Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-30 / 178. szám
1978. július 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Magyar Pamutipar újpesti fonodája tavaly január elején leégett. Helyette felépítettek egy négyezer-nyolcszázötven négyzetméter alapterületű új üzemcsarnokot, melyben negyvenkét csehszlovák gyártmányú, orsó nélküli fonógépet helyeztek üzembe Sikeres búzafajta-kísérletek marad is Jászboldogházán, a Jászsági Fajtakísérleti Állomáson elkezdték a kísérleti jelleggel termesztett búzafajták és fajtajelöltek betakarítását, minősítését. Az agtotechnikai fejlődés követelményeihez igazodó, gondos talajművelési, talajerőpótlási és növény nemes í- tési munka eredménye, hogy ebben az évben is több mint 200 búzafajitával vagy fajtajelölttel gazdagodik a mező- gazdaság. Eredményeivel a Fajtakísérleti Állomás újabb értékes információkat szolgáltatott a szakembereknek, a mezőgazdasági tudományos kutatóknak. Sokat várnak a növénytermesztési szakemberek a rövid, de vastag szalmájú, éppen ezért nagy sziláiódságú szegedi fajtától. Nagy ellen- állóképességéről tanúskodott a kísérletek során a nemesített LLBELULLA és a jugoszláv NOVOSZADKA-RA- NA típusú búza és ennek több fajtajelöltje. Külön figyelmet érdemel a már ismert, Martonvásári — 4 búzafajta vagy az MV—103-as fajtajelölt. Természetes, hogy teljes értéküket a nagyüzemi termesztés határozza meg. A kísérletek során szerzett tapasztalatok viszont eddig is sok értékes tulajdonságukat igazolják. A legtöbb kikísérletezett fajta előnye, hogy rövid és erős szalmájával a legmostohább időjárásnak is ellent áll. Az idei nehéz aratás bizonyítja, hogy milyen jó tulajdonságok ezek. Másik értékes adottságuk, hogy bírják az intenzív műtrágyázást, hatására nem dőlnek meg. Az idei kísérletek során nemesített búzafajták között a szakemberek 8 vagy 10 olyan gabonafélét, illetve fajtajelöltet csodáltak meg, amely a megfelelő agrotechnikai előírások alkalmazása mellett, nagyüzemi termesztésnél hektáronként 100 mázsás hozamot ígérnek. Sokrétű gondoskodás Szociálpolitikai tervek a Néki Állami Gazdaságban A 7 ezer 100 hektáros Héki Állami Gazdaság szociálpolitikai terve több mint nyolcszázötven ember szociális, élet- és munka- körülményeinek javítását, kulturális és sportolási igényeinek kielégítését hivatott' kielégíteni. Miiyen „borítékon kívüli” juttatásban részesülnek a gazdaság dolgozói az idén, mennyit költenek szociális célokra a nagyüzemben? A legtöbbet üzemi étkeztetésre fordítják, ebben az évben 820 ezer forint támogatást adnak, az üzemi ebédet. vacsorát igénylő dolgozóknak. A gazdaságnak négy üzemi konyháján főznek rendszeresen, minden kerületben létesítettek konyhát és ebédlőt. Ugyanitt — kedvezmény nélkül — az üzemi munkások családtagjai is étkezhetnek. Mezőgazdasági üzemekről lévén szó, a vállalkozóknak biztosítanak fejenként 300 négyszögölnyi illetményföldet művelésre. A gazdaság ebben is segít, művelési költséghozzájárulásként 352 ezer forintot fizet a „kertészke- dőknek”. Sok a nagycsaládos a gazdaságban, 57 családban van három-hat gyerek. Őket rendszeresen támogatják szociális segélyekkel, az iskolakezdés előtt a tanszervásárlásra szánt összegekkel. Gondolnak a népes családok nyári pihenésére is, az állami gazdasagok közös üdülőjében, Csopakon két szoba a hékiéké, ahová egy szezonban 38 turnusban családok tölthetnek egy-egy hetet.. Az üzem évenként 150 ’ ezer forintot költ az üdjílő fenntartására, ezenkívül jelentősen hozzájárul az üdülési költségekhez is. Az ifjúságpolitikai célokra szánt összeg — az idén 34 ezer forint — a fiatalok kirándulásait, sporttalálkozóinak költségeit fedezi, de jut a pénzből külföldi jutalom- utakra is. Ebben az évben ketten az NDK-ban, egy fiatal pedig a Szovjetunióban töltött feledhetetlen napokat. Kulturális és sportcélokra több mint 65 ezer forintot költenek, sokrétű* az igényeknek megfefelő programot szerveznek a dolgozóknak. Rendszeresen támogatják a ..fészekrakökat” is. évente nyolc gazdasági dolgozónak nyújtanak 15 évre, kamatmentes kölcsönt — 60 ezer forintot személyenként — családi ház építésére. Kiemelten segítik a lebontásra ítélt, tanyán lakók lakásvételi és építési terveit, de hozzájárulást adnak az OTP- vagy szövetkezeti lakást vásárlóknak is. A nagy területen fekvő gazdaság egyik legnagyobb gondja a munkásszállítás. Számos községből járnak naponként több kilométerre dolgozni az emberek, többségük negyven-hatvan kilométert tesz meg naponta. A gazdaság az idén is vásárolt egy autóbuszt, így már öt jármű szállítja naponta a munkásokat. 1978-ban 829 ezer forintot terveztek járművásárlásra. Megnyugtató az üzemorvosi ellátás, egy kerület kivételével mindenhol van orvosi rendelő és orvos. Ugyancsak kielégítő a munkásszállások állapota és ellátása, amelyeket — főként — az idénymunkások vesznek igénybe. A több milliárd értéket előállító gazdaság hírnevéhez méltóan, gondoskodik dolgozóiról. — tsz — fl kisújszállási pártbizettság ülése Az MSZMP kisújszállási Bizottsága július 28-án .tartotta soron következő ülését, melyen többek között személyi kérdésekben is döntött. Tóth Andrást — mivel őszszel megkezdi tanulmányait az MSZMP Politikai Főiskoláján — érdemeinek elismerése mellett felmentette titkári tisztsége alól, és Szepesi Gyulát választotta a pártbizottság titkárának. Megnyugtató kép Élelmiszer-ellenőrzés Törökszentmiklósim A törökszentmiklósi Városi Tanács V. B. termelésellátásfelügyeleti osztálya az első félévben 36 ellenőrzést végzett az élelmiszert árusító boltokban. Vizsgálataik során kiderült, hogv a város kenyérből, péksüteményből, tej- és tejtermékből mennyiségileg és minőségileg kiegyensúlyozottan van ellátva. Baromfihúsból is megfelelő az üzletek kínálata, viszont tőkehúst és töltelékárut nem tudnak mindig biztosítani. A zöldség- gyümölcsárak esetenként nincsenek arányban a minőséggel, ezért hatszor hatósági figyelmeztetésben kellett részesíteni a boltvezetőket és a bolt dolgozóit. Befejezték az aratást Tegnap kaptuk a hírt, hogy a Szolnoki Állami Gazdaság, a kengyeli Dózsa és a tisza- földvári Lenin Termelőszövetkezet búzatábláin is ma dolgoznak utoljára a kombájnok. A tavalyinál jobb termés betakarítása után a szolnokiak a Nagykunsági és a Mezőtúri Állami Gazdaságiba, a kengyeliek, valamint a ti- szaföldváriak az öcsödi Szabadság és a mezőhéki Táncsics földjeire mennek át segíteni. Üzem! demokrácia két nagyvállalatnál Szót értenek az olajbányászok A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének titkársága Orosházán tartotta kihelyezett ülését a napokban. Pongrácz Istvánné, a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem, valamint Pozsonyi'Ferenc, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat szakszervezeti bizottsága titkárának tájékoztatóját meghallgatva a titkárság mérlegelte az üzemi és a szakszervezeti demokrácia érvényesülését az alföldi olajipar területén. Cikkünk az ott elhangzottak alapján készült. Hatáskört biztosítottak Mind a NKFÜ, mind az NKFV igen nagy területen — a Duna vonalától keletre eső országrészen — dolgozik. A munkaterületek szétszórtsága mellett a feladatok nagysága (többek között 1 millió 865 ezer tonna olaj', 6,4 milliárd köbméter földgáz kitermelése, 258 ezer 500 méter fúrás lemélyítése) az idén is megköveteli, hogy a vezetők minden vonatkozásban szót értsenek a dolgozókkal, ösztönözzék az üzemi és a szakszervezeti demokrácia erősödését. Már a hatvanas évek végétől elősegítette ezt a folyamatot az alfödi olajiparban az, hogy az üzemek részére mind gazdasági, mind szakmai vonatkozásban széles hatáskört biztosítottak. Ez az intézkedés a korábbinál több lehetőséget nyújtott arra, hogy a dolgozók közvetlenül, illetve képviselőik útján jobban részt vegyenek a helyi és a vállalati feladatok tervezésében, végrehajtásában, az élet- és munkakörülményeket érintő döntések meghozatalában. A decentralizáláskor, tekintettel voltak arra, hogy a gazdasági és a szakszervezeti szervek között a hatáskört tekintve biztosítsák a szinkront. Sikerült elérni, hogy minden intézkedési és döntési jogkörrel rendelkező gazdasági vezetőnek van azonos hatáskörrel rendelke. ző partnere. A hatáskörök decentralizálása együtt járt a munka- megosztás korszerűsítésével, a párhuzamos munkavégzés megszüntetésével, s a jogok mellett a kötelességek meghatározásával. Az olajipar eredményes munkáját jelentős mértékben elősegíti az, hogy a különböző fórumok jól működnek, feladatuk, működési körük több vonatkozásban jogilag szabályozott, körülhatárolt. A vállalati szakszervezeti szervek nagy gondot fordítanak arra, hogy az üzemi demokrácia közvetlen fórumai — így a termelési tanácskozások, a munka-, a csoport-, a brigádértekezletek, a rétegtanácskozások — betöltsék hivatásukat, meri úgy ítélik meg, hogy ezek a fórumok nagy hatással vannag a tudat fejlődésére, a termelésben, a közösségi életben tanúsított magatartásra. A különböző fórumokon mindinkább tapasztalható a dolgozók megnövekedett felelősségérzete, segítőkészsége a termelő munka elősegítése érdekében. Ez is ösztönzi a szakszervezeti szerveket arra, hogy a dolgozok közvetlen részvételét biztosító formák mellett gondot fordítsanak a képviseleti fórumokra, — így a bizalmi küldöttek testületé és a vállalati szakszervezeti tanács együttes ülésére, a szocialista brigádvezetők, az újítók stb. tanácskozásaira. Jól működű fórumok Nemcsak az olajiparban, hanem más — folyamatosan termelő — üzemekben is . gondot okoz a felsőbb szerveknek az a döntése, hogy a különböző tanácskozásokat csak munkaidőn túl lehet megtartani. A váltott műszakban, a tanácskozás színhelyétől esetenként több száz kilométerre dolgozókkal ezt nem tudják betartani. Formai dolgokat tekintve azért hangzott el az a javaslat a felsőbb szervekhez címezve, hogy a munkaidő minél jobb kihasználása legyen ilyen vállalatoknál a követelmény, s nem kizárólagosan a műszakon túli tanácskozási időpont. A fórumok vonatkozásában meggondolandó többek felvetése: éppen az érdemibb munka érdekében csökkenteni kellene a tanácskozások számát. A vszt feladatkörét például átvehetné a vszb, vagy részben a bizalmi küldöttek tanácskozása. Ennek mérlegelése és eldöntése természetesen nem a helyi szervek, hanem a SZOT feladata. Együtt a vezetőkkel Sokkal inkább a helyi szakszervezeti bizottságok dolga, hogy az üzemi demokrácia szempontjából kedvező kapcsolatot alakítsanak ki a gazdasági vezetőkkel. Ez a törekvés szerencsére kétoldalú. Eredménye: a vezető testületek a dolgozók véleményének figyelem- bevételével hozzák meg döntéseikét, esetenként — így például a fúrási üzemnél a szállítási dolgozók bérkategóriába való besorolásakor, vagy a gázkedvezménnyel kapcsolatos előterjesztés tárgyalásakor — megváltoztatva korábbi álláspontjukat. A gazdasági vezetők biztosítják az üzemi demokrácia intézményrendszerének zavartalan működését, tiszteletben tartják a fórumok döntését és érdemben intézkednek. Mindez jó alap a további fejlődéshez, amit elősegít a pártalapszervezetek aktivitása is. Azok pártcsoportbi- zalmi értekezleteken és taggyűléseken tárgyalják meg az üzemi demokrácia fejlesz, tésébői adódó feladatokat. Joggal hangsúlyozták a tanácskozás résztvevői, hogy az ilyen irányú munka a tájékoztatás további javításával, a gazdasági vezetők és a mozgalmi szervek együttes erőfeszítésével lehet csak eredményes. S. B. Bővült a Patyolat üzlethálózata Amikor a második műszak megkönnyítéséről beszélünk, elsősorban a Patyolat munkája kerül szóba. A mosás, a vasalás, a tisztítás sok gondot okoz minden háztartásban, mert szabad időnk jelentős részét köti le. Érthető tehát, hogy egyre többen veszik igénybe a Patyolat szolgáltatásait, a hagyományos mosás, vegytisztítás mellett az egyre több helyen bevezetett ágyneműbérletet. A lakossági szolgáltatás jelentősen fejlődött az első félévben a szolnoki Patyolat Vállalatnál: 12 százalékkal — 1 millió 600 ezer forinttal — T~ Bár hivatalosan nem adták még át a tiszafüredi Aluminium- árugyár új nagycsarnokát, de már elkezdődött a kannagyár- tó-gépsor próbaüzeme. Az új üzemrészben jelenleg tejes- és mézeskannákat gyártanak Vegytiszlitás teljesen gépesítve Újabb szalonok nyílnak volt több az árbevételük az idei év első hat hónapjában, mint 1977 hasonló időszakában. Ez az eredmény orszá-, gosan is figyelemre méltó. Az említett időszakban bővítették az üzlethálózatot, hat új helyiség kialakításával, új szalonokkal gyarapodott a vállalat, tizenkilenc új dolgozót vettek fel. Hosszú idő • után először nincs munkaerőgondja a Patyolatnak. Ez főként annak köszönhető, hogy jelentősen emelkedett a dolgozók átlagbére: az első félévben 8,4 százalékkal, amelyből 1,7 százalék a műszakpótlék. Üj szolgáltatás a bőr- és szőrmetisztítás, a megyeszékhelyen kívül Törökszentmik- lóson és Jászberényben nyílt, év végéig pedig a megye minden városában nyílik ilyen jellegű üzlet. A hatékony üzem- és munkaszervezés következtében bevált a központi fehérneműüzemben az úgynevezett kis- és nagydarabos technológiai vonal kiterjesztése. Ennek a módszernek az a lényege, hogy külön tisztítják a kisebb és a nagyobb méretű sima ruhákat, ezzel számottevően gyorsabb és jobb minőségű a mosoda munkája. Sikerült elérni, hogy tíz nap alatt eleget tudnak tenni minden megrendelésnek. A gondokról. A hamar népszerűvé vált fehérneműkölcsönzés bővítése akadályokba ütközik. Bár a vállalat közvetlen kapcsolatban áll a gyártócéggal — a Győri Textilgyárral — az üzem nem vállal szerződési kötelezettsége^, emiatt rendszertelen a szállítás. A jelenleg forgalomban lévő fehérneműk cseréje biztosított, további helyeken azonban egyelőre nincs mód e szolgáltatás bevezetésére. Fokozott figyelmet fordítanak az anyag- és energiatakarékosságra. Részben a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozásával, részben a korszerű energiahordozókra való átállással, a fűtés módjának megváltoztatásával kívánják csökkenteni az anyag és az energia költségeit A vállalat terveiről: a közeli hetekben nagyarányú korszerűsítést valósítanak meg. Szeptember végére befejeződik a Normbau vegytisztító rendszer gépeinek a beszerelése, ezzel teljes mértékben gépesítik a vegytisztí- tást. Jélentősen meggyorsul az ügyfelek kiszolgálása, munkát takarítanak meg, azon kívül mintegy 100 négyzetméternyi hely szabadul fel a vegytisztító üzemben, ahol a tervek szerint egy szőnyeg- tisztító gépet szerelnek fél. Az ötödik ötéves tervben további mosó- és vegytisztító szalonok megnyitását tervezik: Jászberényben és Tiszafüreden már jövőre, Mezőtúron pedig 1980 végéig létesítenek komplex szalonokat. A szolnoki Széchenyi lakótelepen — a városi tanács segítségével — ideiglenes felvevőhelyet létesítenek legkésőbb 1979 első felében. — t. szűcs —