Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-02 / 154. szám
IO SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. július 2. ÁROKSZÁLLÁSI HÉTKÖZNAPOK Kis község önkéntesei A TANÁCSOKÉ A SZÓ mH jySw 1980 végére Majd a szolgáltatóház Igen, ha minden ösz- szejön: ha határidőre elkészülnek a tervek, ha a Jászsági Építőipari Szövetkezet kőművesei utána rögtön munkához tudnak látni, akkor 1980 végére az alapvető szolgáltatásokat biztosítani tudják a község lakóinak. Óvatosan, feltételes módban fogalmazott a vb-titkár, amikor a szolgáltatóházról beszélt, talán azért, mert az elmúlt ötéves tervidőszakban is szó volt már róla. de akkor nem futotta rá a pénzükből. A maszek kisiparosok nem győzik kielégíteni az igényeket. Az asz- szonyok panaszkodnak. Nem is csoda, ha például a fodrászok elavult, magánházakban kialakított üzleteitől nincsenek elragadtatva. Jelenleg a GELKÁ-nak felvevő üzlete van, ahol csak az apró-cseprő javításokkal boldogulnak. Pedig több mint két és fél ezer rádió és alig valamivel kevesebb televízió van a községben, az egyre több háztartási gépről már nem is beszélve. Érthető hát, ba a jászárokszállásiak már türelmetlenül várják az új szolgáltató üzleteket. A tanács a legésszerűbb és sokhelyütt már bevált megoldást választotta. A község központjában a volt faipari szövetkezet már réges- rég bontásra ítéltetett telepének területét jelölte ki és tette szabaddá az új négyszintes épületnek, amelynek emeletein 22 OTP-lakás lesz, a földszinten pedig fodrász-, cipész-, szabóüzlet és GELKA. Természetesen az utóbbi az ipari szövetkezetek közös anyagi támogatásával. Javulnak a lakosság életkörülményei A jelentősebb beruházásokat, amelyeket erre az ötéves tervidőszakra terveztünk, már megvalósítottuk — mondja Bódis Zoltán, jászárokszállás—jászágói Nagyközségi Közös Tanács elnöke. — Például? — Körülbelül három . kilométer utat, illetve útalapot készítettünk már el. Mivel Árokszállás sáros, lapos, belvizes területen fekszik, igen sokat jelent ez. Jól halad a járdák felújítása is. Több mint egymillió forintot fordítunk anyagvásárlásra, az építést a lakosság társadalmi munkában vállalta. Kisebb kommunális feladatok (átereszek, átjárók rendbetétele, lámpahelyek létesítése) megoldásához évente minden tanácstagnak biztosítunk több mint háromezer forintot. A lakosság társadalmi munkájával kiegészítve sokat jelent ez; összegszerűségében mivel öt év alatt eléri az egymillió forintot. Belvízrendezésre sajnos saját erőből nem tudunk pénzt fordítani — de a megyei tanács jövőre és 1980- ra hárommillió forintot biztosít erre. A középtávú tervidőszakban közel egymillió forintot fordítunk a szennyvíztársulat támogatására. Kiépítettünk egy ötkilométeres gerincvezetéket, amely a Hűtőgépgyár tisztítóművéhez tartozik. Fejlődött oktatási hálózatunk is. Tornatermünk például nem volt — építettünk egyet a Köztársaság téri iskolához, egy tornaszobát pedig a Dobó úti iskolához. Három tantermet sikerült felszabadítani, s ezzel elérni, hogy az elsősök és a felső tagozatosok mindig délelőtt járjanak iskolába. Az idén átadtunk egy százhúsz személyes napközi otthont. Az utóbbi években az óvodához négy foglal kozó terem épült. Árokszálláson most már minden igényjogosult .óvodás korú gyereket fel tudunk venni. Jászágón még nem, de ott olyan kicsi a létszám, hogy foglalkoztatóterem építését nem teszi szükségessé. Inkább azt a megoldást választjuk, hogy jövőre a felső tagozat körzetesítésével felszabaduló tantermet ilyen célra hasznosítjuk. Ami pedig a közeljövőt érinti: legnagyobb feladatunk a lakásépítés és a vízhálózat kiépítése. Munkáslakásépítési kedvezménnyel 28, OTP közreműködéssel pedig 20 lakás épül 1980-ig. A földszintes épületek egyik csoportjának alapozását az idén kezdik. Nyitunk egy új utcát, ahol — várhatóan augusztusban — negyven közművesített telket értékesítünk. A nagyközség vízhálózatának teljes kiépítését társulati formában szeretnénk megvalósítani. A hálózat- fejlesztést a régi módszerrel már nem lehet folytatni, mert csak kis méretű csöveket raktak le, nincs megfelelő gerincvezeték-hálózat. Bővíteni kell a víztornyot is. Mindez szükségessé teszi, hogy az egész lakosságot bevonjuk a társulatba. Az ellátatlan területek lakóival nincs is gondunk, de ahol van vízvezeték, ott megoszlanak a vélemények. Néhá- nyan nem látják be, hogy az a húsz forint havi törlesztés nem sok, s a korszerűsítés az ő érdekeiket is szolgálja, biztonságossá teszi a vízszolgáltatást. A kiviteli terveket egyébként már készítik, s a kivitelezőnél, a Víz- és Csatornamű Vállalatnál erre az évre már kétmillió forint értékben kapacitást kötöttünk le. Ami egyébként a tervezést illeti: a VÁTI-nál készül Árokszállás központjának részletes rendezési terve is. Egy gondnokság egy gonddal kevesebb Orvosok a községben. Miattuk nem fő a fejük Jászárokszállás vezetőinek. A négy körzeti orvos, a két fogász, a gyermekszakorvos közmegelégedésre látja el a lakosságot, igaz, hogy nem éppen irigylésre méltó körülmények között. Az egykori szülőotthonban kialakított rendelőket már bővíteni sem lehet, legfeljebb toldozni-foldozni. Ezt tették eddig is. A lehető legésszerűbb elrendezéssel szorítottak helyet a gyermek- rendelőnek, az anya- gs csecsemővédelmi szolgálatnak, a fogorvosi szakrendelőnek. Most pedig egy gondnokság létrehozásán törik a fejüket a tanács vezetői. Eddig sem tartották átte- kinthetőnek és rugalmasnak az egészségügyi hálózat adminisztrációs és gazdasági ügyeinek intézését. A helyettesítések nyilvántartása, továbbítása, az anyagbeszerzés, a műszerek pótlása, mind- mind más tanácsi ügyintéző asztalára került. Ésszerűbb lenne egy helyen intézni valamennyit, az ügyvzető orvos irányításával egy gondnokságot létrehozni. Az elképzelést a felügyeleti szervek is életképesnek találták, hasonlóra még nem igen akadt a községekben példa, könnyen elképzelhető, hogy követésre érdemes lesz a jászárokszállásiak kezdeményezése. Mi kell a megvalósításához? Egy rátermett szakember, akinek a tanácsi költségvetésből ki tudják gazdálkodni a bérét. Egy gondnokság — egy gonddal kevesebb. Helyette persze mindig újabbak és újabbak keletkeznek. Üzemorvosi ellátásban. Jelenleg csak a Hűtőgépgyár gyáregységének dolgozói részesülnek. Igényük van e^re a vasipari szövetkezet munkásainak és a szőnyegszövőknek is. A körzeti orvosok munkabírásából még erre is futná, vagy egy üzemorvos kellene a községbe? A legmegnyugtatóbb megoldás ez lenne. SB—KK Vidám az élet az idén épült új napköziben Fotó: T. Katona Busa András a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet rákócziújfalui kerületében növénytermesztési brigádvezető. Egyike azoknak, akire mindig és mindenhol számítani lehet, ha közösséget érintő ügyekről van szó. A rákócziújfalui községi párt- alapszervezet titkára, a Hazafias Népfront elnökségi tagja, tanácstag, az áfész igazgatósági tagja... — Nem sok ez? — Nagyon sok. Persze, előnye is van, hiszen mindenről tudunk, ami a községben gondot okoz a lakosságnak. — Beszéljünk először a gondokról... — Rákócziújfalu sajátos helyzetű település. Közel vagyunk a megyeszékhelyhez, néhány kilométerrel odébb van a Tisza Cipőgyár, emerre az országos hírű Rákóczi Termelőszövetkezet, az itt lakók nyolcvan százaléka ingázik. Helyben csak a mezőhéki Táncsics rákócziújfalui üzemegységében van egyedül munkalehetőség. Mindez sok hátránnyal jár. Irigykedve halljuk, hogy egy-egy községben az üzemek segítségével, támogatásával menynyi minden épül: óvoda, bölcsőde, egyéb létesítmény. Nekünk sokat kell kilincselni, könyörögni, ha valami kőzös dologhoz meg akarunk nyerni valakit! Igaz, az utóbbi időben az óvoda bővítéséhez segítséget kaptunk a Tisza Cipőgyártól, a szolnoki bútorgyártól kedvezményes áron anyagot az iskola padjainak a felújításához. — Lesznek-e, akik átveszik a „stafétabotot”? — Számítunk a fiatalokra. * * * Marik Mihály iskolaigazgató — aki tanácselnök-helyettes, a népfront elnökségi tagja, a horgászegyesület titkára, tanácstag. Tizenhat éve került Rákócziújfaluba. — Szorgalmas, dolgos, a községet szerető emberek laknak itt, fogékonyak a szépre, jóra. Én a gyerekek szülein mérem a változást. A hatvanas évek elején végzett diákok — a ma már édesanyák, édesapák új szellemet képviselnek: segítői a pedagógusoknak, aktív társadalmi munkások. Példákat említhetek: azokat a bizonyos padtetőket, amelyeket a bútorgyártól kaptunk önköltségi áron, mesterember hívása nélkül akartuk felszerelni. Üzentem a gyerekekkel haza, és szombat délután öt- venhét apuka szorgoskodott az iskolában. Az úttörőházat fillér nélkül kezdtük alapozni a helyi KISZ-fiatalokkal, aztán jöttek a szülők, segítettek mások is, és a harmincadik évfordulón felavathattuk. Az igazgató végigkalauzolt az arborétumnak is beillő udvaron, a nyíló virágok között, amelyek mind a tanulók munkáját dicsérik, mint ahogv a zöldségeskert és a készülő sportudvar is. — Nekik már természetes, hogy szépítik, rendezik a közös területet, szüleik példája nem múlik el nyomtalanul ■— mondja elégedetten az igazgató. — Hogyan látja a község jövőjét? — Meghatározó lesz a martfűi Növényolajgyár Rákócziújfalu életében, jövőjében. Több gyerek jelentkezett a gyári szakközépiskolába, ők visszajönnek, ipari munkások lesznek. A szakma, . az üzemi élet remélhetőleg olyanná formálja őket, hogy sokat tesznek majd lakóhelyük gyarapodásáért. T. Sz. E. A tanácsé az elsőbbség Szolnokon és Törökszent- miklóson már kijelölték azokat a területeket, ahol állami beruházásban, magánerőből lakások épülnek, továbbá az ötéves terv befejezéséig , szociális, kulturális, egészségügyi létesítmények valósulnak meg. A kijelölt területeket — állami elővásárlási joggal a tanácsok veszik meg. Jászberényben, Karcagon, Kisújszálláson, Abádszaló- kon, Tiszafüreden és Martfűn jelenleg még tart az állami elővásárlási jogú területek kijelölése. Mezőtúron, Túr- kevén, Kunszentmártonban és Tiszaföldváron a városi, illetve községi rendezési tervek elkészülte után határolják el ezeket a területeket. ■ ■ Ötletbörze Karcagon Az államigazgatási munka egyszerűsítésére, korszerűsítésére ötletbörze akciót indítottak Karcagon, a városi tanácsnál. Az akció fő célja, hogy a helyben megvalósítható ügyintézést leegyszerűsítsék. Az államigazgatási börze segíti a tanácsi dolgozók munkáját, gyorsabbá teszi az ügyintézés menetét.