Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-08 / 133. szám

f Ára; 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXIX. évf, 133. szóm, 1978. június 8, csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kádár János Hajdú-Bihar megyében Látogatás a nádudvari Vörös Csillag Tsz-ben és a Gördülőcsapágy Művekben A Hajdú-Bihar megyei látogatáson tartózkodó Kádár János tegnap reggel ellátogatott a megyei pártbizottság székházába. A Központi Bizottság első titkárának társasá­gában voltak Katona István és Grósz Károly, a KB osztály- vezetői. Gazda László, az appará­tus alapszervezeti titkára kö­szöntötte Kádár Jánost, aki ezután a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagjaival ta­lálkozott. Az ülésen Sikula György első titkár beszá­molt arról, hogy a megye la­kosságának körében teljes az egyetértés a KB áprilisi ülé­sének határozatával, az elő­adói beszéddel. A helyzetér­tékelést reálisnak, a felada­tokat megoldahatónak tart­ják. A megye munkásai, pa­rasztjai és értelmiségi dol­gozói elfogadják, helyeslik és cselekvőén támogatják a párt politikáját. Kiegyensú­lyozott, jó társadalmi, poli­tikai légkörben, eredménye­sen dolgoznak a XI. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásán. Szabó Imre, a megyei tanács elnöke és Kó­nya István, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora a tanácsi munka tapasztalatai­ról, illetve a tudományos, felsőoktatási területen dol­gozók tevékenységéről szá­molt be. Kádár János köz­vetlen szavakkal üdvözölte a pártvégrehajitó-bizottság tag­jait és mondott köszönetét a szívélyes fogadtatásért és a tájékoztatásért. A látogatás következő állo­mása az ország egyik legna­gyobb közös gazdasága, a nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet volt. Részt vett a programban Sikula György, Szabó Imre és Faze­kas Károly, a megyei tsz- szövetség titkára is. A terme­lőszövetkezet székháza előtt százak köszöntötték a vendé­geket, köztük Kincses Lajos- né, a püspökladányi járási pártbizottság első titkára, valamint a közös gazdaság vezetői: Szabó István elnök, Gonda Sándor, a pártbizott­ság titkára és Ludman Ká­roly KISZ-titkár. Kedves je­lenet volt, amikor a tagság képviselői szíves szóval, a szeretett vendégnek szóló ha­gyományos ajándékkal: friss kenyérrel és egy kulacs bor­ral üdvözölték Kádár Jánost. A tsz tanácstermében köz- .vetlen hangulatú beszélgeté­sen tájékozódott a Központi Bizottság első titkára a nád­(Folytatás a 2. oldalon) • AZ EMBER ORUL A MUNKÁJÁNAK 3. oldal Az Épületkerámiaipari Vállalat új üzemet épít ipari burkoló­anyagok gyártására. Az évente háromszázötvenezer négyzet- méternyi burkolóanyagot gyártó üzemben szeptemberben kez­dődik a próbagyártás. Képünkön a szerelés alatt álló új gyárrész látható Kommunista pedagógusok aktívája Fő feladat: a világnézeti nevelés tM'J&k'MitAL *> BÉSÉtf? Visontán a Mátraaljai Szénbányák Vállalat külfejtéses Thorez bányaüzeme ebben az évben két és fél millió tonna szenet termelt ki eddig és ezzel százötvenezer tonnával túl­teljesítette az előirányzott időarányos tervet. A képen: A bánya marótárcsás kotrógépe üzemelés közben Időszerű közoktatáspoliti­kai kérdésekről tartattak tegnap kommunista pedagó­gusok áktívaértekezletet Szolnokon, az MSZMP me­gyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. A tanácsko­zást — amelyen részt vett és felszólalt dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár és Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára is, Si­pos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Ezt követően dr. Vincze Sándor, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője tartott előadást. Vitaindítójában szólt az oktatáspolitikai párthatározat végrehajtásá­ban elért eredményeinkről, az új oktatási-nevelési i ter­vek bevezetésének tapaszta­latairól, a megye iskolaháló­zatának fejlesztéséről, a tan­kötelezettségi törvény végre­hajtásáról, a pedagógus munkaerő-gazdálkodásról, valamint a nevelők tovább­képzéséről. Javultak a feltételek ' Az oktatáspolitikai pártha­tározat végrehajtásában je­lentős eredményeket értünk el megyénkben *— hangsú­lyozta az előadó. Társadal­mi öszsefogással tovább ja­vult az óvodáztatás, a 3—6 éves korú gyermekek 86 szá­zaléka jár óvodába. (Az or­szágos átlag 83,2 százalék!) örvendetesen növekedett óvodáinkban a cigánygyere­kek száma. A KÖZÉLET ESEMÉNYEI Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese kétnapos látoga­tást tett Csongrád megyében. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT főtitká­ra tegnap Nógrád megyébe látogatott. ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI TANÁCS ELNÖKSÉGÉNEK FELHÍVÁSA Július első vasárnapján Nyíregyháza ad majd ott­hont az 56. nemzetközi szö­vetkezeti nap országos ren­dezvényeinek. Ez alkalomból országos jellegű politikai gyűlést, s ehhez kapcsoló­dóan kulturális és sportren­dezvényeket is tartanak. A mozgalomnak mindig nagy eseménye a nemzetkö­zi szövetkezeti nap. Ennek kapcsán ismét nyilatkozatot tét közzé a szövetkezetek nemzetközi szövetsége, amely 66 ország 336 millió' szövet­kezőjét képviselő szerveze­teit tömöríti. A tartós béke és biztonság megteremtésé­ben való közreműködésre, a dolgozók gazdasági és szo­ciális előrehaladásának tá­mogatására, a nemzetek kö­zötti barátság és a gazdasá­gi kapcsolatok szélesítésére hívja fel a figyelmet. A nyi­latkozat magáévá tette az Országos Szövetkezeti Ta­nács elnöksége is, amely a napokban megtartott ülésén felhívással fordult a magyar szövetkezetekhez, hogy gaz­dasági, társadalmi és moz­galmi tevékenységükkel egy­aránt járuljanak hozzá a nemzetközi szövetkezeti nap méltó megünnepléséhez. szakmunkásképesítést SZEREZTEK A Szolnok megyei Állat­forgalmi és Húsipari Válla­latnál a napokban harminc- három betanított munkás tett eredményes vizsgát és szerzett húsfeldolgozó szak­munkás-képesítést. A válla­lat 16 hónappal ezelőtt szer­vezte meg a felnőtt szak­munkásképzést a szolnoki 605-ös számú Ipari Szak­munkásképző Intézet segít­ségével. A most képesítést szerzett dolgozók közül ti­zenheten törzsgárdatagok — többségük több mint 15 éve dolgozik az üzemben — de jelentős a nők száma is: ti­zenöten tettek sikeres vizs­gát. Még az idén újabb lehető­séget teremt a vállalat a ta­nulásra: a jászapáti intézet­tel közösen a vállalat sertés­telepein is megszervezik a sertéstenyésztő és -hizlaló szakképzettséget adó mun­kásoktatást. ÚTTÖRŐ GÁRDA-SZEMLE Tizenegy csapat, száztíz versenyzője bizonyította kedden gyakorlati ügyessé­gét és elméleti felkészültsé­gét Karcagon, a megyei Út­törő Gárda harci brigádjai­nak honvédelmi versenyén. A mintegy tíz állomásból ál­ló vetélkedő legeredménye­sebb csapata a szandaszőlősi iskola, második a kunszent­mártoni Mátyás király úti, harmadik a tiszafüredi Kos­suth téri, negyedik a jász­árokszállási Köztársaság té­ri, ötödik a tiszasülyi iskola harci brigádja lett. Az első helyezett csapat 10 tagja Zánkán, a második Balatonszepezden táborozhat két hétig. A további „dobo­gósok” is Zánkán tölthetnek jutalmul egy hetet. A legsportszerűbb csapat — a mezőtúri 4. számú álta­lános iskola brigádja — el­nyerte a városi KlSZ-bizott- ság különdíját. EGY MONDATBAN — Tegnap hazaérkezett Ulánbátorból az MSZMP pártmunkás-küldöttsége. — Június utolsó hetében Kecskemét hetedszer ad ott­hont az óvodapedagógusok nyári egyetemének, amelyre több mint 200 hallgatót vár­nak az ország minden ré­széből. Az óvodáztatás fejlődése is hozzájárul ahhoz, hogy emelkedett az általános is­kolát nyolc év alatt elvégző diákok aránya. Tizenhat éves korára pedig tanulóink 93 százaléka fejezi be álta­lános iskolai tanulmányait. Sajnálatos, hogy a cigányta­nulóknak viszont még a negyven százaléka sem. Az utóbbi években nőtt a középfokú oktatási intézmé­nyekben tovább tanuló diá­kok száma, s egyre többen kerülnek be gimnáziumaink­ból, szakközépiskoláinkból az érettségizettek egyetemek­re, főiskolákra. A jövő tanévitől megyénk­ben is megindul néhány szak- középiskolában a szakmun­kásképzés. Az új iskolatípus . tárgyi és személyi feltételei adattak, s a beiskolázás sem jelentett gondot . A körzetesítéssel nagy­mértékben javultak az álta­lános iskolai oktatás-nevelés tárgyi és • személyi feltételei. Csökkent a képesítés nélküli nevelők száma, jelenleg ne­velőink 6,0 százaléka nem szerezte még meg a diplo­máját. A legtöbb képesítés nélküli nevelő a szolnoki já­rás községeiben dolgozik. A korábbi évek pedagógusván­dorlása az utóbbi időben mérséklődött, amely az élet- és munkakörülmények ja­vulásának következménye. Az úji oktatási-nevelési ter­vek bevezetésére való felké­szülés egyenletesen, tervsze­rűen zajlik. A Pedagógus Továbbképző Intézet munká­ját a Magyar Pedagógiai Tár­saság megyei tagozata segíti a legaktívabban. A tanfolya­mok, konzultációk mellett azonban alapos, elmélyült egyéni tanulásra, felkészü­lésre van szükség. Az osztályvezető-helyettes előadását hozzászólások kö­vették. Elsőként Kiss Kál­mán, megyei középiskolai szakfelügyelő beszélt az új oktatási-nevelési tervek be­vezetésével kapcsolatos fel­adatokról. Megállapította, a korszerű történelemtanítás­hoz a megye középfokú in­tézményeiben adottak a tár­gyi és személyi feltételek. Sajnálatos viszont, hogy az új. alapvető dokumentumok késve érkeznek meg az is­kolákba. Sántha Lajosné óvodai fel­ügyelő Törökszentmiklós óvodáztatási eredményeiről adott számot. A jelentős tár­sadalmi összefogás révén a város tizenegy gyermekintéz­ményében a 3—6 éves korú kicsik 91,4 százalékát készít­hetik elő az iskolára az óvó­nők. A jó arány mögött azonban zsúfoltság húzódik meg. ami kedvezőtlenül hat az óvodai nevelő munkára. A tervek szerint 1980-ra csaknem kétszázzal több kis­gyerek számára nyílik meg az óvoda kapuja a már meg­levő épületek bővítésével. Dr. Földi Dánielné megyei úttörőelnök az iskola és az úttörőszervezet kapcsolatáról szólt. Elmondta, hogy to­vábbra is fő feladat az is­kolai oktató-nevelő munka segítése az úttörőmozgalom sajátos eszközeivel. Nagyszerű eredményekről számolhatott be a tanácsko­záson Vass János, a karcagi Arany János úti Általános Iskola tanára. Az oktatási intézményben a diákok 37 százaléka cigánytanuló. Az elmúlt tanévben minden ci­gánygyermeket beiskoláztak.' A cigányság társadalmi hely­zetének fokozatos javulása mellett a pedagógusok áldo­zatos munkájának is köszön­hető, hogy egyre csökken a lemorzsolódás, a bukás, az igazolatlan mulasztások, fel­mentések száma. Páldi János, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója arra hívta fel a figyelmét, hogy a főiskolák, egyetemek nem nevelik iga­zán pedagógussá a fiatalokat. A pályakezdőknek rendsze­resen fórumot tartanak a gimnáziumban, ahol pedagó­giai helyzetekről vitatkoz­nak, s kicserélhetik tapasz­talataikat. Az új; oktatási­nevelési tervekről szólva ki­emelte az iskolakönyvtárak megnövekedett Szerepét, sür­gette fejlesztésüket, alkotó­műhellyé való átalakításu­kat. Szilágyi Gyula, a KISZ megyei bizottságának titká­ra elismeréssel szólt az ok­tatási intézmények diákjai­nak, s a KISZ-tag pedagó­gusok munkájáról. Megyénk fiataljai évről évre a legjob­bak között szerepelnek a nyári építőtáborozásban, s aktívan segítenek a termelő- szövetkezeteknek az őszi be­takarításban. A további fel­adatok közül első helyen említette meg a tanulmányi munka javítását. Nemcsak az iskolák ügye A szünet után elsőként dr. Gosztonyi János oktatási ál­lamtitkár szólalt fel. Koráb­bi személyes tapasztalataira hivatkozva megállapította, hogy a megyei pártbizottság s a megyei tanács eredmé­nyesen vezeti és irányítja az oktatásügyet, majd időszerű közoktatáspolitikai kérdések­ről beszélt. A tankötelezettségi törvény teljesítésével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem- pusztán az iskola ügye a nyolc osztályt nem végzet­tek ú jratermelődésének meg­akadályozása. Az általános iskola befejezése mindenki számára kötelező. A pedagó­gusok kövessenek el min­dent azért, hogy a gyerekek eleget tudjanak tenni a tan­(Folytatás a. 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents