Szolnok Megyei Néplap, 1978. július (29. évfolyam, 153-178. szám)

1978-07-21 / 170. szám

XXIX. évf. 170. szám, 1978. július 21., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János fogadta René Urbanyt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára tegnap délelőtt fogadta René Urbanyt, a Luxemburgi Kommunista Párt elnökét, aki üdü­lésre érkezett hazánkba. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet fejleményeiről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom helyzetéről és a két test­vérpárt együttműködésének kérdéseiről. Összhang a szállításban Egyre több, búzával és egyéb gabonával megrakott pótkocsis teherautó látható az utakon. A betakarítással kezdődik a szállítási idő­szak is, amely nagy terhelést ró gépkocsivezetőkre, disz­pécserekre, fuvaroztatókra egyaránt. Rosszul járnak, azok az üzemek, vállalatok, amelyek nem éltek a Voíán- és a MÁV-szolgáltatások — így az előszállítások — lehe­tőségével, hiszen a jármű- páric egyre nagyobb részét igényli a mezőgazdaság. Áz ipari szállítók szem­pontjából gépjárműínséges hónapokban sokkai éleseb­ben vetődnek fel azok a gon­dok, amelyeket januártól márciusig — köztudomású, ilyenkor összehasonlítva más évszakokkal, nem annyira kapósak a teherautók, a va­gonok — könnyebben áthi­dalnak a szállítók és a szál- líttatók. Nem mihdegy pél­dául, mennyi ideig állnak a szállítmánnyal megrakott vasúti kocsik. A szakembe­rek úgy mondják: ezekben a hónapokban nagy hang­súlyt kap a fogadási készség. A MÁV Budapesi Igazgató­ságának statisztikája szerint a tavalyihoz képest az idén még kevesebben rakodnak éjszaka, a szombat-vasárnapi vagonkiürítések aránya öt­ven százalékról negyvenre csökkent, és szaporodott a késve kirakott vasúti kocsik mennyisége. Persze a teher­autókat, a vagonokat nem­csak a rossz fogadási kész­ség, nemcsak a rakodók ha­nyagsága ítéli kényszerpihe­nőre. Megfelelő rakodóesz­közök híján hiába igyekez­nek az anyag- és árumozga­tók, a „hórukk-munkások”. A szállítási veszteségeket csak akkor tudják csökken­teni a „fogadók”, ha a kel­lő létszám s munkaerő mel­lett — sokszor ez is hibád- zik — biztosítják ugyanab­ban az időpontban á szüksé­ges rakodógépeket, szállító- szalagokat. Az elkövetkezendő hóna­pokban még fontosabb sze­repet kap a fuvarozók s partnereik együttműködése. Július elsején például meg­kezdte munkáját Szolnokon a MÁV—Volán irányítószol­gálat, s ugyanígy elősegíti az áruszállítások zavartalan me­netét a MÁV—Volán komp­lex brigádok tevékenysége. A 7. számú Volán Vállalat s a Szolnoki Cukorgyár kap­csolata — a szedés, a táro­lás, a szállítás, a feldolgo­zás ütemének tavalyi össz­hangja — bizonyítja: ha nem egymásra mutogatnak, hanem a problémák meg­szüntetésén ügyködnek a „felek”, zavartalanabbul gör­dülnek a gépkocsik. Szolnok megyében ma már az út­építésekhez is szállítási programot készítenek. Hogy ez az elképzelés sikeresén megvalósuljon, együttműkö­dési szerződést kötött a KPM Közúti Igazgatóság, a Mát- ravidéki Kőbányák s az Aszfaltútépítő Vállalat és a Volán. Persze elhamarkodott meg­állapítás lenne kijelenteni azt, hogy a kapcsolat min­denhol felhőtlen. A jövőben is lesznek szállítási csúcsok, sürgős hozni-vinnivalök, frissen leszedett, utazásra váró gyümölcsök, s vállalati hóu és évvégi hajrák. A té­nyékhez sorolandó az is, hogy a szállítás gördülé- kenysége nem néhány válla­lat jó kapcsolatán múlik. Felelős, fontos szerep jut mindenkinek ebben a nyá­ri-őszi „felvonásban”, le­gyen az gépkocsivezető, sa­ras, fődiszpécser vagy válla­lati igazgató. H. J. Átcsoportosítással, korszerűsítéssel Jelentős munkaerő szabadult fel A Központi Bizottság áp­rilis 19—20-i ülésének hatá­rozata és az országgyűlés legutóbbi ülésszakának vitá­ja is fejlődésünk kulcskér­déseként emelte ki a ren­delkezésre álló munkaerő légcélszerűbb foglalkoztatá­sának jelentőségét. A gaz­dálkodás javításának sürge­tő körülményei az utóbbi időben már jónéhány válla­latot arra ösztönöztek, hogy munkaerő-gazdálkodásu­kat is felülvizsgálják, s ha döntő változást még nem is sikerült elérni, sok jel arra mutat, hogy a termelési struktúra változásával, a gyártás korszerűsítésével a munkaerő átcsoportosítása is megkezdődött. Vas megye gépipari vál­lalatainál — eddig alacsony hatékonysággal dolgozó üze­mek összevonásával — a közúti járműgyártás és az élelmiszeripari gépgyártás fejlesztésére' koncentrálják az erőket, így ugyanazok­kal a dolgozókkal lényege­sen növelik a termelés ér­tékét, fokozzák a munka gazdaságosságát. Az üzemek eredményei között ugyanis hosszú ideje igen nagyok a különbségek. Van, ahol egy- egy dolgozó évente 200 ezer, másutt 1 millió forint érté­kű terméket állít elő, amit még a felhasznált anyagok értéke közötti különbség sem indokol. A struktúra­váltás a jövedelmezőség nö­velését segíti elő, s a több­leteredményhez nem vesz­nek igénybe többletmunka­erőt, hanem a meglevőket használják fel célszerűen. E törekvés jegyében csatolták a Rába Vagon- és Gépgyár szombathelyi gyárához pél­dául a Vas-, Fém- és Gép­ipari Vállalatot, a Mezőgaz­dasági Gépgyárat, továbbá a Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat szom­bathelyi gyáregységét. Az átszervezés mintegy három­ezer dolgozót érintett, akik az eddiginél jóval moder­nebb technika segítségével a korábbinál népgazdaságilag sokkal hasznosabb munkát végezhetnek. A Rába szom­bathelyi gyárában egy év alatt 446 ezerről 640 ezer fo­rintra nőtt az egy dolgozóra jutó termelési érték. Nagy keresztmetszetű földkábelek előállítását kezd­ték meg a Magyar Kábel Művek balassagyarmati gyá­rában, a nagy teljesítményű kábelsodró és tömlőzőgépek kezeléséhez azonban csak belső átcsoportosítással tud­tak biztosítani munkaerőt. A kedvező anyagi feltételek hatására az adminisztratív dolgozók közül is nyolcán jelentkeztek az új feladatra, s további munkaerőket nyer­hetnek az úgynevezett sza­badvezetéket előállító üzem­ből is, ahol a rekonstruk­ció, a termelékenyebb gépek üzembe helyezése nyomán kevesebb emberre lesz szük­ség. A gyárban évi átlagban 15—20 dolgozó átcsoportosí­tásával számolnak. A győri Magyar Vagon- és Gépgyárban a korszerűt­len üzemekből fokozatosan az épülő új csarnokba irá­nyítják át a munkaerőt, az utóbbi években több ezer munkást képeztek át, hogy új feladatának is eleget tud­jon tenni. Akik korábban vasúti kocsik gyártásával foglalkoztak, a Diesel-moto­rok, kamionok, futóművek, mezőgazdasági erőgépek gyártásának szakemberei let­tek. Legújabban korszerű termelőberendezések üzembe helyezésével szabadítanak fel munkaerőt. A Lada és a Polski Fiat alkatrészeinek gyártását újabb szereléstechnikai esz­közök közbeiktatásával kor­szerűsítik, így jelentős mun­kaerőt is megtakarítanak. A gyújtáskapcsoló szerelése már a legmodernebb eszkö­zökkel történik a keszthelyi üzemben, ezt követi majd a gyújtógyertya, az ablaktörlő és a gyújtáselosztó gyártásá­nak ésszerűsítése. Az 1980-ig szóló fejlesztési program segítségével mintegy 170 munkahely szűnik meg és az ott dolgozókat át tud­ják csoportosítani azokra a területekre, ahol munkaerő- hiánnyal küzdenek. Mór készülnek a női téli modellek a kunmadarasi Gála nőiruha- szövetkezetben. A főleg nyugati bérmunkára varrott, bélelt lányka- ^ és női ruhák ebben az évben hétmillió forint értékű valutát hoznak. FOGADÁS A LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETI UNN€PE ALKALMÁBÓL Tadeusz Pietrzak, a Len­gyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete és felesége Lengyelország újjászületésé­nek 34. évfordulója, nemzeti ünnepe alkalmából tegnap fogadást adott a rezidencián. A fogadáson részt vett Hu­szár István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, valamint politikai, gazdasá­gi, tudományos és kulturá­lis. életünk több ismert sze­mélyisége. ÉSZT VASUTAS KÜLDÖTTSÉG SZOLNOKON A szolnoki MÁV Jármű­javító Vállalat vendégeként megyeszékhelyünkön tartóz­kodó észt vasutas delegáció tegnap látogatást tett a szak- szervezetek megyei tanácsá­nál, ahol Árvái István, az SZMT vezető titkára fogad­ta őket. A delegáció tagjai tájékoztatót hallgattak meg a szakszervezeti mozgásom megyei helyzetéről, időszerű feladatairól. Ezt követően a vendégek és a vendéglátók között baráti beszélgetésre került sor. BUDAPESTEN AZ ANGOL KERESKEDELMI MINISZTER Edmund Dell angol keres­kedelmi miniszter — Bíró József külkereskedelmi mi­niszter meghívására tegnap hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett. Tárgyaláso­kat folytatnak a két ország közötti gazdasági kapcsola­tok fejlesztésének lehetősé­geiről, az együttműködés idő­szerű kérdéseiről. KERTES HAZAK A tiszafüredi járásban az elmúlt évben 124 kislakás, kertes ház épült, Ezek 60 százaléka a nagyközségben. Az idén tovább növekedett az építkezők száma, és je­lenleg a járás területén 228 kertes házat — ebből száz­harmincat a nagyközségben — építenek. 191 építkező ka­pott összesen több, mint 18 millió forint OTP-kölcsönt, és a vállalati segítség ösz- szege is meghaladja a 800 ezer forintot. KÓRHÁZI EDÉNYEKET IS GYÁRT A PÉCSI PORCELÁNGYÁR A Pécsi Porcelángyár azt a feladatot kapta, hogy ké­szüljön fel a kórházi edé­nyek tömeges előállítására. Gondos előkészítést kíván az egészségügy speciális igé­nyeit kielégítő kórházi edény­gyártás bevezetése a gyár­ban. A témával foglalkozó szakemberek részére tanfo­lyamot rendeztek — megala­kították a tervezéssel fog­lalkozó teamet, amelyben mérnök, közgazdász, forma- tervező és orvos dolgozik együtt. EGY MONDATBAN — Sugár Lajost, a párt és a munkásmozgalom régi har­cosát, a vasas szakszervezet központi vezetőségének tag­ját 70. születésnapja alkal­mából az MSZMP Központi Bizottsága nevében Havasi Ferenc, a KB titkára kö­szöntötte. Az Észt SZSZK nemzeti ünnepén MEGEMLÉKEZÉS KISÚJSZÁLLÁSON Az észt nép nemzeti ün­nepe, a szovjethatalom visz- szaállításának 38. évforduló­ja tiszteletére tegnap dél­után megyei ünnepséget rendezett Kisújszálláson a MEZŐGÉP Vállalat kisúj­szállási gyáregységében az MSZMP és a Hazafias Nép­front városi bizottsága. A megjelenteket, a gyáregy­ség dolgozóit, a város üze­meinek képviselőit, az elnök­ségben helyet foglalókat — köztük Koliszova Rima Vla- gyimirovnát, a Szovjet Tu­domány és Kultúra Háza tudományos, műszaki könyv­tárának vezetőjét, dr. Boros Ottónét, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjét, Oláh Jánost, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkárát, Barna Károlyt, a városi pártbizottság első titkárát, a tanács, a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselőit — Vona László, a népfront városi elnöke üd­vözölte. Ünnepi köszöntőjének be­vezetőjében Barna Károly aláhúzta: „Szolgálja és erő­sítse tovább ez az ünnep­ség is a magyar és a szovjet nép testvéri barátságát, és járuljon hozzá Szolnok me­gye lakossága és az észt nép közötti testvéri kapcsolatok szélesítéséhez, elmélyítésé­hez.” A továbiakban arról szólt a városi pártbizottság titká­ra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Foradalom — amelynek hatvanadik évfor­dulója tiszteletére mind a Szovjetunióban, mind ha­zánkban, de a többi szocia­lista országban is nagy mun­kaverseny bontakozott ki és ez -mindenütt jelentős hozzá­járulás volt a szocializmus építéséhez — új korszakot nyitott az emberiség törté­netében. Pártjaink és népe­ink bartásága és együttmű­ködése a marxizmus—leni- nizmus elvei alapján gyü­mölcsözően fejlődik. Megemlékezett az előadó arról is, hogy az észt és a magyar nép történelmi múlt­jában nagyon sok hasonló vonást találunk. „A magya­rokat és az észteket ősi nyelvrokonság kapcsolja össze, mégis, ha ma Eszíó- niában Magyarországot em­lítik, nem erre gondolnak, hanem megyénkre és arra a baráti kapcsolatra, ami a két népet összeköti.” Példaként megemlítette, hogy kölcsö­nösen megemlékezünk egy­más nemzeti ünnepeiről, rendszeresek a hivatalos párt-, állami, tudományos és kulturális küldöttségek cseréi, évente 8—10 turis­tacsoport fordul meg köl­csönösen egymás városai­ban. A továbbiakban hang­súlyozta : internacionalista, baráti, testvéri kapcsolata­inkat a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság keretében ápoljuk, hiszen ez a társa­ság nagy lehetőséget nyújt a szovjet kultúra és tudomány magyarországi terjesztésének. A sokoldalú magyar—szovjet politikai és gazdasági együtt­működés mellett, dinamiku­san fejlődnek kulturális és tudományos kapcsolataink is. A társaság azáltal, hogy szé­les körű és közvetlen kap­csolatokat alakított ki üze­mek és intézmények, váro­sok és megyék között, nagy­ban hozzájárult a magyar és a szovjet nép barátságá­nak, testvériségének erősí­téséhez. Gazdag tevékenysé­ge elősegítette, hogy e ba­rátság a kis és a nagy né­pek egyenjogú szövetségének igazi példája legyen. Az ünnepi megemlékezés után Koliszova Rima Vla- gyimirovna tartott előadást a Szovjetunió nemzetiségi politikájáról, az ÉsztSZSZK- nak a társadalomban betöl­tött helyéről, szerepéről. Ezt követően Bodó János- né, az üzemi MSZBT-tagcso- port vezetője köszöntötte a szovjet vendéget és tartott rövid ismertetőt munkájuk­ról. Az ünnepi megemlékezés Vona László zárszavával fe­jeződött be. Az évforduló alkalmából a gyáregység irodaházának előcsarnokában kamarakiál­lítás nyílt Az Észt SZSZK ma címmel. Az évforduló alkalmából megnyitott kamarakiállítás egy részlete

Next

/
Thumbnails
Contents