Szolnok Megyei Néplap, 1978. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-30 / 152. szám

1978. június 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A színház eddigi legjelentősebb évadja volt Szézonzáró társulati ülés a Szigligeti Színházban Tegnap évadzáró társulati ülést tartottak a szolnoki Szigligeti Színházban. A tár­sulati ülésen megjelent Ja- katits Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezető he­lyettese. Schwajda György, a szín­ház igazgatója először az el­múlt évadot értékelte. Az elmúlt szezonban hét bemutatót tartott a színház, ebből öt bemutató megkap­ta a Kulturális Miniszté­rium nívódíját. Az évad a szolnoki színház történeté­nek legjelentősebbike volt, mondotta Schwajda György. A Puntila úr emlékezetes előadását — Major Tamás bravúros címszereplésével — egy remekbe sikerült Gorkij bemutató, A nap gyermekei követte. Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása után került színre Füst Milán drámája, á Boldogtalanok, amely — a kritikusok csak­nem egyöntetű véleménye szerint is — a magyar szín­házi élet egyik legnagyobb eseménye volt, az elmúlt szezonban. A Goldoni-vígjá- ték, a Bugrisok hatalmas közönségsikert aratott, Ra- dicskov Január című drá­mája viszont — és ilyet év­tizedek óta nem hallottunk magyar színházigazgatótól — megbukott, állapította meg évadértékelésében Schwajda György. A bemutatott gyer­mekdarab, a Lúdas Matyi rendezője, Bor József és né­hány szereplő az Állami If­júsági Bizottság díját kapta. Az előzőekhez csupán any- nyi hozzátenni valónk van, hogy a kitűnő évad egyetlen Fonyó István: „Nagyon so­kat kaptam ettől a színház­tól. Eljátszottam az Athéni Timon egyik főszerepét, a Lüszisztrate férfi főszerepét, A nap gyermekei professzo­rát, a Boldogtalanok hentes- mesterét... És jövőre Mro- zek következik...” darabja — Január — vi­szonylagos sikertelenségének beismerése jelzi: a színház vezetése kritikusan elemzi munkáját, erősíteni igyekszik kapcsolatait a közönséggel. A jó színházi légkör alap­vető feltétele, hogy „meg­bukhatnak” a kevésbé sike­res produkciók, — Szolnokon és máshol. A jövő évadot Shakes­peare A velencei kalmár című színművével kezd a társulat. — Major Tamással a főszerepben. A drámát negyven éve nem játszot­ták hazánkban, akkor is csafc néhány előadásban, mert betiltották. Örkény Ist­ván a Vérrokonok című drámáját Brecht—Weil Kol- dúsoperája követi, majd Mrozek Tangója, amelyet nálunk még nem játszottak. Gorkij: A hamis pénz círhű színműve után újabb Shakes­peare bemutató következik, a Macbeth, majd Bernstein West Side Story-jával zár az évad. A múlt szezonról elmaradt előadás helyett — a bérleteseknek — Tóth Ede a Falu rossza című népszín­műve kerül bemutatásra, ed­dig még nem rögzített idő­pontban. A gyermekek An­tonie de Saint Exupery örök­becsű műve, A Mis herceg színpadi változatában gyö­nyörködhetnek. Ismeretes, hogy a Nemzeti Színház szerződtette Csomós Marit, Piróth Gyulát, Lázár Katit és Papp Zoltánt. Bor József a győri Kisfaludy Színház zenei főrendezője lesz, ugyanoda szerződött Baranyai Ibolya is. A következő évadtól a Szigligeti Színház társulatá­Timár Éva Jászai-díjas: „Palásthy György készülő filmjének egyik főszerepét játszom. Holnap kezdjük a forgatást” Iványi József érdemes mű­vész: „Hogy mit csinálok a nyáron? Családi örömök elé nézünk. Mondjak-e ennél többet... ?” ban játszik: Margittay Ági — a József Attila Színház­tól jön Szolnokra; Koós Ol­ga — Kecskemétről; Pá- kozdy János és Pogány György — Pécsről; Szabó Ildikó — a Nemzeti Színház­tól; Rajna Rácz Mihály ■— a Népszínháztól; Koszta Gabriella — a temesvári színháztól; Jutkovics Krisz­tina, Medgyessy Pál, Seres Gabriella, Szoboszlai Éva, Udvaros Dorottya, Csák György — Színművészeti Főiskoláról; és Varga Tamás Veszprémből. — Szolnokra szerződött Najmányi László díszlettervező, Pécsről. Az igen jó hangulatú tár­sulati ülésen Kukjri Béla, a városi tanács elnöke társa­dalmi munkáért kitüntetése­ket, emlékplaketteket adott át a színház dolgozóinak, majd Tari Kálmán, a me­gyei tanács osztályvezetője méltatta az elmúlt évadot, s kívánt jó pihenést a mű­vészeknek. — ti — Körtvélyessy Zsolt: „Valahol Prága környékén töltöm a nyár egy részét, filmezek, aztán a Balatoné leszek, s remélem halai meg az enyé­mek ...” JÜNIUS 1. Ma végre kisütött a nap, és én egész délelőtt a mo­toromat szereltem. Nagyon jól sikerült az ebédem is, így kellemesen éreztem magam egész nap. JÜNIUS 2. Reggel levelet kaptam a kórháztól, hogy menjek el a tüdőszűrésre. Lám, mi­lyen jó, hogy egy szál ci­garettát nem vettem a számba. Minden dicsekvés nélkül állíthatom, hogy okos, megfontolt ember vagyok. Miután hazaértem a kórházból, estig szerel­tem megint a motort. Most abbahagyom, mert kilenc óra van, és ilyenkor én már aludni szoktam. JÜNIUS 3. Vasárnap lévén nagyobb munkába foghattam. Meg­szereltem a motorom por­lasztóját, beállítottam a gázt. Ebédelmi az Expressz étkezdébe szaladtam át. Húslevest, 'fatányérost és uborkasalátát ettem. Dél­után még mindig motort szereltem. Lefekvés előtt egy-két órát ücsörögtem az Egy napló vége ablak előtt. Ráfér egy kis pihenés az emberre. JÜNIUS 4. Ma van tíz éve, hogy Éva meghalt. Próbáltam rágondolni, de nem ment. Mindig azon töröm a fe­jem, hogy állítsam be a motor kormányát. Én nem tudom Évát sajnálni. Kü­lönben is, ő sem sajnálten- gem, mikor nekem jött egy marha teherautós, és össze­vissza törte az újonnan vett Pannóniámat. JÜNIUS 5. Reggel szólt a brigádve­zető, hogy adjak be 20 fo­rintot, mert, színházba me­gyünk kollektive. Hát én megmondtam a magamét neki. Még íjnit nem, pénzt adjak azért is, hogy elra­bolják a drága időmet. A motorom meg csak itt ár­válkodna egymagában a szobában. Eldöntöttem, a kormányt lefelé hajlítom, mert jobban be lehet dőlni a kanyarokban. JÜNIUS 6., Ma rossz idő volt, így nem tudtam motorozni. De nem is baj, mert még volt rajta egy-két simítani való. Miután úgyahogy elkészül­tem vele, hozzáláttam va­csorát főzni. De végül még­is félbehagytam, mert nem tudtam nyugodni, hogy nem tökéletes a motorom. Olyan sokat dolgoztam, hogy csak negyed tízkor tudtam lefeküdni. JÜNIUS 7. Nem is értem, hogy miért írom én ezt a naplót. Tel­jesen felesleges időpocséko- lás. De hát gyermekkorom óta úgy hozzászoktam, hogy mindennapossá vált. Ez hiba. De mostí erőt ve­szek magamon és nem írok többet. Nem szabad az időt így elszúrni. A motoron még egy csomó simítani valló van. A porlasztót új­ra megnézem. A féket sem árt majd ellenőrizni. így hát a naplóírásnak vége. Tóth Tamás Szabad szombat az iskolákban „Városok és kórusok” Üjabb eseményéhez érke­zett a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában a„Váro- ok és kórusok” hangverseny- sorozat : Ma Kollár Kálmán SZOT-díjas karnagy vezény­letével a szakszervezetek veszprémi tanácsa Liszt Fe­renc kórusának műsorában gyönyörködhetnek a zeneked­velők. A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, a Kórusok Országos Tanácsa, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ez év januárjában indította útjára a koncert­sorozatot, a hangversenyeken elsősorban orosz és szovjet kórusműveket mutatnak be. GORSIUMBAN Nyári játékok Színházi előadásra készül­nek hazánk legjelentősebb rómaikori ásatásának szín­helyén, a táci Gorsiumban. A kétezer éves romok között ismét a gorsiumi nyári játé­kokat: augusztusban hat al­kalommal Arisztophanész Plutosz című drámáját mu­tatja be a játékokra alakult színtársulat Karinthy Márton rendezésében. Az Arany Já­nos fordítása nyomán Kato­na Imre által színpadra irt antik dráma főbb szerepeit Csákányi László, Koltai Ró­bert, Kern András, Pogány Judit, Olsavszky Éva és Szombathy Gyula játssza. Újabb szolgáltatás Szovjet műszaki filmek kölcsönzésével bővül július 1-től az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs központ szolgáltatása. • Az OMKDK és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza évek óta sikeresen működik együtt a megjelent műszaki szakirodalom kölcsönös pro­pagálásában, így a magyar szakemberek átfogó képet kaphatnak a szovjet számí­tástechnika, energetika, gép­gyártás-technológia fejlődésé­ről. Állandó kiállítás is mű­ködik az OMKDK-ban. ahol a legfrisebb szovjet kiadvá­nyokat mutatják be. A két intézmény között most meg­kötött szerződés a szovjet műszaki filmek magyarorszá­gi bemutatására is kiterjed. Sok éves kísérletezés után 1976 őszén lehetővé vált, hogy az általános iskolák alsó ta­gozatában bevezessék a 11 napos oktatási ciklust. Az is­kolák mintegy négyötöde élt is a lehetőséggel. Azóta elosz­lottak a kezdeti kételyek, amelyek nem nagy jövőt jó­soltak a nagv horderejű in­tézkedésnek. Gondoljuk csak meg: az országban 400 «ezer iskolás és 20 ezer pedagógus számára teremtette meg a kéthetenkénti áhított szabad szombatot. A tapasztalatok egyértel­műen pozitívak: kiegyensú­lyozottabbak, nyugodtabbak lettek a kisiskolások, hiány­zásuk ugrásszerűen csökkent. Nem igazolódott az az elő­zetes vélekedés sem, hogy a Ez év őszétől kezdik beve­zetni az új tanterveket, ezért az intézkedés megvalósítása nem járhat együtt óraszám- csökkentéssel. Mi hát a te­endő? Bizony nincs más le­hetőség, csakis a tanév meg­hosszabbítása. Siessünk gyor­san hozzátenni: korántsem arról van szó, hogy ezúttal a gyerekek június végéig gör­nyednek majd az iskolapad­ban, hiszen a miniszter az eddigi 198-ról 192-re csök­kentette az előírt tanítási na­pok számát, s ez máris egy­hetes megtakarítást jelent. A fennmaradó tízegynéhány na­pot szintén be lehet hozni. Az intézkedés mellett alig­ha kell érvelni, hiszen az il­letékesek úgy rendelkeznek, hogy az iskolai szabad szom­batok egybe essenek a szülő­kével. Igaz, nem minden fel­nőtt szabad szombatos, s az is elmondható, hogy nem mindenkinek esik egybe a hétvégi kettős pihenő napja az országban kialakult for­mával. A fő cél mégis az, hogy pihenésben, szórakozás­ban, otthoni munkában töb­bet legyen együtt a család. Mód nyílik tehát arra, hogy a tanácsok művelődési osz­tályai — ha helyileg a szülők többsége mésik héten kapja meg a szabad szombatot, mint az országban általában, — ennek alapján jelöljék ki az iskolában is a pihenő napot. Bármilyen rugalmasan is gyakori kétnapos szünet után szinte újra kell kezdenie a munkát a pedagógusnak. Érthető tehát, hogy azóta állandóan napirenden volt a kérdés: a felsőtagozaton taní­tó pedagógus nem érdemel szabad szombatot? Az sem mellékes körülmény, hogy számos családban szinte sem­mire sem mentek a szabad szombattal, mivel a kisebbik gyerek alsóban, a nagyobbik felsőben tanult, aki viszont a hét minden napján kénytelen volt iskolába járni. Megszűnnek az efféle gon­dok: az oktatási miniszter utasítása értelmében szep­tembertől valamennyi általá­nos iskolásra és nevelőre vo­natkozik a 11 napos munka­rend. Ezentúl igyekszenek majd szeptember elsején megkez­deni a tanévet, persze csakis akkor, ha ez a dátum nem a hétvége valamelyik napjára esik. Némileg kurtább lesz a téli, illetve a tavaszi szünet, s ezzel lehetővé válik, hogy az 1—6. osztályosok június 10-ig elvégezhessék az előírt tananyag feldolgozását. A 13—14 évesek ..zárórája” ter­mészetesen attól is függ, hogy hány napon keresztül végez­nek úgynevezett közhasznú munkát. Legkésőbb június 20-ig minden iskolában befe­jeződik a tanítás. kezelik ezt az intézkedést, sajnos minden szempontot nem lehet figyelembe venni. Lesznek szép számmal szü­lők, akik dolgoznak azon a napon, amikor gyermekük is­kolájában nincs tanítás. Ter­mészetesen gondoskodnak az oktatási intézményekben fel­ügyeletről. A felmérések szerint az el­múlt két tanítási évben az al­sósok 10—15 százaléka vette igénybe az ügyeletet, ez az arány várható az intézkedés kiterjesztése után is. A több­ség, a gyerekek 85—90 száza­léka — remélhetőleg — szá­mos élménnyel gazdagodhat a szabadnapok révén, ez min­denekelőtt az édesanyákon, édesapákon múlik. F. Gy. Többet legyen együtt a család Az átállás nem lesz könnyű II Debreceni Akadémiai Bizottság pályázati felhívása A Magyar Tudományos Akadémia debreceni Akadé­miai Bizottsága pályázatot hirdet a következő témák tu­dományos feldolgozására: A gépi feldolgozás lehető­ségei a Szabolcs-Szatmár megyei helynévkutatásban. Egy alföldi etnikai-táji csoport néprajzi jellemzői. Egy ipari vagy mezőgaz­dasági termelőüzem (állami gazdaság vagy termelőszövet­kezet) története Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyében. Ady és Debrecen. A Hajdú-Bihar, Szabolcs- Szatmár, Szolnok megyei is­kolakultúra XIX, és XX. szá­zadi hagyományai, különös tekintettel a nevelési gyakor­lat történetére. A kulturális decentralizá­ció problémái különös tekin­tettel a tiszántúli régióra. A munkaerőhelyzet és -gaz­dálkodás Hajdú-Bihar, Sza­bolcs-Szatmár és Szolnok megyében. Szabolcs-Szatmár megye munkás- és parasztmozgal­mának története. Fermentációs eredetű gyógyszeripari termékek je­lentősége és perspektívája a népgazdaságban. Javaslat ipari melléktermé­kek és hulladékok gazdaságos felhasználására. Makro- és mikrotápelem tartalmú ipari melléktermé­kek hasznosítása a mezőgaz­daságban. A mák növényvédelmi technológiájának kidolgozása különös tekintettel a vegy­szeres gyomirtásra. A rizstermesztés rendszer- szemléletű technikai és tech­nológiai fejlesztése. A cukorhozam fokozásának lehetőségei agrotechnikai esz­közökkel. A mezőgazdasági mellék- termékek és hulladékok hasznosításának lehetősége. A debreceni könyvtárak 1948-ig terjedő csillagászati anyagának feldolgozása. A debreceni fizikaoktatás története a XVIII. századtól a felszabadulásig. „Tudós-tanárok” a közép­iskolában Hajdú-Bihar, Sza­bolcs-Szatmár, Szolnok me­gyében a felszabadulásig. A biológiai szennyvíztisz­títás szerepe és jelentősége a DAB illetékességi területén. A Hortobágy jellegzetes növény, és állategyütteseinek taxonómiai, etilógiai és öko­lógiai vizsgálata. A génbank-program kere­tében védett állatok viselke­désének és tartási körülmé­nyeinek elemzése a Horto­bágy Nemzeti Parkban. A növényvédelem, a mű­trágyázás és az öntözés ha­tása a Hortobágy Nemzeti Park élővilágára. Immunkorrekciós vegyüle- tek előállítása (thymosin, transfer factor, lymphokinek stb.), valamint ezek kísérle­tes és klinikai kipróbálásá­nak tapasztalatai. Hydroxyurea vérképző rendszerre irányuló hatásá­nak kísérletes vizsgálata. Gördülőcsapágyak zajszint szerinti szelektálását végző műszer prototípusának bemu tatása. Homlokzatszínezési variá­ciók és alrendszerek kidol­gozása paneles lakóépületek­nél. Tetőszigetelési alrendsze­rek, illetve variációk kidol­gozása lakó- és ipari épüle­tekre. Az eredményes pályatéte­lek díjazásának felső határa ötezer forint, kollektívák ál­tal kidolgozott munkák, vagy kiemelkedő egyéni teljesít­mények esetében 10 ezer fo­rint. Pályázni csak olyan mun­kával lehet, amely nyomta­tásban még nem jelent meg, valamint más pályázaton nem szerepelt. A pályamunkák a követ­kező címre nyújtandók be: MTA Debreceni Akadémiai Bizottság, 4032 Debrecen, Bö­szörményi út 138. A pályázatok benyújtásá­nak legkorábbi határideje: 1978. szeptember 30, végső határideje: 1979. szeptember 30. Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Akadémiai Bizottsága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents