Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-28 / 176. szám

1978. július 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Minisztertanács megtárgyalta Rugalmasabb munkarend Rektjrdhétl Az aratás megkezdés« óta a mostani az első, amikor nem zavarta a kombájnosokat az eső. A niegye gazdaságai csütörtök reggelig 54 300 hdktár földről takarították be a búzát, ami 43 százaléknak felel meg. Képünk a karcagi határban készült (Fotó: Pusztai) ítéletidő után Túrkevén Új híradástechnikai — Én már kiteleltem öt- venegynéhányszor, de ilyen viharra nem emlékszem. Ábrahám István fejcsóváL va nézi a túrkevei Vörös Csillag Tsz határát. — Van vagy húszmilliós kár. — Miből gondolja? — Aki benne él ebben a jó paraszti életben, az meg tudja ítélni, hogy mi volt a határban, s mi maradt. Az ember csak szbrnyttlkbdni tudott Varga Béla traktoros is komor arccal emlékezik a múlt heti viharra. — Az ember csak ször- nyülködni tudott, amikor látta, hogy kalász nélkül áll­nak a búzaszálak. Itt, a „ví- zentúli részen” az utóhatás is nagyon káros. Aratáskor a kombájn lánctalpának csak a teteje látszott. Egy pótko­csira való föld túródottösz- sze a forduláskor. Elképzelem, milyen nehéz lesz itt az őszi munka. — Üres kocsival is alig tudok megfordulni — mér­gelődik Máté István. — Ta­valy meg ilyenkor már le­arattunk. Tavaly más idő járt. Most néhány terület kifogott a lánctalpas kombájnokon is, a vágóasztal csak a sarat túrta. Terepjárónk megtorpan az „M—8-ason” is. Tavaly még bogárhátú volt ez a földút és tükörsima. Ezért kapta a nevét. Több száz méteres ke­rülővel a réten vágunk át. Derék gépkocsivezetőnk ez­zel az úttal letehetné a vízi- jártassági vizsgát is. Néhol deréknyi vastagságú fák kitört törzse emlékeztet a viharra. — Szinte természeti csoda volt ez a július 18-i ítélet­idő — magyarázza Szegő László tsz-elnök. — A szél úgy sodorta az esőt, mint té­len a havat. A lezúduló víz­mennyiség helyenként meg­haladta az ötven millimétert. Közben tojásnagyságú jég esett. A száz kilométernél na­gyobb sebességgel száguldó szél az állami gazdaság szomszédos kerületében majdnem háromszáz birka vesztét okozva a juhokra sza- kajtotta a hodályt. Fácánok, kis nyulak töme­ge pusztult el. Az előző két évben aszály volt Túrkevén. A tsz elnök arra utalva mondja: — Aminek hiányát érez­tük tavaly, annak- bőségét szenvedjük most. S nemcsak a rendkívüli méretű vihar miatt. Több éves átlagban 304 milliméter csapadék hullott a város ha­tárára. Az idén már eddig 385 milliméter. A júliusi át­laghoz képest az idei aránya 225 százalék. Érthető Szegő László gondja. — Minden talpalatnyi ga­bonánk a földön fekszik. S néhol szinte menthetet­lenül letarolva. A szövetke­zet első kerületének bodzá- si részén rekordtermést ígért a 125 hektáros búzatábla. Nagy Ferenc, a kerület gép­kocsivezetője mondta is min­denkinek : — Fogadjunk, hogy ez lesz a legtöbbet adó tábla. A jégverés után olyan, mint­ha a szárról lekaszálták vol­na a kalászokat. A mellette lévő borsótáblán a szárat földbe verte, a borsószeme­ket menthetetlenül szétszór­ta a vihar. Láng István nö­vénytermesztési ágazatvezető arca gondterhelt — Közel másfél milliós kár van csupán ezen a táblán. S ha csak ez volna! A vihar fő csapása ezen a ré­szen volt. Szívfájdító a nap­raforgótábla látványa is. — Nézze, — mutatja az ágazatvezető, — az állomány hatvan százalékán nincs fej. Ahol megmaradt a napra­forgó tányérja, ott is rothadás követi a jég ütését. Ezért javasolták az állomány ki­szántását az Állami Biztosító szakemberei. Józanul (télnek A közös gazdaságot a vi­har miatt ért kár értéke az Állami Biztosító becslése alapján 11,5—12,5 millió kö­zött van, — de néhány te­rület még felmérésre vár. A tsz-elnök azt mondja erről: — A közvetlen és a köz­vetett kár szerintünk megkö­zelíti a 20 millió forintot. — S mit szólnak ehhez a tsz-tagok ? — Tudják, hogy a kár nagy, de nem esnek pánikba. Józanul ítélnek és cseleked­nek, felelősségteljesen vég­zik munkájukat. A bizalom élteti őket. — Min alapszik ez a bi­zalom? — Tudják, hogy nagy ugyan a kár, de alapvetően nem rendítette fneg a szövet­kezetét, hiszen akkora ereje van annak, hogy még na­gyobb megpróbáltatásokat is kibír. — Húszmillió azért mégis sok. Miben veti vissza a gaz­daságot ez a kár? — Ennek körülbelül egy- harmadát megtéríti ugyan a biztosító, mégis visszafog bennünket, mivel a dinami­kusabb fejlődés kezdetét akartuk biztosítani az idén. Lelkileg is felkorbácsoltuk magunkat, mindent megtet­tünk azért, hogy bebizo­nyítsuk: elérjük azt a célt, amiért egyesültünk. Sikerél­ményt vár a tagság, s ezért mindent megtett. Hajnali műszakban A határt járva azt tapasz­talom, most is mindent meg­tesznek a tsz-tagok. Valami ,,csak azért is megmutat­juk” hangulat uralkodott el köztük. A Il-es kerület szá­rító-tároló központjában pél­dául azt mondja Mészáros László vülanyszerelő: — Bevezettük a hajnali műszakot. Reggel négykor kezdünk, hogy minden rend­ben legyen. Az épülő, több mint ezer férőhelyes szakosított telep mellett a látóhatárig húzódó borsóföld van. Ezt a részt elkerülte a vihar. A kombáj­nok mellett ott dolgozik egy matuzsálemi korú, „jó lesz ez még valamire” jelszóval megőrzött rendsodró. Kifo­gástalan munkát végez. — A tsz-tagok tudják, hogy ötlettel, fegyelmezett mun­kával nekünk kell betakarí­tani, ami megtermett. A jó munka, a minőség nálunk a mértékadó s nem a gyorsa­ság — magyarázza az ellen­őrző körúton lévő Balogh Lajos termelési elnökhelyet­tes. Learatott búzatábla szélén futunk össze a Il-es kerület vezetőjével. Örömmel újsá­golja: — Megadta a negyvenkét mázsát. Az elnök arca felderül. — Mi lett volna, ha el­marad a jégverés... * Simon Béla cikkek A következő hónapokban több új híradástechnikai fo­gyasztási cikk jelenik meg az üzletekben, köztük lengyel szalagos és kazettás magne­tofonok, kisebb mennyiség­ben Akai sztereo orsós mag­nók, lengyel sztereo, szenzo­ros kivitelű Hi-Fi lemezját­szók. Kapósnak ígérkezik az év utolsó negyedében forga­lomba kerülő szovjet zene­szekrény, amely bútorként is tetszetős. Rádióból valamivel többet hoznak be ebben az évben, mint tavaly, az igényeket ál­talában ki tudják elégíteni. A szovjet, a lengyel, az NDK- beli és a bolgár rádiókból csaknem 300 ezer, Japánból, Hongkongból és Indiából pe­dig több mint 240 ezer ér­kezik. Csehszlovákiából és Lengyelországból az év végé­ig 48 ezer, Japánból pedig több mint 33 ezer orsós és kazettás magnót vásárolunk. Lemezjátszókból 80 ezret im­portálunk, zömmel csehszlo­vák, lengyel és NDK-beli (vállalatoktól, kisebb tétele­ket pedig Japánból és Svájc­ból. A magnók és lemezját­szók iránt évről évre növek­szenek az igények, ezzel azonban a behozatal nem tart lépést. Televíziókból csak a választék színesítéséhez im­portálnak néhány ezer NDK- beli és szovjet nagyképemyős készüléket, valamint hordoz­ható Junoszty típusokat. Szí­nes televíziót egyelőre nem importálnak. HAZÁNKBAN lényegében egységes munkarend alakult ki, a vállalatok — a kéthe­tenként ismétlődő szabad szombatoktól eltekintve — többnyire azonos munkaidő­beosztással dolgoznak, ami egészében véve megfelel a szervezett munka követelmé­nyeinek. Vannak azonban esetek, amelyek megkívánják egy-egy vállalat munkarend­jének megváltoztatását. Elő­fordul például, hogy jobban kell alkalmazkodniuk koope­rációs partnerek igényeihez, az export szállítási kötele­zettségek határidejéhez. A gépek karbantartása, nagyja­vítása, a befejezetlen terme­lés számbavételéhez szüksé­ges munkaszünet is szüksé­gessé teheti a szabad-, illet­ve munkanapok átrendezé­sét. Ilyen munkarend változ­tatásokra eddig is adhatott engedélyt a munkaügyi mi­niszter, a Minisztertanács mostani határozata azonban lehetővé teszi, hogy az eddi­ginél egyszerűbben, rugalma­sabban hozhassák a munka­rendet összhangba az adott­ságokkal, a termelési, a gaz­dasági érdekekből fakadó kö­vetelményekkel. Elsősorban az ipari, kivite­lező építőipari, mező-, erdő- és vízgazdálkodás, ágazatba tartozó vállalatok, szövetke­zetek előre tervezhető ese­tekben ezentúl évente hat »munkanapot szabadnappal cserélhetnek föl, külön en­gedély nélkül, ha az a haté­konyság növelése szempont­jából indokolt, kimutatható, ellenőrizhető gazdasági előnnyel jár, s a dolgozók érdekeivel nem ellentétes. A dolgozók közlekedése a gyer­mekek bölcsődei, óvodai el­helyezése stb. is biztosított. A megváltozott munkarend­nek nem lehet célja a veze­tési hiányosságok, a tervsze­42 millióért tereprendezéssel, elő- közművesitéssel és útépí­téssel kezdődött egy 42 millió forintos beruházás, antinek megvalósításával, a szarvasmarha-tenyész­téshez teremtenek az ed­diginél kedvezőbb feltéte­leket a Jászsági Állami Gazdaságban. A tereprendezéssel egy korszerű, 504 férőhelyes sza­kosított tehenészeti telep alapjait rakták le. A MEZÖ- PANEL szerkezetekből ké­szülő létesítmény három, egyenként 168 férőhelyes te­hénistállóból, önetetős-önita. tós berendezésekkel ellátott borjúnevelőből áll majd. A szakosított telepen épül egy rűtlen munka következmé­nyeinek ellensúlyozása, nem befolyásolhatja kedvezőtlenül ,b vállalatok tevékenységéit A munkarend módosítása éves szinten nem járhat többletszabadnap'pal és nem csökkentheti a törvényes évi munkaidőalapot. A kará­csony és újév közötti munkanapokat érintő munkarendet — az építőipar kivételével — csak jelentős és kimutatható gazdasági előny esetén szabad megvál­toztatni, mégpedig a felügye­leti szerv engedélyével. Ezt az engedélyt a vállalatra át lehet ruházni, a vállalatok­nak azonban ilyen esetekben is be kell jelenteniük a kará­csony és újév között terve­zett munkarend-változtatást. Előfordulhat, hogy előre nem tervezhető okok miatt, esetleg károk vagy vesztesé­gek elkerülésére kell valahol megváltoztatni a munkaren­det. A Minisztertanács hatá­rozata ilyen intézkedésre fel­hatalmazza a vállalatok igaz­gatóit, a szövetkezetek elnö­keit, akik a szakszervezet vállalati szervével, illetve a szövetkezeti bizottsággal egyetértésben az említett ke­reteken túlmenően is elren­delhetik munkanapok áthe­lyezését. Erről azonban az il­letékes minisztert, tanácsel­nököt értesíteniük kell. A VÁLLALATOKNAK a korábbiaktól eltérő munka­rendet a beveztést megelőző két héttel be kell jelenteni­ük a közlekedési vállalatok­nak, hogy azok a megválto­zott utasforgalommal számol­hassanak. (Olyan esetekben természetesen nem kell elő­re bejelentést tenni, amikor a munkarendváltoztatás elő­re nem látható.) A miniszter- tanácsi határozat szeptember 1-én lép életbe. (MTI) fejőház és a szükséges hűtő- berendezésekkel felszerelt tejház. A telepen dolgozók szoci­ális ellátását biztosítja az épülő, fürdővel, mosdókkal, öltözőkkel ellátott szociális épület. A szakosított telep egyéb kiszolgáló létesítmé­nyei: egy nagy teljesítményű transzformátorállomás, a gaz­dag vízhozamú „mini” víz­műtelep, a 600 méter bekötő út és több száz méter belső üzemi út. A létesítmény a gazdaság építő-szerelő részlegének ki­vitelezésében épül. Átadását a kivitelezők 1980 végére ígé­rik. Üzembe helyezése után a Jászsági Állami Gazdaság, tehénállományát a mostani 650-ről 850-re növeli. Visontán, a Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzeménél kísérleteket végeznek. Az új módszerrel a meddőhányókon ültetvények, szőlőskertek és gyümölcsösök létesíthetők. A képen: nyárfaszaporító telep a termővé tett meddőhányón Tehénistállók, borjúnevelö, tejház

Next

/
Thumbnails
Contents