Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

1978. június 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kommunista pedagógusok aktívája (Folytatás az 1. oldalról) Megkezdődött a termelőmunka a MEZŐGÉP Válldlat szolnoki gyárának új szétszerelő csarnokában. A saját beruházás eredményeként épült könnyűszerkezetes csarnokban bontják elemeire a mezőgazdaság erőgépek és teherautók motorjait (K. I.) VIGYÁZAT! NAGYFESZÜLTSÉG/ Az ember örül a munkájának Az éjjel vihar volt, felhőszakadás. Gyúrják a sarat, a marasztaló agyagot. Mire kiérnek- a felvonulási épületig, kilós súlyok húzzák a lábukat. Letisztítják a gumicsizmát, kezet mosnak. Heten vannak. Van közöttük deres hajú, középkorú és pelyhedző bajszú legényke. Mégis össze­tartoznak. Ök a Komarov-brigád tagjai. November óta dolgoznak a Növényolajgyárnáf. tervi követelményeknek. Nem biztos, hogy minden diák számára az elégtelen osztályzat az ösztönző, sőt a többszöri buktatás ered­ménye, hogy diákjainknak csak nyolcvan százaléka vég­zi el nyolc év alatt az ál­talános iskolát. Az államtitkár szólt a pe­dagógusok most készülő munkaköri leírásáról is. A szeptemberben életbe lépő Okmány meghatározza a ne­velők kötelességeit. Hogy csökkennek-e ezáltal a vál­laikra nehezedő terhek, az az iskola s a települési ve­zetőin dől el. Végezetül a pedagógusok nevelő munkájáról beszélt, amely kiemelkedő fontossá­gú feladat, a világpolitikai helyzet alakulása miatt is. Számos olyan tendencia ér­vényesül, ami nem kedvez az enyhülésnek. Ilyen körül­mények között a tanulók vi­lágnézeti nevelését kell fő feladatnak tekinteni. Ennék a pedagógusok csak úgy tud­nak eleget tenni, ha szilárd hittel, elkötelezettséggel, megfelelő érzelmi töltéssel nevelik a fiatalokat. A feladatok nem könnyűek Az államtitkár felszólalá­sa után Szurgyi István, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titká­ra részletesen beszámolt ne­velőink élet- és munkakörül­ményeiről. Szólt az illet­ményfölddel kapcsolatos gondokról, a pedagógusok Fanyelű Fegyver az élelmiszer, de legalábbis kemény cikk. Miint az olaj vagy más ener­giahordozók. E megállapítás nem túlzás — elég átfutni a tőzsdei árakat, a nemzetközi listáikat, hogy kellő bizonysá­got nyerjünk erről. Számunk­ra különösen hangsúlyos a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek piaci helyzete: élelmiszergazdaságunk az utóbbi évek fejlődésének ha­tására nem csupán önellátó már, hanem jelentős exportőr is. Hogyan alakult, alakul a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari. termékeink kivitele? Milyen szerepet játszik ez devizamérlegünk alakításá­ban, külkereskedelmi for­galmunkban. A Központi Statisztikai Hivatal hónap- ról-hónapra kiadott gyűjte­ményeiből kitűnik, hogy az ágazat termelésének, kapaci­tásának növekedése arányá­ban mind nagyobb részt vál­lal az exportfeladatokból. Legalábbis így van ez több év átlagát, például a negye­dik ötéves terv éveit figye- lemfoevéve. Érdekesebb, s talán árnyal­tabb a kép azonban, ha a tavalyi mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitel ala­kulását áttekintjük. Szem­betűnik, hogy a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar ki­vitele nem érte el a kitűzött szintet. Jelentősen nőtt ugyan a rubelelszámolású többlet, viszont a dollárel­számolású kivitelben lema­radás keletkezett. Minden­képpen közrejátszottak áté­lünk független világpiaci okok éppenúgy, mint hazai eredetű hibák és problémák. Csökkent a búza ára Közismert, hogy tavaly számunkra kedvezőtlen vál­tozások mentek végbe több fontosabb mezőgazdasági cikk árában: a kávé ára mintegy 38, az állati fehér­jéé 23, a növényi fehérjéé pedig 14 százalékkal emelke­dett. Ugyanakkor a búza ára Csökkent, így a legnagyobb üdülési lehetőségeiről, jutal­mazásáról. A fizetésrendezés után ki­egyensúlyozottabbá váltak a nevelők életkörülményei — állapította meg Hatvani Ist­vánná, a tiszafüredi járási hivatal művelődésügyi osz­tályának vezetője, a követ­kező felszólaló. Majd arról adhatott számot, hogy a ko­rábbi évekkel ellentétben a járás területén örvendetesen csökkent a képesítés nélkü­liek száma, nagymértékben javultak az oktató-nevelő munka feltételei. Ezt követően Majoros Ká­roly, az MSZMP megyei bi­zottságának titkára emelke­dett szólásra. Köszönetét mondott neve­lőinknek önzetlen, áldozatos munkájukért, majd a to­vábbi feládatokról beszélt, amelyek nem lesznek köny- nyebbek az eddigieknél. A nevelő iskola nem merőben új fogalom, hiszen oktatási intézményeinkben szocialis­ta nevelés folyt eddig is. Nem új a feladat sem, de a jövőben még tudatosabban, bátrabban, politikusabban, egységesebben kell nevelni a felnövekvő nemzedéket — hangsúlyozta a megyei párt- bizottság titkára. Ezt a fel­adatot a politikai kulturált­ság növekedésével lehet megoldani. Az elért ered­ményeink alapján optimis­ták lehetünk, van mire épí­teni. Az oktatás-nevelés tárgyi feltételeihez kapcsolódó hoz­zászólásokra mintegy válasz­ként Majoros Károly el­mondta, hogy a biztosításuk nem a pedagógusok dolga, hanem a fenntartó tanácso­kiesést e termék a vártnál alacsonyabb szintű ára miatt szenvedtük el — összessé­gében az árveszteség megkö­zelítette az egymilliárd fo­rmtot. Még nagyobb gond­jaink lettek volna a nem­szocialista kivitellel, ha a vágott baromfik, a hasított sertés, a marhahús, a szálas­takarmány — liszt, stb. ex­portjának értéke nem gya­rapszik tekintélyes mérték­ben. Megjegyzendő azonban, hogy mindezek kiviteli több­lete nem tudta ellensúlyozni a búza és kukorica kiviteli értékénék csökkenését. Szigorú egészségügyi előírások Ennyit azokról a tényekről, amelyeknek elemzése s a tanulságok levonása az idén sem mulasztható el. Külö­nösképpen nem azoknak az okoknak az alaposabb földe­rítése, amely az élelmiszer- gazdaságot hátráltatja lehe­tőségeinek kiaknázásában. Nemrég tartott ülést az or­szággyűlés mezőgazdasági bizottsága, amelyen több, az exportot is érintő probléma is szóba került. Egyebek mellett az, hogy húsiparunk — az élelmiszerexport 50 szá­zalékát teszi ki — egyszerre birkózik a fejlesztés, a ter­melés gondjával. Miközben a mennyiségi feladatoknak :s eleget kell tennie, napról- napra fokozódnak azok a minőségi, egészségügyi elő­írások, amelyeket az impor­tőr országok állami szervei írnak elő. A mai élelmiszer­világpiacon ugyanis a vásár­ló nem csupán a késztermé­ket vizsgálja, hanem arra szintén kíváncsi, hogy az milyen körülmények között készült. Rendkívül szigorú­ak ezek az egészségügyi elő­írások: ahol nem olyan rég még megfelelt a fa, most műanyagot, vagy rozsdamen­tes acélt kívánnak, a mesze­lés helyett kerámiaburkola­tot. Jellemző, hogy egyes nyugat-európai, tengerentúli importőrök azt is előírják. ké, a pártalapszervezeteké. A nevelőknek az a feladatuk, hogy tudásuk legjavát adják át tanítványaiknak. A jó tárgyi feltétel önmagában kevés, csak a pedagógus köz­vetítésével hat. A nevelő személyisége Végezetül a kommunista nevelő személyiségéről be­szélt, akik vállalják a har­cot az újért, őszinte lelke­sedéssel, szándékkal fognak hozzá oktatáspolitikai fel­adataink megvalósításához, az újabb nevelési igények kielégítéséhez. A megyei pártbizottság titkára felszólalása után Far­kas Erzsébet, a szolnoki Ság- vári körúti Általános Iskola tanítója a pedagógus mun­kaközösségek szerepéről be­szélt. Végül Bethlendy Béla, a jászberényi 606-os számú Ipari Szakmunkásképző In­tézet igazgatója kért szót. Beszámolt a szakmunkáskép­ző intézetekben a közisme­reti tantárgyakból már beve­zetett új oktatási-nevelési tervek megvalósításának kedvező tapasztalatairól, a szakmunkástanulók kulturá­lis és sporttevékenységéről. A kommunista pedagógu­sok aktívaértekezlete Sípos Károly zárszavával ért véget. • * * Dr. Gosztonyi János okta­tási államtitkárt a délutáni órákban fogadta Andrikó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, s időszerű oktatáspolitikai kér­désekről folytattak beszélge­tést. T. G. hogy fanyelű késsel nem dol­gozhat a hentes, amikor megrendelésére készíti a sza­lámit, sonkát, stb. Hűtőházakat építenek S már nemcsak a húsipart érinti, hogy egyre szűkebb- nek minősülnek a hazái hű­tőtárolók. Hiszen a kedvező világpiaci árak kivárásához, eléréséhez rendszerint rövi- debb-hosszabb ideig hűtő­házban kell elraktározni a baromfihúst, vagy éppen a vágott sertést, marhahúst, a zöldséget. S ha nincs ilyen — akkor kénytelenek vagyunk mérsékelt áron árubabocsá- tani e cikkeket. Tény, épül­nek új hűtőházak Székesfe­hérváron, Miskolcon, Győr­ben stb. —, de máról-hol­napra nem lehet minden igényt kielégíteni. Szerepe lehet ezért a pontosabb, szervezettebb termelésnek és betakarításnak, illetve feldol­gozásnak, illetve az eléggé ki nem használt szállítási, üte­mezési tartalékok kiaknázá­sának. A példákat hosszasan lehetne sorolni, ám ennyi is elég, hogy világosan kide­rüljön: vannak olyan lehető­ségek, amelyek bár nem hoz­nak látványos megoldást, mégis enyhíthetnek a gondo­kon. Az idén nem kisebbek a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar termelési, illetve ex­portfeladatai, mint tavaly. A mezőgazdasági termelés 2—3, az élelmiszeripari termelés 4—5 százalékos növekedésé­vel számolunk. Ám a mező- gazdasági és élelmiszeripari export tervezett növekedése több mint 11 százalék! Feszí­tett feladat ez. Bár a szoci­alista országokkal kötött ál­lamközi megállaipodások biz­tonságot nyújtanak a rubel- elszámolású, kivitel teljesíté­séhez, a tőkés országok pia­cain a szó igaz értelmében meg kell majd küzdeni min­den százaléknyi növelésért. M. I. — Olyan kilencmillió fo­rint körüli munkát csinál­tunk meg eddig — mondja Libor György brigádvezető. — Kilencezer méter kettő­negyvenes kábel. Ennyi van mögöttünk. A kettőnegyvenes kábel a legvastagabb. Ök ezekkel biztosítják az energiát a gyárszerelőknek, akik majd jönnek, szerelik a technikát. — Általában nem ez a megszokott — Csortos István is, Vlaszati Imre is elma­gyarázza, miért. —• Ugye, ha lakáson, iskolán, más köz- intézményen dolgozunk, ak­kor mi megyünk az építke­zésre legutoljára, meg a fes­tők. Amikor mi megyünk, akkor már számolgatják az átadás napját is. Ezért ne-, künk nem lehet lemaradá­sunk. — Miért is lenne? — Ve­res András viszi tovább a szót. — Ugye, mi ránézünk, csináljuk. —■ Ez a gyakorlottság, a kor előnye — nevetnek az idősebbek. — Mi a szép a villanysze­relő munkájában? Molnár Mihály visszakér­dez: — Legszebb a munkában? Hát -csak az, ha kigyúl a fény! Amikor az ember megy hazafelé, s látja, itt is, ott is fény, gyárakban, lakóházakban, iskolákban. Ha nézi a tévét, s elgondol­ja hogy az első közös bri­gádmunka éppen, a martfűi tévétorony volt. És ha tudja az ember, energiát, nagyfe­szültséget adott nem egy Hz iillési mező területén Újabb földgázrétegek „Újból felfedezték” az {Il­lési gázmezőt a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem sze­gedi geológusai: a több mint egy évtizede megtalált ré­tegeknél ezer méterrel mé­lyebben rekordméretű újabb földgázrétegre bukkantak. Vastagsága az átlagos tizen­öt—húsz méter helyett meg­közelíti a négyszáz métert. A szakemberek megállapítása szerint ez a gáztároló réteg geológiai szempontból ösz- szefügg a Szeged lakott terü­lete alatti szénhidrogéntá­roló rétegekkel. Kiterjedé­sének meghatározására to­vábbi nagy mélységű kutató­fúrásokat végeznek. Annyi azonban máris megállapít­ható, hogy az üllési terület az ország nagyobb gázmezői­nek a sorába lépett elő. gyárnak, már a megyében! Sorolják, alig győzik, hol, merre tették eddig a dolgu­kat. Szereltek téglagyárban Kwnszentmártonban,' a tö­rökszentmiklósi finomme­chanikában, a mezőtúri la­kásokban, a KAEV gyárán, Kunszentmártonban a Pan­nóniában, a Radiátorgyárban Jászboldogházán, az állami gazdaság sertéskombinátjá­ban, Surjánban, Szolnokon a Széchenyin, a 24 emeletes­ben, az Y-házban, az étte­rem, az ABC az ő munká­juk ... Végig a megyén. Kimondatlanul büszkeség, öröm ül közöttünk. Olyan jó, hogy az ember így tud örül­ni a munkájának. Tízéves a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat Komarov Szocialista Brigád­ja. Tizenhét villanyszterelő tagja egy évtizede dolgozik együtt. Az újak, a kezdők is baráti fogadtatást, össze­tartást találnak náluk. — Pedig nem vagyunk együtt még egy építkezésen se, ritkaság az nekünk. — Nem panaszolja, inkább a tényt közli Libor György. — Most is öten a Széchenyin dolgoznak, bent Szolnokon. Mezőtúron megint van egy társaság. Hiába, mi stádium­ba kapjuk a munkát, nekünk észen kell lennünk, ha ke­resni is akarunk, meg ter­vet is teljesíteni. És idáig még sikerült. A stádium: jó félévre megtudják, hol, mennyi a villanyszerelők munkája. A kilences főépítésvezetőségen elmondják, aztán elosztják a A forgalomba hozott mint­egy 4 ezer élelmiszercikk 70 százaléka gyárilag csoma- goltan kerül az üzletekbe, 1980-ig ez az arány eléri a 80 százalékot. Még sok gon­dot okoz azonban a szava­tossági jelzések feltüntetése az élelmiszerek csomagoló anyagain, s ezt gyakran kifo­gásolják a” fogyasztók. Az élelmiszertörvény elő­írta, hogy a jövőben csakis megfelelően , jcimkézett” ter­mékek kerülhetnek forga­lomba. Ennék nyomán a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium — a Belkeres­kedelmi I Mliniiszltériummal együttműködve —• intézke­dési tervet dolgozott ki á műszaki fejlesztésre. Ahhoz teendőket. A brigád ezt „át­szervezésnek” hívja. Igen, tizenhét villanyszerelő mun­káját szervezni kell, hogy mindenhová jusson értő szakember. — Legutóbb május else­jén találkoztunk, mondja a brigádvezető helyettese, Kiss Lajos. Igaz, Libor György hiányzott. — És azért ünnepeltetek nyugodtan, mert tudtátok, én is védem a hazát — hu­nyorít Libor, aki tényleg, még a brigád kitüntetésén se lehetett emiatt jelen. A megyei pártbizottság jubi­leumi oklevelét, meg a vál­lalat kiváló brigádja kitün­tetést Kiss Lajos vezérleté­vel vette át tizenhat ember — Nem baj, majd szomba­ton teljes létszámban ünne­pelünk — fogadkoznak. — Akkor megint találkozik a brigád, már teljes létszá­mában. A Halászcsárdában leszünk déltől Szolnokon. Építők napján így szoktuk. Jó pohár sörök, disznótoros mellett beszélgetünk. — És kieresztjük a han­gunkat — mondják. Amikor elköszönök, egy percre behívnak a felvonu­lási épületbe még, az öltö­zőjükbe. Az egyszerű tisz­ta falon két új oklevél, friss rámában. Amit most kaptak, legutóbb. A gumicsizmák ismét a sárral vesződnek. Az építke­zés óriási területén lässan mind távolibbnak, kisebbnek tűnik a hét ember. Ahogy meg-megállnak egy-egy vil­lanyoszlop mellett, ki is hin­né, valamennyit ők szerelték, munkájuk nyomán ragyog esténként a fény. ök akkor már pihenik a nap fáradalmait. Kit Tisza- földváron, kit Kunszentmár­tonban, kit Szolnokon, kit Tiszabőn — ahányan, annyi felé élnek — vár a család. A kisebb család, ahová minden este hazatérnek. ugyanis, hogy a termékek le­járatának határidejét a fo­gyasztók könnyen megálla­píthassák, speciális jelölő­gépekre van szükség, s eze­ket fokozatosan helyezik majd üzembe. Az élelmiszer- ipari vállalatok már meg­kezdték a program megvaló­sítását: a tej-, a hús-, az édesiparban több millió fo­rintos beruházással vásárol­tak automata jelölőgépeket, s ily módon jelenleg a gyor­san romló termékek döntő többségénél már olyan jelö­léseket alkalmaznak, ame­lyek megfelelnek az élelmi­szertörvény előírásainak, te­hát a fogyaszthatóság határ­idejét közérthetően „közlik” a vásárlókkal, Magyar élelmiszerek a világpiacon késsel nem szabad s. J. Törvény van rá Csak címkézett termékek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents