Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-29 / 177. szám

1978. július 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Táborzárás Tiszakürt M a befejeződik a tiszakürti alkotótábor, amelyet im­már harmadik alkalom* mai rendezett meg elismerésre méltó alapossággal a kunszent­mártoni Járási Hivatal művelő­désügyi osztálya, több megyei és országos szerv közreműködé­sével. A táborban, amelynek színhelye a tiszakürti arborétum volt, tíz napon át dolgoztak amatőr festők, szobrászok, fafa­ragók, hivatásos művészek irá­nyításával. Természetesen az al­kotómunka mellett elméleti, esz­tétikai ismereteiket is bővíthet­ték a résztvevők; muzeológu­sok, néprajzosok, művészettör­ténészek, kritikusok tartottak számukra előadásokat. A képző­művészeken kívül ebhen az év­ben néprajzosok, népzenegyűj­tők is bekapcsolódtak a tábor munkájába. A közös alkotó- és gyűjtőmun­ka értékelésére ma délelőtt ke­rül sor, ugyanekkor nyitják meg a táborban készített alkotások­ból álló kiállítást a tiszakürti Tiszaparti Iskolában. A faragók néhány alkotása az arborétumot fogja díszíteni. A táborlakók közös alko­tása a hatalmas, ágbo- gas agancsú szarvas, amelyet véglegesen az arborétum egyik tisztásán állítanak fel Nagy Kristóf - Kecske­méten élő művész - a faragók munkáját irányí­totta. Ezúttal kövei birkó­zik: játszótéri plasztikát készít Fotó: N. ZS. A mesterszállási Horpácsi Imre életnagyságú pipázó népi figurát faragott. FILMJEGYZET Száguldás gyilkosságokkal II megye felsőoktatási intézményeiben Szeptembertől háromszázharminc elsőéves Lezárultak a felvételi vizs­gák megyénk felsőoktatási in­tézményeiben is. A jászbe­rényi Tanítóképző Főiskola nappali tagozatára jelentke­zők közül száztizennyolcan feleltek meg a felvétel köve­telményeinek, s szeptember­től megkezdhetik tanulmá­nyaikat a főiskola első évfo­lyamán. A levelező tagozatra hetvenegyen jelentkeztek, kö­zülük negyvenhárom pályázó tett sikeres felvételi vizsgát. A tanítóképző főiskola kiegé­szítő szakán, amely a felső­fokú képzettséggel rendelke­ző óvónők számára indult, harminchárom elsőéves hall­gató kezdi meg tanulmányait szeptembertől. A DATE me­zőtúri mezőgazdasági gépé­szeti főiskolai karára az idén csaknem másfélszeres volt a túljelentkezés. A felvételizők közül nyolcvanhármat vettek fel nappali tagozatra, tizen­nyolc hallgató pedig levele­zőn kezdi meg felsőfokú ta­nulmányait. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki konzultációs köz­pontjában harmincöt első­éves hallgató tanul a követ­kező tanévben, közülük hu­szonnégyen a kereskedelmi, tizenegyen pedig a vendég­látóipari karon. A harminc­öt helyre egyébként kétszáz- huszonkilencen nyújtották be felvételi kérelmüket. Négyszázan a Jászkunságból Ifjúsági napok Szegeden Tegnap kezdődött s hétfő estig tart a XII. Szegedi Ifjúsági Napok programsorozata. Több mint négyszáz megyénk- beli fiatal is résztvesz az ifjúsági fesztiválon, amelynek keretében színházlátogatásokra, vá­rosnéző sétákra s egyéb kulturális programokra is sor kerül. A találko­zó fénypontja minden bizonnyal ma lesz, hi­szen a Tisza-parti vízi színpadon tucatnyi ne­ves folk- és popegyüt­tes, valamint szólista ad egésznapos koncertet, amelyet éjjel két óráig tartó utcabál zár. HÁNYSZOR, de hányszor „,megénekelt” történet^ amely­ben a csúnya, esetlen főhős, mindenféle kétbalkezességek bajnoka, a The End felirat megjelenéséig belopja magát a nézők szívébe. Sokszor bi­zony minden alapvető logi­kát nélkülözően, a filmiparo­sok szenzációs bakugrásaival. Félreértés ne essék Chaplin. Fernandel, — és sorolhat­nánk — mélységes humánu- mú, magas művészi szintű alakításaira gondolunk, ha­nem — amint jeleztük is — a filmbóvlik supermanjeinek kalandos, trükkös vállalkozá­saira. A témát tekintve ilyen Arthur Hiller Száguldás gyilkosságokkal ■ című filmje is. A jellegzetes amerikai tör­ténetbe minden ,ybe van dob­va”, egészen a hajdan híres volt westernek közönségsi­kerrel fogadott, modernizált változatáig^ A mesgzámlálha- tatlan előfordulású trükk: szétkapcsolni a szerelvényt; a bűnösök is nyerjék el bün­tetésüket, a jó oldalán állók pedig így maradjanak élet­ben — holtomiglan holtiglan. A biztos siker érdekében Hil­ler filmje sem nélkülözi eze­ket a lengő szakállú megol­dásokat, de avatott rendezé­sében mégsem vehető a tu­catáruk közé. Elsősorban a groteszk mesteri alkalmazá­sával emelkedik ki a szériá­ban gyártott bűnügyi vígjá­tékok sorából. Hiller érezhe­tően a homo ludensre — a játszani szerető ember sok mindent megbo'csájtó fantá­ziájára építkezik, s sikerrel. Nem próbálja a valószínűt­lent hihetővé tenni, csupán a „megtörténhetett” látsza­tának kiskapuját hagyja nyitva. Menjen be rajta, aki akar. S nem tudunk a kísér­tésnek ellenállni, mert egy nagyszerű komikus, Gene Wilder csalogat bennünket Hiller utcájába. De nem is bánhatja meg, aki enged a csábításnak, hiszen a ragyo­gó tehetségű Wilder „min­dent bedob”, hogy játékával lekösse nézőit. AZ EZÜSTCSÍK expresz- szen történt banális minden­féleséget Hiller nagyvonalú, rutinos rendezése segítségé­vel kitűnő színészi játékkal teszi élvezhetővé. S ez sem kevés ebben a kulturális ese­ményekben szegény szolnoki, nyáridőben. Tiszai Lajos Eltávozáson Fotó: Pusztai II pataki nagy csata gyermekrjuz-pAlyAzrt Szentiványi Jenő új re­génye A fehér csapat egy Duna-menti kisvárosban játszódik. A vakáció rosszul indul. A Duna megárad, lehetet­len fürdeni. A srácok unalmukban titkos egyesü. letet szerveznek. Három is alakul: a Fehér Csapat, a Vörös Kalózok és a Pap­rikások. A Fehér Csapat gátat és strandot épít a patakon. Most már fürödhetnek! A Vörös Kalózok és a Pap­rikások megirigylik őket. Elhatározzák, hogy ost­rommal birtokba veszik a pataki strandot. Rohamra indulnak a Fehér Csapat ellen. Megkezdődik a pataki nagy csata... » * * Közben egyre ragyogóbbra (jerült az idő és a Csapat végre-valahára befejezte a patakon a gátépítést. A kő­ből, agyagból rakott töltés elrekesztette a víz folyását és jókora darabon felduz­zasztottá a patakot. Gyö­nyörködve lesték, hogyan te­lik meg mindjobban a me­dence. Rettingerék őrszeme pedig a Kálváriadomb oldaláról leste őket. Amikor a vizat- csapott a töltésen és a Csa­pat harsogó diadalüvöltéssel ugrott fejest a maga építette uszodába, lélekszakadva ro­hant jelenteni, elérkezett az alkalom! Rettinger Gyuri elégedetten- Gömböc vállára veregetett: — No, most aztán pofoz­kodhatsz kedvedre! A Csapatot eláruló Szepi- Gömböc kelletlenül vakarta meg füle tövét: — Tudod — makogta — én inkább majd vezetem az ütközetet! — Gondoltam! Gyáva ku­kac vagy! Azzal megvetően barackot nyomott Gömböc fejére és nekiindította hadseregét. Le­hettek vagy tizenöten. A nagy játszadozás hevé­ben egyedül Rózsi figyelt fel a közeledőkre. Elsápadt. Bátyja rászólt: — Mi bajod? Húga felelet helyett né­mán a város felé mutatott. Rettingerék abban a pilla­natban özönlöttek le a domboldalon. Nem kellett sok fejtörés ahhoz, hogy megértsék, mit jelent köze­ledésük. Gyuszi partra ta­szította húgát. — Rohanj! Ott a sípom a nadrágzsebemben, add le a vészjelet! Rózsi, hogy be ne kerít­hessék, átugrott két kertpa­lánkon, és kerteken, idegen udvaron cikázott tovább, Távozására még a játék hevében is felfigyeltek mind­annyian. Ekkor már ők is észrevették a közeledő ban­dát. Ösztönszerűen tömörül­tek. Aprószent számolgatni kezdte az ellenséges sereget. Lemondó legyintéssel félbe hagyta. — Sokan vannak! Ha jaj! — sóhajtott. — Hát azután ... ? — mormolta egykedvűen Mo- zola Rudi és Gyuszira san­dított. — Harc! ... bökte ki a határozatot a főnök. Tudták, hogyha meghát­rálnak a túlerő elől, soha­sem lesz nyugtuk. Akkor be­léjük kötnek unos-untalan és verekedhetnek reggeltől es­tig. Így hát, mire Rettinge­rék a medencéhez érkeztek, már felkészülten várták őket a patak túlsó partján. Rét- tinger Gyuri megállt a gát túlsó végén, sapkáját mé­lyen a homlokába rántotta és átmordult a víz fölött. — Takarodjatok innen! — Majd ha fagy! — vá­laszolta tömören a Nagy Fe­hér Főnök. — No, ne mondd?! — vi­szonozta kajánul Rettinger, azzal a töltésre ugrott és a markában szorongatott záp­tojást Vadászy Gyuszira dobta. Célt tévesztve szét­durrant egy rögön. Viszon­zásul homokgombóc repült az arcába. Pontosan a hom­lokán találta és teleszórta a szemét, önkéntelenül oda­kapott és egyensúlyát veszt­ve a medencébe billent. Loccsanva tűnt el a vízben, öccse, Loji, felhorkant, mintha ö jánt volna pórul. Akkorát üvöltött, hogy vissz­hangzott bele a környék és vakon a medencébe gázolt. Cimborái habozás nélkül kö­vették. Ekkor indult Nagy Joskó a csapat zömével el­lentámadásra. Harci láza volt, vacogott a foga. De mi­helyt elhajította az első gom­bócot, mintha elvágták vol­na a didergését. A második bombát halálos biztonsággal dobta Rettinger Laji kiáltás­ra nyitott szájába. A partra jutó első három ellenség hanyatt-homlok gu­rult vissza a vízbe. Joskóék elszántan harcoltak, de keve­sen voltak ahhoz, hogy meg­akadályozhassák az átkelést. Rettingerék bandája rövide­sen az innenső parton to­longott és a két csoport bir­kózva, egymást püfölve ga- balyodott össze. Szentiványi Jenő „A fenti szemelvényhez készített illusztrációkat augusztus 5-ig küldjétek be a megyei könyvtár címére (Kossuth tér 4.) A pályázat részletes kiírását a Szolnok megyei Néplap június 2-án közölte, az újságot megta­láljátok a könyvtárakban.”

Next

/
Thumbnails
Contents