegyeskara, va­lamint a vendég csehszlová­kiai prerovi Zavodi klub vegyeskara — részvételével tegnap Szolnokon megkezdő­dött az első országos vasutas énekkari szemle. Az ünnepélyes megnyitón —, amelyen megjelent Sán­dor László, az MSZMP váro­si bizottságának első titkára és Kukri Béla, a városi ta­nács elnöke is — a MÁV szolnoki Járműjavító Üzem művelődési központja előtti parkban Molnár György, a Vasutasok Szakszervezete Központi Vezetőségének tit­kára köszöntötte az énekka­rokat. Beszédében megemlé­kezett a munkásmozgalmi hagyományokról, a munkás­kórusok történetéről. Elisme­réssel szólt a felszabadulás utáni évtizedek kórusmoz­galmáról, az elért eredmé­nyekről, végül sikeres sze­replést kívánt valamennyi résztvevőnek az I. országos vasutas énekkari szemlén, amely újabb lépcsőfok a munkás kórusmozgalom fej­lődésében. A megnyitót követően a tíz kórus bemutatta műso­rát a szakemberekből álló zsűri előtt, majd a késő es­ti órákban szakmai értéke­lésre került sor. A Vándor Sándorról elne­vezett énekkari szemle záró ünnepségét ma délelőtt a megyeszékhelyen, a Lenin- szobornál tartják meg. Két esztendeje, hogy a Bútoripari Vállalat jászberé­nyi gyárában megváltozott a terméklista. A Lehel és a Balázs gyermekbútorok mel­lett elkezdték gyártani a Marika és a Komfort, ele­mekből álló ülőgarnitúrákat. Az utóbbiak szép sikert arat­nak, hiszen a Marikából csak. tavaly 1724-et adtak el — az idén a tervek szerint 2500-at dobnak piacra. Több variációs lehetőséggel, vá­lasztékosabb színekkel és kárpitmintókkal kerül az áruházakba a Lehel és a Balázs három típusa. A termékszeckezet válto­zását megelőzően már kiala­kult a munkamegosztásnak egy figyelemreméltó formá­ja, a Bútoripari Vállalat tíz gyára között. Az „ötösben” csak bútoralkatrészek gyár­tásával foglalkoznak. így eb­ből a budapesti üzemből ér­A csehszlovák és a szolnoki kórus a megnyitón SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK

Next

/
Thumbnails
Contents